Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-04-12 / 15. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1Я75. április 12. BIKIie A SZÖVI Г KEZET/ föl DMŰVFSEK SZÖVI TSEGÍHEK fÓnuMA A JÖ TANÁCS ARANYAT ÉR! CSEHORSZÁGI TAPASZTALATOK A Parasztszövetség járási bizottságai a Cseh Szocialista Köztársaságban is nagy figyelmet fordítanak a szövetkezeti tagok egészségvédelmi, szociális és kulturális kérdéseire, a szabadidő célszerű kihasználására, s egy szóval mindarra, ami a szövetkezeti tagok munka- és életkörülményeinek javítását szolgálja, mert ezek együttvéve a tervfeladatok sikeres teljesítésének előfeltételei. ÜST! NAD ORLICI A szövetség itteni járási bizottsága arra a meggyőződésre jutott, hogy mint társadalmi-érdekvédelmi szervnek igen fontos szerepe van a szövetkezeti tagok szociális-, egészségvédelmi-, művelődési kérdései megoldásának elősegítésében. Ezért úgy döntött, hogy szerződéses megállapodást köt a járási mezőgazdasági igazgatósággal, az együttműködést illetően. A szerződés értelmében a szövetség járási bizottsága a járási mezőgazdasági igazgatósággal közösen azon táradozik, hogy a CSKP XIV. kongresszusának, illetőleg az efsz-ek VIII. kongresszusának határozata szellemében támogatja a szövetkezetek együttműködési törekvéseit. Közösen igyekeznek megteremteni a falvak dalgozói társadalmi, kulturális és sportéletének előfeltételeit, segítve a társadalmi tevékenység továbbfejlesztését. Mindkét szerződő fél megegyezett abban is, hogy segítenek mindenekelőtt a lakosságszolgáltatást, az üzlethálózatot tökéletesíteni, javítva ezáltal is az életkörülményeket. Közösen intézik majd a szövetkezeti tagok szociális biztosításával, gyógyfürdői kezelésével járó, s egyéb egészségvédelmi problémáit. A szövetség járási bizottsága serkenti majd a szövetkezetek vezetőit arra, hogy főleg szakembereikkel, szállítóeszközeikkel, s egyéb gépekkel segítsék a községszépítést. A járás szövetkezetei a jnb-vel és a nbokkal közösen munkálkodnak a lakásépítés, a lakáskarbantartás sikere érdekében. A mezőgazdasági termelés összpontosításával és szakosításával összhangban felülvizsgálják és kiegészítik a vidéki települések fejlesztési kerettervét, beleértve a közművesítést, s a közüzemek hálózatát is. Az említett szerződést évente egyszer a hnb tanácsának, illetve az efsz vezetőségének ülésén, valamint a bnbelnökök és az efsz-elnökök járási aktíva-értekezletén ellenőrzik. Természetesen, a szövetség járási bizottsága és a jnb tanácsa évente, az új év első napjaiban megtárgyalja, miként teljesítették a szerződésbe foglaltakat az előző évben. Mindkét szerv az élenjárókat díszoklevéllel tünteti ki, illetve pénzjutalomban részesíti. PLZEŇ-ÉSZAK A Parasztszövetség Plzeii-északi járási bizottsága nagyon jó tapasztalatokat szerzett azon a téren, miként lehet a csökkent munkaképességű efez-tagoket kellőképpen alkalmazni. A jnb szociális ügyosztályával, az orvosi véleményező bizottsággal karöltve vegyes-bizottságot alakítottak. E bizottság tagjai meglátogatták a járás valamennyi szövetkezetét, s felmérést végeztek: melyek azok a munkahelyek, amelyeket csökkent munkaképességű szövetkezeti tagok képesek betölteni. Feladataikat a járás félszáz szövetkezetében sikerrel oldották meg az illető vegyes-bizottság tagjai. Kik képezték ezt a bizottságot? A társadalombiztosítás járási véleményező bizottságának elnöke, a jnb szociális és egészségvédelmi bizottságának szociális előadója, a jnb népegészségügyi osztályának munkaügyi előadója, valamint az egyes meglátogatott efsz-ek képviselői. Mennyi időt vett igénybe ez a felmérés? Nem egészen fél évet. A vegyes-bizottság mindenekelőtt számbavette a járás efsz-einek valamennyi dolgozó tagját (számuk csaknem ötezer), továbbá megállapította, hogy a járás szövetkezeteiben 94 olyan egyén dolgozik — köztük 57 asszony —, akik a járási orvosi véleményező bizottság szerint csökkent munkaképességűnek számítanak. A mér említett vegyes-bizottság a felmérések időszakában megismerkedett a szövetkezetek munkahelyeivel, a dolgozók munkakörülményeivel, az egészségvédelmi előírásokkal, rendszabályok betartásával és a balesetelhárítás problémáival. Több esetben a vegyes-bizottság utasította az egyes szövetkezetek vezetőségeit a felfedett hibák eltávolítására. Valamennyi szövetkezetben találtak olyan munkahelyeket, amelyeket — mint például takarítónői, raktárnokl, éjjeliőri, kapusi stb. beosztás —, amelyeket csökkent munkabírású egyének is elláthatnak, járási méretben tehát 276 ilyen munkahelyet, vagyis sokkal többet, mint amennyi a csökkent munkaképességű egyén van az efsz-ekben. . KLADNO A szövetség kladnói járási bizottsága ötlete nemcsak dicséretre, hanem követésre is méltó. E bizottság védnöksége alatt működik a Szövetkezeti Nyugdíjasok Klubja, mint az illető járási bizottság szociális-gazdasági albizottságának tanácsadó szerveként. A klubnak tagja a járás öszszes szövetkezeti nyugdíjasa, amelyet 17 tagjú járási választmány irányít. Ezt a járási választmányt a szükségnek megfelelően bővítik, úgy hogy a járás minden efsz-áből egy nyugdíjas résztvegyen a klub munkájában, bizottsági tagként, aktivistaként. Az említett Szövetkezeti Nyugdíjasok Járási Klubjának minden szövetkezetben van egy bizalmi embere, aki figyelemmel kíséri a klubtagok társadalmi, szociális és munkaügyi problémáinak intézését, s a szövetkezet szociális állandó bizottságán keresztül igyekszik a klub határozatait az illető efsz-ben megvalósítani. A klub alapszabályzata szerint a nagyobb, egyesített szövetkezetekben lehetséges, hogy a szociális bizottság mellett egy 3—5 tagú nyugdíjas választmány is működjék. A szövetkezeti nyugdíjasok járási választmánya szorosan együttműködik a szövetség járási bizottságával, illetve annak elnökségével, ennek továbbítja észrevételeit, javaslatait. A nyugdíjasok klubja javasolja a szövetség járási bizottsága szociálisközgazdasági albizottságának, mely nyugdíjasok kapjanak beutalót gyógyfürdőbe, illetve tanácsolja, kik menjenek hazai, vagy külföldi társasutazásra, üdülésre. Ugyancsak javasolja olyan szövetkezeti nyugdíjasok munkába besorolását, akik még dolgozni szeretnének, de saját szövetkezetükben nincs részükre megfelelő munkaalkalom. A Paraeztszövetség járási bizottsága mellett működő szövetkezeti nyugdíjasok klubjának választmánya kapcsolatot teremtett Kladno nehézipari vállalatainak nyugdíjas klubjaival, amelyekkel már eddig több közös, sikeres rendezvényt szerveztek. JOZEF PROKEŠ, mérnök A SZÓ SZOROS ÉRTELMÉBEN KÖZÜGY: Előzzük meg a munkabaleseteket! Az utóbbi években a betegség és a balesetokozta munkaképtelenség arányszáma a mezőgazdaságban jóval magasabb volt, mint népgazdaságunk egyéb ágazataiban. A galántai járásban végzett elemzések tapasztalatai is erre mutatnak. Mindezek ellenére az említett járás szövetkezeteiben a balesetokozta munkaképtelenek arányszáma az utóbbi három évben csökkenő irányzatú. Többékevésbé más járásokra is érvényes ez a ténymegállapítás, ami az arányszám-csökkentés érdekében hozott óvintézkedéseknek, s a rendszeresebb oktatásnak, valamint a rendszabályok betartása következetesebb ellenőrzésének köszönhető. Mit eredményezett ez az említett járás szövetkezeteiben, anyagiakra átszámítva? Például az utóbbi négy év táppénzértékét az azelőtti négy évivel összehahasonlítva, másfél millió koronával csökkent. Ehhez még azt is hozzá kell fűzni, hogy a munkaképtelenek arányszámának csökkenésével Javult a dolgozó munkaidejének jobb hasznosítása. Az 1973-as évben a dolgozók munkaképtelenség miatt 103 ezer műszakot hagytak ki, ami ötvenegyezerrel kevesebb, mint az 1971. évi. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy míg 1971-ben naponta átlag 586 efsz-tag volt betegállományban, tavalyelőtt viszont ez a szám 440-ra csökkent. Mint már az előbb szó esett róla, a kedvező irányzat ellenére — a népgazdaság más ágazatait figyelembe véve —, lehetne sokkal jobb is a szövetkezetekben a helyzet, a balesetokozta munkaképtelenek arányszámátUletően. S hogy mégsem így van, ezt többnyire a dolgozók eltérő munkakörülményeivel indokolják, s a kedvezőtlen életkorátlaggal. Kétségtelen, ezek a tények kedvezőtlenül befolyásolják az efsz-tagok munkaképtelenségi arányszámát, de a statisztikai kimutatások szerint nem ez a különbségek fő oka. Figyelemre méltó jelenség, hogy a munkabalesetek okozta munkaképtelenek arányszáma sokkal magasabb a szövetkezetekben, mint más mezőgazdasági üzemekben, vállalatokban — szakszervezett tagok esetében. Az 1971—73-as időszakban az előbbiek esetében 89,9 százalék, az utóbbiaknál viszont 80 százalék a mutatószám. Ezt a helyzetet még súlyosbítja a pontatlan adatszolgáltatás, az igazságnak nem minden esetben megfelelő tájékoztatás is. Ha a szakszervezeti tagokra vonatkozó adatokat termelési ágazatonként vizsgáljuk, akkor is az előző megállapításra jutunk — hiszen népgazdaságunk tizenkét termelési főágazatából tízben a munkabalesetek arányszáma kisebb volt, mint efsz-einkben (az utóbbi három év elemzésének tapasztalatai szerinti). Ehhez még annyit: ami a balesetveszélyességet illeti, legalább olyan nagy, mint a mezőgazdaságban (például az építőipar, a vegyipar, a fémmegmunkáló és egyéb iparágak). Az az állítás sem felel meg a valóságnak, hogy a mezőgazdasági balesetek főoka — a kedvezőtlen korösszetétel, mert a legtöbb munkabaleset a gépesítés szakaszán fordul elő, s köztudott, hogy a mezőgazdasági gépkezelők többségét éppen a fiatalabb korosztálybeliek alkotják. Mi tehát a galántai járás — és minden bizonnyal Szlovákia több járása — efsz-eiben előforduló munkabalesetek fő oka? Erre a statisztikai elemzés nem ad egyértelmű választ, de rámutat azokra a hiányosságokra, amelyek előidézői a legtöbb munkabalesetnek. Ezek közé sorolható, hogy ma már több szövetkezetben olyan gépeken, s gépsorokon dolgoznak az emberek, amelyek kezelése elméletileg és gyakorlatilag jól képzett személyzetet kíván. Sajnos, a gépek rohamos fejlődésével, korszerűsödésével párhuzamosan nem gyarapodik a kezelőszemélyzet szaktudása. Sokszor a szövetkezetek vezetői, illetve felelős műszaki vezetői, dolgozói sem ellenőrzik elég következetesen az egészségvédelmi, s balesetmegelőző rendszabályok, illetve óvintézkedések betartását. A munkabalesetek erőteljesebb csökkentése megköveteli, hogy szövetkezeteinkben legalább olyan figyelemmel kísérjék a balesetelhárítási problémákat, mint amilyen gondot fordítanak a munkatermelékenység fokozására, a jövedelmezőbb gazdálkodásra. A munkabalesetek csökkentése e tényezőktől elválaszthatatlan. S nemcsak a szövetkezeti tagok, a vezetők, hanem társadalmunk érdeke is — a sző szoros értelmében KÖZÉRDEK. CULKA ANTON, mérnök, az SZSH galántai járási kirendeltségének dolgozója Jogtanácsadó 1. A Likavai Efsz állatgondozói kérdezik, hogy van-e nekik is jogigényük fizetéses szabadságra, mert az ő szövetkezetükben eddig csak a könyvelési és a növénytermesztési dolgozók kaptak szabadságot. Válasz: A szövetkezeti jogrendbén a fizetéses szabadságra való jogigény nincs egységesen rendezve, A mezőgazdasági és ipari dolgozók közötti különbségek fokozatos eltávolítását elősegítő intézkedések, valamint a szövetkezetek gazdasági megerősödése miatt már az efsz-ek VI. kongreszszusa óta minden ' efsz-kongresszus foglalkozott ezzel a kérdéssel. A kongresszusi határozatok ajánlják a szövetkezeteknek, hogy anyagi erejükhöz mérten adjanak a tagoknak fizetéses szabadságot. A statisztikai felmérések szerint jelenleg a efsz-ek 70 százaléka juttat tagjainak fizetéses szabadságot. Ezzel a kérdéssel az efsz-ek mintaalapszabályzata foglalkozik, amikorls a 16. cikkelyének 4. bekezdésében ajánlja, hogy a szövetkezet alapszabályzatában rögzített feltételek szerint legfeljebb olyan mértékben, mint az alkalmazottaknak juttasson tagjainak fizetéses szabadságot. Részletesebben foglalkozik ezzel a kérdéssel az efsz-ek házirendje. Abban az esetben, ha a szövetkezet az említett ajánlást elfogadja és a fizetéses szabadság juttatásának feltételeit alapszabályzatában megállapítja, akkor e szövetkezet tagjának jogigénye lehet fizetéses szabadságra. A szabadság tartama elsősorban attól függ, hogy a tag mennyit dolgozott a szövetkezetben, hány éve efsz-tag, az ifjúságnál pedig figyelembe kell venni a tag életkorát. A szabadság idejére járó illetményt a tag tavalyi jövedelme átlagából számítják ki. A mintaházirend III. cikkelyének 7. bekezdése szerint a szabadságra járó' pénzt az illetményalapból fizetik ki. A fennálló jogrend szerint a szövetkezetekben csak az az idő számít be a szabadságba, amiért a tag megállapított fizetést kap. Ez nem tévesztendő össze azzal a fizetésnélküli szabadsággal, amelyet a szövetkezetek juttatnak tagjainknak akkor, amikor a mezőn nincs mit csinálni. A szabadságot csak a szövetkezet vezetősége által jóváhagyott időben lehet kivenni. Erre a szövetkezet naptári tervezetet készíttet, hogy a szabadságok ne akadályozzák a munka folyamatosságát. A szabadságot ajánlatos a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége által szervezett üdültetéssel összekapcsolni. XXX 2). Többen érdeklődnek, hogyan kell a szövetkezetben nyilvántartani a munkanapokat, az éjszakai munkát, illetve az ünnepnapokon végzett munkát. Válasz: Ami a dolgozók tevékenységéről szóló nyilvántartást illeti, a szövetkezet vezetősége minden dolgozót beoszt valamely munkacsoportba, vagy más szervezeti egységbe. A munkacsoportok és szervezeti egységek számát a vezetőség a szövetkezet munkarendjében állapítja meg. Az egyes munkacsoportok és más szervezeti egységek vezetői, azon kívül hogy felelősek a csoportra bízott álló- és forgóeszközökért, azokról esődleges nyilvántartást vezetnek, irányítják a termelést és nyilvántartják a terméseredményeket és a csoport tagjai által végzett munka menynyiségét és minőségét, beleértve a teljesített munkaidőt. A szövetkezet minden tagja köteles a szövetkezet közgyűlése által jóváhagyott mennyiségű munkanapot, illetve munkaegységet ledolgozni. Ledolgozott munkanapnak csak az számít be, amely napon a tag legalább 6 órát dolgozott. A munkanapok alsó határának megállapításánál figyelembe veszik ha kisgyermekes családanyáról van szó. Megjegyzendő, hogy a efsz-ek minta-munkarendje III. cikkelyének 5. bekezdése alapján, a szövetkezet közgyűlése által megállapított munkanapok alsó határa nem lehet kisebb, mint a nyugdíjigény kiszámításakor a beszámítandó naptári év munkanapjainak alsó határa. A mintaf-munkarend III. cikkelyének 14. bekezdése szerint éjszakai munkát csak 18 éven felüli asszonyok végezhetnek, de csak abban az esetben, ha elemi csapás vagy más rendkívüli esemény következtében a rendszeres munkát leállították, életveszély és egészségi károsodás elhárításáról van szó; ha olyan gyorsan romló nyersanyagok, illetve termékek feldolgozásáról van szó, amelyek tönkremennének, ha olyan asszonyokról van szó, akik a szövetkezetben felelős vezető tisztséget töltenek be, vagy pedig ha az állattenyésztésben dolgoznak. A Munka-Törvénykönyv rendezi a dolgozók munka- és pihenésre szánt idejét, de kifejezetten nem rögzíti, hogy ezen intézkedések a szövetkezetekre is vonatkoznak. Ezért a szövetkezetben a munkaidőt a szövetkezeti jog rendezi. Az egyes munkanapok, munkahetek, illetve az egész naptári évre szóló munkaidőbeosztást a szövetkezett taggyűlés, illetve vezetőség intézkedik. Az efsz-ekben a munkaidő, illetve a munkadíjak megállapításakor elsősorban a szövetkezet gazdasági helyzete mérvadó. 3). Egy szövetkezeti tag leánya, aki most fejezi be a gimnáziumot kaphatna-e a szövetkezettől anyagi támogatást? Válasz: A szövetkezeti tagok igyekeznek gyermekeiket efsz-tagnak megnyerni és növelni politikai és szakmai felkészültségüket. A szövetkezetek szak- és főiskolákra küldik őket és ösztöndíjat juttatnak nekik. Lehetővé teszik, hogy a gazdaságukban szakmai gyakorlatra tegyenek szert. így intézkedik az efsz-ek mintaszabályzata 11. cikkelyének 1. bekezdése. A szövetkezetek mintaházirendje is foglalkozik az ifjúsággal és VI. cikkelyének 1. bekezdése szerint a szövetkezet azokkal, akiket szak- és főiskolára küld szerződést köt, amelyben megállapítja az ösztöndíj nagyságát és kötelezi magát, hogy tanulmányok befejezése ut£n a fiataloknak szakképzettségük szerint megfelelő munkakört biztosít. A fiatalok pedig kötelezik magukat, hogy tanulmányaik befejezése után legalább 5 évig a szövetkezetben dolgoznak majd. Ajánlatos felkeresni a szövetkezet vezetőségét, illetve a járási mezőgazdasági igazgatóság illetékes ügyosztályát, ahol az érdeklődőknek részletesebb tájékoztatást nyújtanak. (dr.) Kinek van jogigénye szabadságra?
