Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-03-29 / 13. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1975, március 29. Válaszoltak A komárnoi járás kommunistái, me­zőgazdasági dolgozói a közelmúltban lezajlott értékelő, illetve évzáró tag­gyűléseiken a legutóbbi pártplénu­­mok irányelveinek szellemében ta­nácskoztak. Előtérbe helyezték a bí­ráló igényességet, rámutattak a ter­melés-fejlesztésben észlelt hiányossá­gokra és a felmerült problémák meg­oldásának lehetőségeire, hangsúlyoz­va a takarékosabb gazdálkodás és a tartalékfeltárás szükségességét, nép­­gazdasági jelentőségét. Az ötéves tervidőszak feladatainak maradéktalan teljesítése, illetve egyes mutatók túteljesitése érdekében — a dél-morvaországi kerület, az Olo­mouci járás mezőgazdasági dolgozói­nak a termelés hathatós továbbfej­lesztését célzó felhívására válaszolva és a nyugat-szlovákiai kerület felhí­vásában szereplő feladatok sikeres teljesítését szorgalmazva — értékes kötelezettségvállalást tettek a komár­noi járás mezőgazdasági dolgozói és üzemei. A novemberi pártplénum irányelveinek rugalmas gyakorlati át­ültetését és a termelés fejlesztéséből eredő további igényes feladatok tel­jesítésének politikai-szervezési bizto­sítását előtérbe helyező 1487 egyéni, csoportos és üzemi szintű vállalás összértéke 44 millió 803 ezer korona. E járás mezőgazdasági dolgozói példánl vállalták, hogy az év végéig 404 millió 996 ezer koronával túltelje­sítik a mezőgazdasági nyerstermelés ötéves tervidőszakunk végére megha­tározott irányszámát. A piaci terme­lést illetően 495 millió 225 ezer koro­na értékű túlteljesítésre tettek Ígére­tet. A vállalások egy része a gabona­félék, illetve a szemesek termeszté­sének tervezettnél gyorsabb ütemű fejlesztését szorgalmazza. Mint az összesített vállalásokból kitűnik, a mezőgazdasági üzemek a termőterü­let növelésével és az átlaghozamok javításával szeretnék elérni, hogy az év végéig összesen 220 ezer 744 ton­na szemest — beleértve a kukoricát is —adhassanak nemzetgazdaságunk­nak. Ezirányú vállalásuk teljesítésé­vel 1975 végéig 22,18 44-kal teljesíte­nék túl az ötéves tervben meghatáro­zott feladataikat. A szemesek vetés­­területét olymértékben növelik, hogy a gabonafélék és a szemes kukorica termőterülete a szántó 83.17 százalé­kát foglalja magába. Évente nagy gondot okoz számukra a szemesek betakarítás utáni kezelé­se és tárolása. Az emlftett problémák megoldásának és a szemesek nem ki­elégítő tárolásából eredő veszteségek csökkentésének halaszthatatlanságát szem előtt tartva, a járás mezőgazda­­sági üzemei vállalták, hogy 5 millió 250 ezer korona ráfordítással — saját erőből — még az év első felében 110 ezer tonna gabona befogadására al­kalmas tároló kapacitást létesítenek. A cukorrépatermesztéssel kapcso­latban a járás mezőgazdasági dolgo­zói vállalták, hogy 23,9 %-os javulási eszközölnek a termőterület és az át­laghozam növelése révén, s így az öt­éves tervidőszak végéig összesen 104 ezer 710 tonnával több nyersanyagot adnak a cukorgyáraknak, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Az állattenyésztés terén a tejter­melés fokozását tekintik fő feladat­nak. Ezt a kötelezettségvállalások is tükrözik. A mezőgazdasági üzemek vállalták, hogy az állatsűrűség, a te­henek létszámának növelése mellett javítják az átlagos tejhasznosságot is. A tehénállományt 500 db-bal gyara­pítják az idén. Ez annál inkább őr vendetes kezdeményezés, mivel az 1972-es áprilisi pártplénum óta elért lényeges javulás ellenére — a 100 ha mezőgazdasági földre jutó szarvas­­marhák, illetve fejősök számát te­kintve — a hátul knllogók közé tar­toznak a nyugat-szlovákiai kerület­ben. A komárnoi járás dolgozóinak a megoldásra váró problémákhoz va­ló pozitfv hozzáállását fémjelzi az a tény, hogy ilyen állománynövelés mellett még a tehenenkénti átlagos tejhasznosság 50 literreli növelését is vállalták. Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert néhány üzemben úgy vélekednek, az állatsűrfiség nö­velésével párhuzamosan megoldhatat­lan feladat a hasznosság javítása. A vágóállat-eladással kapcsolatos vállalások 7794 tonna hús — beleért­ve a baromfit is — terven felüli érté­kesítését tűzték ki célul. Továbbá vállalták, hogy a sertéseknél 3150, a marháknál pedig 280 darabbal csök­kentik az évi elhullást. A szocialista kötelezettségvállalá­sok elfogadásakor dolgozóink nem feledkeztek meg a novemberi párt­plénum után kibontakoztatott takaré­kossági mozgalomról sem. Elhatároz­ták, hogy az erőtakarmányok éssze­rűbb kihasználásával 17 ezer 44(1 má­zsa keveréktakarmányt takarítanak meg, aminek összértéke 2 millió 964 ezer koronát képvisel. Az állattartás eredményesebbé té­tele és e fehérjetartalmú takarmány­­összetevők gyártásának biztosítása céljából 23 ezer tonna lucernaliszt előállítására tettek Ígéretet. Az emlí­tett mennyiségből hétezer tonnát szemcsézett állapotban állítanak elő. Ezirányú vállalásaik összértéke 34 millió 500 ezer korona. A járás mezőgazdasági üzemei be­kapcsolódnak az energiatakarékossá­gi mozgalomba is. Vállalták, hogy az év folyamán 135 ezer liter hajtóanya­got és 137 ezer kWó villamosenergiát takarítanak meg. A komárnoi járásnak a mezőgazda­sági termelés fejlesztését célzó ösz­­szesített kötelezettségvállalása a dol­gozók alkotó munkakezdeményezé­sén, a tartalékok feltárásán, a tudo­mányos-műszaki haladás vívmányai­nak és a fejlesztési lehetőségek jobb kihasználásán, valamint a szocialista brigádoknak és általában a mezőgaz­dasági dolgozóknak a feladatokhoz fűződő pozitív hozzáállásán alapszik. A vállalásuk elfogadásakor — az em­lítetteken kívül — természetesen szinte mindenütt gondoltak a dolgo­zókról való gondoskodás színvonala­sabbá tételére, a szociális épületek létesítésére, az élet- és munkakör­nyezet javítására is. A legtöbb he­lyen tervbe vették a gazdasági udva­rok rendezését, csinosítását is. Amint az a fentiekből is kitűnik, a komárnoi járás mezőgazdasági dolgo zói és üzemei valóban értékes fel­ajánlásokkal válaszoltak a mezőgaz­daság fejlesztésének meggyorsítását, az ötéves tervfeladatok teljesítését, illetve túlteljesítését szorgalmazó fel­hívásokra. Kádek Gábor íilllllllillilillil jelszavunk: mindig, mindenütt a legtöbbet tenni! A brestovecl efsz kommunistát értékelő párttag­­зЁ gyűlésükön a legutóbbi pártplénumokon elhang­= zottak szellemében — a kritikai igényességet 35 szem előtt tartva — tanácskoztak. Brestovec kisközség, ám az utóbbi években — 5f a szövetkezet dolgozóinak a gabonatermesztésben 35 elért sikerei révén — országos hírnévre tett szert. gS 1973 nyarán, amikor a sajtó hírül adta, hogy a 55 szövetkezetben egy kisebb parcellán 80 mázsán =|g felüli átlaghozamot értek el búzából, sokan kétel-3| kodtek a hír hiteles mivoltában. Tavalyi eredmé-35 nyeik azonban rácáfoltak a hitetlenkedőkre: árpá­j= ból 60, búzából pedig 70 mázsán felüli átlagot SS értek el. Amint az értékelő párttaggyűlés főbe-55 számolója Is leszögezte, e kiváló eredmények a 55 tudományos-műszaki haladás Ismeretei rugalmas a átültetésének, a lehetőségek tökéletesebb kihasz-5= nálásának, a jó talajelőkészítésnek, a fajta szerln-33 ti agrotechnikai követelmények pontos betartá­si sának és az emberek jó hozzáállásának 'tudhatók = be. Napjainkban jól, korszerű gépekkel felszerelt, = ütőképes géppark nélkül már elképzelhetetlen az = egyes növénytermesztési munkálatok Időbeni és 33 jó minőségű elvégzése, a termelési eredmények = javítása. Ennek tudatában vannak a szóban forgó =5 efsz kommunistái Is. Éppen ezért már a múlt év 33 elején sok bíráló megjegyzés hangzott el a gépe-55 sített csoport munkájával kapcsolatban. Legtöb-55 ben a gépek hiányos karbantartását fájlalták, 33 mondván, a rosszul kezelt gépek gyakran kény-55 szerűinek „pihenőre, s így nehéz betartani az 55 egyes agrotechnikai határidőket. A gépesítésben = dolgozók megszívlelték az alkotó jellegű bírála­== tot, s a múlt évben úgy dolgoztak, hogy munká-5= jukért csak elismerést és dicséretet érdemelnek. 5= Annál Is inkább, mivel a múlt ősz valóban pró­§E bóra tette nemcsak az embert, hanem a gépeket S is, mégsem volt különösebb probléma a gépek 555 üzemképességével. — Az állattenyésztők évi tervük valamennyi mu­tatóját túlteljesítették. Tíz mázsával több marha húst, 294 mázsával több sertéshúst termeltek a = tervezettnél. Malacelválasztási átlaguk 18,23 da- == rab volt kocánként. Az értékelő taggyűlés a tej- 33 termelésben dolgozó kommunisták példás aktlvi- §= tását emelte ki, mivel az 1973-as lemaradás =3 utáni bírálatra valóban jó munkával és szép tér- 55 melésl eredményekkel válaszoltak. Jó példájuk 55 kedvező hatással volt a tehenészetben dolgozó §Ц többi szövetkezeti tagra is, s így 1974-ben nem- = csak hogy teljesítették tejtermelést tervüket, ha- == nem még túl is szárnyalták azt 31 ezer literrel. =Ц Az egy tehénre számított évi átlagos tejhasznos- =5 ságot 3503 literre növelték. 55 Az értékelő párttaggyülésen ismét rámutattak sf a hiányosságokra. A tejtermeléssel kapcsolatban 33 például elismerték, sokat Javultak az eredmények 55 egy év alatt. Am ez nem Jelenti azt — hangsú- §5 lyozták többen is —, hogy nem lehetne még to- 35 vább lépni. Az egyes gondozók által elért ered- 35 mények között sokatmondó különbségek vannak, 5= ami arra enged következtetni, hogy van még lehe- |Ц tőség az átlagos évi tejhasznosság fokozására. A brestovecl szövetkezet fejlődésének negyed- Isi százada jelentős eredményeket hozott. Nemcsak == a termelés lett színvonalasabb, hanem jobbra for- == dúlt a dolgozók sorsa Is, s könnyebbé vált min- 55 dennapi munkájuk. Most, hogy a szövetkezet tár- SS sült a sokolcei, Bodza—-Holiare-1 és Lúky-i sző- š vetkezettel, új korszak veszi kezdetét. Nagyobb 33 szövetkezet — több föld, állat, nagyobb lehetősé- 55 gek a fejlődésre, ugyanakkor nagyobb, Igényesebb = feladatok, több gond, probléma Is. Egyszóval Is- SS mét szükség lesz a példamutató helytállásra. A 35 brestovecl kommunisták már értékelő taggyűlé- = sükön ennek tudatában tanácskoztak, s elhatá- 53 rozták, mindig és minden munkaszakaszon úgy 35 fognak dolgozni, hogy a lehetó legtöbbet tegyék 5= az új nagygazdaság fejlődéséért. Anyagi érdekeltség és az üzemanyag-fogyasztás A Hraničná pri Hornáde-i Efsz Ikošice-vidéki járás) évzáró tag­gyűlésén is napirendre tűzték a takarékosabb gazdálkodás lehető­ségeinek feltárását. A dolgozók vállalták, hogy 1975-ben a tervhez viszonyítva 2 százalékkal csökken­tik az anyagi és egyéb kiadásokat, s ezzel összesen 206 ezer korona értékű hajtő- és kenőanyagot, ab­rakot, villanyáramot stb. takaríta­nak meg. Ezzel kapcsolatban Tóth Imre elnöktől és Polencsár József öko­­nómustúl megkérdeztem, hogyan tervezik megvalósítani az üzem­anyagtakarékossági elképzelései­ket. Elmondották, hogy több mint negyedszázados gyakorlati tapasz­talat és az adott normák ismere­tének birtokában aránylag ponto­san ki tudják számítani, nz év fo­lyamán egy hektár megművelésére hány liter üzemanyagra lesz szük­ségük. így azután terület és trak­­toregység szerint szétírhatják a tervezett fogyasztást az egyes traktorosokra, akik vállalták, hogy az év folyamán 2 százalékos meg­takarítást érnek el. A gépkezelő­ket az anyagi érdekeltség fokozá­sával ösztönzik vállalásuk betar­tására, vagyis a jutalmazáskor fi­gyelembe veszik a felajánlások teljesítését is. így már nemcsak a szövetkezetnek, hanem a dolgo­zóknak is érdekük, hogy takaré­kosabban bánjanak az üzemanyag­gal, csökkentsék az üresjáratokat, azonnal kijavítsák gépeiken a leg­kisebb hibákat is és rakodás, mun­kaelosztás vagy várakozás közben ne járassák feleslegesen a motort. Ez persze megköveteli a hibátlan önindító berendezést is, aminek meghibásodásával eddig nem so­kat törődtek — Elég gyakori jelenség volt szövetkezetünkben, hogy a trakto­rosok „hazaugrottak“ a határból ebédelni. Persze traktorral. Ennek most már vége! Van üzemi kony­hánk, s az ebédet lovasfogattal kiszállíthatjuk a mezőre. Akik mégis a „hazai“ mellett döntenek, azokat csoportosan beszállítjuk a faluba, vagy esetenként kerékpár­ral is hazamehetnek a közeli dű­lőkből. Számításba vettük azt is, hogy a mezőn dolgozó traktoroso­kat esetenként hazaszállíthatják а műtrágyát vagy vetőmagot szállító gépek is — mondta a többi között Tóth elvtárs. A szövetkezet vezetői a munka­­szervezés ésszerűsítésére is gon­doltak. Elhatározták, hogy a jövő­ben körültekintőbben járnak el az erőgépek feladatainak meghatáro­zásakor. A traktorokat mindig olyan munkára és útra osztják be, hogy tökéletesen ki legyen hasz­nálva a vonóerejük. Mindamellett ügyelnek arra is, hogy a naftát és benzint ne használják kézmosásra és alkatrész-tisztogatásra a trak­torosok és a javító műhelyben dol­gozók, mert ez is jelentős pazar­lást képviselt eddig. IVÄN SÁNDOR Takarékoskodnak A, minap Korec Vilmos mérnökkel, a Nové Zámky-i szövetkezet elnökével beszélgettem. Elmondta, hogy szövetkezetükben Is napi rendre tűzték a legutóbbi pártplénumok irányelveinek üzemi viszony­latban történő‘gyakorlati átültetését. Legfontosabb feladataik egyi­kének az üzemanyag-takarékossági mozgalom kibontakoztatását tekintik. Elhatározták, ebben az évben 47 ezer 417 korona értékű üzemanyagot — naftát — takarítanak meg. Célkitűzéseik valóra váltása érdekében konkrét intézkedéseket dolgoztak ki, melyek értelmében a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a gépcsoportok tökéletesebb kihasználására, a gépek mű­szak utáni karbantartására és általában a mezőgazdasági munka- és erőgépek tökéletesebb kihasználására. Az üzemanyaggal való takarékosságot célzó intézkedések'betartá­sáért a két egyetemesen gépesített csoport vezetője, Ruska Péter és Borik Károly elvtársak felelősek. Ök kötelesek biztosítani a gépek tökéletesebb kihasználását — csoportos bevetést, aggregátok alkal­mazása stb. —, az igényeknek megfelelő karbantartást. Például ed­dig sok üzemanyag ment kárba a szövetkezetben csak azért, mert a traktoros „elfelejtett“ meghúzni egy csavart és csöpögött a kenő- és hajtóanyag, vagy azért, mert a várakozások, rakodások és ebéd­szünetek alkalmával nem lehetett leállítani a motort, mivel rossz volt az önindítója. Az említett problémák megoldása, valamint az üresjáratok minimálisra csökkentése nagyban hozzájárul majd az eredményes takarékossághoz. Hofer Lajos Fájó pont a tejtermelés A Polany-i Aranykalász egyesült szövetkezetben a közelmúltban érté­kelték az egyesülés óta eltelt egy év eredményeit. Az 1500 hektáros gazda­ságban a gabonafélék átlaghozama 37,5 mázsa volt, ami ugyan nem ütöt­te meg a járást átlagot, mégis bizo­nyos fejlődésről tanúskodik, hiszen a Polany-t szűvetkezetben négy évvel ezelőtt még csak 23,7 mázsa, a solnič­­kaiban pedig 20,7 q gabona termett egy hektáron. Haladás tehát van, más lapra tartozik, hogy nem ártana meg­gyorsítani a fejlődés ütemét, mert másutt már a félszáz mázsánál tarta­nak. Kukoricatermesztési eredmé­nyeikre viszont büszkék lehetnek, hiszen a kritikusnak mondható idő­járás ellenére száz hektáron 62,5 q szemes kukoricát termeltek egy egy­ségnyi területre eső átlagban. Cukor­répájuk 40 hektáron termett, átlagho­zama 486 mázsa volt. Igaz, e téren jobb eredményt ,ís elérhettek volna, ha megkapják az igényelt gyomirtó szereket és idejében lekezelhetik a növényzetet. Az állattenyésztés fájó pontja a tej­termelés: 300 tehénnel 2660 liter évi fejésl átlagot értek el, ami 150 liter­rel alatta maradt a járási átlagnak. A jövőben főleg a volt solnlőkaí szö­vetkezet állományának fejlesztését kell szorgalmazniuk, mert az egyesü­lés előtt csak 2100 literes átlagon mozgott, s így a múlt évben lerontot­ta a Poľany-i szövetkezetben koráb­ban elért 2890 literes átlagot. A ma­lacelválasztásban elért eredményeik­kel sem lehetnek elégedettek, hiszen kocánként mindössze 15,1 darab ma­lacot választotak el a műit év átla­gában. A hústermelésben már sikere­sebben tevékenykedtek: a hízómar­hák átlagos napi súlygyarapodása 1 kg, a sertéseké pedig 0,5 kg volt. Az állattenyésztési eredmények javí­tása azonban nemcsak az egyesült szövetkezet dolgozóinak akaratán múlik, hanem a jobb minőségű tápok­kal való fokozatos, zavartalan ellátás biztosításán Is, ami a múlt évben bi­zony sok kívánni valót hagyott maga után. A szövetkezetben javítani kell a munkafegyelmet, az emberek munká­hoz és közöshöz való viszonyát, csök­kenteni kell a betegségek miatti hiányzások számát és nagyobb gon­dot kell fordítani a munkabiztonsági előírások betartására. A munkabai­­esetek és betegségek miatti hiányzá­sok száma összesen 14 ember egész évi munkaidejének felelt meg. Ez pe­dig egy 180 tagot számláló gazdaság­ban már nagy kiesést, munkaerő­­hiányt jelent. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani főleg a dolgo­zók oktatására, hogy a tagok megis­merkedjenek a munkabiztonsági elő­írásokkal, mert csakis így lehet ele­jét venni a gyakori munkabalesetek­nek. (pij

Next

/
Oldalképek
Tartalom