Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-03-01 / 9. szám
Ч Ь л gyümölcsösben. Március ” derekáig fejezzük be a kék csonthéjasok oltását, közben végezzük el a gyümölcsfák alakító és ritkító metszését. A gyökérnyak hajtásait metsszük le, mert sok tápanyagot vonnak »1 > fától—A vágási feliileteket éles késsel simítsuk el és kenjük be oltóviasszal. Ha eddig nem kerítettünk rá sort, mielőbb végezzük el a téli permetezést A Nitrosan N 25 2 százalékos permetlevévei permetezzünk. A magvastermésííeket — ha még nem fakadnak — 3 százalékos permetlével kell kezelni. A Nitrosan N 5U esetében csak 1—1,5 százalékos töménységű permetlével dolgozzunk. A fakadó kajszi- és őszibarackot nem szabad Nitrosannal kezelni. Az őszibarack levélfodrosodása ellen 3 százalékos Polybnrittal vagy 4—5 százalékos Sulkával védekezhetünk. Legfőbb ideje, hogy sort kerítsünk a málna, ribiszke és köszméte ápolására, mert lassan fakadni kezdenek. Már jól megkülönböztethető az élő fa, s el távolíthatók a száraz hajtásvégek. A -letermett, száraz vagy beteg hajtásokat tőből kell levágni. A kártevők okozta daganatokat ki kell vágni, a kártevőket elpusztítani és a sebeket tisztogatás után be kell kenni oltóviasszal. Ne halogassuk tovább a ribiszke és az egres metszését, mert korán 1akadnak. Az idős és gyenge hajtásokat távolítsuk el. A ribiszke a múlt évi fán hoz legszebb termést. Inkább ritkább ea, mint sűrűre metsszük. A szamócáról távolítsuk el a téli takarót, s ha istállótrágyáztunk, akkor a növény közepétől (szív) távolítsuk el a trágyamaradékot. A beteg vagy száraz leveleket tépjük le, a termőterületre áranként szórjunk ki 4—5 kg Céreritet vagy 2 kg szuperfoszfátot. Ügyeljünk arra, hogy a növényekre ne kerüljön műtrágya, mert megégeti a leveleket, főleg a szívrészt. Ha kell töltögessük föl vagy szórjuk körül komposztfölddel a töveket. Ha Cererltet használtunk, akkor áranként 3 kg kénsavas káliumot vagy kálisót is adjunk a szamóca alá, mert a növényzet fejlődéséhez sok káliumra van szükség. Ha az Idő melegebbre fordul, hozzáláthatunk a tavaszi telepítéshez. Nem árt tudni, hogy a verebek szívesen látogatják a ribiszke bokrokat és előszeretettel csipkedik a fakadó rügyekét. Néha a termés 50 százalékát is elpusztítják. Ezért a hajtásokat csomóba kell kötni és körül kell tekerni fehér színű fonallal. A telünk aránylag száraz volt, ezért a szárazabb fekvésű gyümölcsösökben tavasszal nagy gondot kell fordítani a talajnedvesség megőrzésére. Szikkadás után azonnal porhanyitani kell a talajt. Március végén juttassuk ki a nitrogéntrágyát. A savanyú talajokra • mészsalétromot, a lúgosakra kénsavas ammóniumot adjunk, mégpedig háromszorra: fakadás elölt, virágzáskor, a harmadik részt pedig június végéig. Később már nem tanácsos nitrogént adagolni, mert veszélyeztetnénk a fiatal hajtások beérését. A zöldségeskertben. Ne halo•giiatmlí tovább ■'». meiegü&y M_ szttését. Az ablakokat takarjuk le (pl. nádtakaróval), hogy felmelegedjen a tüld és melegágy levegője. Később elvethetjük bele a palántanevelésre szánt korai és középkorai káposztafélék magvait. Kisebb hagymái stb. A vetőmagba keverjünk kb. 5 százalék retekmagot, mert az gyorsan sorol és a mechanikai gyomirtáskor jó sormutató. Az ültetühagymát a magról vetett petrezselyemmel egy ágyásba is tehetjük, hisz a vöröshagyma korán lekerül, a petrezselyem pedig őszig ráér nőni. A dughagymát ne tegyük mélyre, csak úgy, hogy felső csúcsa a talaj szintjével egymagasságban legyen. A fokhagyma-gerezdeket (a középsőkön kívül) 6—12 órával alatt. A palántákat a fekete fóliába vágott lyukakba kell juttatni. A szőlőben. Mielőbb végezzük el a metszést, hogy elejét vegyük a felesleges nedvfolyásnak. A metszést mindig a rm'iueipci formától és a fajlaigényektől kell függővé tenni. A talajmunkákat se halogassuk, hogy a iehető legjobban gazdálkodjunk a talajnedvességgel. Ősszel foszfor- és kálitartalmú trágyákat adtunk, most hálás lenne istállótrágyát vagy komposztot adagolni. A komposztot 20 cm mélyen kell bedolgozni a földbe. Szervestrágyázás után 3 dkg nitrogént, 2 dkg káliumot és 3,5 dkg foszfort is adjunk — tiszta hatóanyagba számítva -— egy úr szőlőterületre. Ha szervestrágyát nem adtunk, akkor nitrogénműtrágyát kell kijuttatni (egy árra 3 kg mészsalétrom és 2 kg kénsavas ammonium). A buja növekedésű szőlőben tél adagokat használjunk. Metszés után, de a talajmunkák előtt, ajánlatos 4 százalékos Poíybarittaj vagy 4—5 százalékos Sulkával lekezelni a tőkéket és a vezetéket. Ha az idő engedi, készülődjünk a tavaszi telepítéshez, javítsuk ki a támvezetékoket, készítsük elő a karókat. A levágott egészséges vesszőket aprítsuk fel és komposztáljuk. A virágoskertben. Száraz időben kiadósat) öntözzük az örökzöldeket és az ősszel telepített tűlevelűeket. Gereblyézzük át a pázsitot, a mohás részeket szórjuk meg poraiakú oitott mésszel. A rózsafákat takarjuk ki, végezzük el a ritkító metszést, majd a fákat rögzít-. sük karóhoz. Már metszhetjük a rózsabokrokat is. A hidegvagy melegágyba elvethetjük az egynyáriakat (palántanevelés). Helybe vetjük a rezedát, díszmákot, szagosbükkünyt stb. A hónap végén már elvethetjük a virágágyba az ellenállóbb virágok magvait (például körömvirág, szarkaláb). Készítsük elő a földet a későbbi vetésültetéshez. A dália és kanna (Canna generális) tárolt gumóit ültessük 10 cm-es cserepekbe, tápdús földbe. A cserepeket állítsuk meleg, világos helyre. Öntözzük, áprilistól fokozatoson szoktassuk a friss levegőhöz és május derekán ültessük ki a hajtatott növényeket. Aki szép pázsitot akar, már most gondoskodjon a vetésről. Metsszük, alakítsuk és trágyázzuk (kénsavas kálium, kénsavas ammónium, szuperfoszfát) a díszbokrokat. Március a legmegfelelőbb a szobanövények dugványos szaporítására és átültetésére. Az eddiginél csak 1—2 cm-rel nagyobb cserepet válasszunk, s azt előbb tegyük vízbe, hogy jól átnedvesedjen. Nem helyes minden évben átültetni a virágokat. A most virágzókat ne háborgassuk. Ne feledkezzünk meg a sziklakertről sem. Már virágzik benne a hunyor, a hóvirág, sáfrány, ibolya stb. A kövek közül tépjük ki a gyomokat és pótoljuk a kimosott Má rciusi teendők (6—8 cm) cserepekbe hármasával elvethetjük a melegágyi uborkát. A cserepeket csak léiig töltsük földdel, majd az uborka kikelése után fokozatosan töltsük föl földdel a cserepet. Ha a növénykék már 2—3 valódi levéllel rendelkeznek, a legerősebbeket válogassuk ki és párosával ültessük az ablakok alá. A melegágyi palántanevelő ládákba már elvethetjük a paprikát, paradicsomot valamint a zellert Az ágyások szétfagyott,» kiszáradt földjét egyengessük el gereblyével', juttassuk ki a műtrágyát (egy árra 3—4 kg Cererit) és cca. 10 cm mélyen kapáljuk be a földbe. Már vethetjük a salátát, pórét, parajt,petrezselymet, sárgarépát, mákot, borsót, hagymát és tokültetés előtt 5 százalékos Sulka oldattal csávázzuk, majd hagyjuk jól megszáradni, s csak utána dugassuk el. A téli salátáról és parajról távolítsuk el a téli takarót és a termőterület árjára adjunk 2 kg Cereritet, majd kapáljuk át a földet. A melegágyat napos időben szellőztetni kell. A melegágyi növényzetet reggel öntözzük, hogy estig megszáradjanak a fiatal növénykék. A gyümölcszöldség (uborka, dinnye, paprika, paradicsom, tojásgyümölcs stb.) termesztésére kijelölt ágyasokat kénsavas káliummal vagy Cererittel trágyázzuk meg. Március második felében feketefóliás ta lajtakarással hajtathatunk néhány zöldségfélét fehérfólia *** »*« »*» »j» »*« **» ♦♦♦ **♦ »** *** »i* ♦-v - *> -.s-,. “ f! “ ~ " '& : ***' Falvainkon szinte minden háznál alkalmazzák már a fólia-alagutas zöldséghajtatást. A legtöbb helyen uborkát hajtatnak. Termelőink munkája még eredményesebb lenne, ha a fekete-fóliás talajtakarást is meghonosítanák. Foto: -borföldet. CVIÜELA ALEXEJ áfiftei Kedvtelésből is lehet eredményesen... 5 A közelmúltban Nitranyban jártam. -A kiaéllattenyéeatósíránt érdeklődve megtudtam, a község legeredményesebb nyúltenyésztője Mészáros Sándor, a Veľký Cetín-i (nagycétényi) székhelyű egyesült Alsó Nitra Etsz traktorosa. Pár perc múlva már a nyúltenyésztés örömeiről és gondjairól beszélgettem Mészáros elvtárssal. A fiatalember a többi között elmondta, már kora ifjúsága idején megszerette a nyulakat. Édesapjának mindig voltak nyulai — néha negyvenötven is —, s bizony nem kevés Időt töltött el a ketrecek, az állatok között. — Amikor megnősültem, szinte magától értetődőnek vettem, hogy saját állományt hozzak létre — vallotta önmagáról fiatal vendéglátóm. — Feleségem eleinte nem nagyon lelkesedett a gondolatért, sőt tatán neheztelt is rám egy kicsit. Később azonban megkedvelte a nyulakat és ma már el is látja őket ha nyújtott vagy éjszakai műszakban dolgozom. A továbbiakban megtudtam, az első években kis csincsillák kai foglalkozott Mészáros elv társ. Általában egy-két anyát tartott és csak annyi nyulat nevelt, amennyit a család e) bírt fogyasztani. Nem volt nagy keletje a nyúlhúsnak, így aztán nem is nagyon törekedett a tenyészmunka színvonalának javítására. Vagy három éve azonban tudomást szerzett róla, hogy a nitrat Branko felvásárolja a kisállattenyésztőktől a nyulakat. Ekkor kezdett behatóbban foglalkozni a nyúltenyésztéssel. Lemondott a kis csincsillákról, s inkább a kaliforniai fehérek mellett döntött, mert idősebb tenyésztőtársai és a Branko szakemberei rávezették, kifizetődőbb ezzel a fajtával foglalkozni. A múlt évben 14 anyát tar■Uitt é6 a Biankónak eladott vžgónyulakért több mint hétezerötszáz koronát kapott. A vágóállatok többségét az I. minőségi osztályban értékesítette. Volt olyan hónap, hogy negyven-ötven kisnyulat adott el. Természetesen nemcsak az eredmények, a módszerek is érdekeltek. Ezzel kapcsolatban Mészáros elvtárs elmondta, egyelőre kezdetleges, házi készítésű ketrecekben, ketrectőmbökben tartja nyulait, ahol sem az önetetés, sem az önitatás nincs megoldva. A ketrecek telepadlosak, hetente, tíznaponként tisztogatja őket. Tudja, hogy ezek a viszonyok köménye szerint talán azért olyan gyakori állatai között a kokci diózisban, fülrühösségben szén védő egyed is, mert a tartási viszonyok igen mostohák. A helyzet komolyságát látva úgy döntött, az idén űj. az igényeknek megfelelőbb ketreceket készít vagy vásárol, hogy ezzel is eredményesebbé tegye munkáját. Pároztatáskor a nőstényt teszt a bakhoz; utófedeztetést nem alkalmaz, mert tapasztalata szerint erre nincs is szükség. Nyulal jó tenyészkondícióban vannak egész évben, így a vembesüléssel sohasincs baj. Anyánként hét-nyolc fiékát hagy meg. A felesleges, számon felüli fiókák leölését ésszerűtlen eljárásnak tartja, ezért kéthárom nap leforgása alatt több anyát fedeztet, hogy a számon felüli fiókákat dajkaságba adhassa a kevesebbet ellő anyáknak. A ketrectömbök az udvaron vannak elhelyezve, ezért az ellés várható Ideje előtt elsötétíti a ketreceket. Ezt azért tartja fontosnak, mert elletőládát nem használ, a ketrecek ajtaja drótszövettel van bevonva, s több ízben tapasztalta, hogy nyulai kora reggel ellenek, amikor bizony már nincs meg az állatok által igényelt nyugalom. Az ellés előtti napokon több lédús takarmányt ad az anyáknak, ellátja őket vízzel, kitisztítja a ketrecet és bővebb almot ad. A választást attól teszi függővé, hányszor tervezi fedeztetni az anyát az év folyamán. Általában hat-nyolc hét elteltével választja el a fiókákat. Az anya marad a helyén, a fiókák másik ketrecbe kerülnek. A téli szaporítástól sem riad vissza. Takarmányozási gyakorlatáról csak annyit, eddig nem állt módjában, hogy egy ‘jól összehangolt elv szerint etesse állatait, mert a szükséges takarmányalap biztosítása mindig nehézségekbe ütközött. Nyáron általában zöld lucernát, falombot, füvet, a kertből tépett gyomokat, konyhai zöldség- és egyéb hulladékot ad az állatoknak. Időközönként csalánt és lapulevelet Is tesz a nyulak elé, amit azok szívesen fogyasztanak. Lucerna- vagy rétiszénát csak télen etet, mert csak keveset tud belőle biztosítani. Az a kevés azonban jő minőségű. A lédús takarmányök közül főleg a takarmány-Mészáros Sándor naponta legalább egy órát tölt el kedvencei etetésével, itatásával, a ketrecek tisztogatásával. rántsem felelnek meg az egyébként jó kondícióban levő, jól termelő állatoknak. Véle-Tenyésznyulait telepadlós házi tartja. készítésű ketrectnmbökben (A szerző felvételei.) Osszesen 14 anyát — túlsúlyban kaliforniait — tart. Egy alomban hét-nyolc fiókát hagy meg. A felvételen a népes családok egyike. répa, burgonya és kisebb mértékben a sárgarépa jön számításba. A burgonyát mindig főzve, árpadarával keverve adagolja. Télen-nyáron, egész évben itatja a nyulakat. Télen, a hidegebb napokon azonban csak addig hagyja előttük az itatóedényt, amíg elosztja az eleséget — nem hagyja, hogy egész nap a fagyos vizet nyalogassák az állatok. Abrakként a felvásárló üzemtől kapott nyúltápot és más szemeseket etet. Ilyen takarmányozás mellett cca négy hónap alatt érik el vágónyulai a felvásárlók által megkövetelt 2,6—3,6 kg — 1. minőségi osztály — élősúlyt. Kokcidiózis ellen Sulfadimldint ad az állatoknak, fülrühösség esetén étolajjal vagy Sabitollal kezeli az állatokat. Végezetül még talán annyit, hogy az eredményesebb munka érdekében Mészáros elvtárs az idén már nagyobb gondot fordít a takarmányozásra. Házikertjét úgy telepíti be, hogy a szükséges takarmányok többségét saját termelésből biztosíthassa állatai számára. Tudatában van annak, hogy csak az egészséges, tágas, szellős, de nem huzatos ketrecekben — esetleg kifutókban — elhelyezett, megfelelően takarmányozott nyulakkal érhet el minden tekintetben kielégítő eredményt. Ezért nemcsak a takarmányozást szeretné javítani, hanem új ketrecek vásárlását és kifutó készítését is tervbe vette. KÁDEK GABOR
