Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-03-01 / 9. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1975. március 1 10. MIKE ANDREWS: CARLO CAMPI még egyszer végig­nézett a szobán, gondosan megvizs­gált minden bútordarabot. A szobában éles fényt árasztott a csillár, a vas­tag bársonyfüggönyök azonban egy fénysugarat sem engedtek kt. Carlo kesztyűbe bújtatott kezével még egy­szer kinyltogatta az íróasztal feltört fiókjait, utána helyére tett egy fel­döntött széket, és eligazította a pár­nákat a heverón. Elégedett bólintás­­sal eloltotta a fényt. Nem hagyott nyomot maga után. Gyors léptekkel a hálószobába ment, és ott is utolsó terepszemlét tartott. Itt mindent rendben talált, az egyetlen zavaró körülmény csupán az ágy előtti szőnyegen heverő hulla volt. Carlónak ugyan eszeágában sem volt bántani az öreg professzort, csu­pán a pénzét akarta ellopni. Nem te­hetett róla, hogy az idős embereknek ilyen könnyű, az álmuk. A professzor korát meghazudtoló bátorsággal és erővel ugrott rá, amikor tetten érte, amint éppen az íróasztal tartalmát rámolta ki. A tolvajnak nem sok erő­feszítésébe került ártalmatlanná ten­ni az öreget. Maga sem gondolta vol­na, hogy Ilyen könnyű embert ölni. Az újságokban csak a harmadik napon jelent meg a hír az öreg pro­fesszor haláláról és a rablásról. A rendőrség egyetlen nyomra sem buk­kant. — Nem is bukkan — nevetett Carló vidáman. Két hónapig semmit sem tett, mivel tudta, hogy a pénzzel óvatosan kell bánnia. Egyébként elegendő pénze volt arra, hogy kellemes utazást, szó­rakozás tervezzen magának, szép na­pokat és még szebb éjszakákat. Egye­dül csak azon töprengett, mit tegyen azzal a sorsjeggyel, amelyet az öreg fiókjában talált. Már-már eldobta, amikor megakadt a pillantása a szá­mon: 0737373. — Micsoda véletlen!! A számok összege 30, éppen annyi, mint ahány éves vagyok — csodálkozott Carló, és végül is úgy döntött, hogy meg­tartja a sorsjegyet. Másnap elutazott a tengerre, út­közben öltönyt, inget, cipőt vett ma­gának, előkelő éttermekben ebédelt, vacsorázott. Kellemesen telt az idő. Egy napon szokása szerint átlapozta az újságot, és megdöbbenve meredt a sorsjegyiroda jelentésére: A 0737373 számú sorsjegy megnyerte a főnyere­ményt, 5 millió Urát. Nem ez volt a száma annak a sorsjegynek, amit az öregtől elhozott? Carló összecsomagolt, és hany at - homlok rohant haza. Otthon előke­reste a sorsjegyet, és összehasonlítot­ta a számokat. Valóban megegyeztek. Soha életében ilyen könnyen nem ju­tott még ekkora összeghez. Egy belső hang azonban egyre azt súgta neki, hogy ne törődjön a dologgal, felejtse el a sorsjefyet, mert baja lehet be­lőle ... A következő néhány napban Carló megváltozott. Kialvatlanul ténfergett, keze idegesen reszketett, és állan­dóan csak az ötmillió lírára qon­­dolt.. Egy napon aztán döntött, feladta önmagával szemben a harcot. Soha életében nem lesz még egyszer ilyen alkalma, hogy ötmillió líra csak úgy a zsebébe vándoroljon. Végeredmény­ben miért tudná bárki is, hogy ez a sorsjegy a meggyilkolt professzor tu­lajdona volt? Hiszen egyedül élt, nem voltak rokonai, ismerősei. Es Carló öntudatos léptekkel elin­dult a sorsjegyiroda felé. Megköny­­nyebbült, amikor látta, hogy a terem­ben csupán egy tisztviselő tartózko­dik. Odanyújtotta neki a sorsjegyet. A tisztviselő csak egy pillantást vetett a sorsjegyre. — Szóval ön a boldog nyertes? — mondta, és hozzátette: — Gratulálok! Carló megkönnyebbülten felsóhaj­tott, hogy ennyi volt az egész, és le­ült egy székre, mivel a tisztviselő közölte vele, hogy egy kicsit várnia kell, amíg a kifizetés körüli formasá­gokat elintézik. Magában azon gon­dolkodott, micsoda szamárság lett volna, ha nem használja ki ezt a re­mek alkalmat. Feltárult ■ az ajtó, és mielőtt Carló bárminek is a tudatára döbbent volna, két oldalról megra­gadták, és felrántották a székről. Felpillantott, és előtte SANTA rend: őrfelügyelő állt. — Elég sok időre volt ’szükséged, amíg döntöttél — mondta elégedetten a rendőrfelügyelő. — Már több mint egy hete várunk a boldog nyertesre, már-már arra gondoltam, hogy a nyo­mozás örökre vakvágányra kerül. A végén azonban a türelmem meghozta gyümölcsét. Nem gondoltál ügye ar­ra, hogy a főnyeremény igen drága lesz neked? — Miről beszél, egy szavát sem ér­tem — mondta Carló. — Igen, ez alkalommal peched volt — folytatta a rendőr felügyelő. — Mindent arra alapoztál, hogy a pro­fesszor magános ember, se rokonai, se barátai. Egy valamire azonban nem számítottál: ekkora házat, mint amilyen a professzoré, senki sem ké­pes egyedül rendben tartani. Az öreg­nek volt bejárónője, aki egyben egye­düli társasága is volt. Természetesen elmondta neki, hogy sorsjegyet vásá­rol, s mivel úgysem voltak rokonai, megígérte, hogyha nyer, a fele pénzt neki adja. A jó asszony gondosan fel is jegyezte a sorsjegy számát, hogy utánanézhessen a nyereménynek. A rendőrfelügyelő egy kis szünetet tartott, cigarettát halászott elő a zse­béből és rágyújtott. — Az asszony mindjárt a nyomozás kezdetén említést tett a sorsjegyről — folytatta aztán —, mi pedig az egész házat feltúrtuk a sorsjegy Után. Mivel sehol sem találtuk, feltételez­tük, hogy a rablógyilkos vitte magá­val. — Ha ez az átkozott sorsjegy nem nyeri meg a főnyereményt, életetek végéig nyomozhatattatok volna utá­nam — mondta a dühtől remegve Carló. — Nicsak, nt csak — nevetgélt a rendőrfelügyelő. — Mégsem vagy olyan okos, amilyennek hittelek. Mi. ugyanis egy kicsit IRÁNYÍTOTTUK a szerencse útját, és felkértük a sors­jegyirodát, engedje meg, hogy a la­pokban éppen azt a számú sorsjegyet tüntessük fel nyertesként. Tehát, drá­ga barátom, te valójában így sem, úgy sem nyertél 5 millió lírát, bár valamit mégis elnyertél: az életfogy­tiglani börtönbüntetést. II EGY JÁRÁS KÖNYVTÁRMOZGALMA A műveltebb emberért A Levicei (lévai) Járási Nemzeti Bizottság művelődési ügyosztálya könyvtárfejlesztési távlati tervet ké­szített, melyben többek között számol a „Példás könyvtárat!“ versenymoz­galom tökéletesítésével, illetve to­vábbfejlesztésével. A terv teljesítését következetesen ellenőrzik. S gondos­kodnak az elavult, a követelmények­nek nem megfelelő könyvek kiselej­tezéséről, s rendszeres feltöltéséről, kiegészítéséről. Mit mutat az 1974-es év könyvtár­mozgalmi tevékenységének felméré­se? Örvendetes haladás: az előirány­zott 15 640 olvasó helyett 16 120-at tartottak nyilván, akik 36 ezer terve­zett könyv helyett 325 ezret kölcsö­nöztek ki. Ilymódon a járás minden­* Utón Valaki az úton elindul, hogy megváltsa a világot. Valaki az útra azért lép, hogy ezerszer jobban fájjon... Valaki az úton elnémul, hogy gondolkozva járjon. Valaki az úton visszanéz, hogy igazabban lásson ... ÖVÁRY PÉTER egyes lakosára 2,6, egy olvasóra pe­dig húsz könyv jutott. A távlati terv legfőbb célkitűzé­seit a „Példás könyvtárat“! mozga­lomba bekapcsolódott könyvtári dol­gozók valósítják meg. Vagyis, több mint 300 ezer koronát terveztek könyvvásárlásra. Ügybuzgóságukra jellemző, hogy ezt az összeget 60 ezer koronával túlmerltették, ami ál­tal hatezer darabbal gyarapodott a könyvlétszám. A legközelebbi idő­szakban nagyobb gondot fordítanak a tudományos irodalom bővítésére, a mezőgazdasági szakirodalmat is be­leértve. Ugyanakkor a járás lakossá­gának nemzetiségi összetételét is jobban figyelembe veszik. Érdemes említeni: a könyvtári dol­gozók nem csupán könyvet kölcsö­nöznek, hanem egyéb népművelési tevékenységet is végeznek. Egy év alatt csaknem ezer rendezvényt tar­tottak (író-olvasó találkozók, irodal­mi estek, különféle előadások — vi­lágnézeti, mezőgazdasági stb.). Ezen­kívül az egyes kultúrpolitikai ese­mények, évfordulók alkalmából 888 könyvkiállításra került sor. A politi­kai irodalom járási könyvtára kü­lönálló feladatot teljesít: a politikai iskolázások résztvevőit látja el meg­felelőképpen tananyaggal, politikai irodalommal. Jól sikerült az SZNF 30. évfordu­lója tiszteletére indított verseny, a­­melynek célja a dicső történelmi ese­mény irodalmának megismerése, nép­szerűsítése volt. A jövőt illetően emelik a tömegpo­litikai munka színvonalát. Különös figyelmet fordítva a felnőttek, s fia­talok művelődése elősegítésére — a társadalmi szükségletekkel, s a tudo­mányos-műszaki fejlődéssel össz­hangban. ÄBEL GÁBOR, Levice Az örökszép népdalok továbbmen­tő! — köztük Pista bácsi is — az előre haladott kora ellenére, nemré­giben még népdalfesztiválon is szere­pelt. Foto: — tt— Az újságok már beszámoltak ró­la, hogy a napokban emlékez­tek meg Komárnoban (Komáromban/ Jókai Mór születésének 150. évfordu­lójáról. Méltatták a nagy mesemondó életét és életművét, komáromi kap­csolatait. Lapunk, a Szabad Földműves is tisztelettel adózik a nagy klasszikus író emlékének, amikor egy kis „ada­lékkal“ egészíti ki a Jókairól ismer­teket. Éppen most múlt 78 éve, hogy a népszerű regényíró nyolcvanlapos fű­zött könyvecskét jelentetett meg saját kiadásban „Kertészet-gazdasági jegy­zetek“ címmel. A művel azóta is ke­veset foglalkozták — még a Magyar Irodalmi Lexikon sem említi — pedig nem jelentéktelen munkáról van szó. f Az külön érdekesség, hogy a szerző ezúttal kivételesen még tudományos rangiát is neve elé jegyezte: Dr. Jó­kai Mór.) A hajdani budapesti Sváb­hegyen — jelenleg Szabadsághegy — 1 Emlékművek so­kasága hirdeti — a második világ­háborúban —a hő­si szovjet hadse­reg felszabadító harcait. A felvéte­len a Radvány kö­zelében . levő em-Ícmű, a Dunán resztüli sikeres telésre emlékez­ik HIEB Színvonalas szeminárium a kassai kormányprogram jelentőségéről Az idei év gazdag évfordulókban. Dolgozó népünk többek között ünnepli a Kassai Kormányprogram kihirdetésének 30. évfordulóját is. Ez a jelentős program magába foglalta a nemzeti demokratikus forradalom vívmányait és lehetőséget nyújtott ezek továbbfejlesztésére Annak ellenére, hogy az évforduló április 5-ére esik, a bratislavai Népművelési ; Intézet, a kosicei (kassai) Népművelési Intézettel együttműködve már januárban kétnapos szemináriumot rendezett a Kassai Kormányprogram jelentőségéről. A tudo­mányos értekezleten résztvettek a kerületi nemzeti bizottságok kulturális ügyosztályainak, valamint a kerületi népművelési intézetek dolgozói. Ke­­let-Szlovákia metropolisa mintegy 100 résztvevőt fogadott. A két nap alatt nagyon értékes beszámolók hangzottak el. Dr. LADISLAÍV HUBÁNEK pro­fesszor, a tudományok kandidátusa, a Szovjetunió történelmi szerepét méltatta Csehszlovákia felszabadításában, és hangsúlyosa, hogy a Szov­jetunió óriási segítséget nyújtott hazánk dolgozóinak a szocializmus épí­tésében. Dr. MARTA VARTIKOVÁ a tudományok kandidátusa, beszámolójá­ban hangsúlyozta, hogy a Kassai Kormányprogram a cseh és a szlovák kommunisták összefogásából fakadt. Dr. CESTMIR ÁMORT, a tudományok kandidátusa, a cseh népfelkelés jelentőségét méltatta a demokratikus for­radalom továbbfejlesztésében. Az előadók beszámolóikban nemcsak a történelmi tényeket elemezték, hanem boncolgatták a nagyjelentőségű dokumentum hatását, országunk fejlődését. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy az értekezleten sok kérdés tisztázódott, és a kormányprogram népszerűsítésének céljából kiadják az elhangzott beszámolókat, hogy ezek alapján a népművelési intézetek dol­gozói konkrét, tárgyilagos és ugyanakkor tudományos jpllegű előadásokat tarthassanak a járásokban. A szeminárium résztvevői ott-tartózkodásuk alatt megtekintették a „Ke­­let-Szlovákia és a Szlovák Nemzeti Felkelés“ című kiállítást, a Kelet-Szlo­vákiai Múzeumban, és résztvettek az „Optimista tragédia“ cfmü színmű előadásán, a Kassai Nemzeti Színházban. A szeminárium tehát nagyon hasznos volt; a lektorok bővítették eddigi tudásukat és a közeljövőben részletesebben magyarázhatják a kassai kor­­mánprogram nagy jelentőségét az új szocialista köztársaság építésében. J. DDLKA Csak így tovább... Fellendült a Háji (Áji) CSEMADOK szervezet tevékenysége. A 76 taglét­számú szervezetet, lelkes gárdát Jäger Károly és Pozsga János vezeti. Az elmúlt évben, összegyűjtötték köz­ségünk népdalait és az idősebbek előadásával népdalest keretében lép­tek fel, köszöntve egyben a CSEMA­DOK megalakulásának 25. évforduló­ját is. Főleg a kultúrbáz külső tata­rozásánál, mintegy 200 brigádórát dolgoztak le, de ott voltak a közös­ségi élet minden megmozdulásánál. Szép munkatervvel Indulnak erre az évre is. A kultúrcsoport február 8-án mutatta be a „Amikor a hárs vi­rágzik“ című drámát. Egri Viktor drá­mája a szövetkezet ssítés kezdeti kor­szakát tárja elénk, s drámai színvé­­tele eszünkbe jutta ja a kezdeti lépé­sek nehézségeit, nűvészien feldol­gozva. A vállalt társad; Imi munka egy részét már ebben az évben is telje­sítette a tagság; rendbe tették a kul­­túrház környékét, a fatartót, és á belső nagytakarítí st is elvégezték. Minden évben részt vesznek a Fábry­­napokon, s erre afc évre író-olvasó találkozót is terveitek. A szervezet s zínkör-felelősének, Sztupák Imrének, 1 áradozása nyomán a község fiataljai már több sikeres színdarabot adtak elő. Pár évi hall­gatás után ismét nagy a tenniakarás. A most előadott di ámával a környék falvaiba is ellátogatnak, mivel már több meghívást ka atak. Farkas Rózsa kertészkedő Jókai ebben a müvében alapos részletességgel, kedves hu­morral, világos és közérthető stílus­ban jegyezte jel megfigyeléseit. Még­hozzá elsősorban a szőlőművelésről, a betegségek elleni védekezésről, az A kertész Jókai úgynevezett fafúró férgekről. Sőt mi több, Jókai nemcsak kertészkedett, hanem tehenet, sertést és vízhordó szamarat is tartott. Valóságos „mini­gazdaság" vette körül. Kikapcsoló­dást talált a gazdálkodásban, a ker­tészetben. Már hajnali négy óra körül kint sétált és tevékenykedett. Nagyon büszke volt példái l a fügefáira, ami az alábbi szavaibl l is kiderül. „Nálam — írja - - a zordnak hír esz-, telt Svábhegyen, a lol a szél el fúj/а a lámpát, s júliusbar. is lefagyasztja a felfutó paszulyt, nár júliusban kez­dődik a fügeérés. Csakhogy a fügét nemcsak én szereti m, hanem a sárga­rigó is. Azért, ai lint észrevesszük, hogy a fügegyümtlcs duzzadni kezd, nagy hirtelen tülliacskót kötünk rá, attól nem fér hoz :á a váratlan ven­dég. Esténként bői en meglocsoljuk a tövét. Így aztán ec ész szeptember vé­géig van érett fűié a fáinkon, első­­és. második termés ‘. A „kertészet-gai dászati jegyzetek“ című mű az mellett, hogy a népsze­rűsítő irodalom szí imára ma is példa­ként szolgálhat, a női is tanúskodik, hogy Komárno najy szülötte, Jókai Mór a szabadságharc nemzedékének „kert-kedvelői“ ott is az elsők között volt. kč t. KANIZSA ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom