Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-02-22 / 8. szám
1S75. február 22. ■SZABAD FÖLDMŰVES M ÉHES® Hasznos méhlegelő a szarvaskerep Takarmánynövényeink nagy figyelmet érdemelnek a méhlegelő megjavításában. Méhészeti jelentőségüket többek közt elterjedtségük határozza meg. A szarvaskerep évelő pillangósvirágú takarmánynövény. Főleg magtermesztésre, de takarmánynak főnövényként, valamint gyeptársításban Is vetik. Utak mentén, ősgyepekben, legelőkön, réteken vadon Is előfordul. Májustői szeptemberig virágzik. A méhek a nektárt könnyen elérik, ezért a virágot szívesen látogatják és a megtermékenyítést ezúton segítik. Takarmánynak virágzása elején kaszálják, ilyenkor méhlegelőnek alig számít. Annál értékesebb méhlegelő a magtermesztésre hagyott tábla. A szarvaskerep magtermesztése még bizonytalan a hüvely felpattanása miatt. A szarvaskerep mézelését már vizsgálták, s megállapították, hogy a kerepfajok és változataik kitűnő méhlegelő növények. A Szovjetunióban Kuliev szerint a kaukázusi kerep 0,73 mg, 45 százalékos cukortartalmú nektárt termel. Németországban a közönséges szarvaskerep egy virágjának napi cukortermelése f„cukorértéke“} 0,08 mg, a nektár cukortartalma 40 százalék, ebből számítva tanát a naponta termelt nektár 0,2 mg. Barth, amerikai kutató csak nekiárcukor százalékot közöl, mely az előbbivel szinte megegyező: 40,8 százalék. Mézhozamát a Szovjetunióban hektáronként 15 kg-ban becsülték. A szarvaskerep mézelésének pontos felderítésére idő szükséges. De már az eddigi vizsgálatokból is megállapítható, hogy érdé mes e növénnyel foglalkozni. Hosszan tartó virágzása, jó nektársúlya és cukorszázaiéka, valamint a kaptárak súlygyarapodásának értékelése alapján javasolni lehet a méhlegelő javítására. Nem fogja ugyan pótolni a tarlóvirágot, azonban feltétlenül a hasznos mézelő takarmánynövények közé tartozik. Ha Ismertebb lesz a szarvaskerep mézelése, a méhészek kedvező időjárásban a családokkal nem terhelt szarvaskerep táblán pörgethetnek. A szarvaskerep értékes méhészeti tulajdonságai a következők: A nyáron a hordástalan időben virágzik, s akkor három hétig a családok napi szükségletén kívül csekély tartalék begyűjtését is lehetővé teszi. A családokat serkenti, előkészíti a későbbi jelentősebb hordás jobb kihasználására. A létfenntartó, illetve serkentő hordás kedvező. Három év tapasztalata szerint az anyák petézése fellendült a virágzás 2. hetétől. Kedvező volt a virágzás az anyanevelésre és pároztatásra Is. Gazdasági szempontból Is érdemes vándorolni szarvaskerepre. A méhek megporzó tevékenysége szemmel látható volt. Az elmondottak némi tájékoztatást nyújtanak a szarvaskerep méhészeti értékéről. A kérdés alaposabb tisztázásához azonban további megfigyelés és vizsgálat szükséges. (Sz. Zs.) A friss virágpor értéke Haydak, a virágpor és pótlóinak fáradhatatlan kutatója megvizsgálta, hogy miben különbözik a friss és a régi virágpor hatása a fiatal méhek súlyára, nitrogéntartalmára, pempőtermelő garatmirigyük és rágótövi mirigyük fejlettségére. 8 éves, 4 éves, 2 éves, 1 éves és friss virágport adott mézzel keverve nemrég kelt munkásoknak. Csak a friss virágpor volt teljesértékű: a test súlya és nitrogéntartalma a legnagyobb volt, a garatmirigy pedig valamennyi méhben megduzzadt. Az 1 éves virágpor már hatásának 75 °/o-át elvesztette. Ez különösen a garatmirigyben jelentkezett: csak a méhek 24 %-ának duzzadt meg kellően a mirigye. A 2 éves vagy régibb virágpor értéktelen. A rágótövi mirigy fejlettségén nem tükröződött olyan határozottan a virágpor régiségének hatása, de az is akkor volt a legkedvezőbb, ha a méhek friss virágporral táplálkoztak. Ez az eredmény egyezik Hejtmanek és Maurizlo korábbi kísérleteinek tanulságával. (B. J.) A mézelőméh és a feromonok A legújabb kutatások kapcsán felderítették, hogy a méhcsaládokban a könynyen párolgó anyagok erősen befolyásolják a méhek viselkedését. Tavaly egy angol kutató — Butler — felfedezte az ún. anyaterméket. Ez az anyag az anya rágótövi mirigyeiben képződik, s annak a testét vonja be. Onnan a méhek azonban lenyalják s egymásközt elosztják. Ez az anyatermék , olyan hatással van a dolgozóméhekre, hogy gátolja petefészkük fejlődését, s Így a dolgozók nem építenek anyabölcsőket. A korosabb anya azonban egyre kevesebb anyaterméket termel. Ennek azután az a következménye, hogy a méhek anyabölcsőket kezdenek építeni s a család megrajzik, s fiatal éppen kikelt anyák még kevés anyaterméket termelnek, de bepárzásuk után növekszik a termelésük. Újabban az anyatermék további hatásait állapították meg. Az anyatermék állítólag a dolgozó méheket serkenti a gyakori kirepülésre, azaz nektár és virágpor gyűjtésére. Ennek következtében a dajkaméhek is hatékonyabban etetik az anyát, s az szorgalmasabban petézik. A nagyobb mennyiségű anyatermék termelése, végeredményben erős családokat, nagyobb mézhozamokat eredményez. Ezzel magyarázható az anya „teljesítőképessége“. Az anyatermék szívós, hatásos anyag. Megállapították, hogy az anya elpusztulása után is hosszú időn keresztül hat, gyengülő hatással bár, de még három év után is. Az említett feromonon kívül ismeretesek egyéb feromonok is. Pl. az illatmirigy által termelt anyag a munkásméhet figyelmezteti a hordás forrására. A fullánk használata közben szabaddá vált feromon a méheket védekezésre ösztönzi stb. Feltételezhető, hogy csakhamar sok másnemű faromon! fedeznek fel a kutatók. Valórtúnű, hogy ezek alapján állapíthatják meg a dajka — és etetőméhek a sötét kaptárban az álcák nemét és korát. Feltételezhető, hogy a feromonok közreműködnek a sejtek s a lépek építésénél is. —S. L.— Előtérben a vadgazdálkodás A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban 1972-ben még 75 vadásztársaságot tartottak számon. A Szlovákiai Vadászok Szövetsége Központi Bizottságának határozata értelmében azután 1973 január elsejétől a járásban is bevezették; hogy egy-egy vadásztársaság legalább 20Q0 hektáros vadászható területtel rendelkezzen. Azóta a 87 584 hektáron 37 vadásztársaság fejt ki aktív tevékenységet. Gyurcsek Ernő elvtárs, a SZVSZ jB-nak elnöke ottjártamkor elmondotta, hogy a vadgazdálkodás szempontjából a területi rendezés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mivel az apróvadnál jó irányban változott meg a törzsállomány összetétele. Például amíg 1972-ben a nyúlból 18 800, a fácánból 11700 és a fogolyból 40 200 volt a törzsállomány, addig az átminősítés után egy évre már nyúlból 22 800, fácánból 10 800, fogolyból pedig 45 900 darabot tartottak számon. Természetesen ezzel párhuzamosan növekedett — illetve növekszik évről-évre — a lelőtt és a befogott vad száma is. Nem szabad elfeledni azt sem, hogy a nagy területtel rendelkező vadásztársaságoknak módjukban áll olyan rezervátumokat kialakítani, ahol az erő elsősorban a vad nevelésére irányul. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy az összterületből kétévenként — más-más helyen — kiszakíthatnak egy ötszáz hektáros területet, amit nem vadásznak le. Nem úgy mint régebben, amikor volt olyan vadásztársaság is, mely mindössze 600 hektár területtel rendelkezett. Az ilyen helyeken bizony többször előfordult, hogy évente nem egyszer, hanem kétszer is levadásztak ugyanazt a területet. Ennek a vége pedig az lett, hogy a későbbiek során a határban már csak elvétve lehetett apró vadat látni. így a SZVSZ JB kénytelen volt ezeken a terttle teken több esetben is korlátozni a vad lövését. Az átminősítés lényegében a vadgazdálkodás javát szolgálta. Azóta nyugodtan elmondhatjuk, hogy a vadállománynál tökéletes vérfelfrissítésre került sor. Ez pedig nem kicsiség, mert köztudott, hogy a vérfrissítésnek nagy szerepe van a vadbetegségek megelőzésében. Ennek is köszönhető, hogy már évek hosszú során a járásban nem üti fel a fejét olyan fertőző betegség, — főleg a nyúlaknál — mint a tularémia. A terv szerint tíz év alatt a járás valamennyi vadásztársasága köteles elvégezni a nyúlnál és a fogolynál a vérfelfrissítést. Azonkívül nagy segítséget jelent, hogy a járásban öt fácánost tartanak Mámon, ahova továbbtartásra csirkéket vásárolnak: Így a fácánoknál a vérfelfrissítés nem okoz különösebb gondot. A Duna menti árterületeken tanyáznak a szarvasok, melyből 120 a törzsállomány. A rendszeres etetés és az, hogy a vadászok időben kilövik a selejt vadat, megmutatkozik az eredményekben is. Tavaly például öt olyan szarvasbika került terítékre, amelyek agancsának a pontértéke elérte a 170-et! Az őzet a járásban mezei vadként tartják számon. Évente átlagosan 110 kerül puskavégre. A fő cél itt is az, hogy a jövőben minél több kiváló példány képezze a törzsállományt. Érdemes megemlíteni, hogy a több száz hektáros kukorica táblák nem csak az apró vadnak nyújtanak jó búvóhelyet, hanem a vaddisznóknak is. Számuk évről-évre nő. Tavaly például már 70 vaddisznót sikerült lőni a csallóközi rónán. A vadászterületen Európa legnagyobb madara, a túzok is megtalálható, jelenleg számuk 124, de a szövetség reméli, hogy 1980-ig elérik majd a 220 darabot. Ezért tudatosan szervezik a túzok védelmét. Az igazi vadász tudja, hiába van puskája: Hűséges eb nélkül a vaddal szemben kevesebb az esélye. Az SZVSZ JB ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy a vadásztár- I saságok egyre több törzskönyve- I zett vadászkutyá! val rendelkezzenek. Elszeretnék érni, hogy a jövőben már minden harmadik vadász birtokoljon egy ebet a körvadászatokhoz. Az elmondottak alapján megállapíthatjuk: A Dunajská Streda-i járásban a területi rendezés után előtérbe helyezik a vadgazdálkodást. A szép eredmé- I nyék is erről tají núskodnak. ÖVÄRY PÉTER Ki lehet vadász? Vadász csak az lehet, aki az állami vadászvizsgát sikerrel letette — ez szabály ma már mindenütt, ahol a vadászati kultúra és a vadgazdálkodás színvonala ezt szükségessé teszi. A fejlett vadászkultúrával rendelkező országok egy részében nemcsak a sikeres vizsgát követelik meg, ami a vadászjelölt elméleti tudását teszi próbára, hanem a vadászlövészetből Is — trapp vagy skeet pályán — meg kell állnia a helyét. Egyes országokban megkövetelik az előkészítő tanfolyam elvégzését is. A tanfolyam időtartama általában hat hónaptól egy évig terjed, hetenként egy alkalommal. Egy-egy tanfolyami oktatás időtartama 2—3 órát is kitesz. Részletesen foglalkoznak nemcsak a vadászható állatfajok Ismertetésével, de a természetvédelemmel és a vadászterületeken található védett állatfajok bemutatásával is. A vizsgára csak az a vadászjelölt Jelentkezhet, aki a tanfolyam vezetőjének aláírásával igazolja, hogy az oktatáson, valamint a lőtéri gyakorlatokon is részt vett. —nd— Ilyen úszó - olyan úszó (Folytatáa) A SZERELÉK MECHANIZMUSA 3. A feltolós szerelék úszója nem tartja vízközt az ólmot, a súly teljesen víz alá húzza. Ez fontos, mert jó beállítás esetén antennájának csupán néhány centiméteres része van a víz fölött. Ha ebben az állásban már tartani tudná az ólmot, kisebb áramlás vagy hullámzás is elmozdítaná a hélyéről. A feltolós úszó egyébként lehet olyan is, amely szabadon vízre dobva függőlegesen áll, de úgy, hogy antennája teljes hosszúságban a víz fölött marad. A kapást a vízből való függőleges kiemelkedéssel jelzi, s már 2—3 centis emelkehogy melyik a Jobb a kettő közül, vagy hogy a kettő meny* nyire hasonlít egymáshoz Csakhogy a vltázók gyakran anélkül érvelnek, hogy az elvi alapokkal tisztában lennének. Pedig ha az elmondottakat megjegyezzük, világossá válik a kérdés. Sőt, további következtetésekre Is mód nyílik. Világos például, hogy azt a' felfektetős úszót, amelyet az ólom teljesen víz alá tud húzni, feltolósként is használhatjuk. Csupán az eresztéket kell csökkenteni az ütköző lentebb húzásával, annyira, hogy úszónknak csak kis része álljon ki a vízből. Ha most a hal felveszi a csalit, az úszó előbb függőlegesen kénytelen emelkedni, s csak később, miután súlypontja Is eléri a víz felszínét, kezd dőlni. Ebben a beállításban azonban természetesen már a függőleges emelkedés közben be kell vágni. Ha a felfektetős úszó Jó hosszú és az antenna egyhermadának víz felett maradása esetén a fenék felett tudja tartani az ólmot, szükség szerint öszvér-szerelékként Is használhatjuk. Az ólmot húzzuk távolabbra a horogtól, mondjuk 10—15 centire, s az előbb még felfektetős típus máris öszvér-szerelékként is használható, ami némileg javítja a fogósságot, bár tudjuk, késlelteti a kapás jelzést (5. ábra). Azt a kérdést, hogy a felfektetős vagy feltolós szerelék e dés esetén be kell vágni (4. ábra). 4. Az úgynevezett öszvérszerelék egyetlen ólmát az úszó körülbelül kétharmad részben való elmerüléssel képes a fenéken tartani. Ez a készség úgy is felfogható, hogy tulaj donképpen osztott súlyú, azaz sörétes, de a sőréteket egyetlen ólomgolyóba préselték, s a horogtól 10—25 centiméterre rögzítették. Az úszó súlypontjának elhelyezkedése nem lényeges. NE KEVERJÜK ÖSSZE! A felfektetős és a feltolós szerelék kétségtelenül rokonok, de azért nem ikertestvérek. S ezt vegyük figyelembe, amikor vitára kerül sor. Mert vita gyakran támad akörül, a Jobbik, itt most nem vitathatjuk meg. Az fontos, hogy a két típust ne keverjük össze, mert akkor üres lesz a bevágás. A felfekvésre beállított üsző minden esetre kénye« jószág, nagyon finom súlypontszabályozást, számos fürdőkádpróbát, valósághű kísérletet kíván. A feltolós úszó konstrukciója egyszerű. Én magam azonban az előbbihez ragaszkodom inkább, talán éppen azért, mert több gonddal jár a megszerkesztése. A felfektetős úszó jelzése számomra szemléletesebb. Az úszó egy cseppet megemelkedik (ez az első fázis], aztán lassan vlsszahanyatlik a vízre, mint a harcban halálos sebet kapott katona. Van valami drámai ebben. (V. I.)
