Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-02-22 / 8. szám
• TANULMÁNYI SEGÉDANYAGUK • TANULMÁNYI SEGÉDANYAGOK # TANULMÁNYI SEGÉDANYAGOK # TANULMÁNYI SEGÉDANYAGOK » TANULMÁNYI SEGÉDANYAGOK » TANULMÁNYI SEGÉDANYAGOK 12 .SZABAD FÖLDMŰVES TAftULMÄNYI SEGÉDANYAGOK • TANULMÁNYI SEGÉDANYAGOK • TANULMÁNYI SEGÉDANYAGOK Gazd&sági állataink takarmányozásában fontos szenepet tölt be a hasznosítható fehérje, amelyneik biológiai értéke aránylag nagy. Már általánosan ismeretes, hogy a teriméstakarmányok közül fehérjetartalmával kiemelkedő helyet foglal el a lucerna és a vöröshere. Ezzel szemben csak az utóbbi időben szentelünk kellő figyelmet a hüvelyeseknek, nevezetesen a kiváltképp nagy fehérjetartalmú szójának, vagy a legnagyobb hektárhozamokat nyújtó lóbabnak, takarmánybabnak. A szója és a szójadara behozatalára évene 25 millió dollárt adunk ki, ezért termesztésének bővítését nem csupán ökonómiai, de politikai szempontok is sürgetik. Fehérjetartalom szempontjából 1 kg szója 60 tojás, 2,5 kg hús vagy 7 liter tej értékével egyenlő. Ezért fektetnek politikai és állami szerveink a szója termesztésére — egyesek szemében túlzottnak tűnő, de valójában szükséges — figyelmet, amelyet már számos efsz-ben is megértettek. A HALADÓ tapasztalatok ISKOLÁJA Ezek közé tartozik a Virradat efsz néven egyesült Dunajská Lužnfi székhellyel tnhködő gazdasági egység is, .amelyben a mezőgazdasági termelési elnökhelyettesi tisztséget Ondruš Kolonien tölti be. Tájékoztatása szerint három éve foglalkoznak szójatermesztéssel. Az elmúlt évben a hazai ^ľora-fajta termesztésén kí*ill a SZSZK MÉM megbízásából kísérlet formájában péfeául a Szovjetunióból szásmazó Smena, a romániai Merít, valamint közvetlenül a tőkés országokból származó Wilkins, Amoka, Travelse, Merit, Altoma- Kley, Normen és egyéb fajták termesztésével Is foglalkoztak. Szóját tavaly összesen 200 hektárnyi területen termesztettet, amely területen 18,57 mázpás hektáronkénti átlagtermést drtek el. A kísérletben legnagyobb hozamúnak az OSA-ból behozott Merit fajta mutatkozott, amely 26,50 mázsás hektárhozamot adott. Az egész szójatermést, nagyobbrészt mint vetőmagot a felvásárló vállalatnak adják át. Ez évben 220 hektárnyi területen vetnek szóját, mégpedig vetőmagra. Legnagyobb mértékben a Szovjetunióból származó Smena szójafajta szaporításával foglalkoznak majd, amely hektáronként 19,3o’mázsás hozamot adott, ami a közepesnél jobb eredménynek mondható. E fajta fő erénye abban mutatkozott, hogy jól elviseli dé5l Járásaink száraz éghajlatát és tenyészideje rövid. Vetése április 10—15-ike körül végezhető, s Így betakarítására már szeptember 25-én sor kerülhet. Növényzete alacsonyabb, viszont hüvelyszáma nagyobb. Igen fontos, hogy betakarítása után ősszel még búza alá Is előkészíthető a talaj. Múlt évi tapasztalataink szerint a szójatermesztésben igen fontos szerepet tölt be az öntözés. Természetes, ún. százszázalékos csapadékkal 14,5 mázsás hektárhozamot értek el, viszont ott, ahol módjukban állt egyszer-kétszer öntözni, ott 20—22,5 mázsás volt az eredmény. Az optimális vízszükségletet a kutatóintézeti dolgozóknak kellene megállapítaniuk. Talajuk könnyebb, homokos, gyengébb napsütésre is felmelegedő és az ötvenéves gyakorlat szerint az április 15-lke körüli vetés sem rejt magában komolyabb fagyveszélyt. A Zora, a romániai Merít és néhány más fajta Júliusban, augusztusban nagy csapadék menynyiséget kíván, fontos azonban. hogy a jö csíraképesség folytán teljes legyen a növényzet. Takarmánybabot, lóbabot a rendelkezésre álló vetőmagmennyiségtől függően Idén 30—50 hektárnyi területen, a jövőben pedig száz hektáron szeretnének termeszteni. Ezt a biológiai beérés után az MGF-OB és a BS—6 Jelzésű terményszárító gépeken kívánják szárastól takarmánylisztté feldolgozni. Ez a takarmányféleség összetétele és kalória-értéke szempontjából közel áll az abraktakarmányok értékéhez. Főleg Csehország területén eddig jól bevált a Chlumecká, Miliőn és a Pluto fajta. Más szövetkezetek tapasztalatai szerint aránylag olcsón állítható elő nagymennyiségű abraktakarmánnyal csaknem egyenértékű anyag, amelyből hektáronként száz mázsa takarmányliszttel lehet számolni. Ennek emészthető fehérje tartalma nagyjából kétszer, sőt háromszor nagyobb mint a zabé, árpáé vagy a kukoricáé, hiszen 20 százalék körül mozog. Ezen termény betakarítását az értékmegőrzés miatt aránylag korán végezmék el. Az optimális időpontot laboratóriumi vizsgálattal állapítanák meg, amely a növény rostosodásának kezdetével esik egybe. Mivel ezen a téren saját tapasztalatuk még nincs, ezért a takarmánybab és a lóbab termesztésében már járatos a Gottwaldov járásbotka mérnökkel, továbbá a nltrai Állattenyésztési Kutatóintézetben Majerčiak mérnökkel és másokkal, s ezen szakemberekkel konzultálják a takarmányellátás kérdését. Négy éve tartanak fenn együttműködést a trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézettel, főleg Polarecký mérnök, és Ferjanc mérnök személyén keresztül. Említést érdemelnek az intézet új, ún. OPEIK kukoricavonalai, amelyek etetésével például nagyobb a sertések napi súlygyarapodása és javul a húsminőség, mert kisebb a zsírképződés. Az eddig ismert kukoricafajták 100 grammnyi mennyiségében 2—2,5 százalék volt a lizin tartalom, míg az új kukorica-vonalakban sikerült 4,5—5,5 százalékra emelni a lizintartalmat. Ezen hibrid kukorica elterjesztésével fölöslegessé válik a takarmánykeverő üzemekben szintetikus módon előállított lizinnel kiegészíteni a keveréket. Már hat éve kapcsolatban állnak Sinský mérnökkel a Pieštany-i Növénytermesztési Kutatóintézet szója és egyéb Fehérjedús takarmányok termesztése és meleglevegó's szárítása beli Slušovicei Efsz-be, valamint a Dubiskoi Efsz-be járnak el tanácsért. Erre az vezette rá őket, hogy szükségét látják az állattenyésztési termelés jövedelmezőségét fokozni, amihez legkönnyebb út a drága abraktakarmányok felhasználásának csökkentése, és ezek hüvelyesekkel történő helyettesítése. Lucernát közel 700 hektárnyi területen termesztenek. Ez idáig az MGF—OB valamint a BS—6 jelzésű meleglevegős terményszárító gépeken 500—600 vagon mennyiségű lucernalisztet készítettek évente. Kellő megfontolás után arra az elhatározásra jutottak, hogy 1975-ben saját gazdaságuk szükségletének fedezésére a lucernát szenázs formájában tartósítják. A tudományos ismeretek azt igazolják, hogy gazdaságosabb a tejtermelés szenázs alkalmazásával mint lucernaliszt felhasználásával. Ezentúl lucernalisztet csak a felvásárló vállalat részére készítenek, míg fejősteheneik számára napi 4—5 kg szenázs tartósításával számolnak, amit a silókukoricával keverve etetnének. Egy kg lucernaliszt értéke 1,60 korona, ezzel szemben 1 kg szenázs értéke 0,16 korona. A szárítókapacitást továbbra is teljes mértékben kihasználják, azonban más összetételben, mert pl. a zöldkukorica csövestől való szárítása, az érőfélben levő zöldárpa kalászostól való szárítása és egyéb újdonságok elég lehetőséget adnak a szárító kapacitás teljes kihasználására. Kapcsolatot tartanak fenn a rovinka! Mezőgazdasági Technika Kutatóintézetében Tomovčik professzorral, Lohüvelyes növények szakértőjével. Ebből is látni, hogy termelésük fejlesztését nem bízzák a véletlenre. A terményszárítás kérdését ez idáig nem oldották meg teljesen, mivel a rendelkezésükre álló MGF—OB, valamint a BS—6 jelzésű gépek lucerna szárítására alkalmasak. Hogy megoldják a gabonafélék', valamint a hüvelyesek kielégítő minőségben történő szárítását, magyarországi gyártmányú Kolman típusú szárítógépet vettek kölcsön a Plavecké Podhradie-1 Efsz-ből és ezt a múlt évben beszerelték, mivel a 38 vagon mennyiségű megtermett szóját kellőképpen meg kellett szárítani. Ez a két hónapig 20—40 cm-es rétegben tárolt szójánál már teljes mértékben nem sikerült — állapította meg az első 12 vagon menynylségnyi megszárltása után az ellenőrző intézet. — A szárítógép eredeti hőfoka is nagy volt, amely 90 C fokot is elérhetett, ezért kiszerelték a közvetlen hőt adó égőt és ezt ún. rakétával helyettesítették, amely 20— 30 C fokos meleglevegőt fújtat a szárítógépbe. A szója héja a 35 Q foknál nagyobb hőmérséklet esetén felrepedezik, miáltal csiraképessége csökken. Ha például a kukoricát 30—35 százalékos biológiai érettségi fokon szárítják, úgy az eredeti összmennyiség 48 százalékát zsákolhatják száraz állapotban. Ezért úgy határoztak, hogy a saját gazdaságuk szükségletére a kukoricát inkább propionsav alkalmazásával tartósítják. Ezzel a kukorica biológiai és tápértéke nagyobb lenne, ami az állatok termelését 4—7 százalékkal növelné. Szárítóberendezéseikkel egyébként megvannak elégedve, amelyek kihasználása az 1970-es évet követően országosan első helyen állt, miközben az MGF—OB szárítógépen évente 300—380, a BS—6 jelzésű gépen pedig, 200—250 métermázsa lucernalisztet készítettek. A lucernát náluk kétmenetes módszerrel takarítják be. A rendre rakott zöldlucernát a hőviszonyoktől függően 4—5 órán át fonynyadni hagyják, majd amikor szárításra kerül a sor, akkor a lucernában nem 70 —90 százaléknyi a víztartalom, hanem csupán 40—45 százalék. így a szárításra jóval kevesebb hőenergiára van szükség. Az üzemelés 24 órán át, tehát megszakítás nélkül tart. Például a 305 és a 280 jelzésű takarmányfelszedő gépek kezelői naponta 12 órát dolgoznak és reggel 7-kor, este pedig 19 órakor menetközben váltják egymást. Az igen zajos szárítógépek dolgozói napi 8 órát tartózkodnak az üzemben és menetközben reggel 6 órakor, délután 14 órakor és este 22 órakor váltják egymást. Havonta egyszer-kétszer vasárnap a gépek leállnak, hogy elvégezzék rajtuk a szükséges javításokat. A lucernát más takarmányfélék szárítása követi, mint amilyen a cukorgyári répaszelet, a préselt szőlőtörköly stb., amelyek napi három műszakos szárítása december 20-án fejeződik be. Mindkét munkacsoport tagjai 1973-től a Csehszlovák—Szovjet Barátság szocialista munkabrigád cím viselői. A terményszárító munkabrigád vezetője Žurek Juraj, a takarmánybetakarító brigádé pedig Sajt Imrich. A terményszárító és szemcséző üzem ez évben igényt tart a szocialista munkaüzem címre. Efsz-ük szervezésileg köztársaságunkban elsőként új irányítási formára tért át, miközben a közvetlen vezetés a centrumból az egyes termelési ágazatokra hárult át. Van önálló növénytermesztési üzemük, továbbá állattenyésztési, terményszárító és szemcséző, gépjavító, szállítmányozást, valamint melléktermelési üzemük. Mind a hat üzemnek van vezetője, ökonómusa, műszaki személyzete. Az ökonómiailag önálló üzem termelési feladatot kap, külön költségvetéssel. Bevezet-' ték a szövetkezeten belüli árakat és számlázást. Minden üzemnek más prémium feltételei, továbbá termelékenységi, súlygyarapodási, hozamkritériumai vannak. Minden üpem külön kap üdülési, gyermeküdülési beutalókat. Négy önálló pártalapszervezet működik, közülük egy az állattenyésztési üzemben, egy a növénytermesztési terményszárító és gépjavító üzemben együttesen, a további a melléktermelési és a szállítmányozási üzemben, a negyedik pedig az egyesített szövetkezet központjában. Megerősödött az a nézetünk, hogy a meglátogatott szövetkezetben minden téren az ésszerűsítésre, a takarékosságra és a tudományos-műszaki fejlődés saját viszonyainak közepette legalkalmasabb változatának megvalósítására törekednek, ami további fejlődésük alapvető záloga. —Ku. Szi.— TANULMÁNYI SEGÉDANYAGOK • TANULMÁNYI SEGÉDANYAGOK • TANULMÁNYI SEGÉDANYAGOK február 22. A kedvezőtlen nyári időjárási végett a térimé* takarmányok minősége nagyon leromlott. A hoszszantartó esőzések a többéves takarmányoknál és a rétek növényzeténél akadály >zták a megfelelő szárítást és ezeknek a takarmányoknak a silózását, illetve szenázsolását. Enn sk következtében növekedett a takarmányok íedvességtartalma, ami penészedést okozott. Egyes helyeken a hoszszantartó esőzések árvizeket is okoztak, amelyek végképp megakadáklyozták a takarmányfélék betakarítását. A víz sok helyen i döntötte a silózott takarmányokat iszappal, homo kkal és olajréteggel vonta be ezeket, kimosta i siló- és szenázstakarmányokbél a szerves sav akat, s ennek következtében a tartósított taktrmányok rothadni kezdtek. Tekintettel arra, hogy mezőgazdaskgi üzemeink nagy részében kevés a tömegé ikarmány, ezért az abraktakarmányok fogyasztása nagyobb a vártnál, jelenleg például országos méretben egy liter tej termeléséhez 30 dkg abraktaka rmányt használunk fel. Ha az abrakfogysztást esa к 3 dkg-mal csökkentenénk, akkor országos i léretben 230 ezer tonna abrakot takarítanánk n eg, amely mintegy 60 ezer hektáron termelhető к . A jövőben arra kell törekedi iink, hogy megakadályozzuk a már meglevő tek irmányok minőségi leromlását. Ésszerűen, céltuda íosan használjuk a takarmányokat etetésre s cső ckentsilk az abrakfogyasztást. A Rím. Sobota-1 (rimaszomb iti) járás mezőgazdasági üzemeiben is nagyon sílyos a takarmányhelyzet. A meglevő takarmányok (síié, szenázs, széna, szalma, répafej stb.) ésszerű felhasználása céljából valamint egyes taks rmánynk ízesítése, továbbá az abrak fogyasztásál ak csökkentése végett a járási mezőgazdasági ij ;azgatóság, a járási állategészségügyi központtal karöltve, a szövetkezet állattenyésztői és gondc zói számára több helyen szakmai tanácsadást tartott. Magam is részt vettem az egyik értekezleten a Kráf-i „Közös munka“ nevű társult я zövetkezethen, ahol jelen voltak a környékbeli s lövetkezetek állattenyésztői s a gondozók elég i agy csoportja is. A találkozú első részében gyakorlati bemutatót tartottak. A szalma és a többi takarmányok ízesítéséről volt szó. Bemutatták a szalma lúgozását és meszezését, ezek keverését a silúval, szenázzsal és megjelölték az adagolás módját számosállatonként. A SZALMA LUGOZASA Erre a célra olyan hely a legalkalmasabb, ahol az alját jél lehet szigetelni, hogy az oldat el ne folyjon s a szalmát légteleníthessék, „taposhassák“. A legalkalmasabb erre i silógödör. A lúgozásra az NaOH 10 százalékoi oldatát használjuk (99 liter vízhez 8—9 kg lúgkfevet adunk). A szalmát előzőleg 1—1,5 cm hosszú szecskára vágjuk, majd 10—20 cm-re rétegezzü c és az oldattal öntözzük. 100 kg szalmára 50 liter oldatot számítunk, s az utolsö rétegezést követően az egészet jél tömöritjük. PVC-vel légtelenítjük ás 3—5 napig állni hagyjuk. Az Ízesített szalmát silóval, szenázzsal vagy répafejjel keverve etetjük. 100 kg szalmához 200 kg silót, 40( kg répafejet vagy 500 kg szenázst adunk. Ezek lek a kombinációjából állítjuk össze a takarmányadagot minőség szerint. Ha a szalmát csak ti íztán akarjuk etetni, akkor közömbösíteni kell az ecetsav 10 százalékos oldatával (90 liter vízhek 10,2 kg technikai ecetsavat adunk). 100 kg ízesített szalmához 50 liter oldatot keverünk. Az élesített szalmából a teheneknek 5—7 kg-ot, a növendékállatoknak 3—4 kg-ot és a hízőállatnknak pedig 4—5 kg-ot adhatunk. A SZALMA MESfZEZESE 100 kg szecskázott szalmába 1,5 kg oltatlan meszet, 4,5 kg 50 százalékos r edvességtartalmú oltott meszet. vagy 4,5 kg més: port számítunk. Ezeket 140—160 liter vízben ol ljuk fel, jól elkeverjük és a rétegezett szalmát locsoljuk. A szalmát légtelenítjük és 24 éra múlvi etetjük. Etetés előtt ajánlatos a szalmát silóval leverni, hogy közömbösítsük a szerves savakat A takarmányadagot MKPs-as tápporral egészítjül ki, főleg a foszfortartalom végett és 100 kg élősúlyra 1—1,5 kg ilyen szalmát adhatunk. Az értekezlet második rékzében elméletben Is megismerkedtek a résztvevő c a takarmányok ízesítésével, jobb felhasznált sóval és az elérhető eredményekkel. Például a Szalmánál a szárazanyag kihasználás — az állj ti szervezetben — 44 százalékos, de az ízesített szalma esetében már 63,6 százalékos. A nyersrost kihasználása a szalmánál 60,5 százalékos, de i z Ízesített szalmánál már 81,5 százalékos. Ezután szóba került a tejtermelés lemaradása és az abr iktakarmányoknak az egyes mezőgazdasági termékekre juté fogyasztása is. Az értekezlet végén hasz íos vitafelszólalások hangzottak el, amelyekből megtudtuk, hogy sok helyen nemcsak a mostoha időjárás végett kevés a takarmány, hanem főleg a gazdaságok dolgozóinak a mulasztása végett! Épért a jövőben a JMI- nak is erélyesebben kell fellépnie az olyan személyekkel szemben, akik hanyagul szervezték a begyűjtést s ezért rossz i linőségű takarmányt gyűjtöttek be. Ügyelnünk kell arra, hogy amit egyezer kitermeltünk, azt i eszteség nélkül takarítsuk be. A járásban még ma is sok az olyan szövetkezet, ahol az állatte íyésztők és a növénytermesztők között nincs jé capcsolat. Erre is jobhan fel kellene figyelniük a vezetőknek és még idejében orvosolni a fogya tékosságokat. ] IARA LÁSZLÓ, mérnök problémák
