Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-09 / 45. szám
1§74. november i. SZABAD FÖLDMŰVES 7 5$ Egy üzem atipikus részlege 'ф Vítkovlce-Hutné stavby ♦ A sikeres kisérlet ♦' A silózótornyok előnye és a fokozott tejtermelés Egyre több a megrendelés [ф Ha egy üzemnek Kohóépítészeti vállalat (Hutné stavby, n. p., Košice) a elnevezése, akkor előszűr tán furcsának hat, ha ennek egy részlege a „Mezőgazdasági építkezések“ megnevezést viseli. Furcsa, mint ahogy az Is különös, hogy az olvasztók és a Martin-kemencék építésének technológiája egyre erősebben rokonítható az egyre Inkább nagyüzemi jelleget Oltó mezőgazdasági termeléssel. Ma már összefüggést látunk a mezőgazdaság és az ipar között, s ez a folyamat, mely az első traktorokkal kezdődött, nem állt meg a gépek állandóan sokrétűbbé szélesedő családjában. Ma már technológiai gépsorokról beszélünk, melyeknek gyártására szocialista nemzetközi kooperáció alakult ki a KGST keretében és gépesített állattenyésztést találunk ott, ahol nemrégen köszöntünk el a hagyományos tenyésztéstől. Ha keresztül-kasul utazzuk Csehszlovákiát, egyre gyakrabban találkozhatunk a rikítóan kékszínű Vítkovice jelzésű szenázs-tornyokkal. Bár semmiféle külön jel nem hirdeti, de el kell hogy áruljuk a szerelők kilétét Is, hiszen részesei a jó minőségű munkának, melyet az Is bizonyít, hogy a VŽKG gyártó vállalat és a Kohóipari vállalat szerelőit a közös munka hat év alatt nem érte komolyabb bírálat BARDEJOV MELLETT KEZDŐDÖTT Hartman Róbert, a „Mezőgazdasági építkezések“ részlegének vezetője (a 7-es számú üzem) egy szerény fabarakban kapott helyet. A falon az ország térképe, melyen gombostűkre tűzött zászlócskák jelzik a terepen (értsd az egész ország területén) munkálkodó csoportokat. Tizenöt gombostű Észak-Csehországtól Kelet- Szlovákiáig. — A kísérleti szerelést Bardejov mellett végeztük — meg kell mondanom, mindent megtettünk a sikerért valamennyien. Nem pusztán a megrelésében. Mondhatnánk úgy Is, hogy monopol helyzet, de ezt a pozíciónkat állandó jó munkával kell megvédenünk! Az üzemrészleg vezetője elárulta, hogy a tornyok szerelése nagyfokú pontosságot igényel, különösen qbból a szempontból, hogy biztosítani kell a torony palástjának körkörösségét. A köralap kialakításánál csak nagyon kis toleranciát engedélyezett a gyártó-cég (mondhatnánk úgy Is, hogy az építészetben szokatlanul kis toleranciát) mivel az űrítőmarő kései könnyen beleakadhatnak a torony falába. Az űrítőmarő a torony alapján sek legyenek, a tornyok belső felületét zománcbevonattal látják el, sőt a csavarok fejére apró gumisapkákat helyeznek. A korszerű technológiai berendezések jövője mellett szól az a tény Is, hogy a jelentős beruházásnak számító tornyok értéke három éven belül, megtérüli ZLOBIN FELE MÓDSZERREL Egy öttagú szerelőcsoport számára a munka elég rövid ideig tart. Egy hónap alatt 2—3 kis tornyot összeszerelnek. A nagy torony szerelése sem vesz igénybe egy teljes hónapot. Ma ezen a részlegen 15 csoport dolgozik, s bár az egész ország munkaterületüknek számít, mégis nagy gondot fordítanak a munkaverseny ésszerű megszervezésére. A Sekerák Artúr vezette csoport, mely egyike a ßemilettel van elhelyezve s bolygómozgást végez. — A sikeres kísérleti szerelés után — folytatja a gondolatot Hartman mérnök — egy szerelőcsoporttal indultunk. Fokozatosan szélesedett a részlegünk és eljutottunk az ország szinte valamennyi járásán túl a Szovjetunióba s Jugoszláviába Is. Óriási konzervdobozok A szenázstornyokat leginkább óriási konzervdobozokhoz hasonlíthatnánk. Az állattenyésztésben — pontosabban a hús- és tejtermelésben alkalmazásuk egyre jobban terjed. Használatuk több szempontból előnyös. A légmen-Szeuázstornyok Sládeőkovcén rendelés érdekében, hanem tekintélyben kérdés Is volt ez számunkra, mert már előttünk jó pár vállalkozó próbálkozott kísérleti szereléssel... s nem álltak helyt. Mirólunk annak idején az a hír járta, hogy a Kelet- Szlovákiai Vasműben szépen dolgoztak szerelőbrigádjaink s ezt a dicsőséget nem akartuk elhomályosítani. Végül Is sikerült. Azóta is mi vagyunk az egyetlen vállalat, mely a VŽKG bizalmát élvezi a tornyok sze(A szerző felvétele) tesen lezárt tornyokban olyan klíma alakul ki, melyet a szakirodalom fermatációs folyamatnak nevez, s melyben a takarmány tápértéke állandósul. A takarmánytárolás tehát alig jár veszteségekkel és a hagyományos módszerhez képest nagyobb hús- és tejhozam elérését teszi lehetővé. Ebben az esetben az erjedési folyamat helyett a tartósítást a képződött széndioxid biztosítja. Annak érdekében, hogy a vegyi folyamatok zavarmentelegjobbaknak, (már a Szocialista munkabrigád cím tulajdonosa), jelenleg új módszerrel folytatja a munkaversenyt. Ez év áprilisa őta a Zlobin féle módszer alapján folytatják munkájukat. Zlobin szovjet építőmunkás, akinek a komplex módszere a hazai építkezéseken is egyre jobban terjed. Módszerének lényege tömören anynyl hogy leszerződik egy építkezésre. Az adott határidő betartása számára ezáltal vitathatatlan, a vállalat azonban minden anyagot, szerszámot, gépezetet az adott helyre és időre eljuttat. A nyereség kétoldalú, mert rendszerint lerövidül az építkezés ideje, ami pénzjutalmat jelent a munkásoknak, a vállalat viszont sokat takarít meg a gépek és dolgozók rezsiköltségén. Az érdekeltség általános minden dolgozó részéről és felelősek az elvégzett munka minőségéért Is. Ezzel szemben kiküszöbölik a túladminisztrálást. A KÍNÁLATTÓL A KERESLETIG A hőskorban, a bardejovi kísérleti szerelés után, még nem sok vállalkozószellemű mezőgazdasági üzem akadt, mely megrendelte volna a szenázstornyokat. Évek múltak el és csak fokozatosan tört meg a jég. öt évvel ezelőtt gyakran még rábeszélésre is szükség volt, hogy az érdeklődőkből megrendelők váljanak. Azóta alaposan elszaporodtak a megrendelések s a tornyok is. Különösen a dombvidéken és hegyvidékek tövében találkozunk velük: Gömörben, Plešivecen (Pelsőcön) és Bátkán a főút mellett, Nógrádban: Pincén, Zemplénben, Trebišov (Terebes) mellett, Košice (Kassa) környékén: Hímben és Tornán, de egyre több kéklik belőlük Nitra vidékén is és sorolhatnánk továbbb az ismerős és Ismeretlenebb tájegységeket. Ma már nem kell kínálni ezeket a takarmánytárolókat. Jegyzékbe veszik a megrendeléseket kül- és belföldről egyaránt. Idén már csak az 1978-os évre fogadnak el megrendeléseket! A siker titka a jó minőség, mely a gyártók és a szerelők becsületes munkáját dicséri. —G. P.— A Haladó Tapasztalatok Iskolája TV-ben A CSSZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma filmbemutatóval egybekötött sajtóértekezletet hívott egybe Prágában, a Haladó Tapasztalatok Iskolája IV. évfolyam televízió adásainak megkezdésével kapcsolatban. Bemutatásra került az első három tanganyag filmváltozata, amelyek mindegyikének megtekintése hozzávetőleg negyven-negyvenöt percet vett igénybe. Az első téma címe „A tudományos-műszaki haladás hatása a szocialista mezőgazdaság további fejlődésére“. Ezt követte ,„A talaj mint a mezőgazdaság termelő alapeszköze“ című második tananyag. Harmadikként vetítették „A növények tápanyagellátása és védelme“ témakör filmváltozatát. A negyedik évfolyam során összesen hét kisfilmet mutatnak be a prágai, illetve a bratislavai televízióban ez év októberétől kezdődően, hozzávetőleg egyhavi időközökben. A januárban TV képernyőre kerülő negyedik kisfilm felvételei még készülnek. Ennek témája a gabona- és a fehérje kérdés egyetemes megoldása lenne. A kisfilmek bemutatását követően František Kord mérnök, miniszterhelyettes vezetésével vita indult a megtekintett kisfilmek erényeiről és apró hiányosságairól. Az értekezlet célja az volt, hogy a bemutatón jelenlevő filmrendező, szövegszerkesztő, filmfelvevő, valamint néhány illetékes minisztériumi dolgozó megismerje a meghívott mezőgazdasági újságírók kritikus véleményét az előforduló kisebb tartalmi és formai hiányosságokról s hogy azokat a jövőben kiküszöbölhessék. A kisfilmek bemutatására a televízióban a második esti híradás után kerül majd sor, amit tekintettel a műszakban dolgozókra egyszer a délelőtti, egyszer pedig a délutáni órákban megismételnek. Ezidáig három kiegészítő kisfilm készült el, amelyek vetítési időtartama megközelítően tizenöt percet vesz igénybe. Ezeket az említett háromnegyedórás kisfilmek után mutatják be a TV-ben. A Haladó Tapasztalatok Iskolája szövegbe foglalt tananyagát füzet (brosúra) formában adja rendelkezésre a minisztérium a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak. Szlovákiában százezer példányszámban nyomtatják ki ezt a szöveget, amiből húszezer példány magyar nyelven készül. Az egyes témák jobb megértése érdekében a Szabad Földműves igyekszik tanulmányi segédanyagként gyakorlati példákat közölni az illetékes hónap folyamán. A mezőgazdasági üzemekben előreláthatólag olyan irányú gyümölcsöző vitát vált ki a tananyag, melynek folytán az eddiginél is korszerűbb módszerek bevezetésére kerül majd sor, ami tulajdonképpen az iskolázás célja, —ksz— »4^WWWW4^WVW^^A»WVWWWWVS/VWW Az ideális takarmányalap létesítésének racionális módja Az a cél, hogy a társadalmi Igénynek megfelelően fejlesszük az állatállományt a fogyasztói piac folyamatos ellátása érdekében. Ehhez azonban elegendő jó minőségű takarmány kell. A mennyiség már talán a gazdaságok többségében kielégítő lenne, azonban a jó minőséggel helyenként még nem nagyon dicsekedhetnek. Ennek persze több oka is lehet. A jó széna készítéséhez a színvonalas szervezésen kívül kedvező időjárás, s főleg a begyűjtés Idején elegendő munkaerő kell. S éppen itt van a bökkenő. Ugyanis a szántóföldi és a réti széna begyűjtése olyan Időszakra esik, amikor egyszerre több munkacsúcs egybetornyosul. Így ha kitűnő szénát akar a gazdaság elérni, el kell vonnia más munkaszakaszokról az emberi erőt, s amit a szénánál plusszként elért, azt a másik oldalon mínuszként könyvelheti' el. Talán mondanunk sem kell, hogy'' nagyon Izgalmas kérdés; mi legyen a megoldás. A tudományos-műszaki fejlődés mai időszakában a válasz nagyon kézenfekvő. Az általános minőségi színvonal elérésének, az egyes munkafolyamatok racionalizálásának a leghozzáférhetőbb módja a műszaki fejlesztés széleskörű elterjesztése. Ha tehát a korábbihoz képest jobb minőségű takarmányt akarunk elérni, akkor igénybe kell vennünk a legkorszerűbb technikát. Tulajdonképpen a miiéinél (tejfalusi) Kék Duna szövetkezetben is így gondolkodtak, amikor elhatározták az MGF-OB típusú takarmányszárító megépítését. Szabó József, a szárító vezetője arról tájékoztatott, hogy ez a berendezés múlt év októberétől üzemel szövetkezetükben. A próba üzemelés alatt 14 mázsa herelisztet készítettek és 150 vagon kukoricát szárítottak. Az idei terv 350 vagon hereliszt termelését írja elő, s augusztus 23-ig 220 vagonnyl mennyiséget gyártottak, s ezen kívül 150 vagon búzát is megszárítottak. Nagyon örvendetes, hogy a szárító kapacitásának a kihasználására, illetve más gazdaságoknak a megsegítésére tekintélyes mennyiségű lucer. nát szárítottak. Ez a tétel meghaladja a 100 vagont. A lucernallszt készítése persze nem olcsó dolog, hiszen egy mázsa 110 korona összköltségbe kerül. Ha azonban figyelembe vesszük a lucernaliszt tápértékét és azt összehasonlítjuk a régebbi szénáéval, azt mondhatjuk, hogy gyártása nagyon kifizetődő. A Kék Duna szövetkezet például augusztusig nem kevesebb, mint 85 vagon lucernallsztet adott el a takarmánytáp-készítő üzemnek az érvényben levő átlagárban, s azért módjában állt ugyanolyan mennyiségű teljes tápértékű ebrakkeverék megvásárlása. Tehát az adás-vételi viszony mind a társadalom, mind pedig a szövetkezet érdekeinek kedvezett. A gazdaság idén 220 hektáron termelt lucernát, s az említett Időszakig mintegy 75—80 mázsa lisztet készített a termőterület hektárjaként, azonban még begyűjtésre várt 60—65 hektár lucerna harmadik kaszálása, s ez a mennyiség további 15—16 vagon lisztnek megfelelő mennyiség. így az évi mérleg 100 q/ha lucernaliszt mennyiség lesz. Ha a tápértékét vesszük alapul — s ez a lényeges — akkor azt kell mondanunk, hogy az sokszorta jobb mint a szénáé. Kezdetben gondot okozott, hogy a begyűjtésben augusztus elejéig mindössze egy E—280-as típusú szecskázógép állt rendelkezésre. Ha ugyanis ez a gép esetenként 1—2 órára üzemképtelenné vált, le kellett állítani a szárítót is, s akkoriban naponta mintegy 50—60 mázsa gyártási kiesés keletkezett. Szerencsére ez a probléma közben azzal oldódott meg, hogy sikerült egy új szecskázógép beszerzése, és egy 301-es rendrevágó munkába állítása is, s ez lényeges javulást hozott a szárítókapacitás kihasználásában. Korábban a lucerna növénye zetét a szecskázóval való begyűjtés után nagy víztartalommal egyenesen a szárítóba vitték. Az új rendrevágó beszerzése után azonban a levágott növény kis ideig a napon fonynyadhat, így lényeges vízmenynyiséget adott le, s így került az E—280-as típusú géppel feb szácskázásra. Az ilyen anyagnak a szárítása lényegesen kevesebb Ideig tartott, mint korábban, s ezzel fokozódott á munka termelékenysége. Ezt a korszerű berendezést takarmány-granulálóval is kiegészítették. Annak a teljesítőképessége óránként 12—13 mázsa. Ezt a berendezést azonban teljes kapacitással nem üzemeltették, de későbben, főleg a tél folyamán erre is sor kerülhet. Tervezik, hogy télen kukorlcaszilázsból, szalmazúzalékból, abrakból és más anyagokból készítenek granulátumot az állatállomány részére. Még talán annyit, hogy a legyártott lucernaliszt minőségi vizsgálata arról tanúskodott, hogy az őrlemény 75—80 százaléka az I. minőségi osztályba tartozik. Talán mondanunk sem kell, hogy ilyen eredményt szénából a legideálisabb feltételek mellett sem érhettek volna el, s ebben van a szárítóberendezés nagy előnye. Bátran mondhatjuk úgy is, hogy okosan racionalizálták a takarmánytermelést. Látogatás alkalmával azonban felfigyeltünk egy szépséghibára is: A kivitelező vállalatnak ugyanis május 3-ig át kellett volna adnia a szociális épületet. Mindamellett hogy a határidőket több alkalommal módosították, a vállalat négy hónapos késés után sem adta át az említett épületet a beruházónak, pedig a szárítóban dolgozók munka után tisztálkodni szerettek volna! HOKSZA ISTVÄN Az MGF-OB típusú takarmányszárító épülete. (A szerző felvétele)
