Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-12-28 / 52. szám

1874. december 28. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Egy év az egyesítés után |y|ár többször szóba került, hogy a szövetkezetek egyesítése nem cél, hanem eszköz a mezőgazdasági termelés fellendítésében, ami nagy igazság, mert ugyan milyen értelme volna több gazdaság „összeházasítá­sának“, ha a termelés megrekedne a régi színvonalon, esetleg még rosz­­szabbodna. Idestova egy esztendeje, hogy egye­sítették a kálnai és a mohyi szövet­sz a különleges, hogy egymástól mintegy 10 km távolságra vannak, köztük más gazdaságok földjei terül­nek el. Természetesen ezt a helyze­tet figyelembe kell venni. Ugyanis annak idején a mohyak kimondottan a kálnai szövetkezet felé orientálód­tak, másokkal nem kívánták az egye­sülést. Farkas Lajos mérnök, az Augusztus 29 nevet viselő szövetkezet közgaz­dásza elmondta, hogy egyesítés előtt az eléggé félreeső mohyi szövetkezet gyakran 300—400 ezer koronás mér­leghiánnyal zárta az évet, a kálnaiak mégis vállalták az áldozatot. A kálnai szövetkezet ugyanis a közepesnél jobb gazdaságok közé tartozott, míg a mohyi a ranglista utolján helyezke­dett el. Jelenleg az Augusztus 29 szövetke­zet 2174 hektár mezőgazdasági föld­területen gazdálkodik. Ebből a szánló 2015 hektár. Most pedig beszéljünk talán arról, hogy az egyesítés előtti évekhez képest idén mennyiben ja­vult a termelés. A közgazdász szá­mokkal bizonyította, hogy a két kü­lönböző termelési színvonalú gazda­ság egyesülés után a vártnál jobb eredményt ért el, jóllehet időközön­ként sok problémát kellett megolda­nia. Amikor példánl Mohy Káinéhoz csatlakozott, nem volt tériméi takar­mánya. A szilázst tehát Káinéról kel­lett oda szólítani, hogy elláthassák a szarvasmarhákat. Az egyesülés előtti esztendő átla­gos eredményeihez képest idén a gabonatermesztésben lényegesen jobb eredményt értek el. Például 1973-ban gabonából 40, idén pedig 49,90 má­zsás átlaggal zártak s közösen 4820 mázsa gabonamennyiséggel adtak többet a társadalmi alapba, mint ta­valy. Ezzel egyidejűleg túlteljesítet­ték a cukorrépa termelés tervét és kukoricából elérték a tervezett hoza­mot. Idén tehát a növénytermesztés­ben több mint 2 millió koronával ér­nek el többet, mint az egyesítés előt­ti évben. Az 1974-es évben az Augusztus 29 szövetkezetben eléggé komoly prob­lémák mutatkoztak az állattenyész­tésben. Ugyanis a koratavaszi mosto­ha időjárás következtében csak annyi szálastakarmány termett, ami éppeu fedezte a szükségletet. Így most a szénakészlet egyenlő a semmivel, de a szilázs sem elegendő. Teriméstakar­­mányokból kb. 150 vagonra tehető a hiány. A borjaknak is csak úgy ad­hatnak szénát, ha valahonnan vásá­rolnak. Ilyen feltételek mellett utó­dokat nevelni nagyon nehéz. Még szerencse, hogy az erótakarmány­­készlet kitart az újig. A takarmány­­ínséges helyzetben tanácsos volna a korlátlan mennyiségben rendelkezés­re álló ízesített szalma etetése. Ma­napság ugyanis már ismeretes né­hány módszer a szalma tápanyagai­nak a feltárására. Számításba jöhet itt az élesztősítés is. Mindamellett azt mondhatjuk, hogy idén a társadalmi alapba lényegesen több húst adott a szövetkezet, mint tavaly. Jóllehet, hogy a tervezett mennyiségből négy vagonnyi sertés­hús hiányzik, ami a sertésvész követ­kezménye, azonban a marhahúsból többet adtak a vártnál, így a hiány 250 mázsára csökken. Ha összehason­lítjuk a szövetkezet előbbi és 1974-es évi húseladását, azt láthatjuk, hogy a két év közti különbség 1289 má­zsa, az 1974-es év javára. Ez is bizo­nyítja, hogy a szóba került problémák ellenére is jelentős fejlődés történt a hústermelésben. Ezzel szemben a tejtermelésben, illetve értékesítésben lényegesen rosz­­szabbodott a helyzet. A tervezett mennyiséghez képest 240 ezer liter a lemaradás. Az említett takarmány­hiány természetesen nagyban befolyá­solta a tejhasznosság kedvezőtlen ala­kulását, de azt sem hallgathatjuk el, hogy Káinén és Mohyban korábban sem jeleskedtek a tejtermeléssel, hi­szen Mohyban 1973-ban a tejátlag 2993, Kálnán pedig csak 2769 liter voltl Az 1974-es háromnegyedévi vizs­gálatok arról adnak számot, hogy napi átlagban tehenenként 7,19 liter tejet termeltek. Ebből arra következ­tethetünk, hogy hasonló színvonal tartásával tehenenként év végéig leg­feljebb csak 2613 liter tejet termel­hetnek, ami arra figyelmezteti az Augusztus 29 szövetkezőt vezetőin kí­vül a járási mezőgazdasági irányító szerveket is, hogy a takarmányhiá­nyon kívül itt más fogyatékosságok is előfordulhatnak, amelyeket közös erő­feszítéssel kell feltárni és elhárítani. A hatékony intézkedéseknek főleg a jövő szempontjából lehet nagy je­lentősége, hiszen az 1975-ös évben jelentős szakaszt zárunk le, s újabb távlat kezdődik a hatodik ötéves terv­időszak alapjainak a lerakásával. Ez olyan mozgás, ami minden vonatko­zásban előre lendíti a fejlődést, s ha már a fejlődésről van szó, az legyen minden körülmények közt fölfelé, — az egyszerűtől a bonyolult felé — ívelő. Tárjuk fel a nem is annyira rej­tett tartalékokat a termelésben, az irányításban, a technológiában. A ter­melőüzemek és az irányítás gyakorla­tában térjünk rá a személyekhez fű­ződő feladatok teljesítésének az érté­kelésére, amint azt pártunk legutóbbi plenáris ülése is hangsúlyozta! Hoksza István Élelmiszeriparunk fejlődése Szinte észrevétlenül elosont, úgy Is mondhatjuk mö­göttünk van az 1974-es év. Már jé szokássá vált, hogy Ilyenkor év végén visszapillantsunk. Fölmérjük mit tet­tünk, hogyan gazdálkodtunk, ml megszívlelendő a jövő szempontjából, mi szorul tökéletesítésre, módosításra. Közben persze új feladatok Is adódnak. A politikai és gazdasági vezetők a dolgozók széles tömegével egyet­értésben a Jövő évi, sőt a kővetkező ötéves tervidőszak feladatai teljesítésének a hogyanját mérlegelik. A válla­latok ügyelnek arra, hogy a tervek előremutatóak, reá­lisak legyenek, kifejezzék a társadalom igényelt. Az idei célkitűzések, valamint a Jövő évi feladatok teljesítésére vonatkozóan az állami statisztika szervei az élelmiszeripar vállalataiban széleskörű ankét kereté­ben mérték fel a lehetőségeket. Az így szerzett ismere­tek alapján Jelölték meg a további teendőket. A szőbanforgó felmérés összesen 43 élelmiszeripari vállalatot ölelt fel. Ennek kapcsán kijelölték a legköze­lebbi feladatok teljesítésének a teendőit, és megszöve­­gezték a jövő elképzeléseit. Az adatok azt bizonyítják, hogy az élelmiszeriparban Idén — a múlt évi eredményekhez viszonyítva — a nyerstermelés mintegy huszadrésszel a dolgozók lét­száma 1,7 százalékkal, a munkatermelékenység pedig több mint 4 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben a bérek nem lépték túl a megszabott 3,9 százalékos határértéket. A teljesítmények háromnegyedévre meg­határozott szinten vagyis 5,7 százalék körül maradnak. Mind a párt, mind az állami szervek megkülönböztetett figyelmet fordítanak a termelés fellendítésére. A meg­figyelt ágazatokon belül például az anyag- és egyéb költség ráfordítások feltételezhetően csak mintegy 4,3 százalékkal növekednek, ami a uyerstermelés eredmé­nyeihez képest három tizeddel kevesebb. Beszélni kell azonban a kevésbé népszerű dolgokról is. Szóba került ugyanis, hogy az élelmiszeriparban négy vállalat — az előző évi eredményekhez képest — Idén nem teljesíti termelési feladatát. Ezzel szemben örvendetes tény, hogy a vállalatok kétötödénél öt száza­lékkal, tizenegy vállalatnál 9,3 százalékkal, tíz vállalat­nál pedig ennél is dinamikusobb lesz a termelés fel­lendülése. Megállapították, hogy a vizsgált vállalatok 50 száza­lékában az árukészlet a múlt évt színvonalon marad. Ezzel egyidejűleg őt vállalatban az árukészlet kis — négyben pedig jelentős mértékben növekedik. A kész­letek kisebb méretű csökkentését csak az év végére várják a vállalatok 30 százalékában. A felmérések arra Is fényt derítettek, hogy Idén az ésszerűsítési intézkedések után a vállalatok ogyharma­dánál növelték a termelékenységet, azonban 9 vállalat­nál ez a részesedés meghaladja a négyötödötl Általában az anyagköltség igénye nagyon optimális, mert ennek a részesedése kisebb a teljesítményeknél. Választ kaptunk többek közt arról is, hogy a vállalato­kon belül milyen alapvető intézkedést tesznek a gyak­ran Jelentkező problémák megoldására (mint például a termelés nyersanyag Igénye stb.j. A vállalatok két­harmada számol — anyag és egyéb költség megtakarí­tással. Erre több konkrét intézkedést Is tettek. Követ­kezetesen betartják az anyagnormákat, a belőle készít­hető áru mennyiségét és a normaveszteséget. Mintegy tizenegy vállalatban a dolgozók kezdeményező képes­ségére építenek. Ebben a tekintetben mozgató erőként igénybeveszik az anyagi érdekeltség különféle módo­zatait, mert ezzel egyben a nyersanyag veszteséget is csökkenthetik. Három élelmiszeripari vállalatban Intéz­kedést tettek a gyártás során keletkezett hulladékanya­gok gazdaságos felhasználására. Feltételezik, hogy a megtett intézkedéseknek kétharmad része már ebben az évben kedvező hatást gyakorol a végeredményre más beavatkozások pedig a jövő évben, némelyek pedig ké­sőbben realizálódnak. Az ötéves tervidőszak utolsó esztendejében (1975-ben) a szlovákiai átlaghoz képest az élelmiszeripar öt válla­latában mérlegelik a termelés gyorsabb ütemének a le­hetőségét. A vállalatok felében feltételezik az ötszáza­lékos termelés-növekedést. A vállalatok ésszerűsítési törekvése az esetek 28 szá­zalékában a termelőalapok Jobb, gazdaságosabb kihasz­nálását s ennek kapcsán az öt évre szőlé feladatok lehető legjobb teljesítését célozza. Több helyen az emberi munkaerő megtakarításban, másokon pedig a termelési folyamat tökéletesítésében, illetve a munka okszerű szervezésében tettek jelentős lépéseket. A jövő évre nézve talán annyit, hogy az élelmiszer­­ipari vállalatoknak mintegy kétharmada a vásárlók igényeinek megfelelően számol a hazai piacra kerülő áruválasztékának a bővítésével. Ez arra enged követ­keztetni, hogy Jelentős mennyiségű új termék kerül forgalomba. Még talán annyit, hogy az ötödik ötéves tervidőszak­ban az élelmiszeripar termelése több mint^ egyharmadá­­val növekedik, ezzel szemben a terv csak egynegyedrész emelkedéssel számoltl Az emelkedés összege mintegy 6 milliárd koronára tehető, s így Szlovákiában a gép­ipar a vegyipar eredményei mellett az élelmiszeripar a harmadik megtisztelő helyet foglalja el. Stefan Kocian mérnök ❖ ❖ ❖ ❖ A ♦♦♦ A ❖ ❖ ❖ ❖ •!« ❖ ❖ ❖ ♦i. ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ♦♦♦ ❖ ❖ ❖ A Velký Krtfš-i (nagykürtöst) járás területén csupán egy tejfel­dolgozó üzem található. Ez a Kö­zép-Szlovákiai Tejipari Nemzeti Vállalat Pőtoron működő üzeme, amelynek vezetője Mušec Jozef. Tájékoztatása szerint, aránylag kis üzemük, Idényben naponta 30—40 ezer, a téli Időszakban pedig 25— 30 ezer liter tejet dolgoz fel. A tejfelvásárlás Időtervét 1974 januárjától október végéig kielégí­tően teljesítették. Az időterv októ­ber végéig 19 millió 830 ezer liter tej felvásárlását irányozta elő. Ezt a tervet 20 millió 908 ezer liter­rel 102,4 százalékra teljesítették, vagyis 1 millió 78 ezer liter tejet vásároltak terven felül. Sajnos az év utolsó hónapjaiban a tervezett mennyiséggel szemben a tejeladás csökkenő jelleget mutat, márpedig az egyes tíznaponkénti időszakok átlagában megközelítően 50 ezer Teji literrel. Ezen csökkenést az októ­beri rossz időjárásnak tulajdonít­ják. Annak ellenére, hogy a gazda­ságokban igyekeznek a visszaesést helyrehozni, a tejfelvásárlási fel­adat jelentősebb túlteljesítése bi­zonytalan, mert az 1 millió literes többlet szemmel láthatólag csök­ken. HIÁNYOSSÁGOK Egyes mezőgazdasági üzemek nem olyan minőségű tejet adnak el, mint amilyent a tejipar a szab­vány alapján megkövetel. A felvásárlás alkalmával a tej­ma es bői mintát vesznek, s azt a labo­ratóriumi vizsgálatnak vetik alá. Amennyiben megállapítják, hogy valamelyik mezőgazdasági üzem teje nem felel meg a szabványnak, úgy azonnal értesítik erről az Ille­tékes mezőgazdasági üzemet. Ilyen­kor a mezőgazdasági üzemre bün­tetés-szerű kártérítést, úgynevezett pönálét rónak ki. Az lenne a he­lyes, ha a kártérítést a zootechnl­­kus a tejet vizező fejőre vagy fe­­jőnőre róná, mert különben egy­két személy csalására, ravaszságá­ra az egész szövetkezet tagsága ráfizet. Időnként a fejők tudta nélkül mintát kellene venni az ál­taluk kifejt és kezelt tejből és a vizsgálat eredménye alapján szi­gorúan intézkedni a helyzet javí­tása érdekében. A szövetkezetek egyesítése után a gazdaságok ered­ményei között olykor különösen nagy a különbözet, ami az ellen­őrzés megszigorítására ad okot. Az állami szállító vállalat (CSAD) sajnos nagyon gyakran olyan sofőrre bízza a tej begyűj­tését egy-egy körzetben, aki maga sem tudja hogyan kell tejmíntát venni, mert tanfolyamon nem vett részt. Ez természetesen megnehe­zíti az ellenőrzést. Mivel a főzoo­­technikusok zöme ma már főisko­lai végzettségű, így megkövetelhe­tő tőlük, hogy ilyen esetben oktas­sák ki a sofőrt a helyes minta­vételről, ami kizárná a reklamá­ciót. MIT GYÁRTANAK Ezidáig gyártották a Moravský bochník kereskedelmi néven for­galomba hozott sajtféleséget, mi­vel azonban náluk a tej minősége nem olyan jó, mint amilyen en­nek a sajtnak a készítéséhez szük­séges, áttértek a nyersanyagra ke­vésbé Igényes Niva rokfort, vagyis márványsajt gyártására. A sajt ér­lelésére steril kenyéren tenyész­tett Penicillium roquefortl kultúrát használnak. Ezt a kultúrát sün­­disznóra emlékeztető hosszú tű­­csoporttal oltják a sajtba, ahol az elterjed. Pikáns ízét, szagát, márványos erezettségét a zöldes penészkultúra adja. Ez év áprilisában egy űj gépet kaptak, amely műanyag zacskókba tölti a pasztőrözött tejet. Ezzel a BTH-12 jelzésű géppel azonban elé­gedetlenek, mivel sok zacskó fel­szakad és a tej kiömlik belőlük, ami a gazdasági káron kívül eszté­tikai szempontból Is rossz hatást kelt. A zacskókészítésre szolgáló alapanyagot a Chemosvlt vállalat­tól kapják, amelytől követelik az alapanyag minőségének Javítását. A gépen szükséges bizonyos mű­szaki változtatásokat végezni, hogy a zacskók lezárása tökéletesebb legyen. A tej zacskőzásának elő­nye, hogy a tejüzemben mellőzhető az üvegek mosása. A zacskőzott tej higiéniai szempontból kifogás­talan. Az új gép munkába állításá­val a tejüzem két munkaerőt taka­rított meg. Kétféle tejet hoznak forgalomba, mégpedig a 3,5 zsír­százalékos ún. teljes tejet és a 2 százalékos fölözött tejet. A te­jet lemezes pasztőröző gépen csl­­rátlanitják. Ezt 90—95 C fok hő­mérsékleten végzik, tehát a tej nem forr fel, de a baktériumcslrák csaknem teljesen elpusztulnak. A mezőgazdasági üzemek arány­lag nagymennyiségű alacsony zsír­­fokra egalizált tejet kapnak a tej­üzemtől, a növendékállatok — bor­jak és malacok — etetésére. A leg­utóbbi negyedévben takarmányo­par zásl célokra több mint 1 millió li­ter tejet kaptak a mezőgazdasági üzemek. Az együttműködés a tej­ipar és a termelők között általá­ban jónak mondható. MUNKAVERSENY A termelési feladatok jobb tel­jesítését elősegíti a szocialista munkaverseny és főképpen a szo­cialista munkabrigád tevékenyke­dése. Ez a brigád 1993-tél műkö­dik. Tagjai részben kicserélődtek, A jelenlegi létszám 7 főből áll. Ez a brigád Koreňová elvtársnő vezetésével a sajtkészítő részlegen végez felelősségteljes munkát. Ez holnap év végén, Illetőleg jövő év elején az ún. tejtöltő részlegen további brigád alakításával számolnak. Az üzem munkaerőinek összlétszáma 30 fő. Oj TEJÜZEM Az utóbbi tíz évben, bár felújí­tották a gépi felszerelést, de az üzem a mai fokozott követelmé­nyeknek már nagyobbrészt nem felel meg. A mezőgazdasági üze­mekben Jelentős változások tapasz­talhatók főleg a gépi fejés, a tej­­hígiénla és a tej hűtésében. Mivel a tejipar sem akar a mai fokozott követelményekhez mérten lema­radni, ezért teljesen űj, korszerű tejfeldolgozó üzem építését hatá­rozták el. Az építkezést V. Krtiä déli részén (a volt Klskürtösön) 1975 szeptemberében és az üzeme­lést 1978 decemberében kezdenék. A beruházás kivitelezése 147 mil­lió koronát tesz ki. Az új üzemben naponta 100 ezer liter tejet dol­goznak fel étkezési célokra, to­vábbá 150 ezer literből tejport ké­szítenek. Ezenkívül évi 8200 tonna takarmánykeverék előállítását Is tervezik. Az űj üzetn létrehozásával egy­idejűleg tervbe vették, hogy a tej­­begyűjtést saját szállítóeszközök­kel végzik el. Az üzem kapacitása lehetővé teszi, hogy a jövőben a Velký Krtíš-1 járás egész területé­ről felvásárolják a tejet, amit je­lenleg részben a kruplnal és a lu­­őenecl (losonci) tejüzem végez. Gyártani fogják a rokfort, vagyis a márványsajtot, készítenek továb­bá különféle Joghurtokat, tejtöl­­féleségeket, túrőfélesőgeket és to­vábbi sajtféleségeket, valamint 2 százalékos és 3,5 százalékos tejot, stb. Az 1975-re szőlő felvásárlási ter­vük még nem készült el, de az 1974-es tervfeladathoz mérten meg­közelítőleg 6 százalékos emelke­déssel számolnak. A jelenlegi öt­éves tervidőszak utolsó évében megközelítően évi 12 millió liter tej felvásárlásáról kell majd gon­doskodniuk, ami havonta kerek egymillió liter tejet Jelent. A mezőgazdasági üzemekkel szemben a tejüzem dolgozóinak az a kérése, hogy necsak a tervben foglalt tejmennyiség átadásával tö­rődjenek, de azzal Is, hogy a tej minősége megfeleljen a szabvány­nak. Az új esztendő küszöbén a me­zőgazdasági üzemeknek és a tej­iparnak egyaránt kívánjuk, hoey jobb munkájuk révén az ideinél sokkal jobb eredményeket érjenek el. KUCSERA SZILÁRD

Next

/
Oldalképek
Tartalom