Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-10 / 32. szám

1974. augusztus 10. SZÖVETSÉGI SZEMLE Gyümölcsöző együttműködés A Sätet (Vógsellyel) Efsz vezetősé­ge 1969-ben barátsági és együttműkö­dési kapcsolatot teremtett a Polgári Vörös Csillag Termelőszövetkezettel (Magyarország). Azóta öt év telt el, ■ az együttműködés évről-évre gyü­mölcsözőbb, hiszen a jól bevált tér* melési és üzemszervezési módszere­ket kölcsönösen étadjfik egymásnak. Sőt, ennél is többre futja az összefo­gás erejéből, a jobbnál jobb kezdemé­nyezésekből; erről Nagy János, a Polgári Tsz párttlkára a háromnapos Salai látogatása alkalmával a követ­kezőket mondta: — Termelési és kulturális kapcso­lataink nagyon pozitiven értékelhetők. Például magyar tervrajz szerint ké­szül a Salai nagyhizlalda, amelynek süldőutánpótlását a tőlünk — Ma­gyarországról — vásárolt 760 КА-Й1В fajtájú anyakoca biztosítja. A cseh­szlovák kollegáktól a gépesítéssel összefüggő és egyéb hasznos tanácso­kat, valamint segítséget kapunk: pél­dául az újonnan épített szarvasmarha- Istéllónk önműködő trágyarétegezőjét az Önök országából rendeltük, s itt gyűjtöttük az ezzel a tartási rendszer­rel kapcsolatos tapasztalatokat. Ezen kívül a šalai szövetkezet segítséget nyújt egy fejlett öntözőrendszer terv­rajzának elkészítéséhez, illetve kivi­telezéséhez is. A tsz párttitkára még számos pél­dát felsorakoztatott, amely mind a gyümölcsöző együttműködésre vall: a polgáriak a közelmúltban jártak ha­zánkban, mintegy negyvenen, szep­temberben pedig a Salai szövetkezeti tagok látogatnak Magyarországra. A SZISZ, valamint a KISZ helyi szerve­zeteinek tagjai a személyes találko­zások során cserélik ki tapasztalatai­kat, s vesznek részt közös kirándulá­sokon. A két szövetkezet sportszerve­zeteiről hasonlóképp vélekedtek, s a továbbiakban közös programokat ren­deznek. Végkövetkeztetésként elmondható: mindkét fél javát szolgálhatják az efféle baráti kapcsolátok, merthiszen a formalságokat mellőzve, a baráti együttműködés konkrét célkitűzések­re, többoldalú, hasznos tapasztalat­­cserékre alapozódik, s emellett a proletár-nemzetköziség eszméje a gyakorlatban érvényesül. —Kag— A nők jogi helyzetéről Az alkalmazásban levő dolgozó nő a társadalmi fejlődés törvényszerű je­lensége. Így van ez már a kapitalista társadalom fejlődésének kezdete 6ta. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő: a múltban elsősorban az asszonyokat (újtotta legjobban a munkanélküliség. A szocialista társadalomnak egyik jel­lemzője: nemcsak a lányok, a férjes asszonyok, családanyák is termelő munkát végeznek. Ez a tény az élet­­színvonal további emelkedését segíti alő. Ugyanakkor a dolgozó asszonyok Jelentős részének — mivel saját kere­setük van —, létalapjukat képezi. Viszont az asszonyok alkalmaztatá­sa számos kérdés rendezését Igényli. Kezdjük mindjárt a nők munkakö­rülményeinek általános javításával, ami kifejezésre jut — már eddig is — a rövidebb munkaidőben, ez ötnapos munkahétben, a fizetett szabadság­ban és egyéb, szociális jellegű intéz­kedésekben. Történik ez mlndenek­­fölött avégből, hogy a dolgozd asszo­nyok -könnyebben teljesíthessék azo­kat a feladatokat, «melyeket a gyer­mekgondozás, a háztartás — az úgy­nevezett „második műszak“ —, vala­mint a társadalom rő rá luk. Egyéb intézkedések célja is a dol­gozó nők kímélése: a lányok, asszo­nyok egészségvédelme, különös tekin­tettel anyai hivatásuk biztosítására. Ilyen Intézkedések érvényesülnek csaknem valamennyi fejlett szocia­lista országban. Például: tiltlék a nők’ éjszakai foglalkoztatását ffőleg az Iparban), szabályozzák a tűlőrázást, eltanácsolják a nőket olyan munka­helyekről Is, ahol mérgeket, vagy mérgező anyagokat gyártanak, vala­mint a nehéz testi munkától. Fontos szerep hárul a Nemzetközi Munka­­szervezetre; e szervezet által kidol­gozott szerződésekre, amelyeket Csehszlovákia is aláirt. A nők egyenjogúságát hazánkban köztársaságunk alkotmánya szavatol­ja. éspedig a 20. cikkelv 3. bekezdése, amely kihangsúlyozza a nők jogát a munkára, a végzett munka mennyisé­gi és minőségi, illetve társadalmi te­­lentősége szerinti díiazását: a 21. cik­kely 1. bekezdése a nők egvenineúsá­­gának gyakorlati érvényesülését a családban, a munkában, a tisztségek viselésében. Az alkotmány rendelkezéseit egyéb logszabálvok részletezik, főleg a Munka-tőrvénvkönvv. a betegbiztosí­tás, valamint a szociális gondoskodás törvénye. A Munka Törvénvkönvv a nők munkaviszonyával kapcsolatos feltételeket я VII. fa'ezet. 2. részében (149—Ю2. 5-hanl részletezik. Külön tárgvalia általában a nők hetvzetét. s külön az állanotns asszonyokét, s a kisgyermekes anvákét. Ez a törvény­könyv külön rendezi aZ alkalmazás­ban levő asszonyok munkafeltételeit, valamint azon asszonyokét és leánvo­­két, akik tanulnak, vaev a hadsereg­ben tellesftenek szolgálatot, vagvne­­dig tudományos nálvára készülnek. A nők egveniogúságát a polgári ás családi kódex Is leszögezi, mégpedig úev, hogv semmit sem hngvott mfig a rég! logrend azon intézkedéseiből, melvek valamikor az asszonyok logait bármely formában korlátozták. A szövetkezetre vonatkozó logrend mindeddig nem differenciálta az efsz nőtagjainak iogi helyzetét, amely fi­gyelembe venné a mezőgazdasági ter­melésben és a családban betöltendő rendkívüli helyzetüket. Jogi helyze­tüket — nemre való tekintet nálkill — az általános szövetkezeti jogrend ren­dezi. Azonban szem előtt kell tartani, hogy a szövetkezetek nö dolgozóira lényegében vonatkozik a Munka Tör­vénykönyvnek а VII. fejezete, «mely a dolgozó asszonyok és a fiatalok munkafeltételeit rendezik. Felmerül a kérdés, miért gondos­kodik a törvényhozás külön az asszo­nyokról? Szocialista társadalmunk jellemzője a magas alkalmazottság és az, hogy a termelésben aránylag na­gyon sok asszony vesz részt. Ennek nagy népgazdasági jelentőségé van. Jelenleg a produktív korban levő asz­­szonyok 90 százaléka dolgozik. Az al­kalmazottak összlétszámának 40 szá­zaléka nő. Hasonló a helyzet a mező­gazdaságban is, különösen a szövet­kezetekben. Az aszonyok tehát teljes mértékben kiveszik a részüket a szo­cializmus építéséből, ezért a szocia­lista társadalom minden erejét latba veti, hogy megteremtse a dolgozó asz­­szonyok érvényesülésének előfeltéte­leit. Az asszonyok helyzetét rendező jogi előírások betartása kötelesség, de egyúttal a dolgozó asszonyok iránti megbecsülés megnyilvánulása is. Az asszonyok, lányok áldozatos munkája nélkül nem érhettük volna el a szo­cialista mezőgazdaságunk jelenlegi színvonalát. Ez a tizennyolc tagú munkakö- C zösség 1972-ben tűzte célul, kiérdemli a szocialista brigád meg­tisztelő címet. Kikről is van sző? A Kolárovo! (gütal) Efsz gépjavltócsoportjárói, az élen Marosi Lajos műhelyvezetővel. Hogy nem tétlenkedtek azóta, ezt a SZISZ Központi Bizottságának a ván­dorzászlaja is bizonyítja, amelyet nemrég vettek át, ünnepélyes keretek között. Horváth László segédagronómus röviden így vélekedett róluk: — Tudja, a mi szerelőműhelyünk­nek van egy kiváló kollektívója. Több­nyire fiatalok. S hogy az aratás ilyen jól sikerült, ehhez az ő áldozatos munkájuk is hozzájárult. A brigádvezető nem dicsekvő ter­mészetű. A szövetkezet ifjúzágl szer­vezetét 1971-től vezeti, amelyet a kö­zös gazdaság hatékonyan támogat. Az ifi-szervezet nagyon szép klubhelyi­séggel rendelkezik, felszerelve az ér­telmes szórakozás különböző eszkö­zeivel. A SZISZ-szervezet tagjainak eszmei-politikai tudása gyarapításáról kellőképpen gondoskodnak. A múlt­koriban Szépe Géza elvtárzat. veterán kommunistát, a pártszervezet alapító tagját hívták körükbe, beszélgetésre. Ez a közvetlen beszélgetés nagyon hasznosnak bizonyult, számos élmény­­nyél, ismerettel gazdagodtak. Hasonlóképp említhető a szövetke­zet fiataljainak az ez év júniusi akció­ja, a SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉS NYOMÁBAN, címmel. Ellátogattak az egykori csatók, Ütközetek színhelyére: a Dukla szorosba, Zvolenbe. s a fel­kelés húrom évtizeddel ezelőtti köz­pontiéba, Banská Bystrlcára. Az eddig csupán az idősebbek elbeszélóseiből. s a tankönyvekből, az irodalomból Is­mert eseményeket a helyszíni óimé­­nyekkel társították, s vált bennllk maradandó emlékké, tanulsággá. Marosi brlgádvezetö többek között a kötelezettségvállalásaikról is tájé­koztatott. — Elsőként említeném, védnökséget vállaltunk a város magyar óvodája felett. Miből áll ez a védnökség? Meg­javulok ez óvoda kis lakóinak játé­kait, játszótéri berendezéseket készí­tünk. Már működnek azok a fedett „hintaházikók“, amelyeket nekik szántunk, s nagy sikert arattak a gyermekek körében. A közeljövőben gömbfából csinálunk nagyobb méretű játékokat, amelyek — remélhetőleg A Marosi-brigád Az FD] képviselőjének pici ajándék­­csqmagot ad ót a brigád vezetője. — kellőképpen kielégítik majd az óvodások képzeletvilágát. mozgás­­készségét. Igazán dicséretes dologi Repes az ember szive, ha Ilyesmiről hall, hi­szen oly ritka eset, amikor szocialista brigádok efféle védnökséget vállal­nak. Követésre méltó a gútai példa, hiszen llyképpen szoros kapcsolat te­remtődhet legifjabb honpolgáraink­kal — a jövő reménységeivel. — Műhelyünk fűtése — folytatja a brigádvezető — nem volt kellőképpen megoldva. Brigádunk vállalta a fűtés korszerűsítését, s most már nagy tel­jesítményű, olajtüzelésű kazán ontja a meleget, teremt hűvösebb időszakra kellemes munkakörnyezetet. Persze, vállalásaikból több van en­nél, amit hosszadalmas lenne Itt fel­­snrolni... Eddig szó esett a brigád életéről, a közösen tervezett programokról, vállalásokról. Felvetődik a kérdés: a felsoroltakon kívül mivel érdemelte ki a brigád a SZISZ Kócponti Bizott­ságának vándorzászlaját? Mindenek­előtt tudni kell azt, hogy a szövetke­zet gépállományának karbantartóén sok gondot okoz (csupán a traktoraik száma egy híján száz!),s szakértelem, példás szervezettség nélkül nem sok­ra mennének. No meg az Ilyen fele­lősségteljes munka, nagy önfegyelmet is követel. Akikkel beszéltem — trak­torosok. vezetők —. csakis elismerően szóltak e brigád példás tevékenységé­ről. Amikor a Német Demokratikus Köztársaság ifjúsági szövetségének (FDj) képviselői meglátogatták őket — nem csupán udvariasságból —, kü­lön kiemelték a példás rendet, a ki­váló munkaszervezést. A Marosi-brigád máit évi termelő­munkájának jegyzékót átböngészve, megállapítható: gépjavításaik, laka­tos- és hagasztömunkáik száma több­százra tehető. Az idén főleg az ara­tás előkészítő időszakéban — ■ a be­takarítás alatt is — érdemdús munkát végeztek, hogy a gépek üzemképesen dolgozhassanak. Nem is volt a beta­karító gépekkel, kombájnokkal külö­nösebb ha|... Mivel a helyzet köve­telte, négy kombájnos a brigád sorai­ból kérőit ki, akik bekapcsolódtak az ;,Egy szem gabona se vesszen kórbal“ című versenybe, amelyet a SZISZ Köz­ponti Bizottsága hirdetett. A kolárovo! szövetkezőt iti-brigód­­jftnak példája követésre méltó műn­két végez; sokszorosan bizonyítottak: igenis, csak Így, szervezetten, áldo­zatkész munkával, szakmailag és po­litikailag jól felkészülten érhető el kiváló eredmény, amit szocialista ha­zánk megkövetel fiataljainktól.­KALITA GÁBOR A felvételen az ifjúsági brigád néhány tagja látható, baloldalt Marosi Lajos. kiérdemelt vándorzássló. foto: — kalifa—• „A JOBB MUNKA- ÉS ÉLETKÖRNYEZETÉRT“ CÍMŰ országos verseny 1973. évi győztesei A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Já­rási Bizottságai az utóbbi években igen sokat tesznek a közös gazdaságok dolgozói élet- és mun­kakörülményei javítása érdekében. Az ezzel kap­csolatos szocialista munkaversenyt évente több­ször is értékelik. A legjobb niezógazdasági üzentek a versenyfeltételek teljesítése után megérdemelt jutalomban részesülnek. A felmérések azt bizo­nyítják, hogy az élet- és munkakörülmények javí­tásáért különösen a ТороГСапу-l, Nővé Zámky-i (ér­­sekújvári), žlllnal, Dolný Kubin-i, bordejovi, pre­šov!. vrenovl és más járásokban teszik a legtöbbet Űj utakat, szociális épületeket építenek, megfelelő intézkedéseket tesznek a balesetek megelőzésére, parkosítják, rendbehozzák a gazdasági udvarokat, a gyűjtőhelyre szállítják a felgyülertilett vashulla­dékot, megfelelő színekbe állítják be n gépeket. Ezen kívül minden lehetőséget felhasználnak a szövetkezeti tagok életének szebbé és lobbá téte­lére. A Nové Zámky-i járásban rendszeresen ellen­őrzik például az ivövizek állapotát. Az istállókban, műhelyekben,1 tejgyüjtö központokban Ügyelnek « tisztaságra. Nagyon szép eredményeket értek el ezen a téren a vranovi járásban, ahol 11 fürdőt, 25 zuhanyozót, 34 mosdót, 23 átöltözót és 10 válla­lati lakást adtak át rendeltetésének. Az élet- és munkakörülmények javítását szolgáló verseny újabban a gazdasági udvarok küzött Is kibohtako­­zott. A TopofCany-1 járásban levó Klátová Nová Ves-1 közös gazdaságban nyolc gazdasági udvar versenyét értékelik rendszeresed Az e célra ala­kult bizottság Igazságosan állapítja meg a verseny eredményeit. A győztesek 300—800 korona jutal­mat kapnak. A pénzt teadélutánokra, és hasonló összejövetelekre fordítják. Minden gazdasági ud­varon van már higiéniai berendezés, hideg és me­leg víz, mosdó, zuhanyozó és átöltöző. A szem virágágyakban, és díszserjékben gyönyörködik. A tagok betartják a higiéniai előírásokat. A szövetke­zet már 36 lakásegységet adott át taglalnak. Ha­sonló eredményekkel dicsekedhet a Soii Efsz (vranovi járás), valamint a Jarabina! Efsz is (Sta­rá Lubovfta-1 járás). Az élet- és munkakörülmények javításának ér­dekében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, valamint a szövetkezeti Földművesek szövetségének Központi Bizottsága már negyedik éve versenyt hirdet. Az értékelések alap|án évente a győzteseknek a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mlnisztériuih 3,5 milllő, a SZFHZ Központi Bizott­sága pedig 200 ezer korona jutalmat oszt ki. Az 1973-ás verseny értékelése szerint járásonként öt mezőgazdasági üzem kap 10—30 ezer korona ju­­talmat. Ezeket a pénzösszegeket az élet- és mun­kakörülmények további Javítására fordítják. Ezen a téren jeleskedett a Topolőany-i, Nové Zámky-i, prievidzal, koáical (kassai) és a Svldnlk-1 Járás. A múlt évi eredmények értékelése után idén 3 millió 105 ezer korooa-jutalmat osztanak ki a győzteseknek. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Köz­ponti Bizottsága 1974. július 23-1 ülésén tíz efsz­­neü ítélte oda a legmagasabb jutalomdíjakat. A Klátová Nová Ves-I „VMíoma“ Ef*z (Topoföany-1 járás) 40 ezer, a Munkaárdemrenddel kitüntetett Soli Efsz (vranovi |árás) 35 eser. a Pűchov-I „Má­jus 9“ Efsz (Považská Bystrloa-I |érás) 30 ezer. a Kamenica-I ICsehszlovák Szovjet Barátság“ Efsz (humennéi járás) 23 ezer, a Kotaínvá-i Efsz (Ži­lina! (árás) 20 ezer, a Závody Efsz (senicai já­rás) 15 ezer, a Trstlné-I Efsz (Dolný Kubin-i já­rás; 12 ezer, a Lemešany-i Efsz (prešovi járás) 10 ezer, a Zemné-i (szimői) „Haladás“ Efsz (Nové Zámky-i járás) 8 ezer, a Richvaldi Efsz (bardejovi járás) pedig 5 ezer korona jutalmat kap. Az érté­kes díjakat a közös gazdaságok legközelebbi tag­gyűlésein adják át. A szövetkezetek besorolása Igazán átfogó elem­zés alapján történt. Az értékelésekkor az előzetes Versenyfeltételekhez még figyelembe vették azt is, hogy az Illető üzem hány vállalati lakást, bölcső­dét, óvodát épített, a tagok részére hány munka* és védőruhát vásárolt. Hogyan segítette elő a dol­gozók közétkeztetésének megoldását, milyen a tisztaság a tejgyűjtő központokban, az Istállókban, a műhelyekben és más gazdasági épületekben, mi­lyen gyakran fertőtlenítik az épületeket. A rend, a tisztaság a verseny megnyerésének útja. A következő évben a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága újabb intézkedéseket tesz az élet- és munkakö­rülmények javítását előmozdító szocialista ver­seny tökéletesítésére. Az új versenyfeltételek alap­ján átfogóbban, könnyebben értékelhető majd a nemes mozgalom. A helyezéseket a közös gazda­ságok aszerint kapják, hogy a dolgozókról való' gondoskodást egészében milyen sikerrel oldották meg. Az idei versenyértókelés azt mutatja, hogy a kulcskérdés a fontos, a szétaprózottság olykor nem hozza meg a várt eredményt. Remélhető, hogy a szocialista mezőgazdaság születésének negyedszázados évfordulóján a mező­gazdasági üzemek vezetőségei ez eddiginél jóval nagyobb figyelmet fordítanak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására. Ma már gazda­gok a szövetkezetek, tehát van miből szociális be­rendezéseket létesíteni, védő- és munkaöltönyöket vásárolni. Örvendetes jelenség, hogy az efsz-ek a nemzeti bizottságokkal karöltve közös beruházás­sal létesítenek óvodákat, bölcsődéket és napközi otthonokat, llymódon kevesebb állami támogatás felhasználásával több Ilyen szükséges épületet ad­hatnak át rendeltetésének. František Manda, a SZFSZ Központi Bizottságának dolgozója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom