Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-10 / 32. szám

1974. augusztus tO.

SZABAD FÖLDMŰVES

i Virágzó szövetkezet a pusztaság helyén

Rekordtermés csallóközi rónán

Retten a hajdani veteránok közül. Ondrej Kerd'o mérnök, föagronómus és Ioksa László mérnök, a Pribeníki Hústermelő Üzemközi Vállalat igazgatója

movský, Hovorka és Farkas elvtárs szintén úttörő volt és még ma is alkotó munkát végez. A legközlékenyebb veterán Ondrej Kerd'o mérnök, a közös gazdaság agronómusa.

— Fel, fel sóhajt, amikor visszafelé gombolyítjuk az emlékezés fonalát. Veľká Madáréi 1949 áprilisában jött a kolárovoi pusztaságba. Igyekezetüket a felsőbb szervek kezdetben nem nagyon támogatták. Amikor átmeneti nehézségekkel küzdöttek, többször olyan nézetek uralkodtak, hogy mivel a gazdaság nem életképes, fel kell számolni. A szomszédos állami, gazdaság többször „kivetette a hálóját“ a jóminőségű földekre. De a fiatalok foggal-körömmel védték közös vagyonukat és szorgalmas munkával, szaktudásuk felhasználásával kamatoztatták a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. A föagrenómus most nagyon boldog, mert már 800 hektárt öntözhetnek és a növények hektárhozamai évről-évre nagyobbak. A múlt évben a búza hektárhozama S3, az árpáé 42, a kukoricáé 49, a cukorrépáé pedig 420 mázsa volt. Idén ezeket a hozamokat lényegesen túlszárnyalták.

Farkas János zootechnikus, a belterjesség magas fokát érzékelteti nyilatkozatával. A közös gazdaságban ma már minden 100 hektáron 93 szarvasmarhát (ebből 40 tehenet) tartanak. A tehenenkénti évi tejhozam 3324 liter, az anyakocánkénti malacszaporulat pedig 19 darab. Juraj Skalnickij mérnök, a szövetkezet ökonómusa elárulja, hogy minden hektár után 1223 liter tejet és 485 kg húst adnak el. Az egy hektárra jutó nyerstermelés értéke meghaladja a 18 ezer koronát, az árutermelésé pedig a 14 ezer koronát. Ez beszédesen bizonyltja, hogy a közös gazdaság igazán a legjobbak között halad.

Íme a bizonyság arról, hogy az összetartás, a kollekitv erő, a nagy célokba vetett hit, virágzó szövetkezetét, mintafalut hozott létre a nemrég városi rangra emelt Kolárovo mellett.

В 1

közi összefogással teremtettek otthont a sokat szenvedett falu népének. Még a volt francia partizánok közül is többen segédkeztek a nagyarányú épftő munkában. Amikor boldog tulajdonosainak átadták a családi házak kulcsait, az ifjúsági vasút építkezésein dolgoztak. A versengő fiatalok határidő előtt adták át az új vasútat rendeltetésének. Amikor hazatértek, Veľká Mačára (Nagymácsédra), n járásban „ifjúsági közutat" építettek. Miután ez is elkészült újabb lehetőségeket kerestek, és a Csehszlovák Ifjúsági Szervezet Központi Bizottságának javaslatára úgy döntöttek, hogy a párt IX. kongresz szusa határozata értelmében olyan egységes földművesszövetkezetet alakítanak, amely a fiatalok legjobbjait előkészíti a nagyüzemi gazdálkodásra.

Öröm szemlélni az ifjúság nagy művét a Dedina Mládežet (Ifjúságfalvát), amely arról tanúskodik, hogy a fiatalok sem nézték tétlenül a nagyüzemi szocialista gazdálkodás születését. Részt vállaltak a munka nehezéből és itt formálódtak emberré. Sokan itt váltak példás traktorossá. míg mások nagy funkciókba kerültek. De a sok kedves emlék visszahúzza őket és gyakran látogatnak el abba a szövetkezetbe, amelynek pillérjeit ók rakták le.

A negyedszázados ünnepségek alatt találkoztunk Loksa László mérnökkel is, aki 18 éves korában, 1949-ben húzta az első barázdát a vizenyős parcellákon.

— Hej, nagyon jó iskola volt ez számomra — mondogatja, itt tanultam meg a traktorvezetés fortélyait és a nagyobb célokért való önfeláldozást. A helyzetünk kezdetben cseppet sem volt rózsás. Nehéz volt az élelmiszer beszerzése. Többnyire malátakávét és gyömölcsízzel kent kenyeret ettünk. De a közösségi élet, a munka Jáza. a jövőbe vetett hit, elfeledtette velünk ezeket a problémákat és a veterán kommunisták buzdítására éjt nappallá téve dolgoztunk. Először 15U hektáron végeztük el a talaj javítási munkálatokat. Örültünk, amikor befejeztük a csatornák építését, dr még így is talajvíz fakadt fel a barázdákban.

Az ifjúsági mozgalom egyik legaktívabb részvevője elfogódva emlékezik arra az időre, amikor a volt bogáncsos földtáblákról az első termést várták. A lelkes fiatalt az élet visszaszólította a kelet-szlovákiai kerületbe. Mint a Kráľovský Chlmec-i (királyhelmcci) gép- és traktorállomás vékony dnngájú virgonc traktorosa, magáévá tette a jelszót, hogy „fiatalok a traktorra“. Bekapcsolódott a legnagyobb teljesítmény serkentésére meghirdetett szocialista munkaversenybe. A munkaidő jó kihasználásával 1950- ben 1030 hektár földet szántott lel és ezért Prágában 1951 május 1-én már ott ragyogott mellén a „Köztársasági Érdemrend.“ Neve bejárta az egész országot és az ifjúság példaképe lett. Gyűléseken beszélt a fiataloknak, a szocializmus magasztos

<mis

Aratási körsétát tettem a közelmúlt napokban. Az első a járási székhelyen

lévő szövetkezet volt, ahová ellátogattam. A szövetkezet elnöke, Horváth Sándor szerint minden rendben megy és elégedett az elért ereményekkel.

Mindent elkövettünk, hogy a legkisebb szemveszteséggel takarítsuk be a gabonát — állította határozottan.

Molnár János agronómus a kombájnosok jó munkáját dicsérte.

— Mit mutat a hozam mércéje? — tettem fel a kérdést.

Lajos bácsi a kérdés hallatára előkotorta zsebéből a viharvert noteszt és komótosan belelapozgatott, fgy tudtam meg, hogy árpából 58 mázsás átlag-hektárhozamot értek el (tavaly 41 mázsás volt a hozam), de volt egy 20 hektáros Elgina fajtával bevetett területük, ahol 66 mázsát adott egy hektár. Most már a búzát aratják és minden bizonnyal ,tudják, hogy a tavalyi (51, 25 mázsa] terméshozainpt túlszárnyalják.

Csonga Ernő főkönyvelő arról tájékoztatott, hogy 80 vagon a szerződéses eladási tervük, s ezt több mint 3 vagonnal megtoldják.

• A dvorníky (nagyudvarnuki)

szövetkezetben igen jó a hangulat.

Az aratás több mint 70 százalékát már elvégezték (július 22-ig). A tervezett gabonaeladásuk 62 vagonnyi volt, s a valóságban már 72-vel adtak el. Ü r ö g i József, a közös elnöke elégedett az eddigi eredményekkel, ami érthető, mert árpáhól 72 mázsás, és az eddigi learatott búzából 67 mázsás hozamot értek el. A számok maguk helyett beszélnek. De az sem mellékes, hogy a gabona learatása után folyamatos a tarlóhántás is. A gabona tárolásával sincs gondjuk, mert annyi raktárhelyiséggel rendelkeznek, hogy 100 vagonnyi teret még a felvásárló üzem rendelkezésére is bocsáthatnak. A fontos munkálatokat kitűnően meg szervezték, amit az is bizonyít, hogy az aratással egyidőben már a repce alá trágyáznak, s azt rögtön beszántják.

A mezőgazdasági technikum tangazdaságában is igen jó termés mutatkozik. Az árpát már régen learatták és 59 mázsás átlaghozamot értek el. Volt egy 10 hektáros táblán Száva fajta búzájuk, ahol a hektárhozam 73.30 mázsa lett, s a 70 áros területen a Zlatá Dolina pedig 58 mázsát termett, amely egy hektárra átszámítva, több mint 80 mázsás hozamnak telel meg. A Jubilejná 50-es búzafajta aratáséval már végeztek s előre láthatólag 60 mázsán felül lesz abból Is az átlaghozam. A Kavkaz fajta szintén nagy hozamot ígér. Egy időben a szalmabetakarítás és a tarlóhántás jó ütemben halad.

• A Vidrany-i (hodosi) szövetkezetben Rácz Zoltán főkönyvelő adott tájékoztatást az aratás menetéről.

Jól „fizetett“ az árpa, — mondotta örömmel, — 62 mázsa termett általában hektáronként. — Aztán kis műanyagzacskót tett elém, amelynek a tartalma ezer szem árpa volt — a súlya pedig 42 gramm, ami kiváló fajsúlyt jelent. A Száva fajta búzájuk 73 mázsát adott hektáronként. A Jubilejnát is learatták már és a hektárhozam 60 mázsán felüli. Az ezer mag súlya nagyon jó, 43,5 gramm.

A szemveszteség megállapítására külön bizottságot hoztak létre Farkas Imre mérnök, főagronómus irányításával. Naponként többször végeznek ellenőrzést, a legkisebb veszteséggel dolgozó kombájnosokat az aratás befejeztével jelentős jutalomban részesítik. Különben a szövetkezet a gabonaeladási tervét már eddig 110 százalékra teljesítette.

A már eddig elért ígéretes eredmények. alapján — jogos remény — a rekordtermés.

K. Molnár Ferenc

PEDAGÓGUS A KOMBÁJNON

Tizenhárom éve...

Štefan Zaťko, mérnök az ifjúsági építkezés vezetője szintén meghatódva emlékezik a hősi korszakra.

— Nem is tudom, honnan vettük az erőt, annyi megpróbáltatás, nehézség átvészelésére. Két évig az egyik kolárovoi (gútai) üzletből hitelbe hordtuk az élelmiszert. Már-már úgy nézett ki a helyzet, hogy kenyér nélkül maradunk, de végre a zöldség - eladásból szereztünk egy kis pénzt, és sikerült kiegyenlíteni a tartozást is. Napokig a húsnak még a színét se láttuk. Az egyik húsvét szombatján csüggedten üldögéltünk rögtönzött fabarakunk előtt. Idős néniké legeltette kecskéjét és kisgidáit, látta, hogy szomorúak vagyunk és megesett rajtunk a szive Felajánlotta, hogy vágjuk le az egyik kecskegidát, ünnepi ebédre. Nyomban felvidultunk és az ajándék kecskéből olyan pörköltet készítettünk, hogy azóta sem ettem jobb ízűt.

Az építkezési munkák befejezése után, mint vezető funkcionárius hoszszú ideig kamatoztatta szaktudását a közös gazdaság fejlesztésében. D is hozzájárult abhoz, hogy ez a szövetkezet országos méretben is az élen halad. Az eredményekkel azonban távolról sincs megelégedve és javasolja, hogy az öntözési lehetőségek kihasználásával, több tápanyag felhasználásával növeljék a hektárhozamot. Szerinte a szövetkezet földjein pár éven belül a gabonafélék megadhatják a 70—80, sőt 100 mázsás hektárhozamot is. Cukorrépából szerinte elérhető a 800—1000 mázsás hektárhozam is. Természetesen ilyen magas termelési szint eléréséhez fel kell használni a tudomány és technika legújabb vívmányait is.

A közös gazdaság szemlélése közben több epizódot hallunk a szocialista mezőgazdaság veteránjaitól. Ri-Bán Miklós pedagógus immár tizenharmadik éve veszi ki részét a gabonabetakarításból.

Foto: —bor—

Az aratás mindannyiunk szívügye. Az ember akaratlanul is együtt szurkol a föld művelőivel, hogy szép idő legyen, a táblák nagy hozamokat adjanak. Á begyűjtés érdekében az is természetes, hogy évröl-évre egyre több ipari dolgozó vállal részt a munkálatokból, sőt az értelmiségiek sem maradnak el mögöttük. Ezek közé tartozik többek között a buSincei /bussai) Bán Miklós tanító is, aki nyaranta már 13 éve ül a vasnyeregben.

A reggeli órákban találkoztam a zömök fiatalemberrel. A többi gépkezelőhöz hasonlóan az SZK-4-es kombájn napi karbantartását végezte.

— Megszoktam már, — mondja —, aratáskor hajnali négykor kelek.

Ä fiatal tanító 1960-ban került Balog nad Ipl'omra (Ipolybalogra). A szövetkezet akkori elnöke — mivel nem volt elég gépkezelő — megkérte, hogy legalább a szünidő alatt üljön rá az egyik újonnan kapott erőgépre. Valójában neve ekkor kezdett ismertté válni a mezőgazdasági dolgozók körében. Es az sem mellékes, hogy amikor a közös megkapta első kombájnját, ót bízták meg a vezetésével. Közben úgy hozta a sors, hogy ismét visszakerült szülőfalujába. Ott figyelt fel rá C sít ári László, aki abban az időben SZK—3-as gépével Szlovákia első kombájnosa volt. Az ismert fiatalember javaslatára azután a szorgalmas pedagógus öt éven át a Veľký Krtis-i (Nagykürtöst) Gépállomástól járt a buSincei szövetkezetbe aratni. Ugyanis a közösnek egy kombájnja volt, s azon a „mester", Csitári elvtárs ült.

A derék pedagógus nem szívesen emlékszik vissza az 1965-ös és az 1972-es évi aratásra, amikor a kenyérnekvalót az állandó esőzések következtében szinte úgy kellett „lelopkodni“ a földekről. Bizony voltak olyan táblák, amelyeken a kombájnok csak lánctalpas segítségével dolgozhattak. Az idén mindenütt jól fizet a gabona.

A fiatal tanító rövid beszélgetésünk során még elmondotta, hogy az aratás befejezése után a gépen észlelt hibákat közli a javítókkal, akik a következő idényre el is távolítják azokat. Hét éve már így csinálja, s eddig nem panaszkodhat. Továbbá megjegyezte, hogy a diákok közül — akiket tanít — egyre többen kedvelik meg a mezőgazdaságot. Erről mi is meggyőződhettünk. Valamint arról, hogy nemcsak kiváló pedagógus, hanem a kombáfnosok körében is köztiszteletnek örvend.

—óvár y—>

Ágh Imre raktárosnak ezernyi volt a gondja az elmúlt napokban. Foto: —H—«

• A Dolný Bár-i (albárí) szövetkezet irodájának folyosóján szemléltető táblák és grafikonok fogadják a látogatót. Naponta értékelik az aratás menetét és az elért eredményeket.

— Sok nálunk a kavicsos, homokos földterület — említi Bogyai Ignác, a szövetkezet érdemes elnöke. — Ezért nem versenyezhetünk olyan gazdaságokkal, ahol jobbak a talajviszonyok.

Az elnöktől ezek után megtudtam, hogy az árpát már betakarították és tisztított állapotban 57,50 mázsát adott hektáronként. Az eddigi eredmények arra engednek következtetni, ; hogy jőnéhány mázsával több lesz az átlaghozam, mint tavaly.

A Trhová Hradská-1 (vásárvámosi) Csehszlovák-Szovjet Barátság nevet viselő szövetkezetben szintén igyekeznek az aratással. Az árpával már végeztek, 60 mázsa termett hektáronként. A búzát is aratják és az agronómus véleménye szerint a 60 mázsás hozamot biztosan elérik.

Császár Kálmánná Kissziget tanyáról jóit negyedszázaddal ezelőtt a közös gazdaságba és ma boldogan sétál kisunokájával a minden igényt kielégítő, korszerű háza előtt A szerző felvételei.

Negyedszázaddal ezelőtt Štefan Zaťko vezetésével a galántai járásból lelkesen érkező fiatalok kisebb csoportja kezdte feltörni a mocsaras ugart. A lelkes ifjak előzőleg a német fasiszták által elpusztított középszlovákiai Baláže falut építették újjá. A szovjet, lengyel, magyar és más országok fiataljaival együtt nemzeteszméiről, buzdította őket az önfeláldozó alkotó munkára. Tehetségére, tudására felfigyeltek és megbízták a Nagykaposi Gép- és traktorállomás vezetésével, később pedig a helyi efsz-t kormányozta sikerrel. Alkotó munkája mellett állandóan képezte magát és a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolán mérnöki képesítést szerzett.