Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-06 / 27. szám

1974. július 8. SZABAD FÖLDMŰVES. 9 Repülő veszedelmek A nyári csendben pihenő embert Joggal idegesíti a fölötte köröző don­gó, légy, szúnyog, vagy egyéb vesze­delmesen duruzsoló rovar. Pedig nemcsak felülről jöhet a támadás. A könnyű nyári öltözet módot ad ar­ra, hogy rámásszon, rászálljon, rára­gadjon valami és ennek a kellemetlen találkozásnak néha veszedelmes kö­vetkezménye lehet. Nézzünk hát széj­jel a nyár apró fenevadjaí között. A nálunk is otthonos rovarok ártal­mai három csoportba oszthatók: ma­rások, szúrások és hernyómászások. A marást fogó vagy kapocsszerű száj­horog, szájszerv ejti. A szúrást tőrhöz hasonló szívóka, vagy a potrohon levő fulánk. A hernyőmászást az az anyag okozza, amit a bőrre ken, ami­kor végigcsúszik rajta. A legenyhébb a sima marás. Ami­kor a rovar — például a csibor, vagy a futrinka — belemar az ember testé­be, de idegen anyagot nem visz bele. Ez az ártalom tehát egyszerű sebzés, különösebb mellékhatás nélkül, má­sodlagosan nem fertőződik. Ennél jóval kellemetlenebb annak a rovarnak a csípése, amelyik maró vagy csípős anyaggal fokozza a seb­zés enyhébb fájdalmát. Az ilyen csí­pést elsősorban a szokatlan fájdalom jelzi és okozói a pókfélék, a százlá­búak és a vöröshangyák között keres­hetők. A legveszedelmesebb ártalom az, amelynél valamilyen mérgező vagy allergiát okozó idegen anyag jut a szúrás, csípés, marás során az emberi szervezetbe. Ezekhez állnak igen kö­zel az olyan rovarártalmak, ame­lyeket azok a vérszlvó rovarok ejte­nek, amelyek a fertőzéseket közvetí­tik, vagy amelyek sebe soká vérzik. Ilyenek a bökő-légy, a szúnyogok egyes fajtái, meg a kullancs. Vért szív a tetű is, és ez ha a kiütéses tífusz kórokozójával fertőzött, járvány köz­vetítőjévé válhat. A méh és a darázs icsípése külön figyelmet érdemel. A méh fullánkja beszakad a bőrbe. Nagyon óvatosan kell eltávolítani. A méreg bonyolult szerves vegyi anyag, ami vörösvértest­­oldó, vérnyomáscsökkentő és mint faj­idegen, érzékeny szervezetben aller­giát okoz. Ha a szúrás arcon, nyelven, nyakon van, vagy ha általános tüne­tek — fejfájás, hányinger, hányás, légszomj, szívzavarok — kisérik, sür­gősen vigyék kórházba, vagy orvos­hoz a sérültet, mert ha a szervezete allergiás, egyetlen csípés is elég ve­szedelmessé válhat. Azt mondják, jól bevált háziszer a vöröshagyma leve. Elfelezett vöröshagyma nedves met­széslapjával enyhén dörzsöljük be a csípés helyét és környékét, mert így a súlyosabb gyulladás megelőzhető. Az évszázados tapasztalatok állítólag ezt igazolják. A kullancs eltávolítása is különle­ges szakértelmet kíván. Feje a bőrbe fúródik, és ha a bőrön lógó testet leszakítják, feje beszakad a bőrbe és rendszerint elgennyesedik, de ha a kullancsot petróleummal, éterrel, ben­zinnel vagy vazelinnal bekenik, a kul­lancs feje kiszabadul és a rovar le­esik. Nálunk a szúnyogcsípés a leggya­koribb. Még szerencse, hogy a legve­szedelmesebb szúnyogfajta — a ma­láriát közvetítő anofelesz és a köz­vetítés forrása, a maláriás beteg — igen ritka, és így a csípés következ­ménye csak fájdalom, esetleg vakaró­zás. Ezt a csípésbe behatoló szúnyog­nyál okozza. Ha a csípés göbét felka­parják, könnyen gennyedés keletkez­het belőle. Hűsítő mentolos ecsete­léssel, cinkes rázókeverékkel a kel­lemetlenségek enyhíthetők. Véflőke­­nőcsökkel pedig megelőzhetők még a szúnyogcsípések is. Ha a rovarártalmakról van sző, nem szabad megfeledkezni a tetű, a bolha és a poloska csípéseiről sem. De azok mim — sajnos — nemcsak nyáron, hanem az év bármely szakában zavarhatják a gondozatlan körülmények között élő embert. Rovarcsípés esetére milyen tanácsot adhat az orvos? Általában helyi pa­naszok ezek, és ha a csípés helyét alkohollal, szalmiákszesszel, jódoldat­­tal bekenik, és hidegviyes borogatást raknak rá, a panaszok enyhülni fog­nak. Ha általános tüneteket okoz, sür­gős orvosi segítség szükséges, mert a szövődmények veszedelmessé vál­hatnak. Nyakunkon a nyár. Az asztalon fe­lejtett étel, az édes gyümölcs, az esti fény, a tikkadt meleg az ember közelébe csalja a szúnyogok, méhek, darazsak, legyek, dongók és egyéb ‘ízeltlábúak repülő veszedelmeit. A ki­tűnő rovarírtószerek, füstölők, szú­­íyoghálók és egyéb megelőző mód­szerek ellenére is — sajnos elég gya­koriak a rovarcsípések, a rovarártal­mak. A gondos és fokozott nyári tisz­tálkodás éš ételvédelem mellett gon­dolni kell a csípések enyhítésére, sú­lyosabb kellemetlenségek megelőzésé­re is. Dr. Buga László Sümegit Lajos tusrajza. SZÜLŐK FIGYELMÉBE Öröm is, gond is a nyári szünidő. Az előbbi a gyerekek, az utóbbi a szülők szempontjából. A gyermeknek több a lehetősége a játékra, baran­golásra. S természetesen, a szülő nem lehet minden pillanatban a gyereke közelében. így azután a gyerek — felügyelet híján — többet megenged magának, mint más esetben. Sőt, nemegyszer a rossz környezet, a legjobb pajtásai is veszélybe sodorhatják. Akarva-nemakarva kárt is okozhat. Fő­­- leg nyáridőben történik ilyesmi, ha a gyerek gyufához, öngyújtóhoz jut. i Ha nem vigyáznak a szülők, a gyerek könnyen lángralobbanthatja a szérűi, I kazlat, házat, vagy más gyúlékony — nemegyszer értékes — tárgyat. Azokban a községekben cselekszenek helyesen a szőlők, ahol gyermek­­napköziotthont létesítenek. Persze, a helyi nemzeti bizottság és a Nőszö­vetség helyi szervezetének közreműködésével. A társadalmi összefogás ilyen módszerével számos nehézség könnyebben leküzdhető. Az már csu­pán részletkérdés, kire — vagy kikre — bízzák a gyermekek felügyeletét. Helytelen az a szemlélet, hogy az iskolákat a szünidőben zárva kell tar­tani: A zárt iskolaudvarok aránylag tágasak, védettek, s módot nyújtanak a gyermekek napközi — fellazított játékára, ugrándozására, felügyeletére. Melyik társadalmi-, vagy tömegszervezet legyen a kezdeményező? Ma­gától értetődő, hogy a Nőszövetség helyi szervezete. Vagy, ha ilyen szer­vezet nem működik, akkor az iskola Szülői Munkaközössége, amely kö­zösen vállalja a napközi védnöki szerepét. Mindezt annak érdekében, ne­hogy a szünidő nyújtotta lehetőségek lehervasszák a gyermekarcokról az öröm rózsáját, s a szülők... örökre kénytelenek legyenek megválni a legdrágábbtól — gyermeküktől. (kovács) Jfyácí leendők, bankák Az idei nyáron divatos, de fürdő­helyen, kirándulá­son praktikus is a szellős nyári sapka vagy a fia­talosan megkötött selyemkendő. A klasszikus tur­bán nyáron is di­vatos, de csak har­minc éven felüliek­nek ajánljuk. Raj­zunkon négy kü­lönböző modellt mutatunk be. Az első: mintás ■ selyemsál: Azért alkalmas, mert a selyem jól redőz­hető. A hosszú sá­lat a tarkón köt­jük meg, két szára fiatalosan a nyak­ba lóg. A virágmintás kartonkendő szá­rát szintén a tar­kón kötjük meg. Az ellenzőjét dup­la anyagból szab­juk és kisteppel­jük. Nagyon fiatalos ez a vászon vagy horgolt tetejű szemellenzős sap­ka. Ha horgoljuk, a munkát a sap­ka tetején kezd­jük el, nyolc lánc­szemből alakított kis körrel, amit kis pálcasorral horgo­lunk körül. Tovább két ráhajtásos pálcasorral dolgo­zunk. Bővítéséhez a pálcák közé kettő, három, majd négy láncsze­met horgolunk, mindig az előző pálca tövébe leöltve. Az ellenzőt színes vászonból készítjük. A fel­ső szélébe fúrjunk lyukakat és eb­be fűzzük bele a sapka felső részét és az ellenzőjét összefogó zsinórt, amit hátul kötünk meg. Ez egyben a sapka bőségét is szabályozza. A turbánt köthetjük hosszú sál­ból vagy kendőből, készíthetjük ruhaanyagból vagy selyemből is. A homlok fölött megkötött csomója, az archoz simuló formája szinte minden arcformához előnyös. D. f. IERESZTREJTVÍNY 4iim[|fn üállllTIM 11 rT~TťHtlrfli^ ÚJ MUNKARENDSZER ► v v «*► ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> «£♦ ♦> MI A MEGOLDÁS? Tíz DOBOZBAN TÍZ ÉRME öcsi az iskolai szünidőben a falu szélén levő elhagyatott barlangban csavargóit. Egyszeresek tíz ládikára bukkant. Sorra kinyitotta mindegyi­ket, s látta, hogy valamennyiben látszatna egyforma érmék vannak. Haza­ment, s otthon a konyhai mérlegen (olyan, amilyet a boltokban is használ­nak, de a grammokat Is mutatja) lemérte és megállapította, hogy az egyik dobozban nem tíz, hanem tizenegy grammos érmék vannak. — Na, milyen ügyesek vagytok? — kérdezte Pétertől és Icától. — Itt van ez a láda, mindegyikben tíz érme van, csakhogy az egyik csoportban valamivel (egy grammal) nehezebbeket találni. Hány méréssel tudjátok megállapítani, melyik a súlyosabb csoport? — Biztosan tízzel — mondotta Ica. — Külön-külön le kell mérni mind­egyiket. . Még Péter is nevetett, hiszen nyilvánvaló, hogy az első kilenc mérés után a tizedik már felesleges, ha addig nem találta meg a nehezebb pén­zeket, akkor csakis a tizedikben lehet. Kár lenne a fáradozásért. öcsi fölényesen nézett a társaira: — Mi a csudának pepecselnétek annyit? — mondta csodálkozva. — Én egyetlen méréssel is meg tudom állapítani. Csak törjétek a fejeteket a módszeren. Se Péternek, se Icának nem jutott eszébe a megoldás. Arra kérnek titeket, segítsetek nekik, mert nem akarnak szégyent vallani Öcsi előtt. írjátok meg, mi a megoldási palavesszö Egy verőfényes dél tájba’, Fölballagtam a padlásra. Széjjelnéztem, hogy mit látok, Milyen „kincsekre“ találok. Palatábla, palavessző, Kedves emlék mind a kettő. Simogatom áhítattal, Palatáblám megvigasztal. Kettő volt a palavessző, Tompa hegyű, titkot rejtő, Azzal írtam „á“ betűket, No meg a „jobbrüdülőket.“ Megtanultam iskolába’, Mily érték a palatábla. Tanítóm körmömre vágott; „Tábládon maszatot látok.“ Áldja meg a jó sors érte, Ki nekem a tudást mérte. Mikor eljött az év vége, Táblám pihenőre téré... Szeptemberben elővettem, Simogattam, törölgettem. Palatábla, palavessző, Elfeledve mind a kettő. Péli Fazekas Rozália VÍZSZINTES: 1. Gyermekjátéksze­rek. 5. A függőle­ges 1. szám alatti sorban feltüntetett szövetkezetben egy évvel ezelőtt ez a munkarendszer hó­dított teret. 10. Van ideje. 11. Be­cézett igazgató. 12. Rovar. 13. Nem egészen erre. 14. Hegycsúcs. 15. Be­cézett Mária. 16. Tiltószó. 17. Vegy­­jele Cl. 18. Omla­­dék és folyó Szi­bériában. 19. Gége betűi. 20. Viharos északi szél a dal­mát partokon. 21. írásra szolgál. 23. Európai főváros. 24. A múlt idő je­le. 25........Árpád, magyar színmű­vész. 26. Az Újpes­ti Dózsa kitűnő já­tékosa. 27. Fél mil­lió. 28. Veni ... i vici. 29. Alant. 30. Női becenév. 31. Igekötő. 32. Fegyver. 33..........Lescaut. 34. Bibliai név. 35. Ékezettel: idősebb asszony. 36. Kilá­tásba helyezett. 38. Reggel Szlovákiá­ban. 39. Nem halt meg. 40........Cha­lúpka, szlovák író személyneve. 41. Féreg. 42. Azonosak. 43. Rossz szlo­vákul. 44. Intőszócska. 45. Árnyék szlovákul. 47. Régebbi hosszmérték. 48. Bársonyféleség (k—c). 49. Mező­­gazdasági munkás. FÜGGŐLEGES: 1. A vízszintes 5. szám alatti munkarendszer egy évvel ezelőtt ebben a szövetkezetben hódí­tott teret.. 2. Svájci folyó. 3. Keres­mény. 4. Területmérték. 5. Neves pá­rizsi divatcég. 6. Tormában vanl 7. Olasz névelő (ford.). 8. Nagyszülő. 9. Nulla. 11. Gyógyszer. 14. Női néif. 15.........Ferenc, magyar író (Arany­koporsó). 17. Nagyközség Tolna vár­megyében. 18. Tógó fővárosa. 19. Ke­vert rend. 20. Város az NSZK-ban. 22. Bájos jelenet (fon.). 23........a lelke mindennek! 24. Fiatal ökör. 26. Svájci város. 27. Ilyen a divatos szoknya. 29. Francia tej (LAIT). 30. Erdei em­berke. 32. Husáng. 33. Étrend. 34. Spion-e? 35. Észak-Atlanti Szövetség angol nevének rövidítésé. 37. Epe né­metül. 38. Rendezésben van! 39. Lét. 41. Elcsúfított. 42. Növények kapasz­kodására szolgál. 44. Az első bárkás. 45. Három Rómában. 46. Indulatszó. 48. Azonosak. 49. Vércsoport. Beküldendő: a vízsz. 5. és függ. 1. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS, NYERTESEK Lapunk 24. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: Aki két uyulat kerget, egyet sem fog. Nyertesek: Horváth Erzsébet, Ga­­lanta, Hajdú Márta, Sahy (Ipolyság), Lazúr Mária. Buzica. A „Mókás kérdések“ megfejtése: 777-ben — Sehol, mert csak a füvet kaszálják — Aludttej — Egyet se, mert a veréb ugrik — Ötven és har­mincöt. V 1 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom