Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-20 / 29. szám
Alu míniumvázas fóliaházak készítése és hasznosítása Szövetkezetünk 1973-ig hagyományos szántólöidi zöldségtermesztéssel foglalkozott. Az eredményeket nagyban befolyásolta az időjárás. Gazdaságunkban az egyre szélesedő szántóföldi zöldségtermesztésnél nagy gondot okozott a melegigényes zöldségfélék -palántanevelése. A biotermikus palántaneveléshez az istállótrágya-szükséglet olyan nagy, hogy a gazdaságban az istállótrágya termelés nagy részét lekötötte. A hagyományos palántanevelés igen költséges és bizonytalan, esős hűvös időjárás esetén körülményes a palánták tűzdelése és gondozása. A műanyagokkal borított berendezések egyre nagyobb teret hódítanak a zöldségtermesztésben. A korai cserepesen előnevelt, melegigényes szántóföldi zöldségfélékből (például: paprika. paradicsom, uborka) egyre inkább csökken a pénzbevétel. Például 1968-ban július 7-én kezdtük a hatos cserepekben előnevelt szabadföldi paprika értékesítését; a bevétel hektáronként 125 000 korona volt. 1973-ban június 25-én kezdtük értékesíteni a nyolcas cserepekben előnevelt szabadföldi paprikát, amelyre hektáronként 4000 koronával több volt a kiadás. Koraibb és nagyobb hozam ellenére is csak 80 000 koronát értünk el hektáronként. Ebből látható: a fóliával borított berendezések alkalmazása kiszorítja a szabadföldi termesztésből az eddigi jó eredménnyel termesztett melegigényes zöldségféléket. Ha eleget akarunk tenni azoknak a feladatoknak, amelyek a zöldségtermesztés terén reánk hárulnak, szükséges a fóliaházak alkalmazása. Szövetkezetünk 1973-ban elhatározta, hogy megváltoztatja az eddigi hagyományos palántanevelési módszereket. A hazánkban gyártott berendezések vasszerkezete drága, igen nagyok a fenntartási költségei, műszakilag nem megfelelőek, nincsenek felszerelve öntözőberendezéssel, a szellőztetés nincs megoldva, méretei nem felelnek meg a jelenlegi követelményeknek. Az üzemen belül készített berendezések szintén nem felelnek meg, mivel szövetkezetünkben nincsenek meg a műszaki feltételek az elkészítésre. Ezért került sor szövetkezetünkben a Magyarországon jól bevált, mindén igényt kielégítő alumíniumvázas fóliaházak megvásárlására és elkészítésére. Az aiumíniumvázas fóliaházak műszaki adatai: szélesség 7,50 fm, hosszúság 90 fm, magasság 2,30 fm. Négy ajtóval van ellátva, két szellőző cikkelemmel, redőnyös szellőzővel, két sor öntöző gerinccel, egy sor középső tartógerinccel rendelkezik. Az üzemünkben alkalmazott fóliapalást 16 főliaházon 0,2 milliméteres nyugatnémet gyártmányú fólia, négy fóliaházon pedig 0,125 milliméteres színtelen csehszlovák gyártmányú fólia van. Minden egyes hajtatóház el van látva egy 100 000 kcal/óra teljesítményű ventillátoros olajkályhával. A palántanevelő főliaházak területe 1350 négyzetméter, talajfűtésre 200 000 kcal/éra teljesítményű kazán szolgál. A talajt acélcsövekkel fűtjük. A légtér fűtésére egy 150 000 kcal/óra teljesítményű és egy 100 000 kcál/óra teljesítményű ventillátoros olajkályhát használunk fóliaházanként. . A TELEP HELYENEK KIVÁLASZTÁSA Szövetkezetünk zöldség-, szőlő-, és gyümölcstermesztését a következő öt évben ötszörösére emeli. Az egyes ágazatok helyét a megfelelő talajviszonyok, valamint az öntözési feltételek határozzák meg. A terep helyének kiválasztásánál az alábbi szempontokat vettük figyelembe: 1. ezen a részlegen a domborzati viszonyok a legmegfelelőbbek, a létesítmény teljes területe sík és a további bővítésre megvannak a lehetőségek, 2. szélvédett helyen fekszik, 3. megvannak az öntözési feltételek, 4. a közlekedés feltételei biztosítottak, 5. a talaj nagy termőképességű, jó hő- és víztároló, 6. a telep a község közelében van, ezáltal a munkások bejárása nem vesz sok időt igénybe, 7. a telep villanyhálózata könnyen bekapcsolható a fővezetékre, 8. jelgptős munkaerőtartalék áll rendelkezésünkre. A jelenleg kiépített területen még 1973-ban direkt-termő szőlők és egyéb ápolatlan gyümölcsfák sínylődtek, melyek termelési értéke a jelenleginek csak mintegy két százaléka volt. A terület üjraművelése társadalmilag is indokolt, mivel eddig a mintegy 3,7 hektár terület évi termelési értéke alig haladta meg a 20 000 koronát, a fóliás gazdaság kiépítésével ezen területen az idei bevétel 1 000 000—1 200 000 korona lesz. A FÖLIAHAZ KÉSZÍTÉSÉ ÉS ÜZEMBEHELYEZESE A telephely rendezése-és rekultiválása után 1973. december 10-én kezdtük meg a szerelési munkálatokat. A szerelést igen megnehezítették a korai erős fagyok. A szerelést megelőzően a telephely kimérését és a fóliaházak helyének kijelölését végeztük el, úgy, hogy a házak közti távolság 7,50 méter legyen, ami lehetővé teszi talajúntság esetén a villanyvezeték, valamint az öntöző hálózat csöveinek átszerelése nélkül a fóliaházak áthelyezését. A cikkelemek részére a gödröt S—50-es traktorra szerelt fúrógéppel készítettük. Egy fóliaház komplett felszereléséhez 168 munkaóra szükséges. A talaj- és légfűtéssel ellátott palántanevelőt február 5-én helyeztük üzembe. Az első vetést február 11-én végeztük a szabadföldi termesztésre szánt paprika palánták előnevelése céljából. A főliaházban előnevelt palánták kiváló minőségűek voltak, jól tűrték a szabadföldre való kiültetést. A palántákat a Plastika Nitra üzem által gyártott palántanevelő palettákba tűzdeltük és neveltük kiültetésükig. A palántákat 4—5 héttel a vetés után tűzdeltük át, 5—6 héttel tűzdelés után ültettük állandó helyükre. A FÖLIAHAZAK hasznosítása A 13 500 négyzetméter területből 1350 négyzetméteren palántanevelés és uborkahajtatás, 12150 négyzetméteren koraipaprika hajtatás, valamint decemberi értékesítésre karfiolhajtatás folyik. A palántanevelő téli üzemeltetésénél saláta hajtatását tervezzük. A PAPRIKA HAJTATÄSANAK ELŐKÉSZÍTÉSE A részletes talajelemzés után az alábbi tartalék-tápanyag ellátást végeztük: 1. Hektáronként 1000 mázsa jól érett istállótrágyát adagoltunk; 2. Őszi mélyszántással 1:1:2 arányban 30 gramm hatóanyag/mz tartalmú műtrágyát használtunk; 3. Első termés kötése után 1:1:1 arányban 25 gramm hatóanyag/m2 tartalmú műtrágyát adagoltunk; 4. A talajt ültetés előtt 30 kg Lidenállal fertőtlenítettük hektáronként; 5. A talaj előkészítésrée rotációs kapát használtunk, A palánták kiültetését és a sorközi talajművelést szintén kézi munkaerővel végezzük. Az öntözést öntözőgerincekhez csatlakoztatott műanyag szórófejekkel végezzük. Az öntözés első szakaszában 8—10 mm-es adagokban, az öntözés második szakaszában 15—20 mm-es adagokban hetenként. A biztonságos hajtatás érdekében fóliaházainkat fűtőberendezéssel láttuk el. A fűtőberendezés alkalmazásának gazdasági mutatói; a hajtatás során 1 m2-re tervezett ősszkalőria szükséglet 98 000, ez 14,80 korona. Egyéb energia fogyasztás négyzetméterenként 0,80 korona értékű. A fűtés évi költsége a hajtatási idő alatt 15,60 korona négyzetméterenként. A várható bevételeket a fűtés alkalmazása nyolcvan százalékkal-- fokozza, ha figyelembe vesszük, hogy a biztonságos hajtatás megköveteli, hogy minden biológiai tényező megfelelő legyen a növények számára. A hajtatás során szükséges a hőmennyiség hiánya a többi vegetációs tényező betartása mellett mintegy 80 százalékos, sőt fagyás esetén 100 százalékos terméscsökkenést eredményezhet. Ezért a fűtés bevezetése alapvető fontosságúnak tekinthető, mivel a kedvező hőmérsékleten a növények jobban kihasználják a többi biológiai tényezőt is. Az üzemeltetési költségekből 40 korona jut 1 m2-re, ebből 14,80 koronát tüzelőanyagra fordítunk. A palántanevelés, a paprika, uborka, karfiol és saláta hajtatása összesen 1 millió 283 ezer korona tervezett bevételt biztosíthat, hacsak valami közbe nem jön. Ez annyit jelent, hogy az idén 95 korona bevétellel számolunk egy m2 fóliával borított területről. Mocskos Géza, a svodíni Barátság Efsz agronómusa 2 ||a a házinyulat csupán ki■ " sebb távolságokra helyezzük át, például másik ketrecbe vagy pároztatásra stb., sohase ragadjuk meg a fülénél fogva. A nyúl megfogásával és áthelyezésével feleslegesen kínozzuk az állatot és kitesszük annak a veszélynek, hogy beszakítjuk a fülizmait, vagy a nagyobb testű fajtáknak átszakítjuk a hátgerincét. Az a nyúl, amelynek beszakadtak a fülizmai, rosszul tartja a fülkagylóját, elértéktelenedett. Az állatokat olyképpen ragadjuk meg helyesen, hogy egyik kezünkkel megfogjuk a hátközép bőrét, s másik kezünket a far alá tesszük; a nagy testű fajták nyulait még testünkhöz is szorítjuk. Ily módon csupán kisebb távolságokra visszük át a nyulakat, például ketrecből ketrecbe pároztatáskor. Ha helyben helyezzük át a nyulakat, vagyis az egyik tenyészetből a másikba (fedeztetés idegen hím által stb.), kosárba, táskába vagy aktatáskába helyezzük őket úgy, hogy elég levegőjük legyen, de ne ugorhassanak ki. A nagytenyészetekben igen jól beváltak a nyúlhordó ládák. Ezeknek a ládáknak megvan az az előnyük, hogy a nyulak nem sérülhetnek meg bennük, nem kaparhatják meg az állatgondozót és könnyű a munka. Nagyobb távolságokra vasúton gyorsszállítmányként (eladás, csere stb.) legjobb külön e célra módosított ládákat használni. A szállítási előírások értelmében a ládának vízhatlan fenekűnek keli lennie, hogy a nyúl vizelete ne értéktelenítsen el valamilyen más árút, ha több láda egymás fellett van, vagy ne szennyezze be a szállítóeszközt. Ezenkívül a szállítóládának meg kell felelnie az egészségügyi követelményeknek, hogy szállítás közben kárt ne szenvedjenek az állatok. A láda le-A házinyúl gyen eléggé nagy, hogy a nyúl kényelmesen helyet változtathasson benne és ne üljön a szállítás egész ideje alatt. A szellőzőnyílásokat (sűrű drótszövetből j az egyik fal felső felében helyezzük el, hogy ne keletkezzék huzat. Kívülről lécekkel ' legyenek a szellőzőnyílások leszegezve, hogy a ládák egymásra rakása esetén lehetővé váljék a szellőzés. A többi falat, a padozatot és a fedelet jól kell tömíteni (legjobbbak az eresztékes deszkák). Ezzel megakadályozzuk, hogy por, esővíz stb. hatolják a ládába. Ha nagyobb (több nyúl számára szolgáló) ládáról van szó, oldalfalait tartókkal látjuk el, hogy könnyebben lehessen áthelyezni. A fiókákat a nősténnyel vagy a 3,5—4 hónapos választott nyulakat (fajtánként) együtt helyezzük ládába. Ha több állatot szállítunk, a ládát rekeszekkel kell ellátni. Ilyen ládákba az azonos ivarú nyulakat — vagy hímeket, vagy nőstényeket helyezzük. Hogy az állatok ne szennyeződjenek vizelettel vagy ürülékkai, a ládába alacsony rácspadlót kell tenni és a kátránypapirossal fedett padozatra fűrészport, tőzeget, szecskát, A SZÄLLITÖLÄDA LEGKISEBB szállítása pelyvát stb. szórunk, miközben a kátránypapiros széleit 3 cmnyire felhajtjuk és a sarkokon tömítjük; a rácspadozatra almot helyezünk. A padozat töidőtartamától függően a ládába kevés szénát, néhány darab murokot, kevés abraktakarmányt vagy száraz kenyeret teszünk. Felhasználás előtt a ládát felülvizsgáljuk, nincsenek-e benne szegek, nehogy a nyúl megsértse magát. A fedő leszegezésekor vigyázzunk, nehogy a szeg a láda belsejébe hatol jék. J{ 25 cm 1 I2L-45c*n-A házinyúl szállítására szolgáló láda. mítésére öreg linóleumot, bádo- A házinyulakat rendszerint a got stb. is használhatunk. szükséges bizonylatokkal szál- Szállítás előtt nem kell a lítjuk (eladás, csere, kiállítás nyulat túlságosan megetetni, stb.), ezért a láda fedelére véelég, ha ellátjuk elegendő víz- kony bádogból zsebet készízel. A szállítás feltételezett tünk; a zseb szélét behajlítjuk, nehogy a nyúl megsértse ma-ENGEDÉLYEZETT MÉRETEI: gát. Hossz Szélesség Magasság Nagy testű fajta 70 cm 50 cm 40 cm Középnagy testű fajta 50 cm 40 cm 35 cm Kis testű fajta 40 cm 30 cm 30 cm Ha a ládát többször szándékozzuk felhasználni, kívülről bemázoljuk kencével. A láda belsejét felhasználás előtt és után alaposan kitisztítjuk, s 2— 3 nappal az újabb felhasználás előtt fertőtlenítjük. A láda fedelére a címen kívül a következő feliratot tesszük: „Vigyázat! Élő állat!“ (bt) A galambok elhelyezése :: Szakszerű galambtenyésztés és üzemszerű galambhústermelés kizárólag intenzív tartásmóddal lehetséges. Haszongalambok tartására igen sokféle épületet vagy épületrészt lehet alkalmassá tenni. Az alkalmi épületek előnye, hogy minimális költséggel átalakíthatők. A galambok elhelyezésére szolgáló épületekkel szemben a legfontosabb követelmények: — a nyílászáró szerkezetek, volierek déli, délkeleti vagy keleti irányban legyenek; — az épület egészséges környezetet nyújtson az állatoknak; — az épület könnyen kezelhető legyen; — a szakszerűség mellett az anyagi befektetés minél kisebb legyen. Ha az épülethez nem kapcsolódik röpde (voliér), szabályozható ablakokkal, gondoskodni kell a közvetlen napfényről. A galambok mikroklíma igénye megközelíti a tyúkfélékét, ezért az épület kivitelezésekor az ott érvényes szempontok a mérvadók. Eltérés leginkább abban mutatkozik, hogy a galambok a hidegre kevésbé érzékenyek. Akkor teremtünk legjobb mikroklímát, ha télen is száraz és 8—12 °C a galambház levegője. Ha ez nem biztosítható, akkor az állatok számára mindig kedvezőbb a száraz és hidegebb környezet, mint a párás, meleg levegő. A meleg, jól szigetelt padozat elősegíti a kedvező mikroklíma kialakítását. Hideg padozat esetén okvetlenül ajánlatos almozni. Az alom 4—6 cm vastagságú legyen. Erre a célra gyaluforgácsot, szénát, szecskázott szalmát stb. használhatunk fel. A galambház belső kialakításáról egy csoportban tartható optimális állatszámot kell figyelembe venni. Amerikai tapasztalatok szerint egy csoportban 30—32 költőpár tartása a legkedvezőbb. Ehhez 9—12 щ2 alapterület szükséges. A galambházakban tehát ilyen fülkéket kell dróthálóval vagy téglafallal kialakítani. A belső magasság kb. 180—200 cm legyen, hogy az állatok megfogása ne okozzon különösebb gondot. Munkaszervezés szempontjából indokolt, hogy nagyobb üzemekben minden galambház kialakítása, belső elrendezése egyforma legyen. A galambházhoz ajánlatos rőpdét építeni, hogy az állatoknak nagyobb mozgási lehetőségük legyen és könnyebben jussanak közvetlen napfényhez. A röpde állványzatra szerelt, sűrű drótfonatból készül, esy-egy röpde mérete lehetőleg a fülkék nagyságával azonos legyen. A galambok kirepülőnyíláson keresztül jutnak a röpdébe. (blmj
