Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-30 / 48. szám

I WA. november 30. SZABAD FÖLDMŰVES teArme ST.ttri Világszerte Ismert ételízesítő, a sze­­■ gedl édes-, félédes- és erőspaprika. Nálunk Szlovákiában főleg N. Zámky (Érsekújvár) környékén foglalkoznak fűszerpaprika-termesztéssel és feldol­gozással. Bár szintén kiváló minőségű paprikát készítünk, mégis hazánk fial közül sokan a „szegedi“ mellett tör­nek lándzsát. Ä fűszerpaprikát mintegy 200 éve termesztik Szeged környékén. Ter­mészetesen sokáig a kis- és. közép­­gazdák foglalkoztak vele s a feldolgo­zása szintén házilag történt. Forga­lomba főleg a szentmihálytelekl és a röszkel kertészkedők hozták, akik a feldolgozásnak legnagyobb mesterei voltak. Nem véletlen, hogy manapság Is az egyesült tsz-ben van a paprika­termesztés központja. A szegedi közigazgatáshoz tartozó települések közül Szeged-Alsóváros­ban és Mihályteleken még 1950-ben megalakultak a különböző típusú ter­melőszövetkezetek. A két szomszédos tsz nehezen fejlődött, kevés volt a tag a föld megműveléséhez, nem volt ele­gendő gépük, gazdasági felszerelésük s más Jellegű beruházásokra sem Igen tellett. Sok huza-vona után a ne­héz körülmények között gazdálkodó szövetkezetek 1960-ban társultak s Mihályteleken lett a központ. A gondok, nehézségek az elkövet­kezendő években Is tovább tartottak és nem akart kialakulni a nagyüzemi gazdálkodás, mivel a tagoknak a ház­táji volt az elsődleges, ahol a nagyon munkaigényes fűszerpaprika termesz­tésével foglalkoztak. Ez az áldatlan állapot a hatvanas évek közepéig tar­tott, amíg a közösbe nem vezették be a részesművelést. Az azt követő' Idő­szakban háromféleképpen termeltek a tagok fűszerpaprikát. A szövetkezet brigádja kollektív módon (főleg idő­sebb tagok dolgoztak ott) a közös gaz­daságban vállalt családi műveléssel és a háztájiban. Ez a módszer a fel­lendüléshez vezetett, mert míg az elő­ző években csökkent a fontos ipari nyersanyag termesztése, újbői fellen­dült az s a növekvő bevételekből ko­moly beruhásokat eszközölhettek. Fel­épült a 300 férőhelyes tehénistálló, a tízezres baromfitelep és több más fontos épületet hoztak létre. 1970-ben a Röszkei Petőfi Termelőszövetkezet tagsága szintén úgy döntött, hogy csatlakozik a Szeged—Szentmihályte­­leki Oj Élethez s így alakult ki a 3342 hektáros gazdaság, ahol 1180 tag (eb­ből 330 járadékos) és 290 alkalmazott dolgozik. Árendás József, a tsz párttitkára azt is ismertette, hogy napjainkban már 11 főiskolát és 21 technikumot végzett szakember tevékenykedik a szövetkezetben. A tsz üzemi pártszer­vezetének 84 tagja van, ahová a szö­vetkezeten kívüli párttagok is tartoz­nak. A különböző társadalmi szerve­zetek szintén aktívak, örvendetes tény, hogy 320 fiatal dolgozik a tsz­­ben és számuk évről-évre növekvő Irányzatú. Sokáig lehetne felsorolni a fejlődést, amelyen keresztül mentek az egyes települések, hány új ház épült, s mi mindene van a tagságnak. A növénytermesztésben a szeme­sekre és zöldségfélékre szakosított a szövetkezet. Gabonát 800, kukoricát 230 hektáron termesztenek, keverék­­takarmányt 130 hektáron s jelentős a rét és legelő is a gazdaságban. Fű­­szerpaprikát 400, paradicsompaprikát mintegy 50 hektáron termesztenek. Rendelkeznek egy egyhektáros „dán“ üvegházzal is, amelyet 13 milliós költ­séggel létesítettek, ahol főleg papri­kapalántát, de más zöldségfélét, sőt virágot is termesztenek. Jelentős a fólia alatti zöldségtermesztés is. A fóliaházak 7—9 méter szélesek, 270— 290 cm magasak és 200 méter hosz­­szúak. A fóliaházakat alaposan kihasz­nálják. Retket, majd paprikapalántát és utána uborkát termesztenek ben­ne. Permetező öntözést alkalmazhak. Jelenleg melegvízzel — amely 1900 Az 0] Élet, társult tsz-székháza Mihályteleken méter mélységből tör fel, percenként 2500 liter, 20 ezer négyzetmétert füt­hetnek. Ezt 60 ezer négyzetméterre bővítik a közeljövőben. Néhány hek­táron tulipánhagyma termesztésével is foglalkoznak a városi parkok ellá­tása érdekében. Ugyanebből a célból 100 hektár burgonyát ültettek, ahol közel 200 mázsás átlagos hektárhoza­mot értek el. Az állattenyésztés nem a legjelen­tősebb a gazdaságban, de azért van tehénállományuk, hízómarhájuk és A tsz nyersjövedelme tavaly meg­közelítette a 130 millió forintot. A tiszta Jövedelem 9 milliót tett ki. Egy dolgozó átlagkeresete pedig napon­ként 103 forint volt. A felsorolt termelési ágak lényege­sek, mégis a paprika termesztését tartják a legfontosabbnak, és a gaz­daság jövőbeni legjelentősebb kultúr­növényének. Igaz, napjainkban még a részes művelés van döntő súlyban, amelynek alapján a megdolgozott te­rületről a fűszerpaprika 60 százaléka a közösé, 40 százalék pedig a tagoké. (Az, értékesítés rendszerint a szövet­kezet közreműködésével történik.) De már napjainkban is van a tsz-nek 16 ültetőgépe és 100 hektár területről már gépi szedéssel próbálkoztak az idén. ' Gyors ütemben felépült egy 250 va­­gonns paprikaszárító, amelyben elő­ször gabonát szárítottak, és az őszi hónapokban ott történt a paprika elő­­száríťása is. A hatalmas helyiségben 35—40 fokos meleglevegő befújásával szárítják a 1,5—2 méter magasságban felhalmozott paprikát. Ez lényegében már félkészárú, és nagy segítséget je­lent a feldolgozó üzemnek s így sok­kal folyamatosabb lehet a szállítás. Kaczor Balázs, üzemegységvezető, még a mában él, de már a holnapot taglalja. Egyelőre a legfontosabb lesz a vegyszeres gyomirtás, gépi ültetés, művelés és szedés megoldása. Ha lesznek megfelelő gépek, meg lehet szüntetni a hagyományos 60 cm-es sortávolságot és 40—42 centiméterre lehet azt szűkíteni, amely jelentősen emeli majd a tőszámot, és ezáltal na­gyobb lesz a hektárhozam. A további cél, hogy kooperációs alapon vagy a Szeged-környéki társulások során (a tervek szerint a 13 tsz-ből mindössze három lesz), ott összpontosul majd a szántóföldi zöldségtermesztés, ahol legnagyobb hagyományokkal rendel­keznek, vagyis az Új Életben, ök lát­nák el fólia alatt termesztet palántá­val Csongrád megye egész déli ré­szét és a gazdaságon belül megoldják a teljesen gépesített fűszerpaprika­termesztést. Sokat lehetne még írni a híres sze­gedi paprika alapanyagának termelői­ről és a virágzásnak indult gazdaság­ról. De maradjunk a szegedi papriká­nál. amely nem véletlenül a legízle­­tesebb, a hagyományos vidéken ter­mesztetteken kívül. A Nagy-Alföld déli részén legtöbb a napos idő, és ezért kiváló a festéktartalom és jobb a szárazanyag-tartalom, mint másutt A gyártás-technológiának is kitűnő mesterei vannak, a Tisza-parti város­ban. Azt hiszem, napjainkban jó ke­zekben van a paprikatermesztés köz­pontja is, és a jövőben még bősége­sebb lesz az ellátás az üzelekben, el­­árúsítóhelyeken, a közkedvelt, vörös, jóízű fűszerből. TŐTH DEZSŐ 1500 birkájuk Is. Érdekes, még mindig 124 16 van a gazdaságban, amelyet főleg a paprika kapálásánál haszno­sítanak. Jelentős viszont a broiler húscsirke tenyésztése, amelyből mintegy 35 ez­ret vágnak le évente és a nyersjöve­delem meghaladja a 8 millió forintot. Különben mind a csirkét, mind a ser­téseket saját üzemükben dolgozzák fel, és a Szegeden levő elárusítóhe­lyükön értékesítik. Emellett van egy tésztaüzemük Is, ahol 60 asszonyt foglalkoztatnak. A gépeket szintén a Jól felszerelt műhelyükben javítják, és szerszámgyártással Is foglalkoz­nak. Az utóbbi évek gyors építkezésének kivitelezését nagyban elősegítette az 50 tagú építőbrigád, amely a tsz-ben végzett munkáján kívül, a tagság ren­delkezésére is áll. HELYREIGAZÍTÁS A lapunk 46. számában közölt ..Ki­lenc hónap egy járás_ szarvasmarha­­tenyésztésében" című 'írásba — a jrtfi háromnegyedéves kimutatása „jóvol­tából" — sajnálatos hiba csúszott. A kimutatás szerint Okoliönán 1647 liter tejet fejtek szeptember végéig egy tehéntől, a valóságban viszont 2397-et. tehát többet mint a járás átlag. Ez a hiba okozta, hogy a szerző elmarasz­talta a szövetkezetei tejtermelést eredményei miatt. A vétett hibáért — a komárnoi jmi dolgozói nevében is — ezúton kérjük az okoliénái efsz dolgozóinak szíves elnézését! Szerkesztőség Kaczor Baláza üzemegységvezető és a tsz alelöke a dán üvegház előtt. Foto: — tt— ! .3 Befejeződött a burgonya-szüret. e zekben a napokban és hetekben K az ifjúsági alapszervézetekben javában folynak az évzáró taggyűlé­sek előkészületei. Általában ott, ahol az elmúlt évzárón gondosan áttanul­mányozott munkatervet fogadtak el a feladatok teljesítése érdekében, az ilyen helyen nem kell szégyenkezniük az idei kiértékeléstől. Ezek közé tartozik a Dun. Streda-i (dunaszerdahelyi) „Jednota“ Fogyasz­tási Szövetkezet mellett működő SZISZ-alapszervezet is. A szervezet politikai felelőse Simon György, őt kértük meg elemezze szervezetük évi tevékenységét. Aktív SZISZ-szervezet — A legfőbb feladataink egyikének a tagok eszmei-politikai nevelését tartjuk. Ugyanakkor arra törekszünk, hogy minden tag sokoldalúan inegta- I lálja érdeklődési körét — mondotta a szervezet politikai felelőse. I A hosszúlejáratú politikai alkotás ! keretében jelenleg a második évet kezdik meg. Az előző évben a politi­kai előadásokon való részvétel 80— 85 százalék volt. Az érdeklődést a forma is felkeltette, ugyanis egyes iskolázásokat vita és kérdés-felelet formájában tartották meg. Ünnepi aktívákat rendeztek, többek közt a veterán kommunistákkal, Mondok Gáborral és Patócs elvtárssal. Havon­ta tartanak különböző témájú előadá­sokat, ezeket a szocialista akadémiá­tól Pop mérnök és Johancsik Gyula, a tömegpolitikai osztály elnöke tartja. Továbbá az ajánlott témák át­vétele során idős párttagokat, a párt­­bizottság képviselőit és volt partizá­nokat is meghívnak körükbe. így a SZNF 30. évfordulója alkalmával egy nagyon kedves, bensőséges ünnepsé­get rendeztek K u r u c z Antallal, a felkelés egykori részvevőjével. Foto: —tt— Mindezek mellett az üzemi fiatalok számos munkakezdeményezéssel és felajánlással köszöntötték a jubileu­mi évfordulót. Kovácsik István veze­tése alatt tizenhat tagú szocialista munkabrigádot alakítottak. Vállalták, hogy a nyár folyamán a fürdőnél se­gítenek frissítőket és édességeket áru­sítani. De a környezetszépítésen is ki­vették a részüket. A derekas munká­nak nem maradt el a jutalma sem. Az üzem jóvoltából a „Szlovák Nemzeti Felkelés nyomában“ szlovákiai kör­utazáson vettek részt. Többek közt Kalistényben és Kalason megkoszo­rúzták a hősök emlékművét, az utóbbi helyen egy idős partizánnal is beszél­getést folytattak . Az „ifi“ szervezetben a kultúrprng­­ram megvalósítása okozza a legna­gyobb problémát, mivel a tagság nagy része vidékről jár be, s ezáltal rend­szeresen nincs módjukban klub és teaesteket tartani. De ennek ellenére az elmúltban sikerrel rendezték meg a Petőfi és Radnóti emlékesteket. Ugyanakkor sikerrel alakították meg a fotókört is, amibe eddig tíz fiatal kapcsolódott be. Jónak mondható az ifjúság sport és honvédelmi tevékenysége. Eredménye­sen rendezték meg a sakkversenyt, valamint a civil védelmi gyakorlato­kon is sikereketjrattak. További feladataik közt szerepel az is, hogy legalább tíz új taggal növe­lik a szervezet létszámát. A Csehszlo­vák Barátsági Hónap tiszteletére 50 újabb előfizetőt toboroznak a párt­­sajtó. az Üj Sző, Pravda, Rudé Právo valamint Szovjetbarát stb. folyóirat terjesztésére. Ezen kívül a barátsági hónap alkalmával további előadáso­kat terveztek be. Az eredményes és sokoldalú tevé­kenységükben nagy érdeme van az üzemi pártszervezetnek. Munkájukról a pártbizottság ülésén havonta beszá­molnak. a pártszervezet pedig külön aktivistát nevezett ki a SZISZ-szel való törődésre. A kölcsönös együtt­működés eredménye: eddig négy SZISZ-tagnt vettek fel a párttagság soraiba és egy további tagjelöltet most javasolnak pártfelvételre. Krascsenics Géza Smižany-i Korán reggel jártam Smižany-ban. Ebben a négy és félezer lakosú köz­ségben jellemző volt az üzletek előtt a sorban állás. Ez nem lenne feltűnő, hiszen Kelet-Szlovákia községeiben a bevásárlást többnyire a reggeli órák­ban végzik, mint szerte az országban. A probléma abban van, hogy az asz­­szonyoknak gyakran félnapokat kell sorban állniuk. , Magam is meggyőződtem arról, hogy ebben a községben a tejet a ko­ra reggeli órákban árulják, de reg­gel hat órakor kenyér és péksütemény még nincs, így ä bevásárlóknak tü­relmesen várniuk kell. Délfelé mire elhozzák a kenyeret a tej már elfogy. Napközben tejet kapni már nem le­het. Az asszonyok panaszkodtak, hogy a reggel hozott tejet nem lehet felfor­ralni, mert összemegy. A problémák felől érdeklődöm a 084-es üzlet elárusítójától. — A lakos­ság panasza jogos — informált az üzletvezető. — Azért kevés a tej, mert az üzletünknek nincs hűtőszekrénye. Ezért kevesebb tejet rendelünk. El­lenkező esetben délfelé a tej már megsavanyodik, és akkor már nehe­zen vásárolják meg. Sajnos, a péke­­sek nem tartják be a széthordási ter­vet. A kenyeret és a péksüteményeket reggel fél nyolcra kellene kihozniuk, ez ritkán fordul elő, inkább délfelé és a késő délutáni órákban hozzák az árut. A hnb elnöke Havas István tud a dolgokról. — A napokban megtartott nyilvános plénumon-foglalkoztunk a közellátás­problémák sál — mondotta a hnb elnöke. — Jo­gos panaszunkat továbbítottuk a fel­sőbb szervekhez, valamint az illetékes üzemekhez. Reméljük, hogy rövidesen javulás történik az ellátás szakaszán. — Ügy hallottam, hogy a községben más panaszok is előfordulnak — ér­deklődtem. — Valóban így van. Problémákból akad bőven. A legfájósabb az egész­ségügyi szolgálat színvonalán fordul elő. Például a körzeti orvos rendszer­telenül rendel, a fogászatot már két hónapja nem nyitották ki. A gyermek rendelőt egy évvel ezelőtt megszün­tették. így naponta 10—15 kismama jár az innét öt kilométerre levő Tár­cára, ahol reggelenként 30—40 anya vár gyerekével a kivizsgálásra. Ahogy megtudtam a hnb elnökétől Havas István elvtárstól, Smižanyban évente száz gyerek születik. Óvodai ellátást csupán ötven gyerek számára tudnak biztosítani. Ezért még 1972- ben a hnb tanácsa a helyi efsz-vezető­­ségével elhatározta, hogy 60 férőhe­lyes új óvodát építenek közösen. Ami­kor az építés megvalósítására került volna sor, az efsz vezetősége megta­gadta az anyagi segítséget. Azzal in­dokolták, hogy nem egyezik bele a járási mezőgazdasági igazgatóság. Észre sem vesszük és lassan letelik a választási idő és ki kell értékelni az életszínvonal emelkedésének terüle­tén elért eredményeket is. A Smi­žany-i eset példa arra, hogy az lile- ' lékeseknek igyekezni kell, hogy a mulasztást /bepótolják. ILLÉS BERTALAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom