Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-09 / 45. szám
1 Szabad a »« S J földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja A módosított mezőgazdasági adó szerepe A mezőgazdaság adóztatásának új formája, amely 1975. január 1-vej lép érvénybe — az új körülményekből, főleg azonban abból Indul ki, hogy következetesen segítse szocialista mezőgazdaságunk sokrétű fejlődését, intenzitásának gyors növekedését. Ebből a célból a mezőgazdasági adónak az eddigieknél aktívabb szerepet kell betöltenie a tervszerű és komplex irányítási rendszerben. Tehát az adó egyes formáinak kedvező hatást kell gyakorolniuk a felhalmazási alap képzésében és hatékony kihasználásában. A módosított mezőgazdasági adónak hatványozottabb ökonómiai nyomást kell gyakorolnia a mezőgazdasági termelésre, a gazdaságosság és a hatékonyság növelése céljából. Vagyis, azért, hogy a termelés fejlesztésének lehetőségeit és forrásait minden gazdaságban optimálisan kihasználják, az üzemirányítás és a munkaszervezés színvonalát emeljék, s hogy az anyagi érdekeltség elvének céltudatos gýakorlása nyomán az eredményeket növeljék és összhangot teremtsenek a felhalmozási, valamint a fogyasztási alap között. El kell érni azt, — a vállalati nyereség progresszív adóztatása által, ami elég lehetőséget hagy a gazdaságosság színvonalának emelésében való anyagi érdekeltségnek — hogy a mezőgazdaság eredményeiből mind a mezőgazdasági szervezetek, mind pedig az állam, a követelményeknek megfelelő arányban részesüljön. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy az adóztatás ű] rendszere nem azt a célt követi, hogy az állam több pénzt vonjon el a mezőgazdaságtól. Elsősorban is tehát az adóterhek újraelosztásáról van szó az egyes mezőgazdasági vállalatok között és az adóból befolyó töblet, a különbözeti járadék növelésére, valamint a termelés korszerűsítését szolgáló beruházásokhoz való állami dotációra lesz felhasználva, természetesen a népgazdasági terv alapján. A földadó rendezése, a különbözeti járadékkal együtt, a mezőgazdasági szervezetek jövedelméből indul ki, melynek alakulására kihatással vannak a természeti előfeltételek és egyéb objektív tényezők is. Tekintettel arra, hogy létre jön az adóztatás egységes rendszere, amely kiterjed az összes mezőgazdasági szervezetekre és az új vállalatokat öt évig mentesíti az adőterhektől, kedvező előfeltételek nyílnak a kooperációs és integrációs viszonyok kibontakozásához. A mezőgazdasági adó módosított formája számol a mezőgazdasági kistermelők adóztatásának fokozásával is, vagyis azt a célt követi, hogy az adó összhangban legyen a termelés színvonalával és a kistermelők bevételeivel. A FÖLDADÓ SZEREPE A földadó módosított formája azt a célt követi, hogy kedvező előfeltételek szülessenek a , különböző természeti adottságok mellett gazdálkodó mezőgazdasági üzemek gazdasági helyzetének kiegyenlítődésére. Ezért a jó természeti adottságok mellett gazdálkodó mezőgazdasági üzemek adótarifája emelkedik, míg a rossz körülmények között gazdálkodó mezőgazdasági üzemeké csökken, esetleg teljes egészében mentesülnek a földadó alól. Természetes, hogy az átlagosként jellemezhető természeti előfeltételek mellett gazdálkodó üzemek — amennyiben mentesülnek a földadótól — nem tarthatnak igényt különbözeti járadékra. Az egy hektár mezőgazdasági területet terhelő földadó országos átlagban nem emelkedik túlságosan. Például a Cseh Szocialista Köztársaságban az I. minőségi osztályba sorolt földek utáni adó az eddigi 756 koronáról, 806 koronára emelkedik. Ezzel szemben а VI. minőségi osztályú földek adója (Csehországban ezek a legrosszabbak) hektáronként az eddigi 66 koronáról, 27 koronára csökken. A Szlovák Szocialista Köztársaság II. minőségi osztályba sorolt földjeinek (Szlovákiában ezek a legjobbak) átlagos hektáronkénti adója az eddigi 524 koronáról, 716 koronára emelkedik, míg a ifi. minőségi osztályba sorolt földek adója átlag> az eddigi 27 koronáról, átlagosan hat koronára csökken. Itt persze meg kell jegyezni, hogy a csehországi és a szlovákiai jó földek adóztatása színvonalának bizonyos fokú közeledését az eredményezte, hogy 1967 óta — a különböző beavatkozások hatására — a szlovákiai földek minősége lényegesen javult, amit a terméseredmények is igazolnak. A mezőgazdasági adó módosításakor — a helyzetet és a lehetőségeket elemző szervek — kiindultak abból, hogy a földadó rendezése után a jobb természeti előfeltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek különbözeti földjáradékot továbbra is élveznek. A vállalati nyereség megadóztatásával azonban lehetőség nyílik arra, hogy e jobb természeti adottságok között termelő mezőgazdasági üzemek különbözeti földjáadékának egy részét nyereségadó formájában elvonják, s így az a kiegyenlítődéshez szükséges anyagi forrásoknak részét képezze. VÁLLALATI NYERESÉGADÓ A nyereség minden termelő és szolgáltató vállalatban adó alá esik, tehát ez alól nem mentesül egyetlen mezőgazdasági szervezet sem. Még abban az esetben sem, ha a lehető legroszszabb természeti és közgazdasági viszonyok között gazdálkodik. Január elsejével tehát megszűnik a mezőgazdasági üzemek módosított összjövedelmének adóztatása. Az adó új formája abból az alapelvből kiindulva lett meghatározva, hogy a nyereség fejezi ki legjobban a vállalat gazdasági eredményeinek színvonalát, az képezi a bővített újratermelés forrását, s így az alkotja az adó legalkalmasabb alapját. A nyereség adóztatásával azt a célt követjük, hogy a mezőgazdasági üzemek valóban a nyereségük, a tényleges hasznuk alapján fizessenek adót. Értesülésünk szerint a nyereségadó a gazdálkodás minden egy százaléknyi rentabilitásának 0,8 százalékát teszi ki, jellege progesszív és a rentabilitás 40 százalékáig terjedhet. Azok a vállalatok, mezőgazdasági szövetkezetek, (Folytatás a 2. oldalon.) Az ideológiai nevelésről A fejlett szocialista társadalmat a marxista-leninista világnézet jelentős elterjedése, elmélyítése jellemzi. A fejlett szocializmus felépítéséért folytatót harc időszakában fontos és államjó feladat a múlt káros csökevényei elleni küzdelem. A tapasztalatok igazolják, hogy a fejlődés gyorsasága — az anyagi feltételek mellett — attól függ, milyen politikai-ideológiai feltételeket hozunk létre. A válságos évek után a párt XIV. kongresszusa határozatában nem véletlenül tűzte ki a következő irányelveket: „Az elmúlt időszak tapasztalatai megtanítottak arra, milyen káros következménye van a párt ideológiai munkája lebecsülésének, a dolgozók ideológiai, politikai nevelése elhanyagolásának. A társadalom további nevelése problémáinak megoldása megköveteli. hogy minden téren jelentősen növeljük a szocialista ideológia hatását, emeljük a kommunisták ideológiai és elméleti tudásának színvonalát, megszilárdítsuk a dolgozók erkölcsi, politikai egységét. A szocialista nevelés és az ideológia minden részének hozzá kell járulnia ehhez.“ A kongresszus határozatából kiindulva a tudományos világnézetre való nevelés évről-évre fokozódott, de még lehetne sokoldalúbb és hatékonyabb is. Az ideológiai munka továbbra is tökéletesítésre szorul és ez elsősorban a kommunisták eszmei-politikai felkészültségétől függ, miként valósul meg. Éppen ezért, ezekben az években a pártmunkában különösen szükfFolytatás a 2. oldalon.) Az ideológiai konferencia részvevői.-tt-Az elsők között értek célba Ф Éjjel szántottak, nappal vetettek ф Biztosították a kukorica szárítását ф Propionsavval is tartósítják a kukoricát ф Több vetőmaggal biztosítják a megfelelő számú egyedet Ф bet vetettek, hogy tlymódon Is biztosítsák a megfelelő számú egyedet. A vetőmagot CCC-vel pácolták, mert ilymódon jobban ellenáll a fagynak. A diakovcei (deákij szövetkezetben a kényszerhelyzet miatt szintén tökéletesítették a munkaszervezést. Az éjjel szántott földbe, nappal vetették a búzát. Kezdetben a cukorrépa kiszedésére összpontosítottak minden erőt, később pedig — amikor már szikkadtabbak voltak a földtáblák — a géppark teljesítőképességének kihasználásával gyorsították meg a szállítást. Tónké Pál a szövetkezet elnöke, a sok gond és nehézségek közepette is bizakodó volt, mert abba reménykedett, hogy még a késön vetett búza is jó termést adhat. A múlt évben például a Száva fajta búzát november 15-én vetették el egy parcellába, és mégis 70 mázsás hektárhozamot adott. A vetést az elsők között fejezte be a Ziharovcei (zsigárdi) Efsz. Pápai József főagronómus, elárult néhány „titkot“, amely a jövő szempontjából is megszívlelendő. Mivel Járási méretben legmagasabb hozamot értek el gabonafélékből — búzából 68,50, árpából pedig 63,68 mázsát — kötelességüknek érezték, hogy a jövő kenyerének magvát minél hamarább a földbe szórják. Már aratás után megkezdték a kiválasztott parcellákon a vetőágy előkészítését. A vetést szeptember 21-én megkezdték és 28-án már 260 hektáron fejezték be. Tehát az esős időszakban már csak kisebb területen kellett végezni ezt az igényes munkát. Amíg mások gondokkal küzdöttek, ők október 25-én elvetették a búzát. A begyűjtési munkákat is példásan megszervezték és ehhez igénybe vették más mezőgazdasági üzemek segítségét is. A Trnovec nad Váhom-i (vágtornőci) Efsz például három kukoricabegyűjtő kombájnt küldött kisegítésként. Az esti órákban még több, szövetkezetben látogattunk, és meggyőződtünk róla, hogy közös összefogással síkert-slkerre halmoznak. Juhos Dezső, a Trstcei (Nádszegi) Efsz agronómusa, elégedetten újságolta, hogy az előrelátó jó munkaszervezés következtében, már szeptember 27-én közel 400 hektáron végezték el a vetést, és oktéber 30-án utolsókat fordultak a vetőgépekkel a földtáblákon. A gyors ütemet ők is a gépek éjjeli üzemeltetésének köszönhetik. —b— A galántai járás földművesei a hosszú esős időszak után mindent megtettek az őszi munkák meggyorsítása érdekében. Štefan Dikan mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője, határszemlénk alkalmából örömmel közölte, hogy jó néhány szövtekezet október végéig befejezte a vetést. Az ipari üzemek, intézmények dolgozói, katonák és diákok siettek a mezőgazdasági üzemek segítségére. Amikor rendkívüli kedvezőtlenek voltak az időjárási viszonyok, nyelcezer brlgádos dolgozott a földeken. A járási szervek és a mezőgazdasági üzemek vezetői az első sikerek után nem ültek babérjaikon és további lehetőségeket kerestek a lehető legkisebb veszteséggel történó begyűjtésre. Szárító berendezéseket és gépeket hoztak a cseh országrészekből. Bár nagy utánjárással, de mégis sikerült mintegy félezer mázsa propionsavat szerezni a kukoricaszemek átmeneti tartósítására. Ahol még nem volt megfelelő a föld, a vetőgépekről leszerelték a szóröcsöveket és a magot gyorsan a földbe dolgozták. A járáson szerzett információkkal a tarsolyunkban, látogattunk el néhány mezőgazdasági üzembe, hogy a helyszínen győződjünk meg arról, hogy milyen körülmények között dolgoznak a földművesek, és hogyan oldják meg a problémákat. A Mostová! (hídaskürti) egyesült „Vöröscsillag“ Efsz-be Horváth István elnök, Kaprinai Imre mérnök főagronömus, és Varga István fómechanizátor, a magasszintű munkaszervezésről tájékoztatott. A traktorokat például több fényszóróval látták el, hogy éjjel is dolgozhassanak velük. A kukoricagyűjtő kombájnokat is ilymódon üzemeltették, egészen a késő esti órákig. Bár a magvak nedvességtartalma még elég magas volt, mégis gyors ütemben végezték a begyűjtést, mert az egész mennyiséget szárították. Szolga László, a szárítóüzem vezetője, megmutatta а K-545-A tisztítóberendezést, amely a begyűjtéskor keletkezett törmeléket különválasztja, amit az állatokkal gazdaságosan feltakarmányozhatnak. Átmenetileg propionsavval is konzerválják a kukoricát — minden mázsa kukoricára 8,5 decit permeteztek, amit később szintén szárítanak és osztályoznak. Mivel a múlt évhez képest a vetéssel ők s megkéstek, hektáronként 10—20 kilóval töb-SZAKMELLÉKLET: KERTÉSZET Ш KISAUAT-mm A kertészkedők, a gyümölcs és szőlőtermesztők, valamint a kisállattenyésztők tanácsadója Méhészet Vadászat Halászat TOVÁBBI CIKKEK A víz és sártenger hősei... A Volga menti Kirov kolhozban A gazdasági döntőbíróságok feladatai Szovjet Közép-Ázsia jellegzetességei és szocialista fejlődésének sikerei Az ideális takarmányalap létesítésének racionális módja A Haladó Tapasztalatok Iskolája TV-ben Becsülettel szolgálják a mezőgazdaságot • Kilencezer munkanap a szocializmus építésében 1974. november S. • \ XXV. évfolyam, 45. szám. • Ara: 1,— Kčs
