Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-02 / 44. szám
1974. november 2. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A régebbi Időkben a viszonylag nagy tömegben adódó kukoricaszár a szarvasmarha téli takarmányának hasznos kiegészítője volt, ma a nagyüzemi gazdálkodás mindinkább mellőzi azt. Most már a legtöbb helyen az adapteres kombájnnal, vagy csőtörővei történő szemeskukoricaanatás után a kukoricaszárat keresztben járatott tárcsával a talajba dolgozzák. A kukoricaszár ilymódon való tökéletlen „eltüntetése“ a munkák menetétől és az időjárástól függően a szemtermés betakarítása után rövid, vagy hosszabb idő elteltével történik. Ha e munka nagyon megkésik, akkor félő, hogy ez a kukoricamoly elszaporodásának kedvez, mivel a szárban áttelelt hernyók bebábozódnak és 1—2 hét után már a kikelt lepkék rajzanak! Ezért alaposabb a munka, ha a kukoricaszárat a szemtermés betakarífása után először szárzúzóval feldaraboljuk, azután pedig leszántjuk. Ha tárcsát használnak, akkor is kívánatos a beszántás! Ha termőtalajba juttatjuk az összezúzott kukoricaszárat és levélrészeket — kikapcsoljuk a moly veszélyét — s azok trágyaként hasznosulnak. Ennek mértéke attól függ, hogy milyen a talaj minősége és mikor kerülnek a talajba a szár- és levélrészek. A szemtermés begyűjtése után a talajba történő gépi bemunkálás esetén a kukoricaszár- és levélalkatrészek mindenképpen egyoldalú trágyaanyagot nyújtanak, amelyet nitrogénműtrágyával feltétlenül ki kell egészíteni. Eképpen a kukoricamoly elleni védelem mellett a növények éhklorozisát okozó pentozánhatást, azaz a növények által a talajból felvehető nitrogénvegyületek denitrifikáló baktériumok okozta csökkenését is kizárjuk! A „kukoricaszár-trágya" igen szerény, kisfokú terméstöbblettel szolgálhatja a növénytermesztést, illetve a takarmányozást. SZÄRSILÔZÄS RÉPASZELETTEL Egészen más az eset, ha a táplálóanyag- és menyiségi veszteségek elkerülésére a kukoricaszárat közvetlenül a szemtermés begyűjtése után állítjuk be korszerű módon takarmányozásra, silózás útján. Ennek még az is haszna, hogy a kukoricaszárat nem kell még nedvesíteni sem, és az etethetővé válik. Igaz, a kukoricaszár takarmányként is fehérjeszegény és ezért fehérjében feltétlenül kiegészítésre szorul. A silózás kiváltképpen előnyös, ha cukorgyári nedves répaszelet is rendelkezésre áll. Végeredményben a szarvasmarha takarmánybázisát illetően jobban járunk, ha a kukoricaszárat takarmányozásra hasznosítjuk. Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek az őszi talajművelési, vetési és általános feladatai az eszközállománynak jelentékeny hányadát folyamatosan igénybe veszik, ezért a kukoricaszár silózásra történő betakarításához felhasználható traktor- és pótkocsi-kapacitás erősen korlátozott. Eképpen a takarmánybázistól függően, a kukorica vetésterületének legfeljebb jó harmadáról kerülhet a szár silózásra. RÖVID SZECSKA, JÓ TÖMÖRÍTÉS A kukoricaszárat takarmányozásra korszerűen, jól felaprítva, silózott állapotban célszerű felhasználni. Felaprítására megfelelő az E—280-as apró és kellő nedvességtartalmú kukoricaszárrészek jól' tömöríthetők, tehát nem maradnak köztük káros légterek. Ezek ugyanis a nagy táplálóanyag-veszteséggel járó melegerjedési folyamatok és a széleken penészedés okozói lennének. A kukoricaszár tápkellően egymáshoz. Az 5—65 % víztartalom egyébként a finomra szecskázás mellett a kedvező tejsavas erjedés második feltétele! A kellő nedvességtartalmat szükség esetén vízzel való nedvesítéssel érhetjük el. Ha azonban a kukoricaszárat 75 %-ot is meghaladó víztartalom nedvesítené, akkor károsan bemelegedne és ez tetemes táplálóanyag veszteséggel járna, amit az ecet- és vajsavas erjedés okozna! Vizsgálatok szerint a táplálóanyagok jó tartósítása szempontjából teljesen mindegy, hogy a kukoricaszárat vízzel nedvesítjük, vagy nedvdús takarmánnyal (pl. cukorgyári nedves répaszelettel) keverjük. Egyszerű próbával célszerű meggyőződnünk arról, hogy egyáltalán szükség van-e nedvesítésre? A VÍZTARTALOM MEGÄLLAPÍTÄSA A próbát a csövek begyűjtése után, a silózást megelőző napon végezzük. Levágunk egy kukoricaszárat. A kézbevett kukoricaszár legalsó,- azaz tőrészéből mintegy 8 cm-nyi darabot a hossztengellyel keresztben átvágunk. Ezután a szártőből további kb. 10 cm-es darabot vágunk le, szintén a hossztengelyre merőleges keresztbemetszéssel. Ezt a 10 cm-es darabot most már hossztengelye irányában, tehát közepén, kettévágjuk. Az egyik fél darabját tíz újjunk közé vesszük olyképpen, hogy a külső kéregállomány alul, a bélállomány felül legyen. Ha a kéregállományra tíz újjunkkal nyomást gyakorolunk és erre a bélállományból nedvesség gyöngyöz ki, azonkívül a címer alatt 10 cm-re keresztbe vágott szárhegy vágási felülete nyirkos, akkor a kukoricaszárat silózáshoz nem kell nedvesíteni. Ebben az esetben ugyanis a szár alsó vastagabb fele annyi nedvességet tartalmaz, hogy szecskázóban a levélzetet és a címeres szárhegyet kellően nedvesíti. Ennek folytán a kukoricaszár víztartalma (levélzet és szár együttvéve) 60 °/o-nyi, vagy még több. Ha lelkiismeretesen akarunk eljárni, akkor ezt a próbát a táblán több helyen is megismételjük. Egyébként azt, hogy az egymagában silózásra szánt kukoricaszár nedvesítésre szorul-e vagy sem, szecskájának megtapintásával is megállapíthatjuk. Ugyanígy ellenőrizhetjük a keverékek silózásakbr azok kellő nedvességét is, ha a kukoricaszár szecskájához nedvdús takarmányt szándékozunk keverni. ‘ A kukoricaszár nedvesítésénél 100 liter vizet 66 kg cukorgyár! nedves répaszelet pótol. A kísérletek alapján azért kell kevesebb szelet, mert a szelet szöveti nedvessége másképpen érvényesül, mint a locsolt víz. A répaszeletet rétegezés helyett jobb egyenletesen bekeverni. A felhasznált szelet százalékos aránya tetszőleges, azonban legjobb minőségűnek bizonyult a 30—40 % répaszeletet tartalmazó kukoricaszár-szilázs. A szelét mennyisége azonban ennél több is lehet, egészen 75 %-ig, de 40 %-on felül lánctalpas traktort a tömörítéshez (szétfröccsenés miatt) nem jó alkalmazni és a kész- szilázst szalmaszecskával keverten kell etetni. Enélkül alig eszi a jószág. —К. V,— Érdemes-e takarmányozásra használni a kukoricaszárát? A képen látható kukoricát közvetlenül a betakarítás előtt szemléltük meg. Szemtermése és érése várakozáson felüli eredménnyel kecsegtetett, de amint látjuk kórója egészen zöld volt. így szilázsolásra nagyon megfelelő. í A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA-it-írcLfa-bo-C' FEHÉRJE FAROSTHULLADÉKBÖL A világszerte tapasztalható fehérjehíány a kutatókat egyre újabb fehérjepótló anyagok előállítására ösztönzi. Finnországban például 1974-ben helyeznek üzembe egy olyan gyárat, amelyben farosthulladékból állítanak elő szintetikus fehérjét. Ez lesz az első ilyen üzem a világon. Az eddig végzett kísérletek azt igazolták, hogy a farosthulladékból előállított fehérje jól felhasználható a szarvasmarha, sertés és baromfi takarmányozásánál. A gyár a tervek szerint már az első évben 10 000 tonna fehérjét állít elő. Finnország jelenleg nagy mennyiségű fehérjetartalmú takarmány behozatalára szorul. Az új termék, a szintetikus fehérje az olajpogácsát hivatott majd pótolni. (-) IMPORT SZIMMENTÄLI BIKÁK UKRAJNÁBAN Az Ausztriából importált tenyészbikáktól származó utódok termelése nem múlta felül a hazai kor- és istállótársak termelését, ezért a további importnak Ausztriából nincs értelme. Lényegesen kedvezőbb tapasztalatokat szereztek a Svájcból bevitt tenyészbikákkal. Ezek jelentősen javították a tej- és tejzsír termelését és a küllemet is. A svájci import útján új értékes vonalak kialakítása válik lehetővé. (Szkotarsztvo) ELEKTROMÁGNESES ROVARCSAPDA Számos rovarfaj egyedei elektromágneses hullámok közvetítésével érintkeznek egymással. Angol méhészek próbáltak meg először elektromágneses hullámokat a méhek rovarkártevői ellen felhasználni. Az olyan kártevő rovarfajok ellen, amelyek a kaptárba hatolva a méheket pusztítják, nem lehet a közönséges rovarirtó szerekkel védekezni, hiszen ezek a méhekre is veszélyesek. A kutatók készítette „elektromágneses csapdák“ azonban a méheket nem károsítják. Ezek azáltal, hogy a kártevők nőstényei által kibocsátott elektromágneses hullámokat utánozzák, odacsalogatják a hímeket. A nagy tömegben összegyűjtött hímeket elpusztítják, s emiatt, a következő évben — megtermékenyítés hiányában — erősen csökken a kártevők száma. Az új rovarirtó módszer felbecsülhetetlen előnye az, hogy csak a célba vett rovarfajra hat, és a környezetet nem károsítja. E. T. — JO ÖTLET — HASZNOS ÚJÍTÁS A Bajcsi Állami Gazdaságban a szőlőültetvényt egy RS—09-es eszközhordozó traktorra szerelt kisteljesítményű permetezővel képtelenek voltak időben lekezelni, ezért mindig segítséget kellett kérniük a Hurbanovo-i (ógyallai) Gépállomástól. Polák László, a szőlészet vezetője az ilyen megoldással elégedetlen volt, mert az aránylag sok költséget igénylő munka töméntelen időt vett igénybe, holott a szőlőben legtöbbször azonnali beavatkozás szükséges, mert a gomba- és a molykártevők irtása nem tűr halasztást! A vezetőt erősen foglalkoztatta a dolog, s végül megszületett benne a megoldás gondolata egy új, nagyteljesítményű permetezőgép hazai elkészítésére. Persze egy kérdés még tisztázatlan volt, vagyis az, hogy miből. Selejtanyagból új gép Ha az ember gondolkodik, a megoldás több módja is eszébe jut. Aztán minden egyes megoldást bonckés alá vesz, s végezetül a legcélszerűbb marad meg benne. így volt ez Polák elvtárssal is. Egy szép napon gondolt egyet és ellátogatott a kiselejtezett gépek telepére, s amit keresett, ott meg is találta. Aztán hazament, hogy vázlatot készítsen az új gép elkészítéséhez. Amikor elkészült vele, a műhely dolgozóihoz fordult' segítségért. Azok a vázlat alapján összeállították a fémvázas, két gumiabroncsos alkalmatosságot. Arra rászerelték a selejtgépek telepéről beszállított két 500 literes tartályt s természetesen megfelelő helyre került a hat szórófejes szívó-nyomó szivatytyú Is. S máris kész volt az új permetezőgép! A kerekestraktor vontatású új gépet kardántengely meghajtással üzemeltetik. Talán mondanunk sem kell, hogy milyen nagv előnv ez. hiszen a permetezőgépnek a vontató traktorra való kapcsolása minimális időt vesz igénybe. Ez azért is előnyös, mert a traktort más munkáknál is hasznosíthatják s ha- ' щ| A képen látható permetezőgépet a Bajcsi Állami Gazdaság szerelői Polák László elvtárs elgondolása alapján készítették. permetezni kell, pillanatokon belül rákapcsolhatják az új permetezőgépet. Ennek a gépnek további előnyére szól az is, hogy mintegy 50 sázalékkal termelékenyebb mint a korábban használt RS— 09-es eszközhordozóra szerelt permetező volt. Azonban mindennél nagyobb előnye, hogy akkor vehető igénybe, amikor a legnagyobb szükség van rá, nagy teljesítő képessége kapcsán gyorsan lekezelhető vele a szőlőültetvény. Persze az sem jelentéktelen, hogy az állami gazdaság régebben a gépállomásnak a permetezésért 24 980 koronát fizetett. Ojabban azonban a házilag készített permetezőgéppel ugyanazokat a munkálatokat csupán 5980 korona költséggel végzik! Amint látjuk Polák elvtárs elmés újításával évente több mint 18 ezer korona fölösleges költségtől szabadította meg az állami gazdaságot. —hal— NDK járvaszecskázó, amely nem 7— lálôanyagai ilyen megóvhatóságának 40 cm-es darabokat, hanem 1—2 cm-es tehát további feltétele, hogy az 55— szecskát készít. Ilyen apróra szecská- 65 % víztartalmú legyen. Ha ennél zás javítja a táplálóanyagok emészt- kevesebb a silóba szánt kukoricaszár hetőségét és az etethetőséget is, víztartalma, akkor még az apró szecsvagyis abból az állatok többet esznek, ka alkatrészei is ridegek, merevek és mint a durva darabokból. Emellett az nem tapadnak, tömődnek a veremben
