Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-02 / 44. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1S7C november 2. CÉLTUDATOS MUNKÄVAI. A SZÜKSÉGES TAKARMÄNYALAP MEGTEREMTÉSÉÉRT! Az állattenyésztés sikeres fejlesztésének egyik legfontosabb és nélkülözhetetlen feltétele a korszerű termelés igényeit kielégítő takarmánybázis létrehozása Ezt a közhelynek hangzó megállapítást azonban néha nem veszik eléggé komolyan, mondván: „Majd csak lesz valahogy, nehezebb időszakot is átvészeltünk“, esetleg „sohasem volt úgy, hogy valahogy ne lett volna“. Viszont az ilyen gondolkodásmódot ma már — amikor az alapfontosságú élelmiszerek, s köztük a hús iránti kereslet egyre növekvő irányzatot ' mutat — nem engedhetjük meg magunknak. A legoptimálisabb modern termelési módszerek alkalmazása kiegyensúlyozott, megfontolt és célszerű takarmányozást követel meg a nagyüzemi állattenyésztésben. Ez a kényszerítő körülmény sürgeti ■ a monodiétás takarmányozás egyre elterjedtebb alkalmazását a még jobb eredményekre törekvő mezőgazdasági üzemekben a szarvasmarha — kivéve a növendékálletok — etetésében. Te■hát a silókukorica termesztése, helyes tárolása, gondozása és a silótakarmány okszerű felhasználásának szükségessége lép előtérbe. SILÓKUKORICA A takarmánybázis kialakításának helyzetéről érdeklődtünk a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban Szutter Pál elvtárstól, a jmi takarmánytermesztési előadójától. E járásban a silókukorica termesztésére, a múlthoz hasonlóan, ebben az évben is nagy gondot fordítottak. A silókukoricával bevetett 5500 hektár termőterületről már betakarították ezt az értékes takarmánynövényt. Így a járásban megteremtették annak az előfeltételét, hogy az eddiginél több mezőgazdasági üzemben térhessenek át a szarvasmarha monodiétás takarmányozására. Ez a módszer a végrehajtott kísérletek során jól bevált, mivel zökkenésmentes adagolás mellett a silókukoricával etetett állatok súlygyarapodásában és egészségi állapotában nem mutatkozott visszaesés. Ezt pedig a korábban alkalmazott takarmányozási módszerek esetében alig kerülhették el. Amikor lényegében havonként váltakozott a takarmányok összetétele, komolyan érezhető volt a súlygyarapodásban, illetve a tejelékenységben mutatkozó kilengés. Sajnos, ami az idei évet illeti, a silókukorica nem adta meg a várt eredményt. Lényegesen több napfény kellett volna a tavaszi hónapokban, a kukorica intenzív növekedésének időszakában. Így bizonyos lemaradás következett be, amit a növény már nem tudott behozni. Egy érdekes módszert alkalmaztak ebben az évben a Dunajská Streda-i járás szövetkezeteiben a silókukorica betakarításakor. Tudvalevő, hogy a silókukoricát akkor legcélszerűbb lesilőzni, amikor szárazanyag-tartalma eléri a 35 százalékot. Mivel ebben az évben betakarításkor a növényzet szárazanyag-tartalma lényegesen nagyobb volt, — hogy az optimális arányt elérjék — a helyzetet ötletesen oldották meg. A járvaszecskázó silókombájn előtt egy permetezőgép haladt. A permetező bal szárnyát leszerelték és c?ak jobboldali szárnya permetezett a növényre, hogy ennek kellő nedvességtartalmát elérjék. E módszer átadása érdekében a silókukorica betakarítását megelőzően járási értekezletre hívták össze a mezőgazdasági, üzemek agronómusait, s ennek keretében elméletileg ismertették e módszert, s ugyanakkor gyakorlatilag is bemutatták. így a járás minden mezőgazdasági termelőegysége sikerrel alkalmazhatta ezt az eljárást. RÉPASZELET, EVELOTAKARMÄNYOK A kellő takarmánybázis kialakításában jelentős szerepe van a répakaréjnak és a répaszeletnek. Répakaréjból ez évben hatalmas mennyiség mutatkozik a járásban, s ugyanígy répaszeletből is a rendelkezésre álló mennyiség lényegesen meghaladja a szükségletet. Ezért az utóbbiból a szövetkezetek csupán a szükséges menynyiséget veszik át a cukorgyártól, a fennmaradó répaszeletet más járásokba, esetleg a Cseh Szocialista Köztársaság mezőgazdasági üzemeibe szállítják, ahol ez iránt kereslet mutatkozik. Természetesen rét és legelő alig található a járásban, mert a talajok általában savanyú kémhatásúak. Csupán a gazdasági udvarok körül létesítenek a legtöbb üzemben mesterséges legelőket 4—10 hektár területen, ahol leginkább herét, esetleg keverékeket vetnek. Jelentős azonban a járásban a lucernatermesztés, mivel lucernaliszt készítésével nagymértékben növelhető az egy területegységről betakarított takarmánymennyiség. &z előző esztendőkben, amikor szárítók hiányában elvétve készítettek lucernalisztet, száraz heréből már a 65—7Ö mázsás hektárhozam is komoly eredménynek számított. Ma, nagyobb számú szárító üzemeltetésével a legtöbb éjjel-nappal, megállás nélkül működnek, hogy minél több értékes terményt tudjanak kellő minőség mellett további felhasználásra biztosítani. Az elmúlt években a takarmánytermesztő terület körülbelül 30 száza lékát tette ki a mezőgazdasági összterületnek. Ebből évelő takarmányokat e terület 22 százalékán, viszont ebben az évben már csak körülbelül 14—18 százalékán termesztettek. A szárítás, valamint a fokozottabb lucerna-, illetve hereliszt készítés elősegíti — mivel ezáltal kisebb területen nagyobb takarmánymennyiséget tudnak elérni —, hogy a jövőben az évelő takarmányok termőterületét az összterület 12 százalékára csökkenthessék. EGYÉB TAKARMÁNYOK A hüvelyesek közül ebben az évben szóját körülbelül 550 hektáron termesztettek a járásban. A mezőgazdasági üzemek felelős vezetőit nem is kellett nagyon rábeszélni a szójatermesztésr^, hiszen jól ismerik a szója értékét. Mivel a szója melegkedvelő növény, ez évben sajnos nem nagyon sikerült, de egyes helyeken talán mégis sikerül a 30 mázsás hozamot elérni. Ennek azonban feltétele a veszteségmentes betakarítás, mivel a szója betakarításakor vétett hibák még a legjobb eredményt is jelentő-KORSZERŰSÉG IGÉNYESSÉG mezőgazdasági üzemben hektáronként 100—110 mázsás lucernaliszt átlaghozamot érnek el, hiszen a negyedik, sőt az ötödik kaszálásból származó lucernát is értékes takarmánnyá, lucernalisztté Jehet feldolgozni. Tény azonban, hogy különösen ebben az évben a tenyészidő eltolódása és az egyes munkák elvégzésének időpontjában bekövetkezett késés fékezi a lucerna- és a hereliszt nagyobb arányú előállítását. A járási terv erre az évre 870 vagon here szárítását írta elő, a valóságban már eddig 1200 vagonnyit szárítottak. Ebben nagy részük van a lehnicei (nagylégi) és a hroboúovoi (alistáli) nagykapacitású szárítóknak. Például csupán a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat hroboüovoi üzemében az ott már öt esztendeje működő szovjet gyártmányú szárítóberendezés óránként 8—12 mázsa lucernát szárít és dolgoz fel. És hogy a mezőgazdasági üzemek ilyen irányú igényeit még tökéletesebben kielégíthessék, újabb szárítóberendezést létesítenek. A hroboüovoi üzem egyúttal a járás legjelentősebb takarmánytáp termelője is, hiszen évente 16 ezer vagon tápot gyárt és szárít. Az egész Dunajská Streda-i járás 95 százalékát ez az üzem látja el a legkülönbözőbb rendeltetésű takarmánytáppal. Viszont a szövetkezetek maguk is, ha saját erejükből erre nem telik, közösen létesítenek szárítókat. Már eddig 7 szövetkezetben maguk tudják a lucernát, illetve a szomszédos mezőgazdasági üzemek terményeit mesterségesen szárítani. Nagyobbára — különösen ebben az évben — csaknem >XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXX4XX\XXXXXVXXXXXXVXVVX4XXXXXXXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXXXXXXXVVS.XXXXXXXXV 4ŕ 1 Óvjuk vizeinketl A közelmúltban Pieštany-ban az illetékes szakemberek háromnapos konferencián beszélték meg a mezőgazdasági kemizáció vízszennyezéssel öszszefüggő problémáit. A szóbanforgó megbeszélésre azért került sor, mert a kutatók az utóbbi időben a kelleténél több hatóanyagot találtak vizeinkben. Ez két oknál fogva is káros. Egyrészt, mert sok olyan vegyszer van, mely nem kívánatos az élőszervezet szempontjából, másrészt a vegyikészítmények jelentékeny hányada eléggé drága — emellett nincs belőle elegendő, hiszen azoknak mintegy 70 százalékát külföldről szerezzük be, — tehát célszerű a vegyszerek gazdaságos felhasználására törekedni. A konferencia résztvevői leszögezték, hogy hazánkban mintegy 4 millió hektáron, körülbelül 300 féle vegyikészítményt használnak, a növénytermesztésben. A jövőben azonban ötmillió hektár vegyszeres kezelésére van kilátás! Nem érdektelen az sem, hogy a védőszereken kívül az állattartó telepek elfolyó hígtrágyája, valamint a különféle műtrágyák is közrejátszanak az altalajvizek szennyezésében. A konferencia résztvevői azt tanácsolták, hogy a jövőben a mezőgazdaságban óvakodjanak a DDT, a HCH, a kiőr, a szénhidrogén sth. alapanyagú vegyikészítmények igénybevételétől, mert a legjobban ezek szennyezik talajvizeinket. * —hai— sen csökkenthetik. A jövőre vonatkozóan rövidebb tenyészidejű, korábban beérő szójafajták vetőmagját kellene a járásban meghonosítani, illetve ilyet kinemesíteni, amely az Itteni szélsőséges éghajlati feltételeknek jobban megfelelne. Elsődlegesen fontos, hogy rövidebb legyen a tenyészideje, mert egyébként szójából kimagasló eredményt aligha tudnak eférni e járásban. Az eddig alkalmazott Zorával és Nigrával ezt a legnagyobb igyekezet mellett “Sem tudták* biztosítani. Emellett olyan vegyszerekre is szükség lesz, amelyekkel tökéletesen ki lehet irtani a gyomokat, mert a jelenleg forgalomban levő gyomirtószerekkel ez — legalábbis ebben az évben — nem sikerült. Emellett a szóját kisebb tő- és sortávolságra Is kell vetni, ami a nagyobb termés egyik előfeltétele. A leghelyesebb talán a két gabonasor távolság (24—25 cm) lehetne. Ha viszont 40—45 cm sortávolságra vetik, úgy lehetőség nyílik a gyomok mechanikai kiirtására sarabolással. Remélni lehet, hogy az idei gyengébb esztendő ellenére a szója termesztése további tért hódít majd a járásban. A takarmányborsó szintén fontos szerepet játszik á kellő bázis létrehozásában. Egyes helyeken, mint például Hroboűovőban borsóból 30 mázsa termést értek el. A jelenleg elterjedt Piram borsófajtán kívül jö vőre már újabb fajtákat is vetnek a járás mezőgazdasági üzemeiben. A bab esetében a nagyobbméretű termesztés legkomolyabb akadálya, hogy a gépi szedés, a termés gépi betakarítása még mindig megoldatlan, д kézi betakarításhoz pedig nincs elegendő munkaerő, ezért nagyon sok szövetkezet inkább mellőzi a bab termesztését. Takarmányrépát a járásban csupán elvétve, elenyésző mennyiségben termesztenek. De nincs is rá szükség — a dietetikus, étrendi szempontból adagolt takarmányrépát a fiatal állatok etetésében tökéletesen helyettesítheti a takarmány-murokrépa. Ebből a hektáronként elérhető 5, sőt 7—9 vagonnyt mennyiség könnyebben kitermelhető, felszedése is egyszerű, s ami a legfontosabb — jóval értékesebb, mert karotin-tartalma nagyban növeli e takarmánynövény tápértékét. A megfelelő takarmánybázis kialakítása a Dunajská Streda-1 járásban is elsőrendű feladat, aminek megoldására a mezőgazdaság irányítói, és maguk a mezőgazdasági üzemek is, minden 'célszerű intézkedést megtesznek. Ennek eredménye az állattenyésztés további minőségi fejlődésében mutatkozik majd meg. OBENAU KAROLY A CSKP XIV. kongresszusának határozata feladatul tűzte ki szocialsta népgazdaságunk fejlesztését. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban az ésszerű igényekből, a közösségi szükségletekből és az egyes ágazatok fejlődésének szükségszerűségéből kell kiindulni. A fejlődés követelményei: a lakosság élelmiszerszükségletének fokozott kielégítése, az önellátottság maximális szintjének elérése, az áiiattenyésztés intenzív fejlődésének komplex biztosítása. E tényezők közé tartozik a sertéstenyésztés fejlesztése is. Mit tesznek ennek érdekében a Nitrai Járási Közös Sertéstenyésztő Vállalat vráblei (verebélyi) farmjának vezetői és dolgozói? oldjuk. Takarmányból nincs hiány. Am beszerzése eléggé körülményes: Morvaországból (Mótnice) hetente kétszer két vagon komplett száraztakarmányt hozunk a sertések részére, mert ami itt nálunk van, az nem olyan jó minőségű, mint a mótnicei. A 30 kg élősúlyon aluli sertéseknek At, a 30— 50 kg élősúlyúaknak Аг, az 50 kgnát nehezebb sertéseknek pedig Аз teljes száraz keveréket adunk. — Elégedettek ezzel az iparilag gyártott takarmánnyal? A komplett takarmánykeverékek teljes értékű takarmányok, amelyek elegendők a sertések hizlalásához, így a hizlalás ideje (15 kgtól 115 kg súlyig) 160 napra lerövidül, szemben a szokásos gazdasági takarmányokkal történő hizlalással, amely 280—300 napig tart. Ezzel nagy takarmánymegta /karítást érünk el, olcsóbbá tesszük ( a sertéshústermelést és csökkentjük az istállótérségekkel szembeni követelményeket. Előnye továbbá az, hogy ipari jellegű, gépesített, automatizált hizlalás valósítható meg. Balko elvtárs húsz éves mezőgazdasági gyakorlattal rendelkezik, tud miről beszélni. Ismeri a fogyatékosságokat, a problémákat, amelyek ilyenkor „kezdésnél“ előadódnak. Eliáš Gödör az állattartó telep műszaki mestere. Ö mntatta meg a minden igényt kielégítő állattartó telepét. A nagyhizlaldában három termelő részleg van. A tenyésztő részlegen a kocák osztályozását és megtermékenyítését végzik. Az elletőben a kocák ötvenes csoportokra vannak osztva. Az elletést követő 25 nap elteltével a hizlaldába hajtják őket. A hízók etetése teljesen automatizált. A hizlaldában kétszer etetnek na ponta. A takarmánytápokat állatcsoportonként norma szerint ada golják. A hizlaldák ablaknélküliek, ventillációs berendezéssel vannak ellátva. Eetetés után sötét van az istállóban, nyugodtabbak és gyorsabban híznak a sertések. A turnusos hizlalás előnyösebb a folyamatos hízóba állításnál. Folyamatos hizlalás esetén a saját tenyésztésű malacokat fokozatosan állítják hízóba, miközben egyszerre egy vagy több kutricát telepítenek be. így több súlycsoportú sertés van hízóba állítva, ezért nem lehetséges minden csoport számára pontosan megfelelő ta karmányadagot összeállítani. Viszont az átlagos vágási súly elérésekor az egész kutricát egyszerre ürítik ki, зу a sertések egy része Balko eivtárs, a téiep vezetője és Eliáš Gödör, műszaki mester. — Az elmúlt időszak fejlődéséi elemezve megállapíthatjuk, hogy az utóbbi tíz évben javulást értünk el a sertéstenyésztésben is. Ez a javulás a takarmányalap megfelelő biztosítása, valamint a jó tenyésztői munka eredménye — mondotta Balko elvtárs — az állattartó telep vezetője. A CSKP XIV. kongresszusa és a kormány fejlesztési határozataiból indultunk ki, amelyek szerint nemcsak fokozni kell a termelést, hanem egyúttal olcsóbbá, hatékonyabbá is kell tenni. Ehhez elsősorban korszerű istállókra, az új technológia bevezetésére van szükség. Itt, a nitrai járás egyes szövetkezeteiben, az öreg istállók nem feleitek meg a korszerű követelményeknek, nem teljesítették küldetésüket. Oj lehetőségeket kellett keresnünk. Ennek szellemében építettük — amint látja — ezt a korszerű sertéshizlaldát. Az építkezést három évvel ezelőtt (1971- hen) kezdtük meg. A nagykapacitású sertéshizlalda építkezési költségeihez a járás ötvenhat szövetkezete földterületének arányában járult hozzá. A farm összes költsége közel ötvenmillió korona volt. Az új farmon a múlt év decemberében kezdtük meg a tenyésztést. Tulajdonképpen kísérleti üzem vagyunk. A betelepítéshez szükséges sertéseket — 540 kocát és kanokat — a trnavai törzstenyészetből vásároltuk. Jelenleg 740 kocánk, 19 kanunk és 8000 hízósertésünk van. Ezek fejlődését minden szempontból figyelemmel kisérjük. Azokat a kiváló kocákat, amelyek jó, elegendő malacot adnak, jó termelők és jó malacnevelők, addig használjuk majd a tenyészetben, amíg 10 almot nem adnak, esetleg még hosszabb ideig. Ezzel szemben időben kirekesztjük a nem megfelelő, alacsony termelékenységű kocákat. A választott malacok osztályozása után a továbbtartásra szántakat a nevelő istállóba, a hústípusúakat az előhizladába helyezzük. A kocákat az üres és korai vemhes kocák közé soroljuk. A kutricát alaposan fertőtlenítjük. Állattartó telepünk zártrendszerű. Ez azért is előnyös, mert így megakadályozzuk a fertőző betegségek esetleges behurcolását. Például, amikor meghoztuk a kocákat, bizonyos mennyiségű sertésünk el is pusztult Aujeszky-féle betegségben. Behozatalkor az állatok más környezetbe kerültek, a vasberendezés is roszszul hatott rájuk. így az első félévben csak 200 sertést tudtunk eladni a felvásárló üzemnek. Azonban a jövő évre szerződésünk van 160 vagon sertéshús eladására: hogy ezt a mennyiséget teljesíteni tudjuk, ennek megfelelően alakítottuk ki sertésállományunkat. — Hogyan történik a takarmányozás, mert ez is alapvető tényező. — Amint már az előbb is említettem. problémáink vannak még, de rövid időn belül ezeket is megJurcsi Mihály 974 hízót gondoz. foto: —fta— átlagon aluli, másik része pedig átlagon felüli súlyú. Turnusos hizlalás esetén pedig valamennyi kutricát egyszerre telepítik be, hozzávetőleg egyforma korú malacokkal és az egész állományt egyszerre adják el. A sertések eladása után a hizlalók kitisztíthatók, fér tötleníthetők. Lehetővé válik az egységes takarmányozás. Ebben az esetben egy gondozó 900—1500 sertést gondozhat. Az állattartó telep kollektívája harminchat tagú. Átlagos életkoruk 28—30 év. Jurcsi Mihály 974 hízósertést gondoz. Feladata: a sertések egészségi állapotának ellenőrzése, a beteg sertések elkülönítése. segédkezés az állatorvosnak, a kutricák és az istállótérségek fertőtlenítése, a gépi berendezések karbantartása. Havi fizetése 1700—2000 korona. A vráblei állattartó telep vezetői arról is gondoskodnak, hogy egyre kevesebb és könnyebb legyen a dolgozók munkája, hogy az embe rek jól érezzék magukat a munkahelyükön és a lehető legjobb munkasikereket érjék el. Nagy Teréz
