Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-26 / 43. szám

HOZZÁJÁRULTAK A KOZELLAtAS JAVÍTÁSÁHOZ! j ! I A kiskertészek nyomában A Kiskertészkedők és Gyü­mölcstermesztők Szlovákiai Szövetségének trslicei (nádsze­gi) helyi szervezete 1971-ben alakult meg, Sándor Gábor ve­zetésével. Mindjárt az első év­ben zöldség-, virág- és gyü­mölcskiállítási rendezlek, ahol szép eredményeket értek el. Sándor Gábor több előadást tar­tott a gyümölcsfák és a szőlő ápolásáról, a fóliás zöldségter-. illesztésről. Tanulmányutaik so­rán a legmodernebb fóliaháza­kat tekintették meg. A kisker­­tészkedők alapszervezetének tagjai résztvesznek a falu szé­pítésében, brigádórákat vállal­tak az új óvoda és játszótér építésénél is. Ezenkívül a szer­vezetnek van egy parkja, ame­lyet a jövő év tavaszán rózsa­fákkal és tulipánnal szeretné­nek beültetni. Szabó István, az újdonsült elnök aktív szervezé­sével az SZNF 30. évfordulójá­nak jegyében a közelmúltban kiállítást rendeztek, amelynek több mint ezer látogatója volt. A kiállításon értékelték a leg­szebb termékeket. A gyümölcstermesztők közül Faragó János, a zöldségtermesz­tők közül Szabó István, a virág­termesztők közül Sándor Gábor­­né állította ki a legszebb ter­mékeket, illetve virágokat. A trlsticei kiskertészkedők igyekezetét az bizonyítja a leg­jobban, hogy az eddig eladott termékeik értéke már megha­ladja a félmillió koronát. Győri Irén Meggyszedés ollóval Az egyik legkeresettebb gyü­mölcsünk a meggy, de az érté­kesítés eredményességét nagy­mértékben befolyásolja a sze dés. Friss fogyasztásra szárral együtt kell szedni, s ez mégin­­kább nehezíti az aprólékos kézi munkát. A szárral-szedés másik nagy problémája, hogy gyakran a termőrésszel együtt szakad le a gyümölcs, s igy a követ­kező évek termését is „leszüre­­tellk“, és a megszedett ládák­ból külön munkával kell eltá­volítani a kis ágrészeket, leve­leket. Nagy fontosságé az is — s ezt igen kevés szakember mérlegeli megfelelően —, hogy a meggyfák „terméketlensé­gét“ javarészt a fermualapok ilyen mostoha kezelése okozza. A Komáromi Állami Gazda­ságban (Magyarország) néhány éve bevezették a meggy ollóval történő szedését. Eleinte ide­genkedtek tőle a dolgozók, de hamarosan megszukták, s a tel­jesítmény — a minőség javulá­sával, a fák termőrészeinek megóvásával párhuzamosan — 10—20 Ve -kai növekedett. (Kertészet és szőlészet) Itt az ősz. Legjobban érzik ezt a mezőgazdasági üzemek dolgozói. Tudják, hogy újabb feladat vár rájuk, s nem állhat­nak meg egy pillanatra sem, mert minden perc kiesést je­lent, ami veszteséggel jár. Tud­ják ezt a nagyüzemi kertésze­tek és a kiskertészkedők is. Türelmes munkával, szakszerű hozzáállással jó minőségű friss gyümöcs és zöldség került az idén is a terményfelvásárló központokba, gyümölcsraktá-Ügyes rakba. A hurbanovói (ógyallai) kiskertészkedők helyi szerveze­tének tagjai is szorgoskodnak. Ma már könnyebben, mint ti­zennégy évvel ezelőtt, amikor a szervezet megalakult. Azok­ban az években a lakosság zö­mét foglalkoztatta az a kérdés, honnan szerezzenek műtrágyát, permetszeréket, gyümölcsfacse metéket stb. Ilyen és ehhez ha­sonló problémákkal , gyakran fordultak a hnb-hez. Egyesek arra az elhatározásra jutottak, hogy egy közös szervezetbe tö­mörülnek, hátha jobban megy a munka. Elég nehéz körülmé­nyek között kezdtek dolgozni, de a kezdet nehézségei is le küzdhetők. Lehetőség nyílt a szakmai tudás elsajátítására. Szakemberek segítségével, az idősebbek jó hozzáállásával tö rekedtek arra, hogy jó minősé gű zöldséget és gyümölcsöt ter­meljenek. Szinte hihetetlennek­­tűnt, hogy milyen kiváló termő­hely létesíthető kellő intézke­désekkel a terméketlen talajo­kon. A szervezet jelenleg 480 ta­gú. Ma már a köny,ékbeli falvak kertészkedöi is ide tartoznak. Hogy csak néhányat említsek: Bajé (Bajcs), Dolný Peter (Al­­sópéter), Pribeta (Perbete), Bo­hatá (Bagota) stb. községek kiskertészei. A szervezetnek harmincöt hektár földterülete van. Vannak nagyobb és kisebb földterülettel rendelkező tag­jaik. — Ä hnb hogyan segíti azo­kat a lakosokat, akik nem csa­ládi házban laknak és szeret­nének kertészkedni? Van itt er­re lehetőség? — Igen, van — mondja Poništ elvtárs, a hnb titkára. — Éppen mostanában foglalkoztunk ez­zel a kérdéssel. Ogy döntöt­tünk, hogy szétmérjük azokat a területeket, amelyek eddig hasznavehetetleneknek tűntek. —• Hogyan kertészkednek tag jaik? — A körzeti bolton keresztül ma már megtudják vásárolni a szükséges mennyiségű vetőma­got, műtrágyát, permetszereket, munkaeszközöket stb. — vette át a szót Ozimný elvtárs, a szervezet pénztárosa. — Az Idén tavasszal például 00 kg korai sárgarépamagot, 10 kg petre­zselymet, 5 kg korai fehér ka­ralábét, 5 kg Jubilant paprikát, 2 kg Kápiát, 2 kg uborkát, 10 kg mustármagot vásároltak. A palántákat saját maguk neve­lik. Egyébként az ásástól kezd­ve mindenféle munkát kézi erő­vel végeznek. A szorgalmas, ki­tartó munka eredményei a jö­vedelemben is megmutatkoztak. Az idén a közellátás részére el­adtak 40 vagon korai sárgaré­pát, 70 vagon paprikát. Az össz­termelés értéke meghaladta a négymillió koronát. Különösen kezek -jó termést adott ebben az év­ben a Kápia és a Jubilant pap­rika. Előfordult 17 dkg-os Ru­bin paprika is. Fűszerpaprikából viszont kevés_van, mert itt a talaj eléggé homokos így nem kifizetődő a termesztése. — Mi szükséges elsősorban a jó eredmények eléréséhez? — Minden ágazatban — le­gyen az búza-, kukorica , sző­lő- vagy almatermés stb. — a szervezet emberei figyelik és-.ERVEZEt, éhibEs tanulmányozzák a szövetkeze­tek, állami gazdaságok termés­­eredményeit, agrotechnikáját; igyekeznek azt — amennyiben eredményes — „lekopírozni“. Ez néha sikerül is, különösen abban az esetben, ha olyan hengerezésre, tehát gépesíthet­nénk vele a talajművelési mun­kálatokat. Nem beszélve arról, hogy teherbírása meghaladja az 500 kg-ot és igy tagjainknak nem kellene a fő idényben két­kerekű kiskocsikon, különféle járműveken szállítani a zöld­ségféléket, vagy szántás idején szaladozni az efsz-be lófogat vagy traktor után. Ebben az ügyben már több ízben fordul­tunk a komárnoi Mezőgazdasági Igazgatósághoz, a bratislavai Agrotechnikához, vagy a seneci Mezőgazdasági gépeket árusító bolthoz. ígéretet kaptunk, de gépet nem. Például a brnoi ki­állításon saját részemre megve­hettem volna, de a szervezet részére nem. Nem tudom miért.. . Másik hasonló problé­ma: szervezetünk több tagja fóliás-termesztéssel is szeretne foglalkozni. Kisebb mennyiség­ben már foglalkoztak vele. A- zonban tagjaink azzal a panasz­­szal jöttek, hogy nehéz besze­rezni a hozzá megfelelő vaske­retet. — Ozimný elvtárs, a problé­mákon túl beszéljünk a tervek­ről is. Mit terveznek a téli idő­szakra? — A terv kész. Szeretnénk előadást tartani a talajelőké­szítésről, a gyümölcsfák védé­séről. Azonban az előadás, ugyanúgy az összejövetelek, a gyűlések megrendezése is elég körülményes, mivel eddig még nincs saját helyiségünk. Szer­vezetünk anyagilag még nem szép eredmények „ügyes kezek“ dolgoznak, mint a mi szervezetünkben. Itt csak néhányat soroltam fel, ami a többi helyett is beszél. Hasonló eredményeket értek el például majoránna, fokhagyma, paradi­csom termesztésében, és ven, aki gyümölcs- és szőlőtermesz­téssel is foglalkozik. Tagjaink szabad idejüket használják fel kertjük szakszerű ápolására, ízléses elrendezésére. A közel­látásnak is értékeket, jó minő­ségű zöldséget termesztenek. A jó eredmények mellett vannak hiányosságok is. Évek óta sze­retnénk vásárolni tagjaink ré­szére egy kistraktort. Ezzel so-‘ kát könnyítenénk tagjaink mun­káján, mert ez a kistraktor va­lamennyi munkára alkalmas, például szántásra, sarabolásra, állt úgy, hogy egy megfelelő épületet felépíthetett volna, Igy ha összeakarunk jönni, mindig kölcsön kell kérni egy helyisé­get. — Reméljük nem sokáig —­­fűzi hozzá Poništ elvtárs. — Az épület terve már elkészült, ér­téke 600 ezer korona lesz. Nem csekély összeg. Ogy gondoltuk, hogy a kisállattenyésztők szer­vezetével közösen építenénk fel. Ebben az esetben az ő problé­májuk is megoldódna. Tavaly 45 ezer koronát, az idén 97 ezer koronát takarítottunk meg. Leg­feljebb 1—2 évig nem megyünk kirándulni, itt is megspórolunk valami pénzt és közös erővel, brigádmunkával a „Z“ akció keretében tervünk valósággá válhat. NAGY TERÉZ Miért mostohagyerekek? 5 A közelmúltban — egy riport­­fiiunk alkalmával — Luöenecen (Losoncon) jártunk. Gondoltuk, ha már itt vagyunk, elbeszél­getünk valakivel a kisállatte­­nyésztök ez évi eredményeiről, örömeiről és gondjairól. Igen ám, csakhogy a járási mezőgaz­dasági igazgatóságon, a városi népkönyvtárban, sőt a Kisker­tészkedők Szlovákiai Szövetsé­gének a városban megnyitott szaküzletében sem tudta meg­mondani senki, a város melyik részében találhatnánk meg a Kisállattenyésztők Szlovákiai Szövetségének járási bizottsá­gát. Végül is a járási nemzeti bizottság portása oldotta meg a talányt. • — Hiába keresik az elvtár­­sak, mert járási bizottsága ugyan van a Kisállattenyésztők Szövetségének, de székhelye az nincs! Hanem mondok én vala­mit: menjenek el a túróéi gép­gyár helyi üzemének a klubjá­ba és keressék meg Kövi Zol­tánt. 0 majd mesél maguknak. így végül is megtaláltuk em­berünket. Mikor elmondtuk, hogy már idestova három órá­ja kerestük a kisállattenyész lók szövetségének járási bizott­ságát, Kövi elvtárs enyhe mo­sollyal — vagy talán fájdalmas arcrándulás vult csak az egész? — nyugtázta panaszunkat. — Nem maguk az elsők, s ha nem csal az előérzetcm, nem is az utolsók — fűzte a szót Kövi Zoltán, a járási bizottság titkára. — Ha negyedszázad alatt nem sikerült elérnünk, hogy az illetékes szervek leg alább annyira értékeljék az it­teni állatbarátok valóban nem szerény eredményeit, hogy leg­alább egy öreg irodahelyiséget rendelkezésére bncsássanak a kisállattenyésztők járási bizott­ságának. akkor ezután már aligha reménykedhetünk e probléma mielőbbi megoldásá­ban. A Kövi elvtárssal folytatott beszélgetés jóvoltából érdekes adatok birtokába jutottunk. Nincs szándékunkban azonban adathalmazokkal traktálni az olvasót, csupán néhány érdekes információt szeretnénk ismer­tetni, közreadni. A losonci járásban sok szer­vezett kisállat tenyésztőt — pon­tosabban közel kétezer sze­mélyt — tartottak nyilván pár évvel ezelőtt. Szlovákiai vi­szonylatban népesség és ered­ményesség szempontjából egy­aránt a jók, az élenjárók közé tartoztak. Szép, értékes te­­nyészanyaggal rendelkeztek, ott voltak minden kiállításon. Sőt nemcsak hogy ott voltak, hanem értékes helyezéseket értek el, országos, nemzetközi díjakat nyertek az itteni kis­állattenyésztők állal kiállított állatok. A területrendezés után — amikor létrehozták Szlovákia legfiatalabb járását, a Veľký Krtišit — alaposan megcsap­pant a kisáliattenyésztök szá­ma a losonci járásban, mert az alapszervezetek zöme az új já­rásba sorolt községekben mű­ködött. Ma a losonci járásban 10 alapszervezet működik, s ezekben összesen 400 kisál­lattenyésztő fejt ki érdemdús tevékenységet. Jónéhány alap­szervezet csak a közelmúltban alakult, így még elég sok a megoldásra váró probléma. A legnagyobb gondot a funkciók betöltése jelenti, mert a helyi tapasztalatok szerint az embe­rek nem szívesen vállalják a sok időt és türelmet, utánajá­rást, fáradozást igénylő társa dalmi, szervezési munkát. Lé­nyegében ez a kerékkötője a taglétszám növelésének, a to­vábbi új helyi szervezetek meg alakításának is. Sokan inkább a községüktől 20—30 kilométer távolságra levő alapszervezet be lépnek be, csakhogy ne kell­jen a saját falujukban esetleg funkciót vállalni. A kisállatte­nyésztők alapszervezeteibol hiányoznak a fiatalok is. Az összlétszámnak alig húsz száza­lékát alkotják a szó szoros ér­telmében vett fiatalok (20 éves korig). A kisállattenyésztés és a szer­vezeti tevékenység iránti ér­deklődés felkeltésének, fokozá­sának egyik legjobban bevált módszere a jól megszervezett járási seregszemlék, kiállítások rendezése. A kiállítási ketrecek beszerzésére kaptak ugyan húszezer koronát a jnb mező­­gazdasági osztályától, viszont nincs hol megrendezniük a já­rási székhelyen a kiállítást. E tekintetben sokkal kedvezőbb helyzetben vannak a fifakovoi kisállattenyésztők, akik hatha­tós anyagi-erkölcsi támogatást kapnak a várostól, az üzemek­től és a tömegszervezetektől, sőt évente színvonalas kiállítást is rendezhetnek. Kicsit furcsán hangzik, de az a valóság, hogy ugyanakkor a járási székhelyen működő alapszervezetet és a szövetség járási bizottságát úgyszólván semmiben és sem­mivel sem segíti a város. Ez annál is inkább szembetűnő, mert a kiskertészkedők, a mé hészek és a vadászok mindig mindenütt segítőkézre találnak. A kisállatttenyésztők városi és járási vezetősége számára nem adtak irodahelyiséget, sőt még egy öreg pincehelyiséget sem, hogy legyen bol elraktározniuk és elosztaniuk a kiutalt takar­mányokat. Most is 100 mázsa takarmányt várnak, azt sem tudják hova tegyék, hogy meg ne ázzon, amíg elosztják egy­más között. Vajon miért ilyen mostohagyerekek ebben a já­rásban az egyébként szép ered­ményeket elérő kisállattenyész tők? Egyébként Luéenecen, Fifa­­kovon, Lovinobaüán működik a legnagyobb helyi szervezet, itt van legtöbb hódolója a kisállat­­tenyésztésnek. Legeredménye­sebb tenyésztők a füiekiek. Kö­zülük sokan kedvelik a kutyá­kat. Még gyakorlóteret is épí­tettek az ebtenyésztők. Ebben az akcióban több mint 30 ezer órát dolgoztak le társadalmi munkában. Az alapszervezet tagjainak zöme azonban egzo­tikus madarakkal foglalkozik, ami részben érthető is, hiszen városi szervezetről vau sző. s Füleken bizony keveseknek adatott meg az a lehetőség, hogy nyíltakkal, baromfiakkal, galambokkal, vagy netán juhok­kal és kecskékkel foglalkozza­nak. A luőeneci városi szervezet­ben az ebtenyésztők viszik a prímet — mintegy S0 -százalék­ban —, a többiek főleg barom­fival, nyulakkal foglalkoznak, néhányan galambot és egzoti­kus madarat tartanak. A falusi szervezetek tagjai zömmel ju­hot, nyulakat, baromfit esetleg galambokat tartanak. A juh- és nyúltenyésztőknek azonban egyre nagyobb problémát okoz a szükséges zöld- és száraz szálastakarmány előteremtése, mert az általános tapasztalat szerint a mezőgazdasági üze­mek inkább a magántermelők­nek és szervezeten kívüli kis­­állattenyésztőknek adják át használatra a kevésbé értékes legelőket, mint a kisállatte­nyészt ok alapszervezeteinek. A legfiatalabb alapszerveze­tek egyike a kokavai. Ennek tagjai nagy lendülettel láttak munkához, s rövid idő alatt ér­tékes tenyészeteket hoztak lét­re. Főleg nyúl- és baromfite­nyésztésre szakosították magu­kat. További új alupszervezetet szereltek volna létrehozni Cino­­baűán, ahol sokan foglalkoznak kec&ketenyésztéssel, s páran már érdeklődtek a szervezeti élet iránt. Sajnos ezidáig nem sikerült az alapszervezet létre­hozásához szükséges minimális létszámú tenyésztőt megnyer­niük a szervezeti tevékenység számára, így egyelőre le kellett mondaniuk az új szervezet élet­­rehí vásár ól A járásban egyébként a volt ötről immár harmincra növel­ték az „A“ minősítésű baromfi­tenyészetek számát, ami már szép eredménynek mondható A járás baromfitenyésztői egy keltetővel is rendelkeznek. Eredmények, sikerek, problé­mák. Mindegyikből van jócskán, de talán több lenne, vagy le­hetne a siker, sokatmondóbbak lehetnének az eredmények, ha csak egy kicsit is nagyobb megértésre találnának az ille­tékeseknél a kisállattenyésztők ebben a járásban, főleg a járás székhelyén. Ilyen értelemben nyilatkozott Kövi Zoltán, a Kis­állattenyésztők Szlovákiai Szö­vetsége lučeneci járási bizottsá­gának titkára, majd hozzáfűzte: ,,A kisállattenyésztők társadal­mi munkával átalakítanák, rendbehoznák, esetleg felépíte­nék a helyiséget vagy az épüle­tet, csak kapnának már végre valamit a vnb-től.“ Lebet, hogy végre megoldód­nak a lučeneci kisállattenyész­tők problémái? KÁDEK GÁBOR Bécsi kék nyúl (VIEDENSKÝ MODRÁK — VM) A bécsi kék nyúl hasonlít a morva kék nyúlunkhoz. Csupán súlyban, nagyságban és a prém színében különbözik tőle. A bé­csi kék nyúlnak hosszú, púba, bársonyosan fényes szőre van, pehelyszálai sűrűek és hosz­­szúak, felszőre fényes. A szőr színe telt sötétkék; az oldalak, a lábak és a fülek ne legyenek világosabbak. A hason és a lábak belső oldalán a szőr va-WMfflS lamivei mattabb. A bécsi kék nyúl szeme kékesszürke, söté­­tebb pupillával, karmai sötétek. Pehelyszálai szürkéskékek, a szőrtöveknél némileg világo­sabbak. A nyúl teste henger ilakú, a nőstények valamivel karcsúbbak. A bécsi kék nyúl rövid nyakú és széles mellű. A legkisebb engedélyezett súly 3 kg, a legnagyobb 4,5 kg. A bécsi kék nyúl füle húsos lapátszerű, V alakban álló, szőrrel jól benőtt, kb. 12 cm hosszú. SÚLYOS HIBÁK: Fehér szőr­szálcsoportok, fehér szőrszá­lakkal erősen keveredett szőr (ezüstösödés), erősen rozsdás szőrszálak, fehér karmok, más színű mint kékesszürke szemek, 3 kg-nál kisebb és 4,5 kg-nál nagyobb súly. A morva kék nyúlra emlékesztető típus. KISEBB HIBÁK: A morva kék nyúlra emlékeztető szín, fekete szőrárnyalat, elvétve található fehér szőrszálak, világos mell­­táj. A bécsi kék nyúl jó vegyes hasznú, vagyis hús-prémtermelö fajta. Elegendő húst és kielé­gítő nagyságú gereznát szolgál­tat. A szaporasága és az edzett­sége jó ennek a nyúlnak. Gaz­dasági tulajdonságai folytán a Szovjetunióban a gazdasági faj­ták közé sorolták. 3,1—4,5 kg élősúlyban tenyésztik. Az első osztályú állatoknak legalább 4,2 kg-ot kell nyomniuk, test­hosszuknak 50 cm-t, övmére­tüknek 36 cm-t kell kitennie. l-l

Next

/
Oldalképek
Tartalom