Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-26 / 43. szám
HOZZÁJÁRULTAK A KOZELLAtAS JAVÍTÁSÁHOZ! j ! I A kiskertészek nyomában A Kiskertészkedők és Gyümölcstermesztők Szlovákiai Szövetségének trslicei (nádszegi) helyi szervezete 1971-ben alakult meg, Sándor Gábor vezetésével. Mindjárt az első évben zöldség-, virág- és gyümölcskiállítási rendezlek, ahol szép eredményeket értek el. Sándor Gábor több előadást tartott a gyümölcsfák és a szőlő ápolásáról, a fóliás zöldségter-. illesztésről. Tanulmányutaik során a legmodernebb fóliaházakat tekintették meg. A kiskertészkedők alapszervezetének tagjai résztvesznek a falu szépítésében, brigádórákat vállaltak az új óvoda és játszótér építésénél is. Ezenkívül a szervezetnek van egy parkja, amelyet a jövő év tavaszán rózsafákkal és tulipánnal szeretnének beültetni. Szabó István, az újdonsült elnök aktív szervezésével az SZNF 30. évfordulójának jegyében a közelmúltban kiállítást rendeztek, amelynek több mint ezer látogatója volt. A kiállításon értékelték a legszebb termékeket. A gyümölcstermesztők közül Faragó János, a zöldségtermesztők közül Szabó István, a virágtermesztők közül Sándor Gáborné állította ki a legszebb termékeket, illetve virágokat. A trlsticei kiskertészkedők igyekezetét az bizonyítja a legjobban, hogy az eddig eladott termékeik értéke már meghaladja a félmillió koronát. Győri Irén Meggyszedés ollóval Az egyik legkeresettebb gyümölcsünk a meggy, de az értékesítés eredményességét nagymértékben befolyásolja a sze dés. Friss fogyasztásra szárral együtt kell szedni, s ez méginkább nehezíti az aprólékos kézi munkát. A szárral-szedés másik nagy problémája, hogy gyakran a termőrésszel együtt szakad le a gyümölcs, s igy a következő évek termését is „leszüretellk“, és a megszedett ládákból külön munkával kell eltávolítani a kis ágrészeket, leveleket. Nagy fontosságé az is — s ezt igen kevés szakember mérlegeli megfelelően —, hogy a meggyfák „terméketlenségét“ javarészt a fermualapok ilyen mostoha kezelése okozza. A Komáromi Állami Gazdaságban (Magyarország) néhány éve bevezették a meggy ollóval történő szedését. Eleinte idegenkedtek tőle a dolgozók, de hamarosan megszukták, s a teljesítmény — a minőség javulásával, a fák termőrészeinek megóvásával párhuzamosan — 10—20 Ve -kai növekedett. (Kertészet és szőlészet) Itt az ősz. Legjobban érzik ezt a mezőgazdasági üzemek dolgozói. Tudják, hogy újabb feladat vár rájuk, s nem állhatnak meg egy pillanatra sem, mert minden perc kiesést jelent, ami veszteséggel jár. Tudják ezt a nagyüzemi kertészetek és a kiskertészkedők is. Türelmes munkával, szakszerű hozzáállással jó minőségű friss gyümöcs és zöldség került az idén is a terményfelvásárló központokba, gyümölcsraktá-Ügyes rakba. A hurbanovói (ógyallai) kiskertészkedők helyi szervezetének tagjai is szorgoskodnak. Ma már könnyebben, mint tizennégy évvel ezelőtt, amikor a szervezet megalakult. Azokban az években a lakosság zömét foglalkoztatta az a kérdés, honnan szerezzenek műtrágyát, permetszeréket, gyümölcsfacse metéket stb. Ilyen és ehhez hasonló problémákkal , gyakran fordultak a hnb-hez. Egyesek arra az elhatározásra jutottak, hogy egy közös szervezetbe tömörülnek, hátha jobban megy a munka. Elég nehéz körülmények között kezdtek dolgozni, de a kezdet nehézségei is le küzdhetők. Lehetőség nyílt a szakmai tudás elsajátítására. Szakemberek segítségével, az idősebbek jó hozzáállásával tö rekedtek arra, hogy jó minősé gű zöldséget és gyümölcsöt termeljenek. Szinte hihetetlennektűnt, hogy milyen kiváló termőhely létesíthető kellő intézkedésekkel a terméketlen talajokon. A szervezet jelenleg 480 tagú. Ma már a köny,ékbeli falvak kertészkedöi is ide tartoznak. Hogy csak néhányat említsek: Bajé (Bajcs), Dolný Peter (Alsópéter), Pribeta (Perbete), Bohatá (Bagota) stb. községek kiskertészei. A szervezetnek harmincöt hektár földterülete van. Vannak nagyobb és kisebb földterülettel rendelkező tagjaik. — Ä hnb hogyan segíti azokat a lakosokat, akik nem családi házban laknak és szeretnének kertészkedni? Van itt erre lehetőség? — Igen, van — mondja Poništ elvtárs, a hnb titkára. — Éppen mostanában foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Ogy döntöttünk, hogy szétmérjük azokat a területeket, amelyek eddig hasznavehetetleneknek tűntek. —• Hogyan kertészkednek tag jaik? — A körzeti bolton keresztül ma már megtudják vásárolni a szükséges mennyiségű vetőmagot, műtrágyát, permetszereket, munkaeszközöket stb. — vette át a szót Ozimný elvtárs, a szervezet pénztárosa. — Az Idén tavasszal például 00 kg korai sárgarépamagot, 10 kg petrezselymet, 5 kg korai fehér karalábét, 5 kg Jubilant paprikát, 2 kg Kápiát, 2 kg uborkát, 10 kg mustármagot vásároltak. A palántákat saját maguk nevelik. Egyébként az ásástól kezdve mindenféle munkát kézi erővel végeznek. A szorgalmas, kitartó munka eredményei a jövedelemben is megmutatkoztak. Az idén a közellátás részére eladtak 40 vagon korai sárgarépát, 70 vagon paprikát. Az össztermelés értéke meghaladta a négymillió koronát. Különösen kezek -jó termést adott ebben az évben a Kápia és a Jubilant paprika. Előfordult 17 dkg-os Rubin paprika is. Fűszerpaprikából viszont kevés_van, mert itt a talaj eléggé homokos így nem kifizetődő a termesztése. — Mi szükséges elsősorban a jó eredmények eléréséhez? — Minden ágazatban — legyen az búza-, kukorica , szőlő- vagy almatermés stb. — a szervezet emberei figyelik és-.ERVEZEt, éhibEs tanulmányozzák a szövetkezetek, állami gazdaságok terméseredményeit, agrotechnikáját; igyekeznek azt — amennyiben eredményes — „lekopírozni“. Ez néha sikerül is, különösen abban az esetben, ha olyan hengerezésre, tehát gépesíthetnénk vele a talajművelési munkálatokat. Nem beszélve arról, hogy teherbírása meghaladja az 500 kg-ot és igy tagjainknak nem kellene a fő idényben kétkerekű kiskocsikon, különféle járműveken szállítani a zöldségféléket, vagy szántás idején szaladozni az efsz-be lófogat vagy traktor után. Ebben az ügyben már több ízben fordultunk a komárnoi Mezőgazdasági Igazgatósághoz, a bratislavai Agrotechnikához, vagy a seneci Mezőgazdasági gépeket árusító bolthoz. ígéretet kaptunk, de gépet nem. Például a brnoi kiállításon saját részemre megvehettem volna, de a szervezet részére nem. Nem tudom miért.. . Másik hasonló probléma: szervezetünk több tagja fóliás-termesztéssel is szeretne foglalkozni. Kisebb mennyiségben már foglalkoztak vele. A- zonban tagjaink azzal a panaszszal jöttek, hogy nehéz beszerezni a hozzá megfelelő vaskeretet. — Ozimný elvtárs, a problémákon túl beszéljünk a tervekről is. Mit terveznek a téli időszakra? — A terv kész. Szeretnénk előadást tartani a talajelőkészítésről, a gyümölcsfák védéséről. Azonban az előadás, ugyanúgy az összejövetelek, a gyűlések megrendezése is elég körülményes, mivel eddig még nincs saját helyiségünk. Szervezetünk anyagilag még nem szép eredmények „ügyes kezek“ dolgoznak, mint a mi szervezetünkben. Itt csak néhányat soroltam fel, ami a többi helyett is beszél. Hasonló eredményeket értek el például majoránna, fokhagyma, paradicsom termesztésében, és ven, aki gyümölcs- és szőlőtermesztéssel is foglalkozik. Tagjaink szabad idejüket használják fel kertjük szakszerű ápolására, ízléses elrendezésére. A közellátásnak is értékeket, jó minőségű zöldséget termesztenek. A jó eredmények mellett vannak hiányosságok is. Évek óta szeretnénk vásárolni tagjaink részére egy kistraktort. Ezzel so-‘ kát könnyítenénk tagjaink munkáján, mert ez a kistraktor valamennyi munkára alkalmas, például szántásra, sarabolásra, állt úgy, hogy egy megfelelő épületet felépíthetett volna, Igy ha összeakarunk jönni, mindig kölcsön kell kérni egy helyiséget. — Reméljük nem sokáig —fűzi hozzá Poništ elvtárs. — Az épület terve már elkészült, értéke 600 ezer korona lesz. Nem csekély összeg. Ogy gondoltuk, hogy a kisállattenyésztők szervezetével közösen építenénk fel. Ebben az esetben az ő problémájuk is megoldódna. Tavaly 45 ezer koronát, az idén 97 ezer koronát takarítottunk meg. Legfeljebb 1—2 évig nem megyünk kirándulni, itt is megspórolunk valami pénzt és közös erővel, brigádmunkával a „Z“ akció keretében tervünk valósággá válhat. NAGY TERÉZ Miért mostohagyerekek? 5 A közelmúltban — egy riportfiiunk alkalmával — Luöenecen (Losoncon) jártunk. Gondoltuk, ha már itt vagyunk, elbeszélgetünk valakivel a kisállattenyésztök ez évi eredményeiről, örömeiről és gondjairól. Igen ám, csakhogy a járási mezőgazdasági igazgatóságon, a városi népkönyvtárban, sőt a Kiskertészkedők Szlovákiai Szövetségének a városban megnyitott szaküzletében sem tudta megmondani senki, a város melyik részében találhatnánk meg a Kisállattenyésztők Szlovákiai Szövetségének járási bizottságát. Végül is a járási nemzeti bizottság portása oldotta meg a talányt. • — Hiába keresik az elvtársak, mert járási bizottsága ugyan van a Kisállattenyésztők Szövetségének, de székhelye az nincs! Hanem mondok én valamit: menjenek el a túróéi gépgyár helyi üzemének a klubjába és keressék meg Kövi Zoltánt. 0 majd mesél maguknak. így végül is megtaláltuk emberünket. Mikor elmondtuk, hogy már idestova három órája kerestük a kisállattenyész lók szövetségének járási bizottságát, Kövi elvtárs enyhe mosollyal — vagy talán fájdalmas arcrándulás vult csak az egész? — nyugtázta panaszunkat. — Nem maguk az elsők, s ha nem csal az előérzetcm, nem is az utolsók — fűzte a szót Kövi Zoltán, a járási bizottság titkára. — Ha negyedszázad alatt nem sikerült elérnünk, hogy az illetékes szervek leg alább annyira értékeljék az itteni állatbarátok valóban nem szerény eredményeit, hogy legalább egy öreg irodahelyiséget rendelkezésére bncsássanak a kisállattenyésztők járási bizottságának. akkor ezután már aligha reménykedhetünk e probléma mielőbbi megoldásában. A Kövi elvtárssal folytatott beszélgetés jóvoltából érdekes adatok birtokába jutottunk. Nincs szándékunkban azonban adathalmazokkal traktálni az olvasót, csupán néhány érdekes információt szeretnénk ismertetni, közreadni. A losonci járásban sok szervezett kisállat tenyésztőt — pontosabban közel kétezer személyt — tartottak nyilván pár évvel ezelőtt. Szlovákiai viszonylatban népesség és eredményesség szempontjából egyaránt a jók, az élenjárók közé tartoztak. Szép, értékes tenyészanyaggal rendelkeztek, ott voltak minden kiállításon. Sőt nemcsak hogy ott voltak, hanem értékes helyezéseket értek el, országos, nemzetközi díjakat nyertek az itteni kisállattenyésztők állal kiállított állatok. A területrendezés után — amikor létrehozták Szlovákia legfiatalabb járását, a Veľký Krtišit — alaposan megcsappant a kisáliattenyésztök száma a losonci járásban, mert az alapszervezetek zöme az új járásba sorolt községekben működött. Ma a losonci járásban 10 alapszervezet működik, s ezekben összesen 400 kisállattenyésztő fejt ki érdemdús tevékenységet. Jónéhány alapszervezet csak a közelmúltban alakult, így még elég sok a megoldásra váró probléma. A legnagyobb gondot a funkciók betöltése jelenti, mert a helyi tapasztalatok szerint az emberek nem szívesen vállalják a sok időt és türelmet, utánajárást, fáradozást igénylő társa dalmi, szervezési munkát. Lényegében ez a kerékkötője a taglétszám növelésének, a további új helyi szervezetek meg alakításának is. Sokan inkább a községüktől 20—30 kilométer távolságra levő alapszervezet be lépnek be, csakhogy ne kelljen a saját falujukban esetleg funkciót vállalni. A kisállattenyésztők alapszervezeteibol hiányoznak a fiatalok is. Az összlétszámnak alig húsz százalékát alkotják a szó szoros értelmében vett fiatalok (20 éves korig). A kisállattenyésztés és a szervezeti tevékenység iránti érdeklődés felkeltésének, fokozásának egyik legjobban bevált módszere a jól megszervezett járási seregszemlék, kiállítások rendezése. A kiállítási ketrecek beszerzésére kaptak ugyan húszezer koronát a jnb mezőgazdasági osztályától, viszont nincs hol megrendezniük a járási székhelyen a kiállítást. E tekintetben sokkal kedvezőbb helyzetben vannak a fifakovoi kisállattenyésztők, akik hathatós anyagi-erkölcsi támogatást kapnak a várostól, az üzemektől és a tömegszervezetektől, sőt évente színvonalas kiállítást is rendezhetnek. Kicsit furcsán hangzik, de az a valóság, hogy ugyanakkor a járási székhelyen működő alapszervezetet és a szövetség járási bizottságát úgyszólván semmiben és semmivel sem segíti a város. Ez annál is inkább szembetűnő, mert a kiskertészkedők, a mé hészek és a vadászok mindig mindenütt segítőkézre találnak. A kisállatttenyésztők városi és járási vezetősége számára nem adtak irodahelyiséget, sőt még egy öreg pincehelyiséget sem, hogy legyen bol elraktározniuk és elosztaniuk a kiutalt takarmányokat. Most is 100 mázsa takarmányt várnak, azt sem tudják hova tegyék, hogy meg ne ázzon, amíg elosztják egymás között. Vajon miért ilyen mostohagyerekek ebben a járásban az egyébként szép eredményeket elérő kisállattenyész tők? Egyébként Luéenecen, Fifakovon, Lovinobaüán működik a legnagyobb helyi szervezet, itt van legtöbb hódolója a kisállattenyésztésnek. Legeredményesebb tenyésztők a füiekiek. Közülük sokan kedvelik a kutyákat. Még gyakorlóteret is építettek az ebtenyésztők. Ebben az akcióban több mint 30 ezer órát dolgoztak le társadalmi munkában. Az alapszervezet tagjainak zöme azonban egzotikus madarakkal foglalkozik, ami részben érthető is, hiszen városi szervezetről vau sző. s Füleken bizony keveseknek adatott meg az a lehetőség, hogy nyíltakkal, baromfiakkal, galambokkal, vagy netán juhokkal és kecskékkel foglalkozzanak. A luőeneci városi szervezetben az ebtenyésztők viszik a prímet — mintegy S0 -százalékban —, a többiek főleg baromfival, nyulakkal foglalkoznak, néhányan galambot és egzotikus madarat tartanak. A falusi szervezetek tagjai zömmel juhot, nyulakat, baromfit esetleg galambokat tartanak. A juh- és nyúltenyésztőknek azonban egyre nagyobb problémát okoz a szükséges zöld- és száraz szálastakarmány előteremtése, mert az általános tapasztalat szerint a mezőgazdasági üzemek inkább a magántermelőknek és szervezeten kívüli kisállattenyésztőknek adják át használatra a kevésbé értékes legelőket, mint a kisállattenyészt ok alapszervezeteinek. A legfiatalabb alapszervezetek egyike a kokavai. Ennek tagjai nagy lendülettel láttak munkához, s rövid idő alatt értékes tenyészeteket hoztak létre. Főleg nyúl- és baromfitenyésztésre szakosították magukat. További új alupszervezetet szereltek volna létrehozni Cinobaűán, ahol sokan foglalkoznak kec&ketenyésztéssel, s páran már érdeklődtek a szervezeti élet iránt. Sajnos ezidáig nem sikerült az alapszervezet létrehozásához szükséges minimális létszámú tenyésztőt megnyerniük a szervezeti tevékenység számára, így egyelőre le kellett mondaniuk az új szervezet életrehí vásár ól A járásban egyébként a volt ötről immár harmincra növelték az „A“ minősítésű baromfitenyészetek számát, ami már szép eredménynek mondható A járás baromfitenyésztői egy keltetővel is rendelkeznek. Eredmények, sikerek, problémák. Mindegyikből van jócskán, de talán több lenne, vagy lehetne a siker, sokatmondóbbak lehetnének az eredmények, ha csak egy kicsit is nagyobb megértésre találnának az illetékeseknél a kisállattenyésztők ebben a járásban, főleg a járás székhelyén. Ilyen értelemben nyilatkozott Kövi Zoltán, a Kisállattenyésztők Szlovákiai Szövetsége lučeneci járási bizottságának titkára, majd hozzáfűzte: ,,A kisállattenyésztők társadalmi munkával átalakítanák, rendbehoznák, esetleg felépítenék a helyiséget vagy az épületet, csak kapnának már végre valamit a vnb-től.“ Lebet, hogy végre megoldódnak a lučeneci kisállattenyésztők problémái? KÁDEK GÁBOR Bécsi kék nyúl (VIEDENSKÝ MODRÁK — VM) A bécsi kék nyúl hasonlít a morva kék nyúlunkhoz. Csupán súlyban, nagyságban és a prém színében különbözik tőle. A bécsi kék nyúlnak hosszú, púba, bársonyosan fényes szőre van, pehelyszálai sűrűek és hoszszúak, felszőre fényes. A szőr színe telt sötétkék; az oldalak, a lábak és a fülek ne legyenek világosabbak. A hason és a lábak belső oldalán a szőr va-WMfflS lamivei mattabb. A bécsi kék nyúl szeme kékesszürke, sötétebb pupillával, karmai sötétek. Pehelyszálai szürkéskékek, a szőrtöveknél némileg világosabbak. A nyúl teste henger ilakú, a nőstények valamivel karcsúbbak. A bécsi kék nyúl rövid nyakú és széles mellű. A legkisebb engedélyezett súly 3 kg, a legnagyobb 4,5 kg. A bécsi kék nyúl füle húsos lapátszerű, V alakban álló, szőrrel jól benőtt, kb. 12 cm hosszú. SÚLYOS HIBÁK: Fehér szőrszálcsoportok, fehér szőrszálakkal erősen keveredett szőr (ezüstösödés), erősen rozsdás szőrszálak, fehér karmok, más színű mint kékesszürke szemek, 3 kg-nál kisebb és 4,5 kg-nál nagyobb súly. A morva kék nyúlra emlékesztető típus. KISEBB HIBÁK: A morva kék nyúlra emlékeztető szín, fekete szőrárnyalat, elvétve található fehér szőrszálak, világos melltáj. A bécsi kék nyúl jó vegyes hasznú, vagyis hús-prémtermelö fajta. Elegendő húst és kielégítő nagyságú gereznát szolgáltat. A szaporasága és az edzettsége jó ennek a nyúlnak. Gazdasági tulajdonságai folytán a Szovjetunióban a gazdasági fajták közé sorolták. 3,1—4,5 kg élősúlyban tenyésztik. Az első osztályú állatoknak legalább 4,2 kg-ot kell nyomniuk, testhosszuknak 50 cm-t, övméretüknek 36 cm-t kell kitennie. l-l
