Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-19 / 42. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1974. október 19. 10. A históriák forrásánál: Comenius Sárospatakon A Szlovák Nemzeti Felkelésben sok nemzet fiai — köz­tük a bolgár anti­fasiszták — is részt vállaltak. Hazánk­ban a harcoló bol­gár partizánok em­lékművét Bratisla­­vában a Dnna-par­­ton állították fel. (................ I Szovjet szerző művével nyitották meg az évadot — 1650-ben vagyunk, 30 évvel a fehérhegyi csata után, amelyben a csehek elvesztették függetlenségüket és ugyanúgy a Habsburgok elnyomó uralma alá kerültek, mint ahogy a magyar nép jelentős része is. Ugyan­akkor Erdélyben a Rákócziak egyre magasabbra emelik a szabadság zász­laját, és nemcsak Magyarországon, hanem Csehországban is egyre inkább feléjük fordul a figyelem. Könyvek jelennek meg, amelyekben a Rákóczl­­háztól várják a felszabadulást, első­sorban a fiatal Rákóczi Zsigmond hercegtől, aki az akkor már Európa­­tóerte ismert cseh tudós, Comenius magyarországi meghívásában is első­rendű szerepet játszott. De az erdélyi fejedelemasszony, Lórántffy Zsuzsan­na maga ts leveleket fr Comeniusnak: „Hogy nékünk a pataki iskolánk megreformálásában, amiben forgoló­dunk, segítségünkre légy, és itt ná­lunk a te kitűnő módszerednek, me­lyet a nemzeted közt terjeszteni már megkezdtél, teljes rendszerét kidol­gozd és előadd.“ A levél, amely a korabeli humanista szokásoknak és az akkori társadalmi helyzetnek megfelelően tegezi a nagy tudóst, érdekes momentumot is tar­talmaz. I. Rákóczi György erdélyi fe­jedelem és felesége, Lórántffy Zsu­zsanna az általuk nagyon szeretett sárospataki kollégiumot „európai szintre“ óhajtották emelni, ök már ismerték Comenius tankönyveit, a pa­taki tanárok közül Tolnát Déli János, az iskola akkori rektor-professzora és Medgyesy István, a fejedelemasszony udvari papja, találkoztak vele a kül­földi egyetemeken, elveit ismerték, ök voltak azok, akik többször felhív­ták a fejedelemasszony figyelmét Co­­meniusra. Csakhogy Comenius Amos Jánost, a XVII. századi polgárosodási mozgalom egyik jelentős képviselőjét, világhírű pedagógusát, a modern is­kolai nevelés egyik megteremtőjét és a kor egyik nagytekintélyű bölcselőjét több európai ország szerette volna megnyerni a maga számára. Ahová eljutott élete során, mindenütt ott akarták marasztalni. Országok ván­dortanítójaként járta a világot. Előbb hazájában, Morvaországban kezdte meg működését, de a harmincéves háború viszontagságai idegen földre kényszerftették, Lengyelország, Po­roszország, Anglia, majd aztán Svéd­ország iskoláiban talált menedéket. Mindig oda ment, ahol az élete célját megvalósítani remélte, ahol a kitaszí­tott hitsorsosai, a cseh-morva testvé­rek vallásszabadságának kivívásához segítséget kérhetett, mert ezeknek a püspöke volt. A sárospataki .református kollégium becses írott emlékei között találjjuk Comenius díjlevelét, amiből megtud­juk: ,A nagyhírű és tisztelendő Come­nius Amos János fizetése Sárospata­kon 1850 november 1-gyel kezdődik,“ Éspedig: „Készpénz hatszáz forint, búza 60 kassai köböl, ruhára 40 forint, bor 15 hordó, sertés 6 darab, bárány 15 da­rab, méz 15 icce. vaj 25 icce, borsó 2 köböl, lencse 1 köböl, hántolt köles 1 köböl, káposzta 2 hordó, tűzifa 25 szekér.“ Végül egy megjegyzés: „Ha közoktatás létesül, többi alummusaink mellett honfitársaink közül 12 ifjú el­tartását felvállaljuk.“ Mai pénzértékre átszámítva a fejedelemasszony udvar­tartási könyvében feltűntetett fizetés körülbelül 80—100 ezer koronának felel meg, nagyob fizetést a Rákóczi uradalomban csak Klobusitzky And­rás, a Rákóczi birtokok jószágkoí­­mányzója kapott. Ami pedig a honfitársaira való uta­lást illeti: Comenius nem „Idegen helyre“ jött, az 1630-as években I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a habán fazekasok egy csoportját tele­pítette Sárospatakra, a másik részü­ket pedig Erdélybe, Alvinc környéké­re. Tehát amikor Comenius Sárospa­takra jött, itt nemcsak a fejedelem! család, a kollégium professzori kara és ifjúsága köszöntötte, hanem az itt élő habán-testvérei, cseh-morve hon­fitársai Is, akik a Sárospatakon ma is meglevő úgynevezett Fazekas soron laktak és ott készítették a csodálatos szép cserépedényeiket, háztartási esz­közeiket. És ha már Comenius magyarorszá­gi kapcsolatairól beszélünk, ejtsünk szót arról is, hogy a legújabb kutatá­sok szerint apai ágon magyar szárma­zású volt. Egy prágai kutató a Come­nius által írt feljegyzésben találta meg azt az adatot, hogy a kiváló tu­dós apját „ezelőtt Szegesnek hívták“. Valamelyik őse valószínűleg az 1500-as évek végén települhetett meg Oriestibrogban és a család innen származhatott s Innen került a szom­szédos Llgnicába, ahol Comenius 1592-ben született. A pataki kollégiumnak — 1531-től, alapításától kezdve egészen 1651-ig nem volt nyomdája. Comenius minde­nekelőtt nyomdát kért a fejedelem­asszonytól, amire a fejedelemasszony megbízta őt, hogy hozzon Lesnauből. Ez meg is történt és az új sárospataki sajtón elsőnek Comenius székfoglaló beszéde jelent meg, később pedig vi­lághírű tankönyvei. — Érdekes, hogy Comenius itteni működésével nemcsak a latinnyelvű tudományosság virágzott fel, hanem az anyanyelvi oktatás első nyomta­tott termékét is ő produkálta. A tudo­mányt — jő pedagógiájával — a társa­dalom közkincsévé akarta tenni. Val­lotta, hogy a legegyszerűbb emberek­ben is megvan a művelődésre való képesség, ezért akart .mindenkit min­denre“ tanítani. Pedagógiájának kö­zéppontjába az életre való nevelést állította. Ezzel kapcsolatos leghíre­sebb könyve az „Orbis Pictus“, azaz: „A látható világ képekben“. Ebben ő maga mondja meg, hogy ml is tu­lajdonképpen a pedagógiájának alap­ja, mert a könyv bevezetését így kez­di: „Jössz te ide, gyermek, tanulj okos­kodni, bölcselkedni. Micsoda ez a bölcselkedés? Mindeneket, valame­­lyek szükségesek, igazán megérteni, igazán cselekedni, véghezvinni, iga­zán kimondani.“ — Lapozzunk egy kicsit ebben a tankönyvben, amely négy nyelven ad ismereteket a diákoknak: Latinul, németül, magyarul és csehül. Minden oldalon egy képet találunk, szinte mindazt, amit az akkori tudomány a világról, a természettudományokról, a csillagászatról, hegyekről, erdőkről, az állatokról, sőt, társadalmi képződ­ményekről is tudott. A szüretről pél­dául ezt írja: „Mikoron jelen vagyon az Ideje a szüretnek, lemetszik a szőlőfejeket, és összehordják puttonyokkal és be­­lévetik a kádba, tiporják lábokkal, avagy törik tömőfával és kifacsarják a levét a présen, mely hivattatlk mustnak. És mustoscsobánnyal elfo­gadtatván, hordókba töltetik, bédugat­­tatik, és a pincékbe a gontorokon el­tétetvén, borrá válik. Az hordóbul ki­vétetik hébérrel, avagy csapon, a­­melyben a csapdugasz vagyon, minek­­utánna megkezdetett.“ — És íme: egy másik példa Is. Ko­rábban soha nem esett sző az Isko­lákban például a bányászatról. Come­nius erről is szól könyvében: „A bányászok leereszkednek a bá­nyának gödrébe, az ülőfán, avagy laj­torján, világgal. És kivájják a vágó­kapával az ércgöröngyöket, melyek bérakatván vékákba, kivonyattatnak, kötéllel, a tekerőcsigával és vitetnek a kohóműhelyekbe, ahol tűzzel meg­­koholtatnak, hogy elfollyon az érc.“ Comenius előtt a sárospataki kollé­giumban a gyermekeket igyekeztek „memorizáló módszerrel“ tanítani, ma úgy is mondhatnánk, hogy magolta­­tással. Comenius gyökeres változást hozott a pataki kollégium pedagógiai rendszerében. Az ő módszere életre­­nevelés, a természettudományok elő­térbehelyezése, a gyermekeket okos­kodni, bölcselkedni, a körülöttünk le­vő világot megismerni tanítani — ez volt a célja. Ennek érdekében az ed­digi oktatást osztályokra osztotta fel. Ez azt jelentette, hogy az ő ideális iskolatervezésében — ezt is Sárospa­takon kívánta megvalósítani — hét osztályt állított fel, és a gyermekeket koruk szerint ebbe osztotta be. Sáros­patakon ebből azonban csak három osztály létesülhetett, mert nem volt elég professzor. A tanulók koruk szerinti osztályok­ra osztása azóta szerte a világon el­terjedt, mutatva Comenius jelentősé­gét, úgyszintén a szórakoztatva taní­tás is, amelynek az Irodalomban leg­érdekesebb emléke nyomtatásban Is megjelent „Schola Ludus“, „Iskolai színjátékok“ címen. A hagyomány szerint a sárospataki vár udvarán tartották ezeket az előadásokat. A diákok betanultak egy-egy színdara­bot — természetesen az ókori görög tragédiák közül — és ezeket adták elő. Az „Orbis Pictus“-ban Comenius ezt így nevezi: „Komédiás néznivaló játék A játéknéző helyben, amely megruháztatik szőnyegekkel, tartat­nak örömjátékok és szomorújátékok, melyekben emlékezetre méltó dolgok hozattatnak elő. A jádzó személyek jádzanak, más ruhába felöltöztetvén. A bolond tréfát űz. A nézők közül a legföljebbek ülnek a főhelyen. A köz­nép áll a közönséges helyen és tapsol kezeivel, hogyha valami néki tetszik.“ Comenius mindössze négy esztendőt töltött Sárospatakon. 1654. évi eltávo­zásában közrejátszott az is, hogy pat­­rőnusa, Rákóczi Zsigmond herceg fia­talon meghalt, tehát a Comenius által is tőle remélt, a cseh nép szabadsá­gát is kivívandó politikai elképzelé­sek és tervek nem valósulhattak meg. Búcsút vett tehát a sárospataki kollé­giumtól: „Vajon az én pataki iskolá­mat távozásom után úgy felvirágozni látnám, hogy az örömömnek és koro­námnak nevezhetném.“ A fejedelem­asszony, Lórántffy Zsuzsanna pedig ezt írta a nagy tudós elbocsátó leve­lébe: „Visszatér az önök Comenlusa, akit annyiszor sürgettek. Visszatér a ránk nézve nem kedvező időben, amikor a mi iskolánk körül végzett munkájá­nak gyümölcse már mutatkozik. Visz­­szaadjuk önöknek, de fenntartjuk ma­guknak azt a jogot, hogy további Írá­saival nekünk is szolgáljon.“ Comenius eltávozása után az általa megkezdett reformok tovább éltek, kiteljesedtek Patakon. Ennek legim­­ponzásabb bizonyítéka éppen az, hogy Comeniussal és a cseh-morva néppel nem szakadt meg a kapcsolat. Amikor 1781-ben a türelmi rendelet a cseh nép számára is vallásszabadságot biz­tosított, a cseh-morva protestánsok Sárospatakhoz fordultak és innen kér­tek a pataki iskola növendékei közül tanítókat és prédikátorokat. Mintegy harminc diák ment el és ezek hintet­ték tovább a tudományokat Comenius akkori honfitársai körében. Kerekes István, Budapest Csüggedés... Kopár vagyok mint a fák, virág sem nyílik ezután. Mert összetört telkemen, csak a szürke ősz szemetel. — Hol vagytok fényes csillagok, я ti selyem-szoknyás alkonyok? Keresem keskeny lábnyomod, de nem találom már sehol ... ÖVÄRY PÉTER A Nitrai Színház szeptember vé­gén megnyitotta az 1974—75-ös éva­dot. Szovjet szerző művével iktatta be, Valentin Katajev „Pihenés nap­ja“ című komédiáját, melyet már régen nem láttunk szlovák színpa­don. A vígjátéknak Ismét nagy si­kere volt. Ez elnyomta bennünk azt az érzést, hogy az idei évadot más, komolyabb témájú drámával kellett volna kezdeni, hiszen az idei évad ünnepet jelentett a Nit­rai Színház életében. Ez az évad jubileumi, a huszonötödik. Katajev „Pihenés napja“ igen ötletes és fordulatos színmű. Zaj­­cev, a hivatalnok fel akarta keres­ni Mjuszovot, a főnököt, akitől egy aláírásra volt szüksége. Mjuszov azonban az „üdülés házában“ töl­tötte nyarát. Minthogy azonban Zajcevet az üdülés házába, mint idegent nem akarták beengedni — kiadta magát egy ismert személyi­ség, Klava férjének. Így be is ju­tott, de közben megérkezett Klava és az igazi férj.is. Persze ebből bonyolult helyzet keletkezett s így a pihenés házából szinte bolondok háza lett — egészen a szerencsés megoldásig. A vígjátékot, amely mindvégig kacagtat, gyakran szakította meg a közönség tapsorkánja — bár a műben Katajev mondanivalója nem könnyű fajsúlyú. Szatírája az em­berekben visszamaradt . kispolgári cselekmény. A darabot Ondrej Rajniak ren­dezte, a tőle megszokott rutinnal és igen jó alakításokat nyújtottak Jozef Dóczy, Zajcev szerepében, Adela Gáborová, az igazi feleség, Helena Husková, a hamis feleség, Milan Kiss Mjuszov, Olga Hudeco­­vá, a kalandvágó Dudkinné és Éva Matejkovó, a helyettes portásnő epizód alakításban. A jó díszlet František Pergert dicsérte. A ko­médiához Milan Dubovszky szer­zett zenét és így a komédia zenés­vígjátékká alakult. Mivel a huszonötödik évad meg­nyitásáról volt szó, a színfalak kö­zött rövid interjúban megszólaltat­tuk Jozef Remanovsky elvtársat, a színház igazgatóját. — Azt hiszem, hogy színházunk szép teljesítményt nyújtott —mon­dotta — a lepergett évadokban. Százhetvennyolc bemutatónk volt; abból 46 szlovák, 24 cseh, 32 szov­jet és orosz, 22 a többi szocialista államokból és 54 más szerzőtől, 5583 előadást tartottunk, ezeket 2 088 727 személy tekintette meg, úgy, hogy egy-egy előadáson átlag 373 néző vett részt. Bevezettük a „Nitrai Színházi májust“, melyet ebben az évadban harmadszor ren­dezünk meg. Igyekeztünk a jubi­leumi évadban Is jó műsort ösz­­szeállítanh,/А . Pihenés háza után Bert Brecht „A férfi, mint férfi“ című vígjátékát hozzuk. Utána is­mét szovjet szerző darabját, M. Roscsin komédiáját „Az új évet“, bemutatója következik, majd Solo­­viö új darabját az „Ezüst jaguárt“ tüzzük műsorra. Különben Recsin­­nal akartuk az évadot megnyitni, sajnos, technikai okokból ez nem sikerült. Ján Kákoš „Virradat előtt“ című művét is műsorba iktattuk, amelyben a munkásosztály forron­gását dolgozta fel az első köztár­saságban. Műsorunkba iktattuk még — legalább Is eddigi terveink szerint — a „Két veronai nemes" zenés komédiáját. Színházunk valóban derék mun­kát végzett és csupa igyekezetei láttunk a jövőre vonatkozóan ts. Szívből köszöntjük a színházat ju­bileumi évadján és kívánunk to­vábbi sok sikert! Mártonvölgyi László Ebben az épületben volt hajdanában a híres Sárospataki Kollegium. Jelen­leg a látogatók a Komenský emlékmúzeumot tekinthetik meg az egykori iskolahelyiségben. foto: —tt— Sikeres országos szeminárium Bratislavában a Dukla Szállóban, Szlovákia egész területéről mint­egy 200 lektor jött össze, hogy részt vegyen a Szocialista Akadémia országos aktíváján. A szemináriumot PhDr. Pavol Paika, kandidátus, docens, a Szlovák Szociálist Köztársaság, Szocialista Akadémia Központi Bizottságának elnöke nyitotta meg, majd az elmúlt időszak politikai-nevelői és művelődési tevékenységét a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évforduló­jával kapcsolatban értékelte. Örömmel állapította meg, hogy a Szo­cialista Akadémia szilárdan áll a marx-lenini elveken. Az előadó gárda általában jó, bár vannak még olyanok, akik előadó tevékeny­ségüket nem elég felelősséggel végzik. A jövőben a lektoroknak arra kell törekedni, hogy az előadott témát a gyakorlatra is tudják appli­kálni. Dr. Purgát elvtárs, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében megállapította, hogy a Szocialista Akadémia az elmúlt idő­szakban jó munkát végzett. Továbbá hangsúlyozta, hogy az ideológiai vonalon, a proletár-nemzetköziség, a szocialista hazafiság, a nacio­nalizmus, az alkohol elleni küzdelem, valamint az ateizmus terén még sokat kell tenni. Az alkoholizmus veszélye nagy, hiszen hazánk­ban egy személyre évenként 1400 korona értékű alkoholfogyasztás esik, ez pedig sajnos sok. Dr. Purgát elvtárs kérte az előadókat, hogy a jövőben még jobban készüljenek fel az előadásokra, állandóan képezzék magukat. A pe­dagógiai és pszichológiai tanulmányokra állandóan figyelmet kell szentelni. Különösen fel kell készülni a hazánk felszabadulásának 30. évfordulójával kapcsolatos előadásokra. Továbbá hangsúlyozta, hogy a jövőben növelni kell a mezőgazdasági szakelőadásokat, ame­lyek a megtartott előadásoknak jelenleg csak 2,1 százalékát —, vala­mint az ifjúság számára tartott előadásokat, amelyek mindössze 3,1 százalékát teszik ki. Ez után következett a szekcióban való munka. Összesen öt szekció­ban vitatták meg a legfontosabbakat. Az egyes szekciók kidolgozták a jövőre vonatkozó terveiket is, amelyeket a szeminárium végén a résztvevő előadék elfogadtak. PhDr. HOFER LAJOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom