Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-13 / 28. szám

1974. július 13. .SZABAD FÖLDMŰVES, 7 HÜS LESZ ELEGENDŐ, HA AZ IDŐJÁRÁS IS KEDVEZ AZ ARATÁSKOR A Rimavská Sobota-i (rima­­szombati) járás az el­múlt évben lemaradt a húsfel­vásárlás tervének teljesítésé­ben. A mintegy 70 vagonnyi sertéshúshiány több ok együt­tes hatása következtében lé­pett fel. Ezekről az okokról érdeklődtünk Dantei Sivák mér­nöknél, a járás Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatá­nak igazgatójánál. — Tavalyi lemaradásunk — mondotta Sivák igazgató elv­­társ — valóban több okra ve­zethető vissza. Nem volt ele­gendő takarmány, ami főképp a tavaszi hónapokban éreztette hatását. Hiányzott a kellő mennyiségű abraktakarmány a sertések számára. Ez a kedve­zőtlen helyzet a második félév­ben is fennállt, de a lemaradás legfőbb okozója még másban is kereshető. A múlt évben volt a járásunk történetében eddig feljegyzett legnagyobb sertés elhullás. Kereken 16 ezer volt az elhullott sertések száma. Közrejátszott ebben a legkülön­bözőbb sertésbetegségek töme­ges fellépése. A legnagyobb el­hullást pedig egyrészt a szo­pósmalacok kategóriájában, másrészt az előhizlaldában észleltük. A JÁRÁS TERÜLETÉN — a­­mint erről az igazgató elvtárs további tájékoztatása alapján értesültünk -r- az utóbbi eszten­dők folyamán csak igen kevés korszerű sertésistálló épült, s így az állatokat meg nem fe­lelő, ideiglenes istállókban, túl­zsúfoltan tartották, a gyengébb egyedeket az erősebbek el­nyomták, s ennek következté­ben Is rengeteg szopósmalac pusztult el. A takarmányhiánnyal kapcso­latban felmerült a kérdés, ho­gyan gondoskodtak a takar­mánytápok előállításáról. Az igazgató elvtárs szavai szerint a múlt évben 8000 vagon takar­mánykeveréket gyártottak. Te­hát a számukra kitűzött felada­tot teljesítették, mind a meny­­nviséget, mind a választékot illetően, sőt még egy lépéssel előbbre is jutottak, mert a ta­karmánytápok minőségét te­kintve össz-szlovákiai méretben éppen a közép-szlovákiai kerü­let volt a legjobbak egyike. Az idei évre előirányzott terv sze­rint feladatuk 8500 vagon ta­karmánytáp előállítása. Az ed­digi eredmények alapján felté­telezhető, hogy már az első fél­év tervét 160—200 vagonnal túlszárnyalják. — Idén, nézetünk szerint — mondotta a továbbiak során Sivák mérnök — már nem tör­ténik meg, hogy hiány legyen a keverékekből, takarmánytá­pokból. Erre enged következ­tetni az is, hogy készleteink a május is hűvös volt, s így ke­vés zöldtakarmány termett, a növendék szarvasmarhát, vala­mint a teheneket is csak május 10-ike után tudták először ki­hajtani a legelőre. Nagy általánosságban elmond­ható, hogy az egyes mezőgazda­­sági üzemek közötti különbsé­gek a hűseladás terén nem lé­nyegesek. Egyes szövetkezetek­ben, ha pillanatnyilag lemarad­tak a sertéshús-eladás terén, ez csak átmeneti jelenség és kü­lönösebb intézkedésekre nem lesz szükség, hogy a helyzet ja­vulását, a lemaradás kiegyenlí­tését elérjék. takarmánygabonákból elegen­dőek, s így bátran gyárthatunk takarmánytápokat. Az egyes mezőgazdasági üzemekben, ahol e téren hiánnyal küzdené­­nek, a szükségletet az állami alapokból fedezzük, az utolsó hónapokban esetleg, ha rá len­nének szorulva, bizonyos takar­­mány-kölcsönökkel tudjuk pó­tolni a hiányzó mennyiséget. A ZÜLDTAKARMÄNYOZÄSSAL sajnos, az idén nem sok abra­kot és táptakarmányt takarítot­tak meg, mivel a tavaszi hóna­pokban a kedvezőtlen időjárás a zöldtömeg előállítását hátrá­nyosan befolyásolta. Habár a február lényegesen melegebb volt, mint ahogy az e dombos vidéken megszokott, a csapa­dékhiány megtette a magáét. Az első csapadék a járásban május elsején hullott, s mivel a téli gyenge hótakaró sem biz­tosított elég nedvességet a ta­lajnak, a vízhiány minden té­ren megmutatkozott. Maga a — A szarvasmarha esetében viszont feltétlenül szükséges lesz — folytatta az igazgató elvtárs —, hogy az állatok vá­gósúlyát legalább 550 kg-ra emeljük, mivel a jelenleg felvá­sárolt szarvasmarha átlagos vágósúlya csupán az 501 kg kö­rül van. A vágósúly növelése azért is szükséges, mivel a szarvasmarhaállomány létszá­ma nem olyan nagy, hogy ilyen jellegű csökkentését a járásban megengedhessük. A SERTÉSÁLLOMÁNY eseté­ben a helyzet pillanatnyilag ki­elégítő, mivel az átlagos vágó­súly a legutolsó dekádkimuta­­tás szerint 110 kg körül moz­gott, s az év eleje óta kimuta­tott átlag is 106,5 kg, tehát a vágósúly aránylag jó. Emellett megállapítható, hogy a múlt év óta napjainkig az elhullás ará­nya is jelentősen csökkent. Eb­ben az évben remélhetőleg nem lépik túl a sertéselhullás meg­engedett értékhatárát . — Feladatunk, hogy az elhul­lóét a múlt év 32 százalékáról a megengedett 20 százalékra csttkkentsükl így, a 12 százalé­kos elhullási ...megtakarítás“ következtében sertésállomá­nyunk lényegében megnöveked­ne. Ez 14—10 ezer sertést je­lent, amelynek hacsak a fele kerülne eladásra, a sertéseket 100 kilóval szémftva, 70—80 va­gon hóét biztosít. S éppen eny­­nyi volt az a mennyiség, amely­­lyel tavaly adósok maradtunk. A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat Rimavská So­­bota-l üzemében mindent meg­tesznek azért, hogy az idei hús­felvásárlás tervét hiánytalanul teljesítsék. Május végéig tervük 524 vagon hús felvásárlását írta elő, s ezt a feladatukat sike­rült túlszárnyalni, hiszen 560 vagon húst, ebből 274 vagon szarvasmarhát és 286 vagon sertést vásároltak fel a közellá­tás céljaira. Eddigi eredmé­nyeik az évi terv sikeres telje­sítését sem vonják kétségbe. A felvásárlás terén jelenleg különösebb problémákkal nem kell megbirkózniuk, mivel az elmúlt év a takarmánygabona felvásárlását illetően kissé ked­vezőbben zárult. A járásban át­adták rendeltetésének a fel­épült három, nagy befogadó­­képességű gabonatárolót, s így a felvásárlás, de különösen a tárolás útjából elhárították a lényegesebb akadályokat. Bizo­nyos nehézségek mutatkoznak az elégtelen szárítókapacitások, gabonatisztitó-berendezések kérdésében, de ez már nem olyan súlyos akadály, mint az volt, amikor raktárhiánnyal kellett küszködniük. Búcsúzáskor Sivák mérnök még megiegyezte: — Ebben az évben már csak arra lenne szükségünk, hoev aratáskor kedvezzen az időjárás, ami elő­segítheti a takarmányaian fel­töltéséhez szökvéees pabuna felvásárlási tervének teljesíté­sét. mert rsiinén ez segíthet a további előrehaladásban Ha a takarményalap eleeendn lesz. úev biztos, hogy húsból sem lesz hiány. OBENAU KÁROLY *** *** ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦»* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦> ♦♦♦ *»* «8» ♦$* K* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *** ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *** *** ♦♦♦ **• ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *«♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦ Gyógyító premixek -ásványi nyalórögök - tápkiegészítő vitaminok A gazdasági állatok erőnlété­nek fenntartása a kórokozók­kal való fertőzés esetén pedig gyógyításuk nem csupán állat­egészségügyi, hanem gazdasági szempontból is fontos. Ennek elérése már régóta célként sze­repelt a nitrai BIOVETA dol­gozói számára. Az elképzelések valóraváltásához aránylag cse­kély befektetés kellett. Ezekről volt szó dr. K r o š 1 á к Vin­­centtel folytatott beszélgeté­sünk alkalmával. A tevékenység bővítését lehe­tővé tette a BIOVETA telepén belüli I-es. Il-es és III-as számú épületek, valamint a malom át­alakítása. Az újonnan felépülő virológiái pavilon is ezt a célt szolgálja. Míg a vállalat gyár­tási kapacitésa 1969—70-ben évi 43 millió korona volt, addig az említett beruházások több mint 100 millió korona évi ter­melést tesznek lehetővé. A vállalat ez ideig főként a baromfi- és a sertésbetegségek elleni oltóanyagok gyártásával foglalkozol!. Gjabban ásványi eredetű takarmány-kiegészítők, például ásványi nyalórögök ké­szítésével is foglalkoznak. Nya­lórögöket készítenek például a juhok, a bárányok, a növendék­marhák és a szarvasmarhák részére, valamint a csiilkös vad számára. A sajtolással rögökké alakftott ásványianyag keverék összetételét a felhasználás cél­ja szabja meg. Például a juhok­­nál a fokozottabb gyapiúterme­­lést. a növendékmarháknál a csontozat fejlődését, a silóta­­takarmányt fogyasztó fejőste­heneknél pedig a takarmány negatív hatását tartják szem előtt. A tejipar igényeit is fi­gyelembe vették, amikor a fe­jőstehenek ásványi nyalórögét nyomelemekkel egészítik ki. fgy a tejbe juttatott anyagokkal elősegítik a sajt enzimes éré­sét. Ezt követően a sajt rendel­kezik a szükséges bonitással. A gazdasági kisállatok számára betegségmegelőző oltóanyago­kat gyárt a vállalat. Alkalma­zásuk mindenekelőtt a körzeti állategészségügyi dolgozókra tartozik. A különféle takarmánykiegé­­szftök gyártásakor felmaradó bizonyos mennyiségű állati ere­detű nyersanyag, főleg a sajtolt tepertő készítmény iránt legin­kább a vadászok érdeklődnek a téli etetés alkalmával. A va­dászoknak a vállalat azzal is segítségére van, hogy mérge­zett tojásokat készít a káros vad irtására, az egyes járási szervezetek megrendelése alap­ján. A BIOVETA többek között a bárányok részére készít úgyne­vezett starter takarmányt, a­­mely „J“ jelzéssel kerül forga­lomba. Ez a takarmány ásványi anyag- és vitaminkiegészítőkkel kerül forgalomba. A szelénnel készülő takarmánykeverék a juhok számára alkalmas. Elő­segíti azonban a növendékjuhok fejlődését s a gyapjúképzést is. A szelén megakadályozza továbbá az izomdisztrófia be­tegség keletkezését is. Ami a vitamintartalmú anti­biotikumos takarmánykeveréket illeti, ezt orvosi hozzájárulással minden tenyésztő beszerezheti. Ezek az úgynevezett medikáit premixek. Ami a többi úgyne­vezett általános vitaminkészít­ményeket illeti — amilyen pél­dául a CDP jelzést viselő a ser­tések cereális diétáját szolgáló készítmény, vagy a Lipokszan­­tin, — ezeknek a beszerzése a termányfelvásárló és ellátó vál­lalatoknál lehetséges. Az anti­biotikumokkal kiegészített sze­parált szárított tej, amely a borjúneveléshez szükséges, to­vábbi anyagokat is tartalmaz. Ezek megakadályozzák a has­menés keletkezését. A készít­mény gyakran keresett a mező­­gazdasági üzemek részéről, mert használatával jó eredmé­nyeket érnek el a termelésben. A Relavit nevű készítménynek köszönhető, hogy például a nit­rai járási állategészségügyi szolgálat a borjú elhullás csök­kentését célzó versenyben az első helyet érte el. A vállalat tanácsadó szolgá­lata a nagy gazdasági állatok tenyésztőitől vagy a kisállatte­nyésztőktől érkező bármilyen egészségügyi kérdésben az ér­deklődők rendelkezésére áll. A baromfi egészségvédelmét szolgáié preparátumok nagy­választékát készítik a BIOVE­­TABAN köztársaságunk szük­ségleteinek ellátására. A ba­romfi pszeudo-pestise elleni vé­dekezésre három vakcinát hoz­nak forgalomba. A felnőtt ba­romfi részére ún. éló vakciná­juk van a mezogén-roakin törzsből. A kiscsibék részére forgalomba hozzfik a lentogén törzsből а В—1 valamint a La­­szota vakcinát. Ez a két vakci­na nem virulens, fgy a kiscsi­bék részére a kikelésük utáni napon már alkalmazható. To­vábbi vakcina az Avinak a her­­fordshire törzsből, amely ugyan­úgy származhat a laszota törzs­ből is. amely úgynevezett holt­vakcina, tehát más típusú mint az előbbiek. Ez főleg az igen értékes törzstenyészetekben ke­rül felhasználásra. Hátránya, hogy individuálisan, tehát egye­denként kell a vakcinázóst el­végezni, míg az előbb említett vakcinák előnye, hogy ezeket a takarmányba keverve, esetleg a vízben oldva adagolhatjuk. Ezenkívül gyártanak két na­­dárdiftéria elleni vakcinát, a­­melyek közül az Ovidlfterin há­rom galambtörzsböl csirke embrióra adaptálva készül, míg a Neodifterint haromfitörzsböl állítják elő. Mindkettő alkalmas a galamb diftéria gyógyítására. A csirkék ragályos bronchitisze ellen két vakcinát készítenek, Avibron—1, és Avibron—2 né­ven. Különbség csupán a viru­­ienciában van. Az 1-es számé vagyis a gyengébb vakcina, alapvető immnnizációra hasz­nálható, a 2-es pedig revakci­­nációra. A nitrai BIOVETA számos egyéb készítmény gyártáséval is foglalkozik. Azonban muta­tóba ennyi is elég, hiszen állat­egészségügyi szakembereink feladata, hogy az esetleg fellé­pő betegségek ellen a helyes vakcinát vagy gyógyszert vá­lasszák és a gyógykezelést el­végezzék. Ojdonságnak számí­tanak a gyógyító premizek, az ásványi nyalórögük, továbbá a tápkiegészítő vitaminok, ame­lyek hihetetlenül nagy jelentő­séggel bírnak az egyes állat­­tenyésztői szakaszokon. Mindaz arra vall. hogy a jövőben a tu­domány mint termelőerő is be­kapcsolódik a jobb gazdasági eredmények elérését célzó mun­kába. KUCSERA SZILÁRD Aratás előtt Kelet-Szlovákiában Kelet-Szlovákiában a járási pártbizottságok titkárai ée a mezőgazdasági igazgatóságok vezető dolgozói, valamint azoknak a gazdasági szervezeteknek a képviselői, ame­lyek részt vesznek az aratási és terménybetakarltási munkák sikerének biztosításában, a közelmúltban ta­nácskozást tartottak a kerületi pártbizottságon. Az aratás előtti helyzet elemzésével foglalkozó érte­kezleten Ing. Andrej Haluška, a kerületi pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője tartott vitaindító beszámolót. Hangsúlyozta, hogy az idei aratás előkészü­leteit a legfelsőbb párt- és kormányszervek nagy figye­lemmel kísérik és mindent elkövetnek abból a célból, hogy az aratáshoz a lehető legkedvezőbb előfeltételek legyenek. Ing. Juraj Mikita elvtárs, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság igazgatója beszámolójában elemezte a tava­szi mezőgazdasági munkák menetét, majd hangsúlyozta, hogy a kerület mezőgazdasága az 1974-es évet nem a legjobb előjelekkel, feltételekkel kezdte. Szinte egész télen alig volt csapadék. A később vetett őszi kalászosok rosszul keltek. A március, április elejei, tavaszi rekordhő­mérséklet után egy másik szélsőség, a száraz hideg kö­vetkezett. A növényzet fejlettsége a kerületben mégis megfelelő. Ennek az a magyarázata, hogy a harmoniku­san táplált növény a jó agrotechnika alkalmazása ered­ményeképpen lényegesen nagyobb ártalmakat Is elbír, mint a korábbi években. Néhány év tapasztalata Kelet-Szlovákiában is igazolja! a korszerű nagyüzemek felszereltsége, mütrágya-vegy­­szerellátottsága és a munka szakmai színvonala lehetővé teszi, hogy a növényzet agrotechnikai védelmet kapjon az időjárás ártalmai ellen. Több mint 50 ezer hektáron kellett elvégezni a tavaszi növények talajelőkészitését, vetését, ültetését. El kellett végezni az ősziek, tavasziak fejtrágyázását és rögtön hozzá kellett látni az évelő és az egynyári szálas takar­mányok begyűjtéséhez. A kerületi mezőgazdasági igazgatóság úgy vélekedik, hogy üzemeink ezeket a munkákat időben és jő minőség­ben elvégezték. A vetőmagellátottság, növényvédőszer, alkatrész-ellátottság is jobb volt, mint a korábbi évek­ben. Kelet-szlovákiai kerületben az ez évben kitűzött gazdaságpolitikai célokat is teljesítették. Sikerült meg­állítani a zöldségfélék vetésterületének csökkenését, szinten tartani a cukorrépa vetésterületét. Kukoricából és kenyérgabonából 10, éthüvelyesekből 41 százalékkal többet vetettek az üzemek, mint tavaly. Májusban 102, június első felében 120 milliméter csa­padék hullott le. Ennek és az Időben, valamint jó minő­ségben végzett tavaszi munkának az eredményeként kedvező termést Ígér a mezőgazdaság. Kerületi méret­ben 35 mázsás átlagos hektárhozamra számítanak, ez 3,5 mázsával magasabb lenne a tavalyinál. A terméskilátá­sokat növeli, hogy tovább szélesedtek Kelet-Szlovákia üzemeiben a kooperációs kapcsolatok. Mint ahogy azt a kerületi operatív értekezlet Is megállapította, most a mezőgazdasági üzemek legfontosabb feladata, hogy az aratás megkezdéséig befejezzék a növényápolást és a szálas takarmányok betakarítását. Állattenyésztésünk fejlődése azt követeli, hogy több és jobb minőségű takarmánnyal lássuk el. A munka jő meg­szervezésével alapozhatjuk meg a legjobb minőségű, legkisebb veszteséggel történő betakarítást. Különösen nagy figyelmet érdemel a pillangós takarmányok betaka­rítása, (a kerületben, 66 979 hektárról), ahol a legtöbb veszteség jelentkezik. A mezőgazdaság járási irányító szervei képviselőinek helyzetjelentése kiemelte, hogy nehéz aratásra lehet számítani, főleg a bel- és az árvízkárosult területeken. Éppen ezért a következő nagy feladat — amit a széna­betakarítással, a növényápolással párhuzamosan kell megoldani az üzemeknek — az aratás műszaki feltéte­leinek megteremtése. Nehezíti ezt a munkát, hogy az alkatrészek hiánya miatt a kerületben az aratásig még 206 kombájnt kell kijavítani. Az aratásra való felkészülés, a veszteségmentes ter­­ménybetakarltás feltételeinek megteremtése a gazdaság­­vezetéstől még koordináltabb, szervezettebb Irányító munkát követel. A végrehajtás nagy munkája az üzemek szervezettségén, munkájuk hatékonyságán múlik. A ke­let-szlovákiai kerületben 220 ezer hektár gabonát kell rövid időn belül betakarítani és biztosítani a hüvelyesek betakarítását is. Az aratás megkezdéséig (előrelátható­lag július vége) a kerület mezőgazdasági üzemeinek még 227 új nagy teljesítményű kombájnt kellene kapniuk. Ez esetben egy kombájnra kerületi méretben csupán 100 hektár gabona Jutna. A mlchalovcei, humennéi járásban kisegítésképpen a kárpátontúll területről Is érkezik 15 kombájn. Az Agrotechnika képviselője biztosította az értekezlet részvevőit, hogy az Agrotechnika raktárai egész nap, sőt éjszaka Is szolgálatot tartanak az aratás Ideje alatt és reményét fejezte ki, hogy a pótalkatrész ellátása nem fog nagyobb problémát okozni. Az utóbbi években vásá­rolt kombájnok jelentős része nagy teljesítményű, ezek kiszolgálása nagy szállítókapacitást igényel. Már előre gondoskodni kell a folyamatos üzemeltetésről, hogy a gépek egy percig se álljanak. Az idei aratásnál Kelet- Szlovákiában 1839 kombájn fog üzemelni. A felvásárló üzemeknek az Idén több mint 466 ezer tonna gabonát kell felvásárolniuk. Ezenkívül 1300 tonna éthüvelyest és 18 484 tonna repcét. A terménytárolási le­hetőség keveset Javult, még mindig szűkös a kerületben, mivel mintegy 150 ezer tonna terménynek hiányzik e megfelelő raktárhelyiség. Az értekezlet részvevői hangsúlyozták, hogy a techni­kai felszereltség sokra képes, de egy pillanatra sem szabad megfeledkezni az emberről, mert a gép nem nél­külözheti az embert. Ezért ez egész aratási idő alatt for­dítsunk nagy gondot az aratásban dolgozó emberek el­látására, a megfelelő munkafeltételek biztosítására. Min­den üzem gondoskodjon melegétel-ellátásről, üdítő Ita­lokról. Gondoskodni kell a megfelelő váltásokról, a pihe­nésről, mivel az emberekkel valő törődés bőven megté­rül a nagyobb szorgalomban, a jobb. munkában. —ib— v

Next

/
Oldalképek
Tartalom