Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-28 / 39. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1874. szeptember 28. 7 Vélemények a konzervzöldség átvételéről A fagyasztókba és a konzervgyárakba a zöldség és a gyümölcs nagyobb­részt közvetlenül a termeidtől kerül, mégpedig az adás-vételi szerződés alapján. Ezen folyamat zökkenőmentes lebonyolítása több tényezőtől függ. Ennek alakulásáról mondtak a galantai járásban véleményt. SEBŐ František, a Galantai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság agronó­musa az alábbi értelemben nyilat­kozott. A tartósításra szánt uborka fejlődé­sére idén rosszak voltak a feltételek főleg a hűvös éjjelek miatt. Ennek ellenére a járáá területén nagy meny­­nylség állott rendelkezésre, amelynek átvevője főként a sladkoviőovol (dió­szegi) Major István Cukorgyár n. v. A mezőgazdasági üzemben uborka vá­logatással elfoglalt asszonyok nem foglalkozhatnak szedéssel is, pedig azt naponta, de legaláb kétnaponként szedni kell, mert a túlnőtt uborka ára csökken! Szükségesnek tartják egy uborkaválogatógép üzembe állítását A LIKO Nové Mesto nad Váhom-i üze­me hajlandó egy használt gépet el­adni, de nem sikerült megtalálni a módját annak, hogy ki legyen a gép tulajdonosa. Legcélszerűbb volna, ha a gépet a sladkoviőovol gyár venné meg és így a válogatás, valamint a minőség és nagyság szerinti elszámo­lás késedelem nélkül megtörténne. Az is lehetséges lenne, hogy a szö­vetkezetek közösen vásárolnák meg ezt a válogatógépet. A járásban korábban 1300 hektáron termesztettek zöldséget. A termő terü­let évről-évre csökkent, mert tért hó­dított a fóliás termelés. Idén 23 hek­tárnyi zöldségterületet fedtek be mű­anyaglepellel és két év múlva 60 hek­tárra bővítik ezt a területet. A zöld­ségtermesztésen kívül újdonságként Veľké Ufany-ban oltványok gyökerez­­tetését és nevelését is megpróbálták fólia alatt. Az eredmények igen jók voltak, ezért a vetőmagtermesztő vál­lalat ezt az új módszert szabadalmaz­tatja. A fóliás zöldségtermesztő gaz­daságok hektáronként 470 ezer koro­na bevételt is elérnek. Sajnos, a fólia alatti termesztés drágább, ezért a konzervgyárban a korai, zöldségből nem kerül feldolgozásra, csupán az idény közepétől kezdődően engedheti meg magának a felvásárlást. Idén a fólia nagyon sokat segített, hiszen enélkül például paprikából csak na­gyon kevés termett volna. Lehet, hogy idővel a fólia alatt termesztett zöld­ségek ára is csökken, s Idény végére, ha közben kissé módosítanák az át­vételi árat, például lecsót is lehetne fólia alatt termesztett paprikából ké­szíteni. A nagyobb készlet azután le­hetővé tenné a konzervek jó áron történő exportálását is, ami fedezné a többlet-kiadást. A konzervgyárral való együttműkö­désről a mezőgazdasági üzemek álta­lában jól vélekednek. A szerződésileg lekötött zöldségmennyiséget a gyár különösebb bonyodalom nélkül átve­szi. Gyümölcsből, pl. földieperből, va­lamint a bogyós gyümölcsökből na­gyobb mennyiséget is átvenne, mint amennyit a termelők kínálnak. Ezen keresett gyümölcsfélék termesztésé­ben a jelkai, valamint az abrahami efsz-ek járnak élen, s bevételük hek­táronként meghaladja a 70 ezer koro­nát. Sokat lehetne ezen a téren tenni, ha gépesítenék a gyümölcs szedését. A Rovinka! Mezőgazdasági Kutatóin­tézet magára vállalhatná a feladatot egy erre alkalmas gép megszerkesz­tésére. Amennyiben ez a probléma belátható időn belül nem oldódnék meg, úgy az állandóan csökkenő em­beri munkaerő-mennyisége miatt eset­leg csökkenhet a zöldségtermőterü­let. A gyökérzöldség betakaritógép a gyakorlatban nem váltotta be a hoz­záfűzött reményeket. Ezzel szemben jól bevált a paradicsom-, a paprika- és az uborka betakarítását megköny­­nyítő futőszalagos gép. Zöldséget jelenleg 18 szövetkezet­ben termesztenek. A szövetkezetek társulása után a zöldségtermesztést azonban öt-hat szövetkezetbe össz­pontosítják. A Sládkovičovo! gyár más járásokból is vásárol konzerv-zöld­­séget és gyümölcsöt. Öntözőberende­zések a galantai járás egész területén működnek, ami lehetővé tenné a zöld­ségtermesztést, azonban például a Feketeviz szennyezett folyóvizének használatát öntözési célokra ez évben az illetékes szervek letiltották. így most kénytelenek a régi kutakat fel­újítani vagy újakat ásni. A Slovnaft n. v., nyersolaj feldolgozó üzemből nagymennyiségű fenolos és egyéb ká­ros folyadék kerül a folyóvízbe, s az öntözésnél a dolgozók testük felüle­tén ekcémát kaptak. A Vág vize vi­szont a ružomberoki papírgyár és to­vábbi üzem szennyvizét hozza magá­val és gondot okoz a mezőgazdaság­nak. Ha hideg kútvizzel öntözik a zöld­séget, úgy a növények fejlődése meg­akad. Ha viszont buldózerrel ásott, fóliával bélelt vízmelegítő tárolót lé­tesítenek, ez további költséggel jár. CSÜLLE Tibor mérnök, a Dolné Sa­liby-i (Alsószeli) Efsz ökonómusa a következőképpen vélekedik. Az évi termelési terv alapján ja­nuárban a zöldségfélékre a partne­rekkel megkötötték az adás-vételi szerződéseket. Paradicsomból hét hektáros területről, 200 tonnányi mennyiségre szerződtek. A vetőmagot maguk szerezték be. Paprikából 40 tonnányit adnak el. mintegy 300 ezer korona értékben. Hagymából 22 ton­nányit kötöttek le a konzervgyárra], s ebből 66 ezer korona bevételt érnek el. Konzervzöldségből összesen .566 ezer korona bevétellel számolnak. MAGNUS Ottó mérnök, a Sládkovi­čovo-! Major István Cukorgyár n. v. igazgatója az alábbi véleményének adott kifejezést. A cukorgyár már évek óta együtt­működik a mezőgazdasági üzemekkel. Az erre vonatkozó tapasztalataik te­hát kielégítőek. A következő évre az adás-vételi szerződéseket — kevés kivétellel — már ősszel megkötik. Ja­nuárban, februárban ismét megláto­gatják a mezőgazdasági termelőüze­meket, hogy ellenőrizzék a vetőmag­­szükségletet, s amennyiben szükséges beszerezzék számukra. A konzervgyár bevárja azt az időpontot, amikor a szabadföldön termelt paradicsomot vagy paprikát a boltok már képtele­nek teljes mennyiségben eladni a fogyasztó közönségnek. Ekkor kezdő­dik a konzerválás. Idén szeptember elejéig a gyár több mint kétmillió ko­ronát ráfizetett arra, hogy drágább volt a barack, a cseresznye, a paradi­csom, a paprika, mint az előző évek­ben. Végeredményben ez mégis csak a gyárat terheli. Az ármegállapító bl­■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ zottság a barack árát magasra szabta, mivel a szokottnál kisebb termés mu­tatkozott, a gyár mégis túlteljesítette a barackkonzerválás tervét, de a szo­kottnál magasabb áron. A konzervgyártó részleget fokozato­san korszerűbb gépekkel szerelik fel. A következő ötéves tervidőszak ele­jén felújításra kerül sor s ez lehe­tővé - teszi, hogy a jelenlegi 5000-ről évi átlagban 15 ezer tonnára fokozód­jék a termelés. Szerződéskötéskor a mezőgazdasági üzemekben gyakran olyan véleményekkel találkoznak, hogy nem érdemes zöldséget termesz­teni, nincsen elegendő munkaerő, megfelelő gép, így kérdésessé válik a gyár termelésének a további fokozá­sa. Ha megnézzük az érem másik ol­dalát azt látjuk, hogy a közeli járá­sokból a zöldséget konzerválásra a morvaországi gyárakba viszik, ami a feldolgozást drágítja. Amennyiben helyben fel lehet dolgozni a zöldsé­get és a gyümölcsöt, kár azt távolra szállítani. A szállítás ugyanis rontja az árú minőségét! Uborkaosztályozó gépet a Nové Mesto nad Váhom-i Gép- és Traktor­állomás gyárt, a mezőgazdasági üze­mek részére alkalmas nagyságrend­ben. Remélik, hogy a következő évben ilyen gép a gyárban már működni fog. ‘ A borsó esetében az a termelőüzem, amely a saját gépén kicsépeli a zöld­borsót, az kilónként 4,30 koronát kap az árúért, azok pedig akiknek nin­csen cséplőgépük és a borsót kicsé­­peltetik, kilónként 4 koronát kapnak. Ha egy nap alatt egy vagon mennyi­ségű borsót csépel ki a gép, úgy 3000 koronát jelent a költségtérítés, tehát a befektetés lassanként visszatérül. A konzervgyár az uborkaválogató gépet megvenné, de erre sajnos nincs ún. limitje, még ha pénze van is rá. A Galantai Járási Mezőgazdasági Igaz­gatóság főmérnökével, Varga Sán­dor elvtárssal történő előzetes meg­beszélés alapján az uborkaválogató­gép megvétele a jövő évben a szövet­kezetek költségére megtörténik. Ez megakadályozza majd, hogy a jövőben esetleg súrlódások támadjanak a mi­nőséget illetően, mert a gyorsan osz­tályozott uborka ellenértéke könnyen kiszámítható. A zöldbab termesztése ez idáig gon­dot okozott, mert a hüvelyek kézi szedése igen munkaigényes. A galantai járásban már van két kombájn, amely lehetővé teszi a zöldbab gépi szedé­sét, így jövőre már több szövetkezet­tel kötnek termelési szerződést. A két gép egyébként az adapterek át­szerelésével zöldpaprika szedésére is alkalmassá válik. Magyarországon lé­tezik már paradicsomkombájn is, de ennek alkalmazása olyan fajtát kíván, mely nagyjából egyszerre érik be, mert a gép a növényszárat lekaszálja, és csak azután szedi le a termést. A kombájn fotocella segítségével külön választja az érett és zöld paradicso­mot egymástól. Az érett paradicsom közvetlenül a feldolgozóba, míg a sárgászöld paradicsom a raktárba ke­rül, ahol érni hagyják. A gyár közvetlen kapcsolatot kíván teremteni a Szlovákiai Kertészkedők és Gyümölcstermesztők Szövetségé­nek környékbeli helyi szervezeteivel is a gyümölcs átvételére. Szerződést zöldségfélére is lehetne kötni. Érdek­lődés esetén a helyi szervezetek ve­gyék fel a kapcsolatot a gyárral. KUCSERA SZILÁRD А XVI. Nemzetközi Gépipari Kiál­­lítás Brnoban szeptember 11— 19 közti időszakban a KGST 25. év­fordulója, a szocialista nemzetközi együttműködés jegyében tartotta nyitva kapuit. Az évente ismétlődő kiállításon a Zbrojovka üzemegységei számos gépet mutattak be, de a KGST tagállamok együttműködésével létrehozott műsza­ki berendezéseket is kiállították. A szocialista nemzetközi együttmű­ködést tükrözte a szabad területen kiállított mezőgépek és berendezések sokasága is. Ott láthattunk a 18 nagy­teljesítményű egységből álló hazai- és 1 külföldi gépcsoportot, melyek már hazánk mezőgazdaságában a herefé­lék betakarításában ismertté váltak. j Köztük volt a KS—2,6 típusú szovjet gyártmányú silókombájn, az E—280-as típusú NDK gyártmányú magájára szecskázó, a KS—Is típusú lengyel­gyártmányú szecskázó, az E—301 tí­pusú NDK gyártmányú magajáró rendrakó, az SKPU 220 típusú betaka­rító szecskázó, a RŽS—160 típusú be­takarító és számos hazai, lengyel, ro­mán és NDK gyártmányú egyéb gép. A KGST tagállamok sikeres együtt­működését más gépi alkotások is do» kumentálták. A MOTOKOV például különféle típusú traktorokat, mező­gépeket, hidraulikus rakodókat és egyéb mezőgazdasági berendezéseket mutatott be. A Zbrojovka n. v., a Zetor-traktor család első csoportjában 6 típust állí­­! tott ki, a második változatból pedig I bemutatta a Z—8011, a Z—8045, a Z— 12011 típusokat, valamint az idei év újdonságát a Zetor 12045-ös kerekes­traktort, amelynek az első tengely­meghajtása meghaladja a 100 lóerőt! A Jičíni Agrostroj vetőgépekkel, cu­korrépa vető- és betakarító, azaz a 6—JECZ típusú elektronikus gépekkel, a 6—ÖCS típusú hatsoros répafejező­vel, valamint kisebb gépekkel mutat­kozott be. A Prostéjovi Agrostroj újdonságá­gának számított egy burgonyaültető­gép, valamint az NTVS—4 típusú fel­szedőkocsi, továbbá a burgonya válo­gató, mely 150 mázsa termény osztá­lyozását végezheti el óránként. Az Ágra Pfelouö n. v. 24 köbméteres takarmánytáp-tartálya az Eipovioel RND gyártmánya. jhai) A Pelhrimovi Agrostroj bemutatta takarmány-felszedő berendezéseit, a tökéletesített RUR—5 típusú trágya­­szóróját és fejőberendezéseit. A Humpoleci Gépgyár több hidrau­likus rakodó mellett az NKČ—800-as típussal is jelentkezett, de nem ma­radt el a DKS—100-as típusú adagoló­asztal sem, amely a Letovicei Leto­­stroj terméke. Az Ágra Pŕelouč n. v., 16 különféle berendezéssel vett részt a kiállításon. Ezek a berendezések jól szemléltet­ték az állattenyésztés gépesítésének a lehetőségét. Láthattuk az aljazó nélküli, kötött tartásra kialakított szarvasmarha állásokat, a trágyate­relő berendezéseket, az 5000 literes tejgyűjtőtartályokat, a különféle auto­matikus vezérlésű ventillátorokat, a homogenizálóvei ellátott hígtrágya­­szivattyúkat, a 24 m3 befogadó képes­ségű takarmánytáp tartályokat stb. Örvendetes volt, hogy a KGST tag­államok együttműködésével készített nagyteljesítményű gépeket az érdek­lődők a közeli Starý Lískoveci Efsz földjein üzemelés közben is láthatták. —ik— Melyik az igazi? Köztudomású, hogy a Brnoi Traktorgyár egyike hazánk legjeleritősebb' gyárainak, mely a hazai igények kielégítése mellett a külföldi kivitel tek­­kintetében is jelentékeny hasznot hoz népgazdaságunknak. Számos mező­­gazdasági üzemünk dolgozója vett már részt brigádosként a ZKL-ben a traktorok gyártásában, segítve a gyárat munkaerő problémájában, hogy ezzel soron kívül új, korszerű traktort szerezhessen szövetkezetének. Sokszor hallottunk elégedetlenkedést egyik-másik mezőgazdasági üzem­ben a Zetor traktorok minőségét illetően, ám ha figyelembe vesszük, hogy a traktorokat a világ 68 államába szállítjuk, a hazai panaszok és a kül­föld növekvő igénye közt valamilyen ellentmondást kell látnunk. Ugyanis hihetetlennek tűnik, hogy a kifogásolható minőségű gépeket a külföldi partnerek megvásárolnák. Tehát nem ártana, ha a mezőgazdasági üzemek­ben kissé körülnéznének, hogy vajon nem a kezelőkben van-e a hiba! Ez annál is inkább szükséges lenne, mert a Zetorokat külföldön nemcsak ked­velik, hanem egyre jobban igénylik, s a szállítmányok minőségét nagyon dicsérik. Ez nem különös? —hai— ■»»■■■■■■■■■■■■■■■i.................................................•■■■■■■■■■■■■■■■ Az Agrokomplexen láttuk Földművesszövetkezeteink megalakulásának negyedszáza­dos útját méltató, valamint az élelmiszeripar, továbbá a szol­gáltató szervezetek fejlődését is bemutató Agrokomplex '74 nevet viselő kiállításon Nitrán számtalan mezőgazdasági gé­pet és berendezést is láthat­tunk. Mezőgazdasági szakembe­reink felfigyeltek többek közt a Lengyel Népköztársaságból — a Bratislavában székelő Pof­­nopo vállalat által — behozott KSH—45 A típusú univerzális hasznosítású kerekestraktorra, mely mondjuk a silóvermek ké­szítésénél, esetleg más föld­munkáknál buldózerként, vagy hidraulikus kanálszerkezete ré­vén árokvályó, alapásó és ra­kodógépként is hasznosítható a mezőgazdasági építészetben. A szóbanforgó gép előnye mellett szól annak óránkénti 15—23 m3-ig terjedő teljesítő­­képessége, ami természetesen az anyag minőségétől, azaz mozgathatóságától függ. A gép nagykereskedelmi forgalmazási ára 141 080 korona. További fontos kelléke a me­zőgazdaságnak a kiváló mun­kát végző talajművelő eszköz, vagyis a manapság hiánycik­ként nyilvántartott minden igénynek megfelelő eke. A kiállításon láthattuk a Ma­gyar Népköztársaságból beho­zott 4 eketesttel felszerelt spe­ciális ekét. A szakemberek úgy vélekednek róla, hogy nap­jainkban ez az eke a legjobban megfelelő a betakarított kuko­ricaföldek minőségi megszán­tására. Tehát azok a gazdasá­gok, amelyek érdeklődést ta­núsítanak az ismertetett eszkö­zök iránt, azaz megszeretnék vásárolni azokat, forduljanak a behozatalt szervező vállalat­hoz. (hoksza) A szocialista együttműködés seregszemléié

Next

/
Oldalképek
Tartalom