Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-28 / 39. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1974. szeptember 28. s Örülnek a munkaérdemrendnek A levicel (lévai) járás valamennyi dolgozója nagy örömmel fogadta a hírt, hogy dr. Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára, a nitrai IX. országos aratási ünnepsé­gen átadta a köztársasági elnök által adományozott ma­gas álamli kitüntetést, a Munkaérdemrendet a járás kép­viselőinek. A járási mezőgazdasági Igazgatóságon járva a nagy eseménnyel kapcsolatban a következőket mondották: Milan Smolka mérnök, a IMI igazgatója: — Ml mező­­gazdasági dolgozók rendkívül örülünk, hogy a legfel­sőbb párt- és kormányszervek a Munkaérdemrend ado­mányozásával értékelik a sokéves igyekezettel megszol­gált eredményeinket, amelyeket az SZLKP JB és a párt­­szervezetek vezetésével, a nemzeti bizottságok, až efsz­­tagok, az állami gazdaságok, a mezőgazdasági szolgál­tatási üzemek, valamint járásunk többi dolgozóinak se­gítségével értünk el a járás mezőgazdasági üzemeinek termelésfejlesztése terén és az ez évi aratásban. Külön öröm számomra, hogy a mezőgazdasági üzemek, az Agrokomplex dolgozói érdemlegesen hozzájárultak nem­csak a mezőgazdaság, de a lévai járás fejlődéséhez is. Tudjuk azt is, hogy az ipari munkásság, a gép- és vegy­ipar, a hatékony növényvédelem, a tudomány eredmé­nyeinek felhasználása és a nemzetközi összefogás — de főleg a szovjet nagyhozamú vetőmagok — nélkül aligha foglalhatnánk el azt az előkelő helyet a termelés rang­létráján, amelyre járásunk mezőgazdasági dolgozói — a többi dolgozók segítségével — felküzdötték magukat. A rangos elismerés, a Munkaérdemrend, további sikerek elérésére kötelezi járásunk valamennyi mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozóját. Pavol Bukoven, a JMI főmérnöke: — Számomra is, mint minden mezőgazdasági dolgozó, és becsületes hon­polgár számára a levicei járásban nagy örömöt jelent ez a magas kormánykitüntetés. Az öröm mámorában sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a járás nem min­den dolgozója, mezőgazdasági üzeme egyenlő részese a sikernek, őszintén mondom, a járás 69 mezőgazdasági üzeme közül egyelőre csak 39 efsz, és 1 állami gazdaság dolgozóinak adjuk át a kitüntetés más,át. A többi mező­­gazdasági egység dolgozói két éven belül részesülhetnek a közös sikerben, azonban csak akkor, ha becsületes helytállással, jó gazdasági eredményeket érnek el. Na­gyon b(zom benne, hogy a lemaradozók is felzárkóznak a legjobbak sorába és részesülnek majd mind a kitün­tetésben, mind a jól végzett munka örömében. n! Považský Nitra város szeptemberben a me­zőgazdasági kultúra jegyében élt, fokozottabb mértékben az előző éveknél. Ez természetes, hiszen a SZNF 30. és a szocialista mezőgazda­ság 25. évfordulója járult hozzá még tartalmasabbá tételéhez. A szeptember 7-én és 8-án tartott IX. országos aratási ünnepély minden tekintetben színvonalasabb, tartalma-Ilyen szépet még nem láttam sabb volt, mint az azelőttiek. A mező­­gazdasági dolgozók pártunk és kor­mányunk küldöttségével és dr. Husák elvtárssal az élen csaknem öt órán át meneteltek, rendezett sorokban, fe­gyelmezetten. Minden évben megte­kintettem a felvonulást, de ilyen szé­pet mindeddig nem láttam, mint ami­lyen a mostani volt. A jubileumi AGROKOMPLEX ’74 szeptember 15-én zárta kapuit. Igazi élményt nyújtott nemcsak a nemzet­közi sikerű kiállítás, hanem a kultu­rális műsor is, amelyre naponta sor került. Legkésőbb zárt a mezőgazdasági képkiállítás, amelyet a Nitrai Kerü­leti Képtár összes termében rendez­tek, s szeptember végéig tartott. A verniszázs már jelezte a nagy sikert, hiszen a megnyitón többszáz ember vett részt, jóval megelőzve az orszá­gos aratóünnepélyt. Védnöke volt en­nek a kiállításnak a Mojmírovcei Efsz, s a kulturális műsort is az itteni alapfokú iskola „Zbojník“ együttese nyújtotta. Naponta százak tekintették meg a mintegy kétszáz képzőművész alkotásait; festményeket, szobrokat, amelyek mezőgazdasági jellegűek vol­tak. A szocialista mezőgazdaság győ­zelmiét fejezték ki. A kiállított képek főleg a nitrai képtár tulajdonát ké­pezték. Az elismerés leginkább a rendező­ket, a Szlovákiai Kultúrügyi Miniszté­riumot, a Nitrai Kerületi Képtárt és a Szlovák Képzőművészeti Alapot il­lett. Mártonvölgyi L. Ľ. Krizán: Aratás a Kajali Efsz-ben (olajfestmény) О A hátsó falak a Lenin-sarokkal. (Molnár J. felvételei) r Értékes kiállítás Félmilliós társadalmi munka A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. év­fordulója tiszteletére széleskörű mun­kakezdeményezés, valamint szocialis­ta verseny bontakozott ki Vojnicén (Bátorkesziben), amelybe 1870 ember — s azok közül 465 fiatal — kapcso­lódott be. Az új kultúrház és a 2. szá­mú óvoda építési munkálataihoz já­rultak hozzá, valamint 3 hektárnyi zöldövezetet és a középületek, gazda­sági épületek környékét hozták rend­be. A 20 330 óra társadalmi munka értéke meghaladja a félmillió koro­nát. . (miriák) Traktoros verseny Immár nyolcadszor rendezték meg a kerületi szántóversenyt Közép- Szlovákiában, ezúttal a Rim. Sobota-i (rimaszombati) járás Simonovcei (ri­­masimonyi) szövetkezetének szántó­földjén. A vetélkedő résztvevői — a járási versenyek 19 győztese — három kate­góriában mérték össze ügyességüket, s szaktudásukat. Míg a kerületi verseny értékelése folyt, négy magyarországi traktoros mintaszántását láthatták az érdeklő­dők. A csehországi Tachovban e hó 22— 24 között lebonyolított országos ver­senyen ilymódon, mint kerületi győz­tesek vehettek részt: Gábry Elemér, Lenártovce (Lénártfalva) szövetkeze­téből, Cslkfejes László Rimaszombat­ból, Árvay Béla a martinovái Efsz-ből, Jozef Michalik Pohárról, Stefan Ha­rag a Nitr. Rudno-i Állami Gazdaság­ból és Alexej Dekyš a vtáčníki szö­vetkezetből. (pálházy) A Kráľ. Chlmec-1 (királyhelmeci) művelődésháza bejáratánál díszes pla­kát hívja fel a járókelők figyelmét arra a kiállításra, amelyet a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tisz­teletére nyitottak meg. Molnár János reprofotográfiái megrázó erővel hat­nak a látogatóra, felidéžve a Szlovák Nemzeti Felkelés véres napjainak em­lékeit — Banská Bystrica környéké­ről. A kiállítás megnyitásával egyidőben adták át rendeltetésének a Forradal­mi hagyományok szobáját is, amely büszkesége e városnak. Érdemes meg­nézni a gazdag fényképanyagot, amely a történelmi múltból, a város írott emlékein keresztül a máig vezeti el a látogatót, Külön tablón láthatjuk a veterán kommunista hősök — Leczo Mihály és a többiek — néhány emléktárgy­fotóját, fontos dokumentumokat, majd a LENIN-sarok fölötti rész emléket állít azoknak a még élő elvtársaknak, akik közvetlen résztvevői voltak a Szlovák Nemzeti Felkelésnek. „A ma építői“ tablón a szépen fej­lődő, lüktető város találó dokumen­tumai között láthatjuk Brezsnyev elv­társ ágcsernyői látogatásáról, ugyan­csak Molnár János fotóját. A kiállítás naponta reggel 8-tól délután 16 óráig tart nyitva. —aí— %ŽS I Részlet a Forradalmi hagyományok szobája kiállítóterméből. Jogtanácsadó • A szövetkezeti tagok szabadságigénye A mezőgazdasági szaktanintéze­” tek tanulói jó tanulmányi ered­ményükért, valamint szorgalmas mun­kájukért az idei nyáron is szervezett üdülésen vettek részt. Többen voltak külföldön, a Fekete-tenger, iletve a Balaton partján. De itthon is van lát­nivaló és sok szép hely. Hazánkban igen kedvező körülmé­nyek között lehet üdülni és pihenni. Társadalmunk nem kis áldozatot vál­lalt, hogy ezt lehetővé tegye. Csodá­latos hegyeink, tavaink, valamint mesterséges víztárolóink adják meg a megfelelő keretet az üdülésre és a sportolásra. Történelmi nevezetessé­gű helyek és műemlékek megtekin­tésre várnak. Az idén a 30. évforduló miatt az első helyet a Szlovák Nem­zeti Felkelés foglalta el. Ifjúságunk kegyelettel keresi fel azokat a helye­ket, ahol több nemzet fiai, a proletár­nemzetköziség szellemében hősiesen együtt harcoltak a gyűlölt fasizmus ellen. A délszlovákiai körzet egyik cso­dálatos természeti tüneménye, a Zá­­dielska dolina (a Szádelői völgy) szép erdőkkel körülvett környezetében üdült 1974. július 22-től augusztus 17-ig a Rimavská Sobota-i (rimaszom­bati), šamoríni (somorjaí), galántai, medzevi, Liptovský Míkuláš-i, želov­­cei (zsőlyi), budinericei, Nová Baňa-i, holíői és strážskéi mezőgazdasági szaktanintézet 160 tanulója. Szép és egészséges környezetben mászkáltak gondtalanul a majdnem 400 méter magas karszí csúcsain. Felmentek a Hollósziklára és a Haőavára, lemász­tak a Hóverembe, sőt benéztek az Ördögverembe is. A sziklacsúcsokról szemlélték a Bódva völgye halasta-Számvetés a nyárról vait, valamint a völgy déli hegyolda­lán felépült modern cementgyárat. A gyalogos turistautakat társasuta­zásokkal tarkították. Megtekintették a Krásna Hőrka-i várat a benne elhe­lyezett múzeumot, az Andrássy-mauzó­­leumot, a betléri kastélyt és arboré­tumot, Rožňavát (Rozsnyót), ahol megismerkedtek a város történelmé­vel, forradalmi múltjával és természe­tesen a jelen rohamos fejlődésével. Medzeven (Mecenzéfen) megnézték a ma már múzeum-jellegű vasmegmun­káló manufaktúrát, ahol a középkor­ban, de még nemrég is gyártották a mezőgazdasági szerszSmokat, kapát, ásót, ekét, kaszát, de ha kellett kar­dot is. Jasová és Ochtina cseppkő­barlangjait és a dobálnál völgyzáró­gátat. Sokat sportoltak. Legszívesebben röplabdáztak, badmintonoztak. A sportversenyek győztesei díjakat kap­tak. e Pedagógusaik vezetésével műsoros estéket rendeztek, amelyeken főleg a lányok szorgoskodtak, szavalással, rö­vid színdarabokkal, tánccal, dallal. Dicséretet érdemelnek a strážskéi, a želovcei és a Liptovský Mikuláš-i leányok. A fiúk inkább a tábortűz körül szorgoskodtak. Nagyon ízlett nekik a sült szalonna. Sok barátság született az egyes is­kolák között, de természetesen töb­ben személy szerint is megkedvelték egymást. Sokan nagyon szomorúak voltak a búcsú pillanatában. Az üdü­lés — felfrissülés, új erő gyűjtése a jövő feladatainak sikeres megoldásá­hoz. Ennek az üdülésnek a résztvevői is új erővel indultak az új iskolaévbe, hogy feladataikat sikeresen teljesít­hessék, s szocialista mezőgazdasá­gunk egy-két év múlva új szakember­­gárdával gyarapodjék. Hálásak a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetségének, amely ezt az üdü­lést lehetővé tette nekik. A. Belke Ami a szövetkezeti tagok szabadság igényét illeti, a szövetkezeti gazdál­kodás kezdetén a földművesszövetkezti jog nem intézkedett a tagság sza­badságáról. Ennek következtében az efsz-ek többsége nem is adott a tagjai­nak üdülés, pihenés céljából fizetéses szabadságot. A mezőgazdasági és ipari dolgozók munkafeltételei közötti különbségek folyamatos eltávolításával összhangban, valamint az efsz-ek' gazdasági meg­izmosodása kövekeztében az efsz-ek VI. országos kongresszusán elfogadott javaslat szerint az efsz-ek mintaalapszabályzatát 1964-ben módosították, a szövetkezetek alapszabályzatába foglalták, hogy a szövetkezeti tag üdü­lés céljára szabadságot kaphat. A szövetkezeti tagok szabadságát részletesen az 1964-ben elfogadott efsz minta-, mnnka- és házirend tartalmazza. Azokból a feltételekből indul ki, amelyek bennefoglaltatnak az alkalmazottak üdülési szabadsága munkajogi rendelkezéseiben. Abban az esetben,' ha a szövetkezet úgy döntött, hogy tagjainak szabadságot juttat és ezen döntését alapszabályába, valamint munka- és házirendjében lefektette, akkor a szövetkezet tagjainak szabad­ságra jogigényük van. A szabadság iránti jogigényt, valamint ennek terjedelmét az egyes szö­vetkezetek belső jogrendje állapítja meg. Mérvadó feltételek közé tartozik a tag tagságának időtartama, végzett munkája, valamint életkora. Az efsz meghatározza a szabadság időtartamának alsó határát, amelyet bizonyos előirt feltételek teljesítése alapján meg lehet hosszabbítani egé­szen a Munkatörvénykönyv által megszabott határig, vagyis négy naptári hétig. A szabadság megszabásánál csak azon munkát lehet figyelembe venni, amelyet a tagság sajátmaga teljesftett. Nem számítható be a családtagok által teljesített munka. Az efsz tanulóinak (tanoncainak) — úgy mint egyéb ipari tanulóknak —­­négy naptári hét szabadság jár. Az üdülési szabadságok juttatására a szövetkezetek naptári tervet dol­goznak ki, amelyet a vezetőség hagy jóvá. Az egyes tagoknak szabadságot akkor kell tervezni és juttatni, ha azáltal a szövetkezet semmilyen üzem­­részlegén sem keletkezik fennakadás, vagyis a szabadságok nagy része ne essék a mezőgazdasági csúcsmunkák idejére. Ennek ellenére nem lehet teljesen kizárni a nyári szabadságolást, mert akkor szervezik a fiatal szö­vetkezeti tagok üdülését, valamint a külföldi társasutazásokat. A készülő mezőgazdasági szövetkezei! törvényjavaslat, amelynek téziseit az Efsz-ek Vili. kongresszusa 1972-ben megvitatta és jóváhagyta, javasolja, hogy minden szövetkezeti tagnak olyan feltételek szerinti szabadságra le­gyen igénye, mint ahogy azt a Munkatörvénykönyv nálunk minden alkal­mazottnak megszabja. A szövetkezeti tagol; üdülésével kapcsolatos szabad­ság törvényes rendezése csak elősegíti szocialista társadalmunk érdekébeif végzett munkásságának igazságos értékelését. JUDr. MICHAL DURDIAR

Next

/
Oldalképek
Tartalom