Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-21 / 38. szám
1§74. szeptember 21 SZABAD FÖLDMŰVES, 15 A telelés kérdésében rengeteg megfigyelés, tapasztalat Jelent meg már a méhészeti Irodalomban. Mindezek ellenére sem nálunk, sem külföldön nincs kialakulva végleges megoldás a fészek takarására, a kaptár szellőztetésére, az élelem mennyiségére és minőségére. Taranov és Mihailov a kö-Járölt teljesen lezárták, a felsőt félig nyitva hagyták és ferde deszkával védték. Az április 10-én megejtett ellenőrzés alkalmával e családoknál nem találtak nedvességet, ezek fogyasztották a legkevesebb táplálékot. A flasítés a 12 keret közül 8—10-et foglalt el. Ezek a családok Idényben 84 kg mézet adtak, míg a szellőzéssel telelt családok 56—60 kg-ot. A szellőztetett családok nem adtak rajt. Az élelem fogyasztással kapcsolatban közli, hogy ha valami ok miatt a méhek többet fogyasztottak (szellőzés, takaratlanság, zavarás), elhasználódnak, tél végéig legyengülnek és tavasszal nehezen erősödnek meg. Rozin szerint a taka-Kutatók vetkezőket írják: ősz felé a méhek tevékenysége és ezzel együtt anyagcseréje minimálisra csökken. A tevékeny Időszakban a méhek testében oxigénigényes, (aerob) folyamatok, télen oxigénmentes (anaerob) folyamatok mennek végbe. Az erős szellőzés csökkenti a fürtben a széndioxid menynylséget, ami károsan befolyásolja a méhek telelését. Megállapítják, hogy a telsőbbrendü állatoktól eltérően a méhek 5 % oxigént tartalmazó levegőben Igen Jól megélnekl Természetes körülmények között a méhek nyári kijárőjukat télre majdnem teljesen elzárják propolisszal. A faodúban fejük felett minden nyílást gondosan eltömnek és soharatlan családok' 1961-ben 13,8 kg, 1982-ben 14,5 kg mézet fogyasztottak! A Pfiela szerint a méhek csendesebben telelnek, ha a kaptár levegőjében valamelyest megnövekszik a széndioxid mennyisége. Ilyen körülmények között az anyagcsere a méhek testében lassúbb és a telelés nyugodtabb. Kísérletekkel megállapították, hogy melegen takart méhcsaládok átlagban 1,1 kg élelemmel kevesebbet fogyasztottak a hidegen tartott családok fogyasztásával szemben. A melegen takart családoknak a legelő kezdetén 17 %-kal több Hasítása, 22 %-kal több méhe volt, 52 %-kal több mézet és 71 %-kal több a méhek sem képződik fészkükben lentről felfelé irányuló légáramlat. Azt ajánlják, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a fürtben minél több széndioxid képződjék. A. G. Gubin és Szmaragdova 1946-ban végzett kutatásaik alapján megállapították, hogy a méhek kevés oxigént és sok széndioxidot tartalmazó levegőhöz alkalmazkodtak. Ennek különösen a fürtbe tömörült méheknél a téli időszak alatt nagy a fontossága. A széndioxid lelassítja a méhek életritmusát, csökkenti az élelem fogyasztást és elősegíti a munkaképesség fenntartását. Taranov megállapítja, hogy ha az alsó kijárót teljesen lezárjuk, a felsőt pedig 2 viaszt termeltek, mint a nem takart családok. A kaptár szellőzésével kapcsolatban Szavinov arra a következtetésre jut, hogy semmiképpen sem ajánlatos mind a két kijárót nyitva tartani, ez biztosítja ugyan a nedvesség eltávolítását, de elkerülhetetlenül a fészek lehűlését és a széndioxid elvesztését okozza. Több éven át végzett kísérletei szerint a felső kijárónak a fürt fölött és a táplálék alatt kell helyet foglalnia. Fekvökaptáraknál a kaptárfenéktől 17—19 cm-re elhelyezett 2 cm átmérőjű kijárót a méhek akkorára propollszózzák, amennyire ezt a legjobbnak tartják. A széndioxid jelenléte előnyösen hat a méhek telelésére. A átteleltetéséröl cm-re hagyjuk nyitva, a kaptár belsejében sokkal melegebb lesz, a fürtben képződő vízgőzök pedig eltávoznak anélkül, hogy a kaptárfalon lecsapódnának. Ha az alsó kijárót hagyjuk nyitva, az első fagynál a méhek a keretfedő alá húzódnak, ami nagyon káros, mert a fürt felett nem áll élelem a méhek rendelkezésére és éhen pusztulhatnak. Megállapítja, hogy a takart, alul zárt kijáróval teleltetett családok teleltek a legjobban, ezek fogyasztották a legkevesebb mézet, a méhek vastagbelében itt találták a legkevesebb ürüléket, a legkevesebb elhullást ezeknél a családoknál tapasztalták és a szellőztetett családokkal szemben 47 %kai több fiasítást találtak. Csiglincev szerint a fészket annyi keretre kell csökkenteni, amennyit a méhek sűrűn fednek. Bőséges jó élelemről kellett gondoskodni. A kereteket vászonnal takarták, föléje vastag réteg papírt, erre párnát helyeztek. A kaptárak alsó kíméltek Jól elviselik a 10 %-os széndioxid mennyiséget, ami rendes körülmények között csak 0,03 %. Nagyobb széndioxid tartalomnál csökken a méhek anyagcseréje, kevesebbet fogyasztanak, jobban telelnek. Barisnyikov szerint télen a méhek nem képesek szellőztetni a kaptárt és a hőmérsékletet csak a fürtön belül szabályozzák. Az alsó kijárót hibásnak minősíti, mely csak arra Jó, hogy a fészek lehűljön, a méhek ne legyenek képesek jó telelésükhöz a széndioxidot viszszatartani a fürtben. A széndioxid nehezebb a levegőnél, kis hővezetőképesség<agel rendelkezik, fékezi az anyagcserét, általa sok mézet takarítunk meg. Ha az alsó kijárón kiömlik a széndioxid a méhek nyugtalanná válnak. A felső kijáró biztosítja a fölös nedvesség eltávolítását és a méhek jó telelését. A kizárólag felső kijáróval rendelkező kaptárakból a méhek korábban repülnek ki tisztulásra. ' O. Gy.) A karikási fácántelep. Fácánoktól hangos a völgy Ki gondolta volna 1963-ban amikor Karikáson a Veiké Krtiš-i (nagykürtösi) járásban létrehozták a fácántelepet, hogy ez a kezdetleges létesítmény nem egészen tíz év után Szlovákia legproduktívabb telepévé válik. Azóta sok minden történt ebben a völgyecskében. Kezdetben a tojásokat a természetben gyűjtötték össze. Később amikor megfelelő feltételeket teremtettek (1969) és keltetőgépet is vásároltak, a saját alapállománnyal egyre Jobb eredményeket értek el. Különösen javult a helyzet, amikor üzembe helyezték a két olasz gyártmányú keltetögépet, melyek teljes automatikám működnek. Ebben az évben 25 ezer fácáncsirke kelt ki a telepen. Ján Merka a telep vezetője elmondta, hogy nagyon elégedettek az állományban levő 1053 tojóval, mert ebben az évben több mint 43 600 tojást adtak, tehát egyedenként 41,4 átlagot értek el. Ezt a jó átlagot ugyan még javíthatnák, azonban ez nem is fontos, ugyanis a több tojás nem lenne kellő minőségű. Azt is elmondta, hogy a legjobb fácánok az első kelésből származnak, s ezekből kerülnek ki a következő évben a tojók. A Karikás-i telepen főképpen a mongol-fajta tenyésztését szorgalmazzák tiszta vérben. Csak kisebb mennyiségben (1—2 százalékban) akadnak más fajták, mint például a királyfácán, a thenobróc és a formazán. A fácán-telep már túl van a föidénven. A kis fácánok életük első napjait az ún. etázsnevelőben töltik el, ahol 30 fok C körüli hőmérsékleten bőségesen táplálják őket. A hőmérsékletet naponta csökkentik, i ezzel hozzászoktatják őket a csarnok 24—28 fokos hőmérsékletéhez. Ha kedvező az időjárás, onnan a kifutóba engedik őket, ahol herét csipegethetnek. A szépen fejlődő fácánok aztán a klimatlzáclós ketrecbe kerülnek, ahol még némi födél védi őket az időjárás viszontagságaitól de itt szoknak hozzá a természetes feltételekhez is. Nyolc hét után a fácán-telep dolgozói véglegesen kieresztik a szabadba védenceiket. A telep melletti kertben kapnak helyet a szépen tollasodó fácánok. Ott bőségesen táplálják őket, s csak hosszabb idő után távoznak el végleg. A legtöbb fácán 300 hektáros körzetben tartózkodik, ahol megfelelő mennyiségű és minőségű élelmet talál. Ebben a körzetben a vadásztársaság mintegy 18 hektáron kukoricát, cirkot, búzát és árpát termel a szétszéledt fácánok részére, hogy megfelelő mennyiségű élelmet és búvóhelyet találjanak. A karikási védett fácántelep 3260 hektár területen gazdálkodik. A telep környékét előszeretettel látogatják különböző ragadozók. Ezek ellen védekeznek. A legnagyobb kárt a szarkák, a varjak és a rókák okozzák. A múlt évi nyilvántartás mutatja hogy 280 ragadozó madarat sikerült ártalmatlanná tenni a telep dolgozóinak. Idén 10 ezer fácánt engedtek szabadon, a többit az állami vadászterületek vásárolták meg. A telepen jelenleg is serényen folyik a munka, újabb helységeket adnak át, hogy még korszerűbb, jobb körülmények között dolgozhassanak a Modry Kameň-i Erdészeti Üzem fácántelepének a dolgozói. Nagy László Kiengedésre táré fácáncsibék. A rókák védelme veszettség ellen Nyugatnémet kutatók új módszert találtak a veszettség leküzdésére. Rókákkal olyan ivóvizet itattak, amelybe veszettség elleni oltóanyagot — legyengített vírusokat — tettek. Olyan állatokat használtak fel, amelyeket fiatalkorunkban a szabadban fogtak, és amelyeket az orvosok folyamatosan ellenőrizni tudtak. Oltás után a rókák vérében antitestek képződtek: az állatok védetté lettek a veszettség vírusával szemben természetes fertőzés esetére is. De mivel az oltás magukkal a vírusokkal történt, meg kellett vizsgálni, hogy azokat nem választja-e ki az éllatok szervezete, és nem szórja-e szét. Ezt a beoltott állatokkal együtt élő és nem oltott kontrollállatokon vizsgálták. A kontrollállatok továbbra sem termeltek antitesteket a veszettség ellen, így bebizonyosodott, hogy az oltóanyag ártalmatlan. Beoltottak egy mesterségesen megtermékenyített nőstény rékát is. Ez a róka az anyatejjel ellenanyagokat adott tovább ivadékainak, amelyek így kielégítő ellenállóképességet szereztek. E tapasztalatok alapján a jövőben oltóanyagot tartalmazó csalétket kívánnak elhelyezni a rókalyuk előtt. A hatást leronthatja, hogy a rókák a csalétkekkel szemben rendkívül gyanakvónk. D. T. KUlömböző versenyek előzték meg a rusovcei (oroszvárt) aratási- és békeünnepélyt. A győzteseknek járó tárgyi jutalmak átadására másnap délután, a kulturá Ils műsor vége feló került sor. Fejők, labdarúgók, traktorosok és horgászok váltották egymást a szabadtéri színpadon, nem kis izgalommal. Az utóbbiak különböző horgászati kellékeknek örvendhettek. jogosan, megérdemelten. Sorrendben: Öuriga Imrich, Gábor jános, Baranovics Sándor, Krist Stefan, Klobučník Peter és Kováčik Pavol. hahotája, derülése közepette, dupla csomagolásban, igazán finom illatú pipereszappan-kollekciót vett ét, hogy legyen mivel kezet mosnia, ha partra vonszolná élete legnagyobb kapitális halát... Persze, a Jótékony humor se hiányzott. A hatodik helyre érdemesített Kovácsik bácsi — aki úgy puccba vágta magát, mint egy diplomata, vakítóan fehérlett az inge, az üstöké, s apró szeme villogása huncut emberre vallott —, a közönség jóízű Ami késik, nem múlik! — tartja a szólás-mondás. Pali bátyönak, s a többi győztesnek erőt, egészséget, s bőséges halfogást kívánunk.. .1 Felvételeink a tárgyi jutalmak átvételének boldog pillanatait érzékeltetik. Szöveg és képek: nki Műléggyel balinra Egy nyári napon barátommal felkerestük a ballnjairól híres duzzasztót. A balin rabolt. Gyorsan összeállítottam a felszerelést: 240 cm hosszú pergető bot, élőké, 1 dkg-os szivarólom, csehszlovák peremfutő orsó harmincas zsinórral. Az élőkén a szlvarőlom, a legyek egymás közti távolsága 80—60 cm. Sajnos, azonban mintegy kétórás dobálás után, még csak kapásom sem volt. Közben a rablás Is megszűnt. Leültünk reggelizni. Szokásom szerint, továbbra is a vizet figyeltem. Egyszeresek látom, hogy káposztalepkék sokasága lepi el a duzzasztó vízfelületét; röpködnek, majd rajokba verődnek. Valamitől megijedtek volna? Alattuk pedig burványt vet a víz ... Ballnok kapkodják a káposztalepkéket! A reggellzés azonnal abbamarad. Az élőkére a szivarőlom mellé, két egyforma fehér műlegyet, a barna márciusi pille fehér testű változatát (Silver March Brown) kötöm fel és újra megkezdem a pergetést. Az első dobás után, néhányat fordítok a peremfutő orsó hajtőkarján, máris érzem a megszokott ütést. Tovább csévélem a zsinórt, újabb ütés a boton és hamarosan két balint szákolok. lemét dobok, újra kettős fogás. Egy 2,5 és 1,5 kg-os. Tovább nem merek dobálni, hiszen ha két nagy balin kapja el a műlegyeket, esetleg elszakadhat az élőké. Szivarólommal és egy léggyel folytatom tovább. Most már száguldozva rabolnak a balinok és ltt-ott kiugróinak a lepkék után a vfzból. A vad rablás addig tart, amíg a káposztalepkék el nem tűnnek a duzzasztó környékéről. Ennek az eredményes és általam állandóan használt műlégynek az összeállítását, az érdeklődő horgásztársaimnak elmondom. Vékony, fehér test, vékony ezüst (lametta) csíkkal. A gallér, a szárny és a farok szintén fehér. Jól kikötve szemre is tetszetős. Horognagyság 3 nullás, akár egyes, akár hármashorogra kötjük. Sok esetben — mint a példa is bizonyítja — csak úgy van eredmény, ha a horgász a balinnál is ravaszabb. Fazekas Károly
