Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-14 / 37. szám

Mit okoz az Az ásványi anyagok közül a kalcium és a foszforeUátás bármely hibája súlyosan veszé­lyezteti a baromfi termelését és egészségét. Különösen súlyos károsodás — angolkór — kelet­kezik a növekedésben levő ba­romfiban. (Az angolkóros csi­bék nem szívesen mozognak, az etető mellett ts ülnek vagy csánkjukra támaszkodnak. A csőr, a fejtető csontjai feltű­nően puha, a mellcsont taréja elgörbül. Elgörbülnek és meg vastagodnak a lábszárcsontok, a lábújjjak is, és mindez igen fájdalmas. A fejlődés megáll. Néha görcsökben megnyilvánu­ló, bénulásszerű mozgászava­rok lépnek fel s ilyenkor gyor­san bekövetkezik az elhullás is. Mindezek a tünetek az átla­gosnál jobban fejlett egyedeken a legjellegzetesebbek. A felnőtt baromfi szervezetében csont­­gyulladás következik be, a csontok törékennyé válnak. Csökken a tojáshozam. Nagy tojáshozamú állományban gya­kori a kalciumhiány miatt a hash á r ty agy ulladás. Nátriumhiány. Anyagforgalmi zavarokat okoz, a fejlődés le­lássál, vagy megáll. Konyhasó formájában adjuk. Mangánhiány. A csirkéknek perózist okoz. A tyúkok tojásai­nak héja vékony, törékeny, majd csökken a termelés. Rossz a kelthetőség, vagy az embrió­halandóság, gyakori az általá­nos vizenyő. (A periózisnál sú­lyos elváltozás alakul ki a lá­bon. Amikor e betegség bizto­san felismerhető, gyógyító be­ásványi anyagok hiánya? avatkozás már nem lehetsé­ges. | A vas. A vörösvérsejtek he moglobinjának alkotórésze; vas nélkül a szervezet nem tud he­moglobint szintetizálni. Cinkhiány. Növekedésben va­ló visszamaradást, a takarmány értékesítés és a tollasodás rom­lását és a csontfejlődés külön­böző zavarait Idézi elő. Réz hiányában a vér hemo­globinjának szintézise nem me­het végbe, gyakori az erek fa­lának repedése. Hiánya hozzá­járul a perózis keletkezéséhez is. jód hiányában a pajzsmirigy nem termel hormont, emiatt a növekedés megáll, s a felnőtt egyedek anyagcseréje renyhéb­bé válik és a termelés csökken. Fordítsunk nagy gondot ba­romfiaink megfelelő takarmá­nyozására, mert sajnos, a fia­talkori anyagforgalmi betegsé gek tenyésztési célra teljesen alkalmatlanná teheti a csirké­ket, az Ilyen hlánybetegségek­­böl kiláboló csirkékből jő tojó már sohasem lehet. Különösen fontos a csontfejlődésben sze­replő anyagok hiánytalan bizto­sítása, mert ezek hiányában maradandó jellegű, helyre nem hozható károsodások következ­nek be az állat szervezetében. Cs. L A napraforgó-pogácsa takarmányértéke A dániai állattenyésztési ku­tatóintézetben takarmányozási kísérleteket végeztek broiler­­csirkékkel annak megállapítá­sára, hogy a napraforgó-pogá­csa milyen arányban helyette­sítheti a szójapogácsát a takar­­mány-receptúrában. A vizsgált extrahált napraforgónak a kö­vetkező beltartalml értéke volt (százalék); Nedvesség < ■ • < . 8,25 Hamu 5,91 Fehérje ••••■» 32,42 Zsír ■ ■ я ■ lit 1,49 Nyersrost . i i ■ . 23,37 Nitrogénmentes anyag 28,56 A napraforgó-pogácsa a broi­­lertakarmány szójapogácsa tar­talmának egyharmadát minden hátrány nélkül helyettesítheti, ha az összmennyisége nem éri el a takarmány 6 százalékát. A szója kétharmadának helyet­tesítésekor kisebb mérvű nö­vekedés-lemaradást és takar­mányértékesítési romlást ész­leltek. Aminosav-klegészítés esetén javult a növekedés — ezt különösképpen akkor ész­lelték, ha akár a szója-, akár a napraforgó-pogácsa aránya 18 százalék volt a takarmány­ban. Lysinnel vagy methioninnel, avagy mindkét aminosavval ki­egészített takarmány növeke­­désjavító hatása 14 napos kor­ban mindenkor tapasztalható volt. Kiugróbb eredményt értek el abban a csoportban, amely­nek takarmányában 18 száza­lék volt a napraforgó-pogácsa aránya. Ennél a csoportnál a kontrollal szemben — tehát amelynek a takarmányában nem volt aminosav-kiegészítés — a növekedési többlet 32 szá­zalék volt. Ezzel szemben a nö­vekedési különbség, amelyet az amlnosav hozzáadása idézett elő, kitűnt a negyedik-ötödik héten, ha a napraforgót és szó­jadarát kombinálva adagolták a takarmányba. A tisztított vágottsúly annak arányában javult, amilyen mér­tékben több napraforgódara szerepelt a takarmányban. Ezt tovább javította az aminosav­­kiegészítés. jobb volt a nőivarú csirkék vágóértékesítési ará­nya. V. B. Tarka óriás nyúl (Obrovitý strakoš- OS) Лх irodalom német óriás nyúl (NS) elnevezés alatt is ismerteti. Németor­szágban és Belgiumban nemesítették ki az eredeti parlagi tarka nyulakból. A nyúlfajták nagy csoportjának tagja, ame­lyekre jellemző a szőr színezete. Az ala­pot a fehér szín képezi amelyen színes foltok, vagyis rajzolatok helyezkednek el szabályos elrendeződésben. A tarka óriás nyál a következő rajzolaté: lepke, arc­­foltok, szemgyűrük, színes fülek, angol­nasáv, oldalrajzolatok. A lepke két szárnyból összetevődé rajzolatot alkot, tulajdonképpen a felső ajkakat keretező, jobbra és balra széthelyeződő töltőkből áll, amelyek törzse tüskének nevezett nyálványt alakít ki az orr középvonalá­ban. A lepkének nem szabad egészen az alsó ajakra érnie. A szemgyűrük a sze­mek szegélyei, amelyeknek jól zártaknak és lehetőség szerint egyformán szélesek­nek kell lenniük. Az arcfoltok kb. 1 cm átmérőjűek és nem szabad sem a lepké­vel, sem a szemgyűrűvel érintkezniük. A főlek egészen a fültövekig tisztán szí­nezettek és élesen elhatároltak a fehér homloktól. A tarkától a farokvégig a ge­rincvonalon 2—4 cm széles csík húzó­dik végig, amelyet angolnasávnak neve­zünk. Az oldalrajzolatukat az angulnasáv mentén széthelyezkedö foltok alakítják ki. mégpedig a test hátsó részén. Rend­szerint 5—8 ilyen folt található a nyá­lon; ezeknek a foltoknak jól körülbatá­­rollaknak kell lenniük és sohasem sza­bad érinteniük az angolnasávot. A tarka óriás nyúl eléri a 6 kg súlyt, a legkisebb engedélyezett súlya 4,5 kg. A tarka óriás nyúlnak hatalmas teste van és ezért jó képviselője az óriás nyu­­laknak. Általában jelentősen eltérő a cseh tarka nyúltól. Szőre sűrű, testhez simuló és normális hosszúságú. Az alap­szín fehér, a rajzolat fekete vagy kékes­­szürke. Előnyben részesítjük a fekete rajzolatot, a rajzolat más színeződése nem engedélyezett. A szemek a fekete rajzolaté nyíllak esetében sötétbarnák, a szürkéskék rajzolatú nyulak szeme szürkéskék sütétebb pupillával. A fekete karmok nem számítanak hibának. A tar­ka őriás nyúlnak erős, felálló, mérsékel­ten V alakba szétnyíló, jól szőrözött fü­lei vannak. SGLYOS HIBÁK. Ilyen hibák, amelyek miatt a tarka óriás nyulat kizárják a bí­rálatbál, a következők: nem teljes lepke, fehér folt a lepkében vagy az orron, fe­hér szájfolt, nem teljesen zárt szemgyű­rűk vagy érintkezésük a lepkével, a szemgyűrük egybetnlyása a fülrajzolat­tal, folt vagy tüske nélküli arc, színes alsó ajak, az oldalrajzolat egybefolyása az angolnasávval, két foltnál kevesebb folt a test valamelyik hátsó oldalán és két foltnál több a lest valamelyik elülső oldalán (úgynevezett láncszerű foltok), fehér szőrökkel kevert rajzolat, fehér foltok a füleken, 4,5 kg-nál kisebb súly, a cseh tarka nyúlra emlékeztető típus. KISEBB HIBÁK. Ezek közé a hibák közé a következőket számítjuk: nem tiszta rajzolat a fejen és a homlokon, szemgyüruvel összefolyó arcfult, egyen­lőtlenül széles vagy fogazott angolna­sáv; részben megszakított angolnasáv a lapockákon vagy a taroknál (aniennyi­­nyiben a megszakítást a farok nem ta­karja), fehér folttal megszakított színes farokfelület, egyenlőtlen szemgyűrük, rövid tüske, gyenge vagy erősebb oldal­­rajzolat, könnyedén az angolnasávval .egybefolyó oldairajzolut, az angolnasáv­­lioz csatlakozó uldalfoltuk (nem szabad azonban tél soknak lenniük). Ennek a házinyúlnak igen jó a szapo­­rasága és az életképessége, hasonlókép­pen mint a többi tarka nyúlnak. Igen kedvelt Németországban, abol tenyész­tése jelentős elterjedtségnek örvend. A tarka óriás nyél gereznája felhasznál­ható természetes színben, imitációkra kevésbé alkalmas rajzolata miatt. A tar­ka nyulak tenyésztése nem csekély érde­kességgel bír éppen színváltozatokra ha­sadó almai miatt, ugyanis egy alomban tiszta fekete, de tiszta fehér egyedek is találhatók. (—) I MAGYARORSZÁGI TAPASZTALATOK A hagymakutatás országos gazdája az 1970—80-lg terjedő időre a Szegedi Gabonatermesz­tési Kutatóintézet makői hagy­­makutatú osztálya, amely 14 té­makörben 8 intézménnyel koor­dinálja ennek a fontos növény­nek a nemesítését és korszerű termesztését. Ennek az intézet­nek nagy érdeme, hogy helyre­állította a két világháború kö­zötti időszakban leromlott ún. makói hagyma jellemző tulaj­donságait, s így tíz év nemesí­tő munkájának eredményeként, 1957-ben a nemesített makói vöröshagyma állami fajtaelis­merésben részesölt. De a makói kutatóosztály jó munkáját is­merték el akkor Is, amikor az idei bécsi kertészeti kiállításon — a GKI múlt évi termésű hagymájáért — aranyéremben részesítették, valamint elnyer­ték a bécsi mezőgazdasági ka­mara külön díját is. Az Intézet munkájának or­szágos jelentőségét az adja, hogy a magyar hagymatermesz tés túlnyomó többségét adó ún. „nemesített makói“ vöröshagy­ma szuper elit vetőmagját év­­ről-évro zökkenőmentesen és kiváló minőségben a GKI állít­ja elő, s ma már nem található tábláin fertőzött állomány. Ter­mészetesen tovább folyik a faj­­tanemesttés, új fajtajelöltek ki­alakítása Messzemenően figye­lembe veszik e munka során a legfontosabb kereskedelmi szempontokat: a fehérliéjú, nagy testű és a magról Is vet­hető fajtaváltozatokat. Fontos kutatási terület a hagyma nagyüzemi termeszté­sének gépesítése is, hiszen a rendkívül munkaigényes nö­vényre lassan alig akad mun­kaerő. Ez gyorsítja a gépesítés problémájának megoldását. A gépesítési kutató munka fontos eredménye, hogy kidolgozták ■ vöröshagyma ágyrendszerö — művelőutas — termesztési mód­szerét és megoldották a dug­­hagyma komplex gépesítését. Nagy problémát okoz azonban ina még, hogy a géppel felsze­dett dugbagyma nagymennyi­ségű rögöt tartalmaz, ami ront­ja a következő évi vetés egyen­letességét. A hiba megszünte­tése érdekében nagyteljesítmé­nyű dughagymaosztályozó ros­­-át készítettek. A Szegedi Gabonatermesztési kutatóintézet makói hagyma­kutatási osztályának eredmé­nyeiben nagy része van annak, bogy mind a termesztő nagy­­gazdaságokkal, mind más kuta­­ió intézetekkel szorosan együtt­működik. Hiszen a makói gaz­daságokkal együttműködő Ker­tészeti Kutatóintézetben a két­éves hagymanemesítési, vala­mint termesztési és genetikai problémákat kutatják a szak­emberek. A Mezőgazdasági Gép­­kisérletl Intézetben a hagyma­­művelő gépek teljesítményeit értékelik, a Kertészeti Egyetem kutatói a tápanyagellátási vi­szonyokat, a Növényvédelmi Kutatóintézet munkatársat pe­dig a hagymakórokozők bioló­giáját elemzik. A hagyma-pero­­noszpóra elleni védekezésben a Csongrád megyei Növényvédő Állomás segít. A SZÖVTERV raktározási tudományos Intéze­te a tárolás technológiáját dol­gozta ki. A Konzerv- és Papri­kaipari Kutatóintézet a hagy­mafajták ipari feldolgozásának módjait kutatja, míg az Agrár­­gazdasági Kutatóintézet a ter­mesztés ökológiai kérdéseivel foglalkozik. Mindez azt mutatja, széles­körű tudományos összefogásra van szükség ahhoz, hogy egy­részt megóvják — sőt gyara­pítsák — az ún. makói vörös­hagyma világhírét, másrészt ki­dolgozzák azokat a nagyüzemi módszereket, megteremtsék a­­zokat a gépeket és szerkezete­ket, amelyek segítségével ez a régen rendkívül munkaigényes növény nagyüzemi termelésben tenyészhet. Zrínyi Péter Üj fajták és a hagyma gépesített termesztése Az SZSZK-ban a Nové a Sady i Május 9. Efsz termeli * a legtöbb dughagymát, még­pedig összesen 12 hektáron. Az idén kedvezett a hagy­mának az időjárás, s így Michalec Pavol mérnök, a szövetkezet föagronámusa 14 vagon termés értékesíté­sével számol. Ez 1 millió 200 ezer korona bevételt je­lent a közösnek. A termés jelentős részét a Szovjet­unióba és Jugoszláviába exportálják. Beérett a magiiagyma is, amely szintén jó termést ígér. Az agronómus és Pauer elvtárs, a bratislavai Semex n. v. dolgozója ügy véleke­dik, fél millió korona értékű termésre van kilátás a négy hektárnyi termőterületen. (Matis Pavel felvételei.) Csináld magad! Gyüniölcsszedés idején so­kat bosszankodnak a kis­­kertészkedők, hogy a maga­sabban elhelyezett gyümöl­csöket csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudják ágy leszedni, hogy azok meg ae sérüljenek. Nos, ilyen eset­ben hasznos segítőtársnak bizonyul a gyümölcsszedő. Az ábrán látható segédesz­köz elkészítéséhez 3 mm vastag gömbvas pálcára, műanyag zacskóra és egy hosszú rúdra van szüksé­günk. A gömbvasból a zacs­kó nyílásának megfelelő át­mérőjű kört alakítunk ki, majd ugyancsak gömbvasból készítjük el a kis kiugróval ellátott kisebb kört, a „gyü­mölcs-szakitól" is. A zacskót ráerősítjük a nagyobb körre (széleit visszahajtjuk, el­­varrjuk vagy elvasaljnk), majd az egészet felerősítjük a rúdra. A gyümötcsszedő készíté­séhez más anyagból is ké­szíthetünk zacskót, de a műanyag a legmegfelelőbb, mert átlátszó és ez meg­könnyíti a manipulációt A rudat legjobb fából készíte­ni, mert így nem kell gon­doskodni a korrózió elleni védekezésről. —nz— Paradicsommag­kezelés baktériumporral Világszerte élénk érdeklődést keltett kertészeti szakkörökben az a hír, hogy a lett mikrobio­lógiai intézetben a kutatók egész sor olyan baktériumtör­zset tenyésztettek ki, amely a növények levelein, szárain és gyökerein fejlődik, és külön­böző bioaktiv anyagokat, köz­tük a növekedést elősegítő hormonokat, valamint a B-cso­­porthoz tartozó vitaminokat szentetizál. A lett tudósok ki­dolgozták a vízmentes bakté­riumpor előállításának techno­lógiáját is, amelynek nagy sze­repe lesz a jövőben a paradi­csomi magvainak kezelésében: ezzel ugyanis — mint a tudo­mányos kísérletek bebizonyí­tották — a terméshozam 10—-20 százalékkal növelhető. (Nauka 1 Zsízuyi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom