Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-07 / 36. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, \ 1974. szeptember 7. 14. A Rimavská Sobota-i (riniaszom** bati) járás déli részén három szövetkezet társulásával hozták létre a Simonovce-i (Simonyi) szövetkezetét. P á 1 László elnöktől, valamint Bőd László föagronómustól a cukorrépatermesztés helyzete (elől érdeklődtünk, tekintetbe véve az ésszerű gépesítés adta lehetőségek kihasználását a termelés növelésére. Cukorrépa termesztéssel nagyobb területeken a társulás óta foglalkoznak. Három évvel ezelőtt cukorrépát 80 hektáron, az elműlt évben már 100 hektáron, idén pedig 120 hektáron termesztenek. A három szövetkezet társulásában a simimovcein kívül részt vett még Sirkovce (Serke), valamint Driía (Darnya) község szövetkezete. Az új szövetkezet összterülete 2050 hektár, amiből 1350 hektárnyi a szántó. A cukorgyártól Dobrovická-A, -Buéiaiiska, továbbá göngyölt vagy drazsézott Slovmona cukorrépafajták magját kapták vetésre. Eddigi tapasztalataik szerint az itteni időjárási és talajviszonyoknak legjobban a Dobrovická-A fajta felel meg. A Slnvmonát nagyjából egyenlőnek tartják az említett fajtákkal, csupán azt tapasztalták, hogy a Slovinonából sok egyed felmagzik. Ez talán a késői fagyok következménye is lehet. Cukorrépa termesztésük dinamikus fejlődése a gépesítés ésszerű fejlődésével hozható összefüggésbe. Míg 1972-ben a termesztett cukorrépa 80 százalékát gyűjtötték be kombájnnal, addig az azt megelőző években olykor az értékes cukorrépa-karaj 50 százaléka is kint maradt a földeken, mivel fizikai erővel a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem voltak képesek a teljes betakartást elvégezni. Az is fontos tényező, hogy míg régebben a répakaraj a talajtól szenynyezett volt, most az állatok tisztán kapják azt a vályúba. Tény, hogy a gépi betakarítás rendes lefolyása igényesebb munkaszervezést kíván, újabban 3—4 munkacsoport szükséges a répafejeléshez és ugyanannyi a begyűjtéshez, valamint a szállításhoz. Előnyös, hogy a cukorgyár répagyűjtő helyet létesített a szövetkezet területén, s az átvétel a szövetkezet mázsáján történik. Ez nagy időmegtakarítást jelent, ami lehetővé tette a nagyobb vetésterület vállalását. Technológiai újdonság A csehországi Jiöín környékén a főagronómusnak módjában állt részt venni egy-két gyakorlati cukorrépatermesztési bemutatón. Ott látta először a trágyaterítés legújabb nagyüzemi módszerének alkalmazását. Mivel a trágyaterítés hagyományos végzése igen hosszadalmas, ezért újabban 9—10 nagy trágyakupacot létesítenek, amelyek mindegyike 50—50 métermázsa körüli. A trágyát azután robbantással terítik szét, majd leszántják. A robbantásos trágyaterítési módszerrel kapcsolatosan mára Simonovcei Efsz ben megszülettek az első gyakorlati tapasztalatok. Helyes lenne, ha az alakulóban lévő agrocentrumok ezt az új trágyázási módszert jó szervezési felkészüléssel az eddiginél nagyobb területen magukra vállalnák! Mivel ipari trágyák nem álltak kellő mennyiségben rendelkezésre, így leszántásukat az elmúlt évben csupán 50 százalékos arányban végezhették el. Igen fontos egyébként, hogy a répa talaja laza legyen, ezért 30—32 cm mélységű szántást kíván. Ha kemeny a talaj, úgy a répa gyökere igen szétágazik, és a kultúra fejlődése egyenetlen. ,A három község határában egyébként a talaj középkötött és fekete vagy barna jellegű, s tekintettel arra, hogy a Rima folyó völgyéről van szó, elég sok itt a bordaléktalaj is. A folyó szabályozása következtében újabban felszabadult 250 hektárnyi rét és legelő, s ez lehetővé teszi, hogy csak négyévenként kerüljön a répa ugyanazon területre, ami gátolja a kártevők túlzott elszaporodását. Fontos az egyedszám megtartása! Igen fontos, hogy az őszi talajelűkészítés folyamán legalább durván, egyirányban legyen simítózva a cukorrépa területe, hogy tavasszal minél kisebb beavatkozással érjük el a talajnedvesség megtartását és a répavetőmag kelésének egyenletességét. Az idei vetésen az ilyen irányú igyekezet meglátszik. Idén 26 hekiáron drazsézott vetőmagot, 40 hektáron Buéianska, 40 hektáron Slovmona, 20 hektáron pedig Dobrovická-A fajtát vetettek. Az egész területen koptatott cukorrépavetőmagot juttatlak a földbe, beleértve a takarmányozásra szánt cukorrépát is. Öntözést 50 hektáron végeznek, mégpedig 30 hektáron permet formájában, 20 hektáron pedig földalatti árasztással. A talajban lévő tápanyagot csak akkor veheti fel a növény, ha biztosított a kellő talajnedvesség. A répa vetésterület 70 százalékát rákapcsolták a hosticei (geszleti) víztárolóra. Öntözhető területük 251 hektáron alagcsövezett. Szükség esetén 120 mm-nyi vízzel láthatják el a répaterületet. Az elmúlt évben egyébként a répát nem öntözték. Tavaly az átlagos cukorrépa hektárhozam 349 mázsa volt. s remélik az idei termés 30 százalékkal nagyobb lesz. Az elmúlt évben négy parcellán a répa-egyedszám hektáronként mindössze 52—65 ezer volt, ami kedvezőtlenül befolyásolta az átlagos hozamot. Idén arra törekedtek, hogy hektáronként meglegyen a 90 ezer egyed, amit megkövetel a gépi betakarítás. Fontos, hogy a répa egyforma nagyságú legyen, ne bukdácsoljon a répaiejelögép kopirozó szerkezete, mert kidöntögeti a répagyökeret! Ügy tervezik, hogy a jövőben az elért hektárhozain alapján jutalmazzák majd a tagok munkáját. Docens Polievka földrendezést hajtott náluk végre, ami lehetővé teszi, hogy ezentúl egy-két parcellába vessék a cukorrépát. Ez módot nyújt majd arra, hogy mindenki egy parcellába kapja a megmunkálásra kimért cukorrépa területét és így a begyűjtés során értékelhető lesz a szövetkezeti tagonként elért répamennyiség. A kitermelt cukorrépa után métermázsaként 8 korona jutalmat kap majd a szövetkezeti tag. Így az anyagi érdekeltség lép előtérbe, ami remélhetőleg javít a helyzeten. Azelőtt az volt az elv, hogy minél ritkább a répa, annál kevesebbet kell a szövetkezeti tagnak, a részére megszabott parcellán hegyűjtenie. Ezt a múltban megszokták, és most igen nehéz rávezetni a tagokat arra, hogy hektáronként meghagyják a kívánt nagyobb egyedszámot. Termesztési program A Rimavská Sobota-i járási Mezőgazdasági Igazgatóság közreműködésével répatermesztési programot dolgoztak ki, amelyet a BoCany-i kutatóintézet szakemberei ellenőriztek, s ezt a programot állandósították. Kedvezően értékelhető az a tény, hogy a terményfelvásárló és ellátó vállalat idén biztosítani tudta a Burex és a Piramin nevű gyomirtó vegyszereket. Ez a répakultúrán meg is látszik. Biztonság kedvéért a terület 25 százalékára még Betanolt is tartalékoltak. de erre nem volt szükség, mert a répa lényegében gyomtalan. Az elmúlt évben rendelkezésükre álló répafejelő és répakiemelő kofnplett ikergépen kívül idén már két ilyen berendezés áll rendelkezésükre. Mivel az ősz itt rendszerint száraz, így aránylag nagy az alkatrész-szükséglet. Fontos ienne, hogy az Agrotechnika Rimavská Sobota-i lerakatában bizonyos alkatrész tartalék álljon rendelkezésre. nehogy meglepetés érje cukorrépa betakarítás idején a szövetkezeteket. Az Agrotechnika járási lerakatni sajnos nem hajlandók más járásból érkező vásárlók számára eladni az egyébként raktáron lévő alkatrészeket, amiről sajnos az elmúl! évben alkalmuk volt meggyőződni. Míg azelőtt az egyes nagyobb szövetkezetek alakítottak ki maguknak saját alkatrész készleteket, most ugyanaz a helyzet az egyes zárt járások vonatkozásában, ami helytelen. Az alkatrészeket azokban a járásokban kell készletben tartani, ahol a kérdéses gépek működnek! A vegyszeres növényvédelem szempontjából nem mellőzhető a lehető legnagyobb parcellák kialakítása. Az elmúlt évben a cerkospóra ellen Cuprikollal védekeztek 8 kg-os hektáronkénti adagolásban, repülőgép igénybevételével. A repülőgép használata akkor gazdaságos, lia legalább ötveu hektáros terület növényvédelméről van szó egy parcellán. Idén kipróbáltak egy 18 méter munkaszélességű magyarországi gyártmányú kerekes permetező gépet, amikor Metationna! védekeztek a bolhákkal és egyéb kártevőkkel szemben. Annak ellenére, hogy a Pohr. Ruskovi (ornszkai) cukorgyár gépi felszerelése régi keletű, a répaszelet egy részét már 10—15 évvel ezelőtt melasszal préselve származtatta viszsza a mezőgazdasági üzemeknek. A Rim. Sobota-i Cukorgyár teljesen új, mégis az említett, régi cukorgyár mögött kullog. Szükséges lenne, hogy az új cukorgyár a répaszeletet me lasszal brikettezve juttatná vissza a mezőgazdasági üzemeknek. A cnkurrépatermesztés nagy előnye az állattenyésztés szempontjából az, hogy olyan takarmányt kap viszsza a mezőgazdasági üzem, amely a tejtermelést segíti. Például az elmúlt évben szeptember 15-től január 10-ig etették a répaszeletet. Ezt követően május eisejeig az ősszel silózott répafejet etették. Tejtermelésben a szövetkezetei azelőtt az utolsók között emlegették, ez évben pedig járási viszonylatban az első tíz közé került! KUCSERA SZILÁRD Az ésszerű gépesítés függvényeként - több cukorrépa! Új cukorrépa betakarító kombájnok Az elmúlt néhány esztendőben örvendetesen növekedett a cukorrépatermesztés koncentrációja . Magyarországon, a Szekszárdi Mezőgép Vállalat három éve gyártja a 3 menetes, 6 soros cukorrépa-betakarftó gépet. Ez a konstrukció a középüzemi méret igényeihez alkalmazkodik. A 3 menetes, 6 soros betakarító gépről — még esetleges anyaghibái, vagy beállítási pontatlanságai ellenére is — csak jót lehet mondani, idényenként 150—180 hektár termés biztonságos betakarítására alkalmas. A 150—160—200 hektáros üzemi méret fölött. Illetve alatt a kereslet az elmúlt évben Is lényegében kielégítetlenül maradt. A nagy teljesítményű cukorrépa-betakarító gépek gyártásában ma a négyoldalú együttműködés — Bulgária, Magyarország, NDK, Szovjetunió — világviszonylat ban is élen jár. Már az idén több üzemünk tudajdonosként is meg smerkedhet és dolgozhat a KSZ-6 jelű cukorrépa-betakarító kombájnnal. Az átlagos üzemi méret alatt azonban változatlanul nagy szükség van az egysoros, egymenetes cukorrépa betakarító gépekre is. , A KSZ—8-os cukorrépa betakarító kombájn tiszta táblát igényel, a kopirozó szerkezete egyébként nem követi a sorokat. A CB—1-es mutatóiról Az új egysoros CB—1 es típusú cukorrépa-betakarító gépet olasz licenc alapján gyártja a Szekszárdi Mezőgép Vállalat. A Rossi- gépnek, illetve a magyar szerelési! CB—1-nek jól áttekinthető szerkezeti elemei vannak. A gép 45 léerős traktorral üzemeltethető. A CB—1-es . vontatott kivitelű konstrukció. A CB—1-es hidroelektromos, sorontartója hasonló a Kleine Automatic tapogató berendezéséhez. A betakarítógép a répalevelet saját tartályába gyűjti és a tartály automatikus nyitás után ürít a pótkocsira, vagy a táblára. (Oly módon, mint a gabonakombájn a szalmát sorra rakja.) A gép a répát kiemelés után a nagy, aktív felületű tisztítóra juttatja, majd a felhordozőszerkezet a betakarított termést a 25 mázsa befogadó képességű tartályba továbbítja, ahonnan pótkocsira vagy a tábla végére billenthető a termés. Gy. B.------ 30 ÖTLET —I HflSZUflS ÚJÍTÁS 1 Borsókasza kis átalakítással Mezőgazdasági üzemeink többségében arra törekednek, hogy a legfontosabb munkaműveletek gépesítésével könnyebbé tegyék az ember munkáját. Teszik ezt azért, mert egyes munkáknál még mindig sok emberi erő szükséges, s a termelékenység nem kielégítő, tehát drágán termelnek. Ennek velejárója, hogy tág lehetőség kínálkozik az újításra, az- egyes munkafolyamatok racionalizálására. A Szabad Földműves olvasóinak szeretném bemutatni a Dulov Dvor-i Állami Gazdaság traktorosának. Senkár József elvtársnak hasznos újítását. A mezőgazdaságban rendszerint problémát okoz a borsó kaszálása. A régi kaszával nagyon kis területet lehetett levágni |2—3 hektárt) így a dolgozó A borsókaszáló munka közben. (Foto: Papp E.) napi keresete is nagyon kevés volt. Ezért sok traktoros huzakodott ettől a munkától. Senkár elvtárs az új borsőkaszálóval ezt a problémát megoldotta. Egy Z-Major 30-as traktorra szerelte fel a berendezést, mely egy kaszából áll, melyen emelőújjak vannak a borsó felemelésére. Így könnyebben vágja le a növényt. A kasza végére egy körfűrészt szerelt, mely arra szolgál, hogy elvágja a borsó szárát. Ezzel egyenes sorokat hagy maga után. A körfűrész annyira nehéz, hogy a súlya lenyomja és elvágja a borsó szárát. A borsókasza 180 cm szélességen dolgozik és napi teljesítménye öt-hat hektár. A borsókaszát az újító nagyon olcsón készítette el. A teljesítmény is bizonyítja, hogy ez a munkaművelet már nem okoz többé problémát. Senkár elvtárs a környező szövetkezetekben is bemutatta hasznos újítását, ahol a látottak alapján maguk készítik el a borsókaszát. Így az újítás közkinccsé válik. Minárik Ferenc, Vojnice (Bátorkeszl) Új takarmányantibiotikum a cink-bacitracin A nagyüzemi állattenyésztés bevezetése megkövetelte, hogy az állatok takarmányába antibiotikumokat ke verjenek. Ennek az eljárásnak kezdetben kedvező hatása volt, az utóbbi években azonban észrevették, hogy az antibiotikumok alkalmazásának gazdasági hatékonysága csökken. Ezért újabb antibiotikumokat keresnek, kifejezetten takarmányozási célra. amelyeket gyógykezelésre sem eddig, sem pedig ezután nem fognak felhasználni. Ezek nem alakítanak ki széleskörű rezisztenciát a mikroorganizmusokban és nem maradnak vissza az állatok szöveteiben. Az egyik ilyen antibiotikum a bacitracin, nagy elő nye, hogy fémekkel vagy szerves savakkal stabil vegyületeket alkot, amellett egész sor vitamint, amino savat és ásványi anyagot tartalmaz. Végül pedig a toxicitása igen cse kély. -V-
