Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-24 / 34. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1974. augusztus 2*. A román nép ünnepe Ezerkilencszáznegyvennégy augusz- foglalkozik majd a mezőgazdaság tusában nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjet—német front déli szakaszán a betolakodó fasiszta csapatok ka­tasztrofális vereséget fognak szenved­ni. A szovjet csapatok győzelmi soro­zata nagyon kedvező helyzetet te­teremtett, hogy az elnyomott, oktalan háborúba sodort román nép elérke­zettnek lássa az időt arra, hogy 1944. augusztus 23-án fegyveres felkeléssel döntse meg a fasiszta katonai dikta­túrát és szembeszálljon a német fa­siszta hadsereggel. Az a tény, hogy a román hadsereg a fasiszta Német­ország ellen fordította fegyverét, je­lentősen megváltoztatta a katonai helyzetet a Kárpátok térségében, és hozzájárult a háború megrövidítésé­hez. A román hadsereg a szovjet egysé­gek mellett résztvett hazánk felsza­badításában is, s közülük sok ezren áldozták életüket a hitleri fasiszták kiűzéséért. Ezerkilencszáznegyvenöt márciusá­ban demokratikus kormány alakult az országban.’ Románia történelmében ez volt az első népi kormány, amelynek politikai bázisa a munkásosztály ve­zette munkás-paraszt szövetség volt. A végleges, pozitív politikai változás­ra 1947. december 30-án került sor, amikor a nép követelésére a király kénytelen volt lemondani, és az or­szág parlamentje népköztársasággá nyilvánította Romániát. Ezzel a törté­nelmi jelentőségű fordulattal Romá­nia befejezte a népi demokratikus forradalmat és áttért a szocializmus építésére. A sorsforduló esemény óta az or­szág arculata teljesen megváltozott, hasonlóan a többi szocialista orszá­gokhoz — a kommunista párt vezeté­sével — jelentős eredményeket értek el. Az ipari termelés az 1938-évinek 20- szorosána nőtt. A román ipar fejlesz­tésében központi helyet foglal el a vaskohászat, a villamos energiaterme­lés, a vegyipar és gépipar. Az utóbbi években erőteljesen fejlesztették a fogyasztási javakat termelő iparága­kat is. A nemzeti jövedelem több mint nyolcszorosa, a reálbér pedig mintegy háromszorosa az 1938 évinek. Külö­nösen jelentősek azok az eredmények, amelyeket a kultúra, a népoktatás és az egészségügy terén elértek. Nagy gondot fordítanak a műemlékvédelem­re is, és a turistaforgalom ’hihetetle­nül sokat fejlődött az utóbbi évek­ben. Az elmúlt negyed században a me­zőgazdasági termelés közel a négy­szeresére növekedett. A földterület (10 millió hektár szántó) döntő több­sége az állami gazdaságok és a szö­vetkezetek tulajdona. A hektárhoza­mok még alacsonyabbak, mint a szom­szédos szocialista országokban, de évről évre emelkedő tendenciájú és az idén rekordtermést várnak. Az ala­csonyabb hektárhozamok okai, hogy jelentősen kevesebb tápanyagot hasz­nálnak fel, mint például hazánkban, s bár a gépellátás sokat fejlődött, de még a szintje nem éri el a legfejlet­tebb szocialista országokét. Az ez év novemberében összeülő XI. pártkongresszus fontos pontként helyzetével Is és jelentős beruházáso­kat irányoznak elő az állattenyésztés i és növénytermesztés fejlesztésére. Je- \ lenleg például mintegy másfél millió 1 az öntözéses terület, amelyet az el- ; képzelések szerint 5 millió hektárra bővítenék majd. Országszerte ezek- j ben a hetekben folynak a kongresz­­szust előkészítő viták, a hosszúlejára­tú tervekről, amelyet a párt legma­gasabb fóruma hagy majd jóvá, az ország sokirányú felvirágoztatása szempontjából. A fejlődéshez a Román Kommunista Párt vezette dolgozók igyekezete és szorgalma mellett jelentősen hozzá­járult a szocialista országokkal való együttműködés. A Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa országaival folytatott árucsere-forgalom az 1950 évi 2,3 milliárd lejről 1960-ig közel 5,5 milliárdra nőtt 1972-ben pedig elérte a 14 milliárdos értéket. A Ro­mán Szocialista Köztársaság árucsere kapcsolatai kedvezően fejlődnek ha­zánkkal is. A két ország megállapo­dása értelmében 1973-hoz viszonyítva, amikor az árucsere forgalom 312 mil­lió rubelt képviselt, 1975-ig 17 száza­lékkal bővülnek árucsere kapcsola­taink. A nemzetközi munkamegosztással párosuló szocialista integráció kere­tében Románia is több termelési sza­kaszon együttműködést épített ki a KGST tagállamaival. így például Cseh­szlovákiával traktormotor-tengelye­­ket, az NDK-val fényképező objektí­veket Lengyelországgal különböző tí­pusú gépi berendezéseket, műszere­ket, hajókat stb., Magyarországgal turbina alkatrészeket, különböző gépi berendezéseket és konténereket gyárt közösen. Kedvezően fejlődnek kapcso­latai Jugoszláviával is, főleg a Diesel- és elektromos mozdonyok gyártásá­ban. Kétségtelen, hogy Románia — az eltelt harmin.c esztendő alatt sokat fejlődött s ez visszatükröződik a dol­gozók általános életszínvonalának arányos emelkedésében is. Meggyő­ződésünk, hogy a szocialista társa­dalmat építő román nép és a vele közös hazában élő nemzetiségek tu­datosították, hogy szabadságukat, a gyarapodó szocialista vívmányaikat a felszabadító Szovjet Hadseregnek köszönhetik, amely véráldozatok árán teremtette meg Románia népei számá­ra is a kizsákmányoló társadalmi rend felszámolásának, a dolgozók osztály­hatalma fokozatos megszilárdulásé­nak, a szocialista társadalom építésé­nek előfeltételeit. Nyilván tudatosí­tottak azt is, hogy a társadalmi és gazdasági életük fejlődésének zálogát a Szovjetunióhoz és a többi testvéri szocialista országokhoz fűződő osz­tályszövetségük képezte az eltelt har­minc év alatt, s az a legfőbb, tehát nélkülözhetetlen biztosítéka további fejlődésüknek is. Ebben a tudatban, vagyis a proletár nemzetköziség jegyében köszöntjük a felszabadulásának harmincadik évfor­dulóját ünneplő ' szocialista Románia dolgozó népét és kívánjuk, hogy mi­nél nagyobb sikereket érjen fel hazája felvirágoztatásában. -tt-VIRÁGPARÁDÉ Három napon át, augusztus 16-tól 18-ig, a bratislavai Pionírpalota két re­prezentatív nagytermében, többszáz színpompás gladiola keltette fel a láto­gatók figyelmét. Mi késztette a virágtermesztők egy kiscsoportját, a Gladiola-klub tagjait, a modern giadiolák szakosított kiállításának megrendezésére? Elsősorban az, hogy a kiskertészkedők, akik kiskertjükben a gyümölcs és zöldség kis­üzemi termesztése mellett, környezetüket, házuk táját igyekeztek szépíteni, felfigyeltek a gladiolákra. Ennek a virágnak termesztése az egész világon elterjedt, s ma már rengeteg különféle színű és árnyalatú, sima vagy csip­kézett szirmú, egzótikus, orchidea-virágú és egyéb fajtája ismeretes. E faj­ták mindegyike sajátos szépségű, mint például a kiállításon is bemutatott sötétlila szirmú Happines, a világospiros Oscar, a rózsaszín szegélyű, fehér­szirmú Cloud, a, rózsaszín-piros Fireball és még rengeteg szebbnél-szebb fajta. A hazai nemesítésűek közül nagy érdeklődést keltett a füstös-barnás, piros színárnyalatú, bellii pedig tűzpiros szirmú Slovnaft. A klub 'tagjai tehát e színpompás, szemet gyönyörködtető virágparádé keretében igyekeztek a nagyközönségnek bemutatni munkájuk eredményét. A kiállítók közül elbeszélgettünk Stefan Straka, Dolný Hriöov-i (žilinai járás) virágtermesztővel, aki már 15 esztendeje minden szabad idejét e virágfajta termesztésére és nemesítésére áldozza. Kertjének 40 négyzet­­méter területén 260 gladiola fajtát termeszt és nemesít. Gazdag tapaszta­latait a klub Közlönyében rendszeresen közzéteszi mások okulására. Amint maga elmondotta, a giadiolák termesztése egyetlen, ártatlan, de legkedve­sebb szórakozása A Gladiola klubot'két évvel ezelőtt 52 taggal alapították meg. Ez a lét­szám a mai napig megháromszorozódott, hiszen pillanatnyilag 158 tagot tartanak nyilván egész köztársaságunk területéről. A klub reményteljes fejlődését igazolta ez a kiállítás Is, amely a virágtermesztők egy kis, sza­kosított csoportjának eddig felmutatható eredményes munkájáról tett tanúságot. (obenau) |y| iután a török kormány nem volt hajlandó elállni'ultimátumszerű követeléseitől, a tanácskozások meg­szakadtak. Ezek után a török csapa­tok általános támadást Indítottak Cip­ruson. Az egységei bombázták a szi­getország városait, a páncélosok át­törték a nemzeti gárda védelmi vona­lát. Görögország miniszterelnöke, Ka­­ramanlisz válaszképpen bejelentette, hogy mivel a szövetség nem tudta megakadályozni Ciprus térségében az újabb fegyveres összetűzést, kilép a NATO katonai szervezetéből és a jö­vőben csak a politikai testület tagja marad. Ez azért történt, mert Görögország kénytelen volt tudomásul venni, hogy a nyugati katonai tömb legfeljebb egy semleges ország kárára nyújt segít­séget, Ciprus ellenében kész eltűrni vagy bátorítani a vállalkozást — ám egy másik NATO-tagállam érdekeinek nyílt megsértésére nem szívesen vál­mint a feszültség további éleződését. A szigeten dúló páncélos csaták, bom­batámadások. szomorú nyíltsággal és közérthetőséggel húzzák alá ezt a tényt. De az újabb események reflek­torfényében más is kiderült. Neveze­tesen az, hogy a NATO még tagálla­mai egymás közti békességét sem tud­ja garantálni. > Az utóbbi napok eseményei igazol­ják, hogy ingatag a tűzszünet Cipru­son. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának negyedik tűzszüneti felhívása után Cipruson két irányban folytatta táma­dásait a török hadsereg és a sziget­­ország területének már közel a felét ellenőrzés alá vonta. Az elmúlt napokban egy török pán­célos különítmény újabb hadmozdula­tot indított a ciprusi nemzeti gárda egyik egységének bekerítésére a Ni­­kőziát Larnacával összekötő úton. A nemzeti gárdisták visszavonultak és a közelben foglaltak el újabb állást, Megünnepelték a légierők napiét A szovjet légierők napja alkalmából Andrej Grecsko elvtárs, a Szovjetunió honvédelmi minisztere napi parancsá­ban kijelenttete: ,,A légierők a párt és a kormány szüntelen gondoskodása folytán kor­szerű harci gépekkel és fegyverekkel rendelkeznek, jó kiképzésben része­sülnek, a személyi állomány eszmei­leg képzett. A harci repülők szorgal­masan rpunkálkodnak a XXIV. párt­­kongresszus által kitűzött feladatok megvalósításán, tökéletesítik katonai és politikai Ismereteiket, a repülés A ciprusi helyzet még mindig válságos lalkozik. Az Észak-atlanti Szövetség érdekei ugyanis csak addig esnek egy­be a görög, vagy a török ambíciók­kal, amíg azok Ciprus szuverenitását, az el nem kötelezett pozitív semleges­ség! politikát folytató ország állami létét fenyegetik. A görög—török vetélkedés éppen Ciprus NATO-izálásához taszította kö­zelebb a szigeti köztársaságot. Ez sem Angliát, sem pedig az USA-t nem kész­tette arra, hogy határozottan fellép­jenek a szigetország védelmében. Ami­kor a megállapodások sikerrel ke­csegtettek, a két angolszász hatalom egymással versengett, hogy melyikük szerzett nagyobb érdemeket a „béke“ megteremtésében. A Ciprus körül ki­robbant válság tehát nemcsak a NA­TO két „segélycsapatát“, a görög és a török hadsereget állította szembe egymással, hanem a katonai szövet­ség két vezető országát is. A Szovjetunió kormánya már több­ízben rámutatott arra a veszélyre, amely a ciprusi válság kérdésében a világbékét fenyegeti. Ilyen értelem­ben foglalt állást a többi szocialista ország is, hangoztatva, hogy elenged­hetetlenül szükséges a Ciprus szuve­renitásának teljes helyreállítása, a törvényes ciprusi kormány jogainak csorbítatlan érvényesítése. A szocia­lista országok ugyanakkor nyíltan ki­fogásolták azt, hogy a Világszervezet érvényes határozatait nem hajtják végre, sőt a Biztonsági Tanács állás­­foglalását megpróbálják háromhatal­mi döntő bíráskodással helyettesíteni. Az ilyen bíráskodás módszere a genfi tárgyalásokon született félmegállapo­dások, valamint azok a célok, amelye­ket a NATO országok követnek Cipru­son — nem eredményezhetnek mást, mire a török páncélosok hadművelet­be kezdtek. A ciprusi tarthatatlan állapot miatt sokhelyütt tiltakoznak. Az utóbbi na­pokban Kréta szigetén Iraklion váro­sában, többezer ember vett részt Ame­­rika-ellenes tüntetésben. A város ut­cáin felvonuló tömeg elitélte az Egye­sült Államokat a ciprusi kérdésbeő tanúsított magatartásáért és a Görög­országban létesített amerikai támasz­pontok felszámolását követelte. Az utóbbi napokban végérvényesen bebizonyosodott, hogy a Ciprus füg­getlensége és szuverenitása három „szavatolója“ és a NATO is arra tö­rekszik. hogy a Biztonsági Tanács döntéseinek megkerülésével a ciprusi problémát a maga körében, a saját érdekének megfelelően oldja meg. A genfi tárgyalások kudarca, az elkese­redett harcok kiújnlása, ártatlan em­berek pusztulása, valamint az a körül­mény, hogy még távolabbinak tűnik a szuverén és független ciprusi állam helyreállítása — ezek a NATO „békél­tető“ erőfeszítésének végleges gyü­mölcsei. Valójában, ami Cipruson történik, egyáltalán nem tekinthető NATO-bel­­ügynek. A béke sorsáról van szó. Ar­ról, hogy Európa déli részén, a Föld­közi-tenger térségében, a közel-keleti válsággóc tőszomszédságában valódi, tartós béke lesz, vagy pedig állandó­sul a háborúskodás. Aligha lehet két­séges, hogy ebben a helyzetben a szo­cialista országok miből indulnak ki: Ciprus népének valódi nemzeti érde­kei tiszteletben tartásából és a béke helyreállításának céljaitól vezérelve, elvárják a sziget-köztársaság függet­lenségének felújítását és ezért hatá­rozottan követelik az összes idegen csapatok kivonását. mesterségét, éberen őrzik a szocializ­mus nagy vívmányait. . Pavel Kutah repülőfőmarsall a légi­erők napja alkalmából nyilatkozatot adott a Pravda tudósítójának. A marsall elmondotta, hogy a szov­jet harci repülők, a Szovjetunió fegy­veres erői más fegyvernemek katonái­val együtt, éberen őrzik a szovjet em­berek, a szocialista országok népei­nek békés munkáját. Ma a szovjet légierő ki tudja vívni a légifölényt, képes a szárazföldi csa­patok légi támogatására, légifelderí­tésre és sok különféle bonyolult fel­adat megoldására. Rövid idő alatt nemcsak arra képes, hogy a csapás­mérést az egyik irányból a másikba helyezze át, hanem arra is, hogy egy­­időben a harci műveletek különböző területein működjék. Azok a gépek és felszerelések, amelyekkel a szovjet légierő el van látva, a szovjet tudo­mány és a szovjet Ipar legkorszerűbb termékeit jelentik. A modern követel­ményeknek megfelel a személyi állo­mány is. Jellemző, hogy jelenleg a leg­több repülőalosztály különböző repü­lőakadémiák végzőseivel — pilóták­kal s fedélzeti mérnökökkel — van kiegészítve. Ezek az emberek a légi­erő aranyalapját képezik, ők a légi­erő reménysége és jövője. 9 Bővül a csehszlovák—román áru­forgalom. A felszabadulását a közel­múlt napokban ünneplő Román Szo­cialista Köztársaság és hazánk között az elmúlt húsz esztendő alatt ötszö­rösére emelkedett az árucsere-forga­lom. A jövőben ez még csak fokozó­dik. A gépipari termékek cseréje 1976—80 között a feltételezések sze­rint csaknem kétszeresére emelkedik. A közeljövőben csehszlovák dokumen­táció alapján fogják gyártani a 65—80 és a 140 К mintájú traktorok első meghajtó-tengelyét, ugyancsak koope­rációs megállapodás született kétféle csavargyártő automata közös előállí­tására. Szintén kooperációs alapon Románia vasúti tehervagonokat szállít hazánkba. Csehszlovákiába is exportál hűtőpultokat és garázsipari berendezéseket a Ml KÖZ A MIKÖZ Ipari Szövetkezet a vidéki iparosítási politika következtében — Budapest mellett — új, nagy üzemet épített Csongrádon Is. A vállalat húsz éve gyárt hűtőipari berendezéseket, cukrászati hűtőpultokat, orvosi-labora­tóriumi hűtőket, hűtőelven alapuló rákdiagnosztikai berendezéseket, tró­pusi zárt hűtőpultokat, konténeres hűtőpultot, szervizkocsikat, étjég ké­szítő automatákat, egyszóval mintegy ötven féle hűtőipari terméket. Ezek iránt igen nagy a kereslet, mind bel­földön, mind más országokban. A hű­tőipari termékek 80 százalékát az ipari szövetkezet exportálja. A Szov­jetunióban már legalább 40—50 ezer, Bulgáriában, Csehszlovákiában és az NDK-ban 10—10 ezer hűtőpult van, amely a MIKÖZ-ben készült. Magyar­­országon jelenleg 20—25 ezer olyan hűtőpult működik, amit ez az ipari szövetkezet készített. Állandóan törekednek a termékek korszerűsítésére. A legkorszerűbb hű­tőpult jelenleg — amely a tavaszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron díjat nyert — az MKR és MKR 30-as hűtő­pult. Ez a nagyteljesítményű hűtő alsó részében mínusz 20, mínusz 30 fokos mélyhűtő, felső részében pedig plusz 2 fokos normál hűtő. E korsze­rű termékből nyomban a budapesti ! kiállítás után az NDK már 700-at ren­­j delt. Egyébként rövidesen a hűtőautók j gyártása is megkezdődik a MIKÖZ j csongrádi gyáregységében, amelynek újdonsága, hogy bármely típusú teher­kocsi álvázára felszerelhető a hűtő- i test, így termosz-kocsivá tehető. Euró­pában csak a Német Szövetségi Köz­társaságban készülnek hűtőautók ez- I zel a szisztémával. Az autók mellett cukrászati hűtőmotorkerékpárok is készülnek majd. A MIKÖZ másik nagy gyártmány^ csoportja — amely több mint 50 or­szágban ismert már — garázsipari berendezésekből áll. Az .autóvillamos­sági- és karburátor vizsgáló próba­­padból. évente a Szovjetunióba 400-at exportálnak, a különböző autómosó, a legkülönbözőbb nagyságú Diésel­­prőbapadok a szocialista országoktól kezdve messze földrészekig — pl. Ku­­vaitban isi — megtalálhatók. A kor­szerű és kifogástalan minőségű fel­szerelések a világpiacon versenyké­pesek. Sokfelé szerepelnek nagy ki­állításokon, most például Damaszkusz­­ban. Az ipari szövetkezet elnöke, Rév István, országgyűlési képviselő, el­mondotta végül, hogy a két nagy gyártmánycsoport úgy oszlik meg, hogy amíg a garázsipari berendezése­ket főleg a budapesti gyár készíti, addig a hűtőipariakat főleg a csongrá­di, amelyte az idén már tovább épí­tenek. Zrínyi Péter (

Next

/
Oldalképek
Tartalom