Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-17 / 33. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, m Í974, augusztus ti 8 IÁIDRÓL FÁIDRA Lajos bácsi és a többiek Kedvelt lapját, a Szabad Földművest olvasgatta, amikor otthonában felkerestem Paraizs Lajos bácsit, a Radvaň nad Dunajom-l fduna­­radványi) Efsz szőlészét. — Sokat tanulok belőle, átolvasom az utolsó betűig — vélekedett az említett hetilapról, majd hozzáfűzte: az egyes szakrovatokat több­ször is átböngészi, tanulmányozza. Rövid terefere után a szőlészet megtekintését ajánlotta, ötvenhat hektárnyi. S valóban érdemes volt megtekinteni. Joggal lehetnek rá büszkék a szőlészeti csoport tagjai. Lajos bácsival az élen. Gyönyörű telepítés... A csoportvezető már tizennyolc éve tartozik ehhez a szövetkezet­hez. Nyugdíjas. Dehát, tétlenkedni világéletében nem szeretett... Most is akkor érzi a legjobban magát, ha hasznára lehet a szövetke­zetnek, tagtársainak. Nagyon szépek, pazarul berendezettek a lakások. Korszerű az üz­lethálózat. Sok mindent helyben megvásárolhatnak a szövetkezet tag­jai, s általában a lakosok.« Akik ebben a közös gazdaságban serény­kednek, nem is panaszkodnak, mert megtalálják számításukat. S azok sem szívesen maradnak távol a közös munkából, akik már nyugállo­mányba tartoznak. Egyre több a fiatal szakember — a jövó remény­sége — a közösben. További sok sikert, örömöt — és megérdemelt pihenést. Száraz Lászlóné Ф REKORDER. Egyetlen szőlő­tőkéről másfél tonna szőlőt szüre­teltek a grűziai Kvemo-Bodve fa­luban. A rekorder tőke 150 éves. Lugasa háromszáz ember befoga­dására alkalmas, hatalmas lomb­sátor. A Grúz Kertészeti és Borá­szati Intézet munkatársai már szá­mos tanulmányt írtak a híres tőké­ről. • FŐJAVÍTÁS. Százöt éves a SládkoviCovoi (diószegi) Cukor­gyár, amely egyike Szlovákia leg­öregebb cukorgyárainak. Az idény előtti főjavítás folyik jelenleg, az­zal a céllal, hogy a dolgozók mun­káján könnyítsenek: automatizál­ják a cukorkiválasztó centrifugá­kat, felújítják a finomító részleget, s javítják a hőt szolgáló kazáno­kat, korszerűsítik a szociális be­rendezéseket. Mennyi a napi tel­jesítménye ennek a „matuzsálem“­­korú gyárnak? 193 vagon cukor­répa feldolgozása. (kr) • Dr. BARNARD REGÉNYE. A világhírű dél-afrikai szívsebész, Dr. Barnard regényt írt, amelyet vádiratnak szánt a fajgyűlölet el­len. Regényének két hőse egy fe­hér és egy néger orvos. A regény megjelenését nagy érdeklődés elő­zi meg. Dr. Barnard első könyve, amelyben az életét irta meg, nagy sikert aratott megjelenésekor. ф TOJASGYAR. Összesen 53 ezer Shaver-Stracross fajtájú tojójából 30 ezer a két automata ketreces tojócsarnokban van elhelyezve a Búči Efsz-nek. E korszerű műszaki berendezése előnyei vitathatatla­nok: kisebb a takarmányfogyasz­tás, nagyobb a hozam, s kevesebb munkaerő szükséges — a mélyal­mos módszerhez viszonyítva. A ba­romfitelep dolgozói 600 ezer tojás­sal többet gyűjtöttek be, mint a múlt év ugyanezen időszakában. Hozzájárult ehhez az is, hogy a tojókat idejében megkapták, kitű­nő a betegségmegelőzés, sikerült a baromfipestist a teleptől mesz­­szire száműzni. (Marcsa J.. Búé) • ZAJCSÖKKENTÉS. Amerika­­szerte mintegy 3000 lakócsoport működik a zajcsökkentés előmoz­dítása érdekében. E csoportok el­sődleges feladata tájékoztatni a lakosságot a zaj ártalmairól, ezen­kívül adatokat gyűjtenek a helyi állapotokról, s szorgalmazzák a lakosság és a hatósági személyek bevonásával a zajcsökkentési Intéz­kedések betartását. Amennyiben a meggyőzés nem használ, törvényes úton járnak el a zajkeltők ellen. • TRAKTOROS-VETÉLKEDŐ. Im­már harmadízben rendezték meg a Vei. KrtíS-i (nagykürtösi) járás mezőgazdasági üzemei traktorosai­nak ügyességi versenyét, ezúttal a szocialista mezőgazdaság 25., ille­tőleg a SZNF 30. évfordulója je­gyében. Tizennégy üzem huszon­nyolc traktorosa vetélkedett az el­sőségért. A legjobb helyezést a nenincei (Inkanyényei) An toli к István, a príbelcei Lupa Pavel és a závadai Tršo Imrich érte el. A járás abszolút győztese, Antal traktoros a levicei — szlovákiai — ügyességi versenyen a 7. helyen végzett, s ilymódon a két köztár­saság győzteseinek szeptemberben sorra kerülő brnoi versenyén is rajtolhat. (zoiczer) • SAJÄT VÉRÉT KAPJA, a bos­toni közkórház orvosai a műtétek utáni vérátömlesztéskor a beteg­nek a vérét használják fel. A mű­tét közben elszivárgó vért felfog­ják, bizonyos vegyi anyagokkal kezelik, hogy megakadályozzák alvadását, s utána visszajuttatják a beteg szervezetébe. így elkerülik az esetleges komplikációkat és a kórház vértartalékát is megőrzik a súlyosabb esetek számára. Az új eljárással sikerült a vörös vértes­tek tönkrementét megakadályozni. Felvételünk a levicei járás Čaká községének egy új utcáját örökí­tette meg; ahol gomba módra szaporodnak az új házak, s számos épületet felújítanak átégítenekj^^^^^^^^^jmoMJogdán^G^ Mire e sorok eljutnak az olvasó­hoz, már csak az északibb fekvésű járásokban lesz aratnlvalú. Mivel azonban levelezőink az idei gazdag gabonatermés betakarításáról, az eladási kötelezettség példás telje­sítéséről adnak számot, röviden közöljük saraikat. A vojnicei (bátorkeszi). szö­vetkezetben 1285 hektárnyi terü­letről takarították be a bő termést. Mint Szegi István pártelnök utólag elmondotta, a kombájnosok a leg­minimálisabb szemveszteséggel dolgoztak, s a gépeken nagyobb meghibásodás sem fordult elő. A kombájnosok, s a maghordók ver­senyeztek, a legjobb eredményeket elérők naponta részesültek juta­lomban: a kombájnosok közül Laczkó Dezső, Pintér János, Du­­bány István és Szenczi János ér­demel nyilvános dicséretet. Ami a gabonafajtákat Illeti, bú­zából — a helyi talaj- és éghajlati viszonyokat figyelembe véve — a legjobban a Kavkaz és a Jubilej­­ná-50, illetve a Mironovi fizetett a legjobban, s az árpából meg a Diamant és az Elgina fajta. A gaz­dag termésből az állami eladási tervüket 110,5 százalékra teljesí­tették a bátorkesziek. Miriák Ferenc Amikor Krascsenics Géza, To­­polníky-l (nyárasdíj levelezőnk a Vidrany-i (hodosi) Efsz-ben járt, még csak részeredményekről szá­molhatott he. Mint írja, az árpa hektárja 67 mázsával fizetett, amelyre szinte nincs példa a szö­vetkezet közel 25 éves történeté­ben. S a búzájuk Is 55 mázsát adott. A pótalkatrészellátásban nem volt zökkenő, kisebb gondot csupán a gabona szárítása és tá­rolása okozott. Ugyanis saját szá­rítóberendezéssel óránként egy va­gon gabonát tudtak szárítani. A kombájnosok versenyben álltak; munkájukat hetente kétszer érté­kelte az aratási bizottság. Meleg ételről és üdítő Italokról a szövet­kezet példásan gondoskodott. A Vei. Dvorníky-i (nagyud­­varnoki) szövetkezetben is bő tei> mést takarítottak be gabonából: az árpa 58, a búza meg 66 mázsát Patkai József és Ondrej Badík a Kameniénái (Keszegfalusi) szövetke­zetben a gabonatisztítással foglalkoztak, hogy a szállítók az állami raktárakba juttathassák mielőbb a magot. Foto:- Andrlskin j. íl líniu — HHHľHiiľľ hi гг 1И1ШГОПИП1— adott hektáronként. Derekasan helytálltak a gabonabetakarítás­ban: Vída Ferenc és kombájnos társai. Baronyai Mihály gépjavító meg munkaidő után is készségesen javította a meghibásodott gépeket, ha a szükség; úgy kívánta. LEVELEZŐINK a gabona­­betakarításról Már a szalma kazalozását, a tar­lóhántást is jóformán befejezték, s az őszi kalászosok talajelőkészí­tését végzik. Krascsenics Géza Veress Vilmos levelezőnk ar­ról adott hírt, hogy a Zbrojníky-1 (fegyverneki) szövetkezetben e tervezettnél rövidebb idő alatt ta­karították be 785 hektárról a ga­bonát, kilenc kombájn segítségé­vel. Az árpa 43 és a búza 52 má­zsás termést adott hektáronként. A kombájnosok közül Kovács Gyu­la E—-512-es gépével 110,5 hektár­ról aratta le a gabonát, s így a az első helyet vívta ki. ® — Határidő előtt teljesítette gabonaeladási állami tervét a Že­liezovce! (zselízi) Állami Gazda­ság — írja Öbert János, málasi levelezőnk. — Hektáronként kilenc mázsával termeltek többet a ter­vezettnél. A gazdaságon belül a gabonatermesztésben legjobb a nýrovcei (nyíri) és a zálogos! üzemegység, ahol 58, illetve 54 mázsás a hektárhozamátlag. Ola­josrepcéből a legbőségesebb hoza­mot 34 q/ha a zálogosiak érték el. Az állami gazdaság dolgozói в ga­bonabetakarítás járási versenyében 3 vörös és 17 zöld versenyzászlót £ könyvelhetnek a magukénak. A ga­rt bonabetakarítás időszakában sem tűzeset, sem baleset nem történt. A gazdaság dolgozói nemcsak az állattenyésztés, hanem a növény­­termesztés szakaszán is magasan túlteljesítik vállalt Kbtelezettsé­­geiket. Öbert János, MálaS Ez még a nyár... Foto: nki Az élet sodrában . Szinte gyermekkora éta ismerem Ctibor Ferencet. Jónéhány év­vel ezelőtt még a kamaszkor meg­annyi problémája foglalkoztatta... Majd tanulásra adta a fejét. Luőe­­necen (Losoncon) építészeti kö­zépiskolát végzett. Mint építész­­technikus, igyekszik méltéképpen helytállni. Már két nagyobb arányú építkezés kivitelezéséhez járult hozzá, amióta befejezte szakközép­iskolai tanulmányait. Hol serénykedik jelenleg? Gbel­­cén (Köbölkúton), egy másfél mil­liós beruházási költséggel épülő pincegazdaság építési munkálatai­nál, J a n i c s István mérnök, épí­tésvezető szakirányítása alatt, az építkezés helyettes vezetőjeként. Az építésztechnikus elmondotta, hogy a pincegazdaság építkezési munkálatait a szüret időszakában fejezik be, a tervek szerint. Tehát, az idén már Gbelcén valószínűleg tárolási gondok nélkül zajlik majd a szőlőszüret. S hogy a fogyasztás sem okozhat problémát, az illeté­kesek gondoskodtak erről: a pin­cék fölé vendéglátó egységet épí­tettek. Tehát, a környék újabb szórakozóhellyel gyarapszik. Feri, aki az élet sodrába került, becsülik, szeretik munkatársai. A rábízott feladatokat fegyelmezet­ten, pontosan és lelkiismeretesen teljesíti. További, eredményes jő munkát! š Ba rak László Egy ingázó panaszai Az utazók többnyire keserű száj­ízzel emlegetik a Csehszlovák Autóforgalmi Vállalatot. De oly tömérdek panaszt, mint a Dunaj­ská Streda-i járásban, talán még sehol sem ejtett ki emberi száj... Amikor még a komárnoi járás tö­mött járatain mentegettem ruhám gyanútlan gombjait a rombolók, dulakodók elől, csupán megmoso­lyogtam a csallóközieket. Utazná­nak csak egyszer is kormárno— marcelovál vagy más útszakaszon a korareggeli és a délutáni mun­kásbuszokonI ... Időközben jómagam is csal­lóközi lakossá váltam. S éppoly folyékonyan szapulom az autóbusz­vezetőket, a kalauzokat, mint a tősgyökeres „bennszülöttek“. Bi­zonyára, nem ok nélkül... I A bratislavai Avlonnál valameny­­nyi buszjáratnak saját megállója van. Sőt kettő is: az egyiken ki-, a másikon beszállnak az utasok... A Dunajská Streda felé induló bu­szok megállójánál esetenként négy gördülő alkalmatosság ts parkol, az utasok azt sem tudják, melyikhez sorakozzanak. A járatok vezetőt csak az utolsó pillanatban döntik el, melyikük induljon előbb. Vagy­­pedtg az útirányjelző táblákat he­lyezik ki későn fezek a táblák in­kább félrevezetik, mint tájékoztat­ják az utast]. Nagysokára meg­mozdul a nép. Kezdődik a tömeg­­vándorlás egyik busztól a másik­hoz. A többség a gyorsjáratot ked­veli, mert az nem áll meg minden faluban. No meg aztán a pótkocsiba sen­kit sem engednek beszállni az Anionnál, mondván: kell a Sloo­­naft dolgozóinak. .. S mi, akik a városban dolgozunk, mtért nem tarthatunk igényt azokra az ülőhe­lyekre? Egyébként ts sokan dol­goznak a járásból a nevezett üzem­ben, igazán megérdemelnének egy különjáratot, amely munkavégez­tével hazaszállítaná őket. Munka---------------------------------m után —. miért nincsenek kisegítő járatok...? A minap furcsa eset történt a a Farkastorokban egyszerűen kites­sékelték az utasokat a buszból. A kalauznő megjegyezte: majd jön egy másik kocsi, azzal tovább utaz­hatnak az emberek. Nekik ugyanis vissza kell menni az Anionhoz, hogy helyettesítsék az egy órával később induló járatot, mert az üzemképtelen. ... Az utasok zúgolódtak, de mit tehettek? Leszálltak. Pár perc­cel később befutott az ígért kocsi — ez tíz perccel az előbbi után indult az Aviontől —, de a kalauz­­nő csak a hetijegyeseket vette fel, arra hivatkozva, hogy a másik buszban megváltott jegy nála nem érvényes ...I Hml Ehhez két kérdést: mire volt jó kivinni az utasokat a Slov­­nafthoz, ahol már amúgy is töme­gesen várakoztak a dolgozók —, ha ott át kellett szállniuk az ugyan­csak Aniontól Induló következő já­ratra? Ha ez így helyes, akkor vi­szont az első járat kalauznőjének nem lett volna szabad kiadni a me­netjegyeketI S végül: az autóbuszokat indulás előtt csaknem naponta befüstölik a sofőrök, kalauzok. Arról meg tán ne is szóljunk, hogy esős napokon nagyobb belátással lehetnének a kalauzok az utasok iránt, — ha­marabb beengedhetnék őket a buszba, nem csupán az utolsó perc­ben! Es az emberiesség, az udva­riasság? Vagy, kár a szóért?! Nemrég ismét Komárnoban jár­tam. Ott is tömöttek a buszok. De az utazás mégsem oly kínos-keser­ves. Ott nincsenek „mellbevágó“ meglepetések, tudom előre, mi vár rám. Am itt, ki tudja, melyik láb­bal lép ki ágyából a kalauznő? Sajnos, holnap megint a szerda­helyi buszon kell ingáznom! ________________ —dek—

Next

/
Oldalképek
Tartalom