Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-02 / 5. szám

— SZABAD FÖLDMŰVES, 1974. február 2. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZOVfTKfiWT* FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA JOBB FELTÉTELEK, KEVESEBB BÜROKRÁCIA Előtérben az úptómozgalom A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének Szlovákiai Központi Bi­zottsága a közelmúltban 2ilinán ren­dezte meg a mezőgazdasági üzemek­ben dolgozó újítók és feltalálók első össz-szlovákiai aktíváját. Az összejö­vetel elsőrendű célja az volt, hogy véget vessen az újítémozgalomban mutatkozó többéves stagnációnak. Az egyik ilyen tényező, mely hát­ráltatta a korszerűsítést, az új mód­szerek bevezetését, az elavult admi­nisztrációs intézkedések, és a vaska­­laposság volt. A bürokratizmus nem egy feltalálót és újítót riasztott visz­­sza a további ténykedéstől. Nem egy­szer előfordult, hogy egy-egy értékes újítás bevezetése után nemcsak hogy nem honorálták a szerzők fáradozását és anyagi kiadásait, de még csak meg sem köszönték. Kellő támogatás hiányában sokan passzívak lettek, esetleg csak kedvtelésből foglalkoz­tak továbbra is az újításokkal. Ez a helyzet az utóbbi 5—В évben nagyon sok mezőgazdasági üzemben volt ti­pikus, s ez a nemtörődömség nemzet­­gazdasági szempontból óriási veszte­ségeket jelentett. Nem egyszer elő­fordult, hogy a beadott újítást visz­­szaadták, s az újítónak egyetlen szó­val sem indokolták, hogy miért. A jö­vőben ilyen eset már nem fordulhat elő. A feltalálásokat, újításokat, hoz­záértő szakcsoport vizsgálja meg, s amennyiben azok nemzetgazdasági szempontból előnyösek, el kell őket fogadni. Ellenkező esetben kellőkép­pen meg kell indokolni, hogy miért nem vezethető be egy-egy javasolt újítás a gyakorlatba. Természetesen olyan újításokat nem lehet és nem is szabad elfogadni, melyek, noha anyagi megtakarítást jelentenek az üzemnek és gyorsítják a munkafolyamatot, de gyengítik az áru, a termék minőségét. Kivételt ké­pezhet olyan eset, ha nem várt üzem­zavar miatt kiesés történik, de a ter­melés nem állhat le. Ilyen esetben az üzemzavar helyreállításáig be lehet az említett újítást vezetni. Előfordult olyan eset is, hogy valaki a jobb ter­méseredmények érdekében több mű­trágya használatát javasolta, és ezt a javaslatot úgy nyújtotta be, mint újí­tást. Magától értetődik, hogy ilyen beadványt nem lehet újítójavaslatnak tekinteni. Az is megtörtént már, hogy elfogadtak és bevezettek egy-egy újí­tást anélkül, hogy előzőleg meggyő­ződtek volna hasznosságáról és csak később jöttek rá, hogy az üzem nem nyert, de ráfizetett erre az „újításra“. Ha valakinek támad egy-egy jó öt­lete, újítójavaslata, azt nem elég csak elmondani a felettesének, de azt pa­pírra kell vetni és aláírással igazolni (hogy az újltójavaslattal ne történ­hessenek visszaélések) és esetleg hozzácsatolni a dokumentációs rajzot. A technika reális tudomány, ezért minden esetben a konkrétumokhoz kell ragaszkodni. Pontosan kell rög­zíteni, mi az, amit javítani akarunk, mi az újítás lényege, s ha lehet a gazdasági hasznosságot is tüntessük fel. Ez a beadvány csak orientációs jellegű legyen. Késbb, ha kérik és szükség van erre, a feltaláló, illetve újító köteles kidolgozni a dokumen­tációs tervet is. A terv jóváhagyását nem a közvetlen felettes végzi el, ha­nem az üzem vezetője, illetve az erre hivatott szakemberek. Ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy az újítás jó, hasznos, azonnal el kell fogadni. Ha felmerülnek bizonyos kétségek, akkor ki kell próbálni. A múlthoz viszonyítva pozitívumot jelent az a változás is, hogy az újító­javaslatot az újítás bevezetése után is be lehet jelenteni legkésőbb három hónapon belül. A feltaláló, újító to­vábbá nemcsak találmányáért kaphat honoráriumot, de annak realizálásá­ért is jutalomban részesülhet. Az újí­tók honorálásában is történtek válto­zások. Míg azelőtt 100 koronából 8 százalékot lehetett kifizetni, most már 12-t. A bevezetett, illetve elfoga­dott újításért kifizetett összeg mini­mum 200 és maximum 200 ezer koro­na lehet. A jóváhagyott találmányok­nál ez az összeg 1000-töl 500 ezer ko­ronáig mozog. Húszezer koronáig nincs adólevonás. Olyan esetben sem, ha az összeg mondjuk 60 ezer koro­na, de az újíítás három személy közös munkája. Az újítómozgalmat az iskolákban is támogatni kell. Nagyobb figyelmet kell szentelni annak, hogy a fiatal szakemberek diplomamunkájának té­mája főleg olyan konkrét hiányossá­gok megoldásával foglalkozzon, me­lyek még sok nehézséget okoznak. Fontos, hogy egy-egy hasznos javí­tás, újítás mielőbb közkinccsé váljon, s ne legyen mindössze egy vagy két mezőgazdasági üzem féltve őrzött titka. (ov) Több jelentkezőt a százezres mozgalomba! i Kivonat Dr. TIBOR BOHDANOVSKÝNAK, az efsz-ek újítóinak és feltalálóinak országos tanácskozásán elhangzott beszámolójából A CSKP XIV. kongreszusának hatá­rozatából származó igényes célkitűzé­sek csakis a dolgozó emberek bátor kezdeményezése és lelkes fáradozása révén valósíthatók meg. Ilymódon elégíthetjük ki hazánk népének anya­gi és kulturális szükségleteit. A szocialista társadalom fejlődése szorosan összefügg a dolgozóknak a tudomány, a technika és mindenek­előtt a termelés különböző ágazatai­ban kifejtett alkotómunkájával és kezdeményezőkészségével. Ezért a párt gazdaságpolitikájának megvaló­sítása nem képzelhető el csupán a termelés hatékonyságának, valamint a munkatermelékenységnek egyszerű növekedésével. A munkatermelékenység fokozásá­nak legkiemelkedőbb eszköze minde­nekelőtt a tudományos-műszaki fejlő­dés vívmányainak gyakorlati alkalma­zása. E szférába tartozik az emberek­nek az a képesésge, amellyel az egyes tárgyakat, eszközöket, gépeket töké­letesíteni tudják, a korszerű termelés­technológia alkalmazásához célsze­rűbb termelőeszközöket tudnak fabri­kálni. Ez nem más, mint az emberek kiapadhatatlan találékonysága, ötlet­­gazdagsága, amelynek kiaknázásához most tesszük az első lépéseket. Az újító- és feltaláló mozgalomnak igen­is tért kell hódítani a szövetkezetek­ben. A TERV TELJESÍTÉSÉÉRT A Parasztszövetség, mint a szövet­kezeti tagok társadalmi-érdekvédelmi szervezete a CSKP KB 1972. évi ápri­lisi plenáris ülésén jóváhagyott fel­adatkörével összhangban figyelemmel kíséri a tudományos-műszaki fejlődés, a jól bevált tapasztalatok átadásának kérdéseit, valamint a tudomány és technika legújabbb vívmányainak gyakorlati alkalmazását a szövetke­zetekben. Az ezirányú feladatok a legfelsőbb pártszervek határozataiból, a szövetség alapszabályaiból, vala­mint a soron levő évi célkitűzésekből adódnak. A párt legfelső szerveinek nemrég elfogadott irányelvei értelmében • a szövetség hatékony munkát akar ki­fejteni a tudományos-műszaki hala­dás fejlesztése terén. A szocialista munkaverseny, a szo­cialista brigádmozgalom, fellendítése árdekében Igyekszünk támogatni az egységes földmüvesszövetkezetekben az újítókat, és feltalálókat. A mi te­vékenységünk a Törvénytár 1972/84 számú törvényének 147. §-ából indul ki, amely e téren meghatározza a tár­sadalmi szervezetekkel történő együtt­működés módozatait. Szükséges, hogy a szövetség járási bizottságai szoros kapcsolatba lépje­nek a lárási mezőgazodaságl igazga­tóságok gépesítési szakosztályaival, tagjai legyenek az igazgatóságok mellett működő újítók és feltalálók járási bizottságának és hogy a szo­ciális-közgazdasági bizottságokban megvitassák e mozgalom helyzetét az efsz-ekben. TÁMOGASSUK A FELTALÁLÓKAT Ahhoz, hogy a fejlődést nagymér­tékben meggyorsító mozgalom a szö­vetkezetekben kibontakozhassék és tervszerűbbé, összehangoltabbá vál­jék, az újítók és feltalálók bizottsá­gának létesítését teszi szükségessé. Ezeknek a bizottságoknak a feladata: irányítani a szövetkezeti tagok mű­szaki alkotótevékenységét, a gyakor­latba átültetni a hasznos újításokat, ésszerűsítéseket, a tudomány és tech­nika legújabb vívmányait, az általáno­sítható értékes tapasztalatokat. To­vábbá: megnyerni az újítókat, feltalá­lókat, műszaki dolgozókat a műszaki fejlődés azon célkitűzéseinek megva­lósítására, amelyek a munkatermelé­kenység fokozását, a termékek minő» ségét és gazdaságos előállítását ered­ményezik. E feladatok teljesítését tevékenyen elősegíti a szocialista munkaverseny, ezért a Parasztszövetség Központi Bi­zottsága nyilvánosságra hozta az efsz-ek újítói és feltalálói országos versenyének feltételeit. E versenybe bekapcsoljuk a szövetség járási bi­zottságait is, mert az eredményes munkájuk segítheti az újító- és felta­láló mozgalom megalapozását, majd kibontakozását a szövetkezetekben. PÉLDÁT MUTAT A NOVÉ ZÄMKY-I (ÉRSEKOjVÄRI) JÁRÁS Ha összehasonlítjuk Szlovákia járá­sait, az újító- és feltaláló mozgalom tekintetében, a legeredményesebb te­vékenységet a Nővé Zámky-1 járás szövetkezeteiben fejtik ki. Például tavalyelőtt 91 újítási javaslatot ter­jesztettek be. Ebben a járásban a Mužlai Efsz újító-gárdája az élenjáró, Pathá Gyula vezetésével. Nyomon kö­veti a Tvrdošovcei (tardoskeddi) Ján Rusek, a jatovi Vincze László és más szövetkezetek újítói. Ennek a járás­nak kilenc szövetkezetében dolgoznak tevékenyen ez újítók és feltalálók. Nem véletlen, hogy épp ez a Járás szerezte meg az első helyet, s jutott a szövetség vándorzászlajának birto­kába. Nagyon hasznosnak bizonyult egy a Vojnicei [Bátorkeszi) Efsz-ben al­kalmazott újítás, amelynek gyakor­lati alkalmazása évi félmillió korona megtakarítást jelent. A luőenecl (losonci) járás újítási bizottsága rendszeresen ülésezik. Te­vékenységéhez fűződik többek között a járási újítási és ésszerűsítő verseny feltételeinek a kidolgozása is. Jelen­leg 11 újító tevékenykedik az említett járás szövetkezeteiben, amelyek szá­ma a közeljövőben bizonyára tovább gyarapodik. A bratislava-vidéki járás jabloneci szövetkezetében egy, évi százezer ko­rona megtakarítást eredményező újí­tást alkalmaznak. Ha kisebb mértékben Is, de jónak minősíthető az újítók és feltalálók te­vékenysége a žilinai járás szövetke­zeteiben is. AZ ÉVFORDULOK TISZTELETÉRE Elismerést érdemel több szövetke­zet újítóinak és feltalálóinak odaadó munkája. De még sok olyan szövet­kezet van, ahol annak ellenére, hogy ezeknél megtalálhatók a szükséges személyi, gazdasági adottságok, mégis az újitőmozgalom kibontakoztatása érdekében gyakorlatilag semmit sem tettek. Feladatuk „felébreszteni“ és segíteni ezeket a szövetkezeteket. En­nek egyik módja a szocialista munka­­verseny, amelyet az idén az efsz-ek megalakításának 25. évfordulója, va­lamint hazánknak a Szovjetunió ál­tali felszabadítása 30. évfordulója tliszteletére szervezünk meg. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetével karöltve, kiadjuk „A szocialista munkaverseny szervezésének alapelvel“-t. Ebber), részletezzük a szocialista ésszerűsítés tudományos-műszaki fejlesztését és az újitőmozgalom fellendítését. Sze­retnénk, ha a szocialista brigádok, a szocialista ésszerűsítés, a tudomá­nyos-műszaki fejlődés, az újító- és feltaláló mozgalom pilléreivé válná­nak. Egyes brigádok szervezése a szövetkezetekben jó alapját képezi majd a tudomány és a gyakorlat — a termelésben dolgozó munkások és a műszaki dolgozók — összefogásá­nak. Szép példa erre a nitral (nylt­­rai) járás mojmírovcei szövetkezeté­ben dolgozó Hachera mérnök kezde­ményezése, aki eddig a szövetkezeti dolgozók közül elsőként csatlakozott az évi százezer koronát megtakarító műszaki dolgozók mozgalmához. Az új munkamódszereket és az úji­­tómozgalom fellendítését nagyban elősegíti „A szocialista munka szö­vetkezete“ megtisztelő cím megszer­zése, mint az ötödik ötéves tervidő­szak feladatai teljesítésének legfelső és komplex formája. Szeretnénk méltóan megünnepelni a Szlovák Nemzeti Felkelés, Illetőleg hazánk felszabadításának 30. évfor­dulóját. Ezek egyúttal az ötéves terv sikeres teljesítésének sarkalatos évei is. Ehhez szükséges, hogy mindnyá­jan teljes erőnkkel és tudásunkkal lássunk hozzá azoknak a feladatok­nak a teljesítéséhez, amelyeket a párt tűzött ki és szocialista hazánk valamennyi lakosának jólétét hivatot­tak biztosítani. Egységben az erő * Í# Щ ' <f Ы шШ ш «шмрЩ ■< ú A szocialista brigád címért versenyző kertészcsoport. A mezőgazdaságban működő szocialista munkabrigádok még nem rendelkeznek régi hagyo­mányokkal, ám ennek ellenére egy-egy ilyen brigád nevéhez már figyelemremélté eredmé­nyek, ragyogó sikerek fűződ­nek. Az ilyen munkacsoportok nagyban elősegítik a mezőgaz­dasági termelés ésszerűsítését és a munkatermelékenység emelését a termelés egyes sza­kaszain. A Dunajská Streda-1 (duna­­szerdahelyi) járásban 18 mező­­gazdasági munkaközösség ver­senyez a Szocialista brigád ki­tüntető címért. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási Kosár Erzsébet bizottságén a közelmúltban megtudtam, hogy a január 10-én a hat szövetkezetből (Klučo­­vec, Medveďov, Baloft, Pálkovi­­čovo, Topolovec, Pastuhy) egye­sített pastuhyl (patasi) szövet­kezet kertészcsoportjának szo­cialista brigádja kitűnő ered­ményeket ér el. Rövid ott-tartőzkodásom alatt is bebizonyosodott, hogy a Pa­rasztszövetség járási bizottsá­gán elhangzott dicsérő szavalt igaznak bizonyultak. Megtud­tam, hogy a tagság és a veze­tőség egyaránt támogatja az ilyen jellegű brigádok megala­kulását és ténykedését. Az egyesített szövetkezet vezető­sége nem hanyagolja el a mun­kakörnyezetet és az emberről való gondoskodást is előtérbe helyezi. Messzemenően támo­gatja az Ifjúság szakmai és po­­litkai továbbképzését. A közös­ben olyan tervek születnek, melyek teljes egészében maguk után vonják a tagság megelége­dését. A helyi SZISZ szervezet a párt alapszervezetével kar­öltve támogatja a szocialista brigádot és további Ilyen cso­portok megalakulását is szer­vezi. A szövetkezet ökonőmusátől, Juhász Lajos elvtárstől azt kér­tem, számoljon be olvasóinknak a szocialista brigád múlt évi eredményeiről. — Előre bocsátom — kezdte a közgazdász —, hogy egy 19 személyes, főleg nőkből össze­tevő kollektíváról van szó, mely 1970-ben alakult. Az ala­pítótagok közöl Tok Erzsébetet említeném, aki egyben a brigád vezetője, is. Ide tartoznak még Kosár Erzsébet, Csicsai Irén, Lipkovics Erzsébet stb. A bri­gád a múlt évben a tervezett 864 ezer korona helyett 1,4 mil­lió koronát produkált. A pap­rikaszedésnél 9—10 mázsa volt a napi teljesítményük. — A brigád és a vezetőség között jó kapcsolat alakult ki. Az egész csoport Ígéretet ka­pott, hogy zárszámadáskor kü­lön prémiumot kap, és társas kiránduláson vehet majd részt. — Juhász elvtárs, milyen a brigád társadalmi és kulturális élete? — Ha mód nyílik rá — hang­zott a válasz, — a brigádtagok részére színházjegyeket bizto­sítunk, természetesen a szövet­kezet költségére. Lehetővé tet­tük továbbá, hogy résztvehet­­tek a nitral aratóünnepségen. Politikai látókörük fejlesztése céljából reggelenként politikai tízperceket tartanak, Horváth János főkertész vezetésével. Sikerült beszélnem a brigád két fiatal tagjával, Tok és Ko­sár Erzsébettel. — Mi volt egyik legnagyobb élményük — kérdeztem először. — A járási SZISZ szervezet a Prágában megtartott szocia­lista munkabrigádok konferen­ciájára engem küldött ki, — vallotta Tok Erzsi. — Úriási meglepetésemre nevemen szólí­tottak, s én is kitüntetésben ré­szesültem. — Nagyon szívesen emléke­zem vissza arra a rendezvény­re — mondotta Kosár Erzsébet, — amikor a szövetkezet veze­tősége jutalmul jő eredmé­nyeinkért a múlt év november 22-én — kizárólag a ml brigá­dunk részére — kibérelte a szapi csárdát, ahol megvendé­geltek bennünket, s mindegyi­künket virággal leptek meg. — Miért alakították meg a brigádot? — Közösen jobban megy a munka, s azt is szeretnénk be­bizonyítani, hogy nagy teljeslt-Tok Erzsébet menyeket csak kollektív mun­kával lehet elérni — mondotta a brigádvezető. — Vallom — mondotta Kosár Erzsi, hogy egységben az erő, a brigád könnyebben meg tud birkózni a problémákkal, mint az egyének, ezenkívül szeretem a jó társaságot, s ezt itt meg­találtam. — Végül az iránt érdeklőd­tem, mit szeretnének elérni az idén? , — Fő célunk — hangzott Tok Erzsébet határozott válasza —, hogy az idén a csoport elnyer­je a szocialista brigád címet. — Fiatal vagyok még, ezért szeretnék tovább tanulni. Re­mélem tévúton sikerül elvégez­nem tanulmányaimat — mondta Kosár Erzsi. A pastuhyl szövetkezet az egyesítés révén valóságos me­zőgazdasági nagyüzemmé vált. Ezek a tények még inkább arra késztetik a szövetkezet veze­tőit és tagságát, hogy további munkaközösségek kapcsolódja­nak be a szocialista brigád el­mért folyó versenybe. TRGO IMRE I ♦ 8 ♦ I ♦ I I ♦ I ♦ 8 ♦ I i ♦ « ♦ I ♦ í ♦ % i ♦ % 0 8 ♦ 1 8 ♦ 8 ♦ I ♦ ! i 8 ♦ I ♦ ! i ♦ i ♦ * 8 ♦ ! I t 8 ♦ ! i ♦ ! 8 ♦ 8 ♦ ! I i ♦ í ♦ ! i ♦ i ♦ i ♦ i f i ♦ i ♦ i ♦ i i ♦ i ♦ 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom