Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-05 / 1. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1974. január 5. Több mint Mezőgazdasági üzemeinkben befejeződtek a pártalapszervezetek nyilvános gyűlései. Ezeken sor került pártunk mezőgazdasági politikájának ismertetésére, az egyes üzemek termelési eredményeinek az elemzésére, a tartalékok és a hiányosságok feltárására stb. Ezek a gyűlések olyan időszakban kerültek lebonyolításra, amikor köztársaságunk a párt vezetésével a szocialista mezőgazdaság győzelmes útjának negyedszázados méltatására készül. A CSKP IX. kongreszszusán plindított kollektivizálási folyamat bizonyította a szövetkezetek életképességét, lehetővé tette a szocialista termelési viszonyok előnyösségének a bizonyítását. A párt mind-Az egyesülés után a szövetkezet 1288 hektár földterületen gazdálkodott. A kezdő évek termelési eredményen gyengék voltak, mert az egyesülés előtt a még külön gazdálkodó szövetkezetek minden lehetőséget kimerítettek a tagság jutalmazására. Ennek ellenére már az egyesülés utáni első években is emelkedő szintet értek el a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Búzából 23, árpából 2B mázsás hektárhozamot értek el, s javult a cukorrépa és a kukorica hektárhozama is. A tejtermelés 2200 liter volt. Csökkent a hús kitermelési ára. 1960-ban a sertéshús kilogrammját 8,84, 1985-ben 5,60 korona költséggel termelték. A 1970-ben 8.2 millió, 1972-ben 6,76 millió koronát tett ki. Jelentősen javult a szövetkezet gépparkja. Evről-évre nagyobb pénzöszszeget fordítanak új, nagyteljesítményű gépek vásárlására. Például 1972- ben a gépekre fordított összeg túlhaladta a 2,6 millió koronát. A szövetkezet gépállományának az összértéke megközelíti a 7 millió koronát. Az eredmények elérésében újszerű szerepe volt a szövetkezet pártszervezetének. Következetesen valósítják meg a CSKP XIV. kongresszusa és az Efsz-ek VIII. kongresszusának az irányelveit. Minden nagyobb termelési ágazatban pártcsoportok tevékenykednek és ezek biztosítják a párt vezetőszerepét a termelésben kitűzött feladatok maradéktalan teljesítéséért. A pártszervezetnek 34 tagja és két tagjelöltje van. A pártszervezet és a szövetkezet vezetősége közt jó az együttműködés. A pártszervezet minden lehetőséget felhasznál a tömeg bíztató távlatok végig nyíltan fordult a tömegek felé. Ezt tette must is, amikor a nyilvános gyűléseken a kommunisták és a párton kívüliek véleményüket nyílvánították. Közös haatározatot hoztak, s ennek a termelékenység további fokozása és az emberről való sokrétű gondoskodás stb., a célja. A Zlaté Klasy-i (aranykalászi) Béke nevet viselő szövetkezet négy község gazdáit egyesíti. Ott szintén megtartották a nyilvános pártgyűlést. A jó szervező munkának és előkészítésnek tulajdonítható, hogy a gazdaság 200 főt számláló tagsága úgyszólván hiánytalanul képviseltette magát. A főbeszámolót Vass Ferenc elvtárs az üzemi pártszervezet vezetőségi tagja, az efsz elnöke tartotta. Beszéde bevezető részében a nemzetközi kérdősekkel foglalkozott, rámutatott a Szovjetunió vezette béketábor politikai, gazdasági és kulturális téren elért kiváló sikereire. Hazánk léte, biztonsága a Szovjetuniótól függ, mely önzetlen segítséget nyújt számunkra. Pártunk mezőgazdasági politikája az egykori zsellérek és földmunkások Csallóközét korszerű belterjes mezőgazdasággal rendelkező országrésszé varázsolta. A dunajská stredai (dunaszerdahelyi) járás a gabonatermesztésben elért kiváló eredményeiért idén „Köztársasági Érdemrendet“ kapott. Mindez büszkeséggel tölti el a szövetkezetek tagjait, vezetőit, a kommunistákat és a pártonkívülieket. A 23 évvel ezelőtt megalakult Béke szövetkezet krónikáját az elnök három időszakra bontotta. Összehasonlítást tett a kezdeti évek nehézkes kibontakozása, az 1960-ban bekövetkezett egyesülési folyamat, majd a hatvanas évek közepén elindult korszerű belterjes termelési eljárások bevezetése következtében elindított nagyméretű fejlődés között. A beszámolóból kitűnt, hogy a megalakulás utáni években a búza átlagos hektárhozama 18, az árpáé 15 mázsa volt, és az állattenyésztésben az átlagos évi tejhozam tehenenként 1400 liter, s a dolgozók havonkénti keresete pedig 600 korona körül lehetett. marhahúsnál pedig a 15,23 koronáról 11 koronára csökkent 1 kg kitermelési költsége. A szövetkezet pénzbevétele 1960-ban 6 millió, 1965-ben közel 7,5 millió korona volt. A vázolt években a mezőgazdasági nyerstermelés értéke 5,5, illetve 10,3 millió korona volt. Az egy dolgozóra jutó évi munkatermelékenység értéke pedig 25 ezerről 64 ezer koronára emelkedett. A szövetkezet továbbfejlődésében a gyümölcsészet létrehozása meghatározó tényezőként szerepelt, melyet 1968- ban kezdtek telepíteni. Az azóta eltelt évek eredményei bizonyították, hogy az efsz megtalálta a helyes utat, s néhány év alatt éppen a gyümölcsészet lett a gazdaság legjövedelmezőbb ágazata. Jövedelmezősége révén döntő módon befolyásolta több más termelési ágazat továbbfejlesztését, a gépállomány feltöltését s korszerűsítését, valamint a dolgozók életszínvonalának szüntelen emelését. A gyümölcsöskert 30 nőnek ad egész évben állandó munkát, s az idényben 100 munkaerőt is elbír. Az elnök szavaiból megtudtuk, hogy a gyümölcs 1969- ben 2,2 millió, 1971-ben 3,6 millió, s tavaly 9 mjllió koronával járult hozzá a közös gazdaság bevételéhez. A növénytermesztésben az első helyen a gabonatermesztést emlegetik. Csökkentették az árpa vetésterületét, s helyette bővítették a kukorica termőterületét. Az utóbbi években nagyon intenzív takarmánytermesztést folytattak. Ebben a tekintetben teljesen önellátók, így az állattenyésztés hasznossága tekintetében jó eredményeket érnek el. A búza és az árpa hektárhozama úgymond rohamosan emelkedik, s az utóbbi két évben jócskán túlhaladta a 40 mázsás hektárhozamot. Az állattenyésztésben a takarmány előkészítését gépesítették, ennek kapcsán a fejést is gépekkel végzik. Ilyenformán nincsenek munkaerő problémáik. Az etetők közt sok a fiatal, az új házas. A naponkénti fejési átlag megközelíti a 11 litert, az évi tejelékenység pedig elérte a 3900 litert. Az állattenyésztés évi bevétele politikai munka tekintetében. A nyilvános gyűlésen arról is beszámoltak, hogy a jól gazdálkodó szövetkezet az utóbbi években számos dolgozót nyert meg. A fiatalokkal az alapiskola befejezése után szerződést kötnek, s azok a szövetkezetben vállalnak munkát. Ennek kapcsán ma az efsz dolgozóinak az átlagos életkora 40 év körüli. Nem feledkeztek meg a nyugdíjas alapító tagokról sem. Ezek személyenként tavaly 1000 korona pénzjutalomban részesültek. S mindazok, akik gondoskodtak az utánpótlásról külön 500 korona pénzjutalmat kaptak. A munkatermelékenység állandóan emelkedő irányzatú és az egy dolgozóra jutó kitermelt érték 1970-ben 78; 1972-ben pedig 124 ezer korona volt. A szövetkezet eddig 26 tagjának nyújtott 30 ezer korona térítésmentes kölcsönt. Anyagilag és erkölcsileg támogatója a községben tevékenykedő szervezeteknek, gondoskodik a három község kulturális életének a fellendítéséről. Az összejövetelen szó esett a jövő terveiről, elképzeléseiről. Az állattenyésztésben továbbra is a korszerűsítésre törekednek. Az öreg istállók felújításával és újabbak felépítésével is számolnak. A szövetkezet a Nový Život- Efsz-el, közösen egy lucerna- és magszárítót épít, s ezenkívül hozzákezdenek egy ezres tehénistálló építéséhez is. A következő években bővítik a gyümölcsöst. Hetven hektár szőlőt és 16 hektár őszibarackost telepítenek. A beszámoló során elhangzottak egyértelműen bizonyítják, hogy a szövekezet vezetősége a pártszervezettel együtt felismerte a fejlődés törvényszerűségeit, s mindenre időben reagált. Az eredményes munkájukat a céltudatosság, a biztató távlatok táplálják. SV1NGER ISTVÄN Példamutató munkaközösség Mezőgazdasági üzemeinkben évek során meggyőződhettek róla, menynyire hasznos az állatok táplálásában a minden tekintetben kifogástalan minőségű abrakkeverék. A kukorica pedig a többi szemes termény közül talán a legfontosabb alapanyaga a takarmánykeverékeknek. Egy egységnyi tömegében számottevő táperő rejlik, hiszen a kukorica mintegy 7 százalék emészthető és 80 százalék keményítő egységet tartalmaz. Mezőgazdasági üzemeinkben éppen ezért évről-évre nagyobb területet vetnek be kukoricával, hiszen a bőtermő fajták most már sokszorta nagyobb hozamot adnak, mint például a régiek. Ugyanakkor a gazdaságok sokaságában a termesztést ugyan úgy mint a betakarítást teljesen gépesítették, s az elgyomosodás ellen vegyszerekkel védekeznek. Az utóbbi évek során tehát a kukorica termesztésében sokszorta kevesebb embevt munkaerő szükséges, mint régebben volt. A vázoltak mind a célszerűbb és a hozzáférhetőbb termelés mellett szólnak. Ezenkívül néhány szövetkezetben és állami gazdaságban rátértek a kukorica egymást követő — monokultúrában történő — termesztésére. A közelmúltban a jurovái (dercsikai) szövetkezetben járva Szakái Lajos elnökkel a kukorica termesztésben elért sikereikről beszélgettünk. Ez a szövetkezet ugyanis a kukorica termesztés tekintetében is nagyon jó hírnévnek örvend a környéken. Azért írtam, hogy is, mert ebben az évben átlagosan 61,5 mázsa búzát értek el hektárónként! Sok minden másról beszélve az elnök elmondta, hogy idén 110 hektárról takarították be a szemes kukoricát. A vetést az ismert román gyártmányú SPC 6-os szemenkénti vetőgéppel végezték, s a vegyszerek használatával kiküszöbölték, azaz minimálisra csökkentették az emberi munkaerő szükségletet, hiszen a vegetációban nem nyúlt ember kukoricához, s a betakarítást is kombájnokkal végezték. Az elnök örömtől sugárzó arccal újságolta, hogy a növényt a kegyetlen nyári szárazság sem károsította. Azért nem, mert a kukoricát a legjobb, tehát a kavícsmentes, a nedvességet jól megőrző talajokba vetették. Ennél fogva a növény kelésétől fogva, egészen a betakarításig kifogástalanul fejlődhetett. Persze betakarítás után bizonyosodtak meg a nagyon jó hozamról. Hektáronként több mint 80 mázsa kukoricát értek el májusi morzsoltban. Talán nem lesz érdektelen, ha megemlítem, hogy a múlt évben száz hektáron termesztettek kukoricát és 62 mázsás hektárhozamót értek el. Az idei (1973) hektárhozam, mint ahogyan láthatjuk, 18 mázsával jobb. Hogyan jutottak el idäig? Miképpen érték el a kitűnő eredményeket? — tűnődtem magamban. Úgy látszik, az elnök gondolatolvasó, mert Ы4 idő múlva magától elmondta, hogy bár a termesztéshez teljes mértékben nem kapták meg az igényelt kukoricafajtákat, a választék a korábbihoz képest mégis lényegesen jobb volt. Tehát ez az egyik tényezője a kitűnő eredménynek. Nagyon kedvezően hatott továbbá a talajok gondos kiválasztása, a talaj igényének megfelelő trágyázás, a szakszerű vegyszerezés stb. Röviden ezeket a tényezőket a szakemberek fajta agrotechnikának nevezik. Ezek után mit mondhatnánk még? Talán érdemes megemlíteni azt is, hogy a szövetkezet növénytermesztését két fönövény, a búza és a kukorica képezi és ezen a téren a lehető legjobb végeredmény elérésére törekednek. Előreláthatólag a jövő év tavaszán további 20 hektárral bővítik a kukorica vetésterületét, s ha a körülmények kedveznek, akkor a vetésterület 30—40 százalékán a kukoricát ismételten kukorica után vetik. E tekintetben már vannak tapasztalataik s minden bizonnyal a törekvést siker koronázza. Végezetül talán még annyit, hogy ez a szövetkezet az utóbbi évek során nagyon sokat fejlődött. Mindamellett nagyon keveset hallat megáról. Azt tartják — nagyon helyesen —, hogy kevesebbet beszélni, de annál többet tenni. Bizonyára nekik van igazuk. A növénytermesztésben elért eredményeik azonban mindenképpen rátermettségüket igazolja. ☆ Néhány sorban talán még annyit, hogy 1974-ben a Dunajská Streda-1 (dunaszerdahelyi) járás mezőgazdasági üzemei tavasszal 7000 hektáron vetnek kukoricát. Ennek a területnek mintegy negyed részén még 1973 őszén bedolgozták a gyomirtőszereket. A terület hektárjára tiszta hatóanyagban számítva az egész idényben 400 kg műtrágyát adnak. A kukorica egymást követő — monokultúrában — történő termesztésben eddig is kitűnő eredményeket érték el, ezért a jövőben alapos előtanulmányok után még merészebben rátérnek erre a módszerre. A járási szerveket az a cél vezérli, hogy mind több olyan mezőgazdasági üzem legyen a körzetben, amely kimagasló hozamokat ér el kukoricából és egyéb növényféleségekből. (hoksza) A trebišovi járásban egy évvel ezelőtt kezdték el a többezer hektáros szövetkezetek kialakítását — az egyesítést. A múlt esztendő sikerei igazolják, hogy az egyesített szövetkezetek jó úton járnak, mert a termelést valóban nagyüzemi szinten folytatják. Egy nagy, közös gazdaságba tömörült a vojanyi, a bešai és az iškovcei szövetkezet. A 2317 hektáron alakult nagygazdaság 311 dolgozójának közös erőfeszítése kezdetben arra irányult, hogy mielőbb megbarátkozzanak egymással. Lehet, hogy éppen a kölcsönös akarás segített. Emiatt a kelleténél kissé több idő telt el tavasszal a barátkozásra, az ismerkedésre. Mire azonban a földek fölszíkkadtak, művelhetővé váltak, mindenki tudta hová tartozik, mi a dolga és a beosztása. Ezt is gondosan, sokszor újra és újra megbeszélték. A látszólag sok eszmecsere végül is hasznot hozott. Az első jelentős határozat a gépek és az alkatrészek vásárlására vonatkozott. Ugyanis sok volt az elhasználódott gép. Szerencsére az egyesülésnél mindhárom gazdaságnak voltak bizonyos Sikeres gazdasági fellendülés tartalékai. Így új gépeket vásárolhattak. Persze a pénzből jutott alkatrészekre Is. A munkálatok megkezdése előtt a szerelőgárda teljes erővel nekilátott a gépjavításnak. Ezt követte az állatállomány átcsoportosítása. A legjobban megfelelő helyek kiválasztása nem ment könnyen. Ugyanis az 1385 szarvasmarha, ebből 291 a tehén, a 770 sertés, ebből 71 a koca, az 1550 juh, és a 20 ezer baromfi, ebből 5000 a liba takarmányozásának a megszervezését ts számba kellett venni. A gazdasági állatok okszerű átcsoportosítása előmozdította a termelés fellendítését. Többek közt a hízómarhák átlagos napi súlygyarapodása az egyesítés előtt a bešai szövetkezetben 0,55; az iškovcei szövetkezetben 0,70, a vojanyiban pedig 0,94 kg volt. Az üzemi átlag január elejétől 0,91 kg körüli. A hízósertéseknél a napi súlygyarapodás az év elejétől 0,55 kg. A gazdász megállapítása szerint tehenenként elérik a 3200 liter évi tejátlagot. Az egyesített efsz eléggé magas szinten, a lehető legbelterjesebben gazdálkodik. Egyesülés után nagy lépést tettek előre a növénytermesztésben is. Búzából például hektáronként 43,5 mázsát takarítottak be, így 3706 mázsával termeltek többet, mint a múlt évben. Árpából 44, korai burgonyából 250, kukoricából pedig 41 mázsás hektárhozamot értek el. A szövetkezet brútto termelése túlhaladja a 20 millió koronát, az áru termelése pedig a 17,5 millió koronát, vagyis 3 millió koronával több, mint amennyit a három szövetkezet 1972-ben külön-külön elért. Egyesítés után az állóeszközök értéke több mint egymillió koronával növekedett, s a befejezetlen építkezés értéke egymillió korona körüli. A termelési értékesítési tervek teljesítése és túlszárnyalása az előirányzottnál jóval nagyobb jövedelemhez juttatta a szövetkezetei, ilymódon a dolgozók jövedelme is kedvező. Kaszonyi Hona üzemgazdász számítása szerint az egy dolgozóra jutó jövedelem átlagban eléri a 30 ezer koronát, s az állattenyésztésben még többet. Egy tízórás munkanapra a szövetkezet dolgozóinak 95 120 koronát juttat. Az egyesülés első évének sikereit azzal magyarázhatjuk, hogy a vezetőség rendszeres kapcsolatot tart a tagsággal. Ezt úgy megszokták a dolgozók, hogy ha elmaradna, már mindenkinek hiányozna. A szövetkezet 16 hektáron kertészettel is foglalkozik, de felaprózottan. Rájöttek, hogy így nem jó. Fóliás kertészet kell ahhoz, hogy korán piacképesek lehessenek; El is határozták, hogy a jövőben két hektáros főliasátras kertészetet létesítenek, s azt évek során öt hektárra bővítik. A szövetkezetben nagyon jő lehetőség kínálkozik az öntözésre. Ezért kialakítják a nagyüzemi szántóföldi zöldségtermesztést. Ezzel ugyanis munkát adhatnak a nőknek. Ezidáig a 164 nő rendszerint munka nélkül maradt. A korai burgonya és a dohány termesztését is kibővítik, mert ezek jól jövedelmeznek. Annak ellenére, hogy a szövetkezetben dolgozók havi jövedelme felülmúlja az ipari dolgozók keresetét, a három községből még sokan máshova járnak dolgozni, azonban az első fecskék már beérkeztek. Legutóbb tízen tértek vissza a szövetkezetbe. Mind a három községben szorgalmas, dolgos nép lakik, jegyezte meg Rezes Sándor, az egyesített gazdaság elnöke. Így az adottságok is jók. Meggyőződésből állíthatom, hogy a soron levő esztendő a szövetkezetben újabb lendületet ad a fejlődésnek. ILLÉS BERTALAN
