Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-05 / 1. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1974. január 5. Több mint Mezőgazdasági üzemeinkben befeje­ződtek a pártalapszervezetek nyilvá­nos gyűlései. Ezeken sor került pár­tunk mezőgazdasági politikájának is­mertetésére, az egyes üzemek terme­lési eredményeinek az elemzésére, a tartalékok és a hiányosságok feltárá­sára stb. Ezek a gyűlések olyan idő­szakban kerültek lebonyolításra, ami­kor köztársaságunk a párt vezetésé­vel a szocialista mezőgazdaság győ­zelmes útjának negyedszázados mél­tatására készül. A CSKP IX. kongresz­­szusán plindított kollektivizálási fo­lyamat bizonyította a szövetkezetek életképességét, lehetővé tette a szo­cialista termelési viszonyok előnyös­ségének a bizonyítását. A párt mind-Az egyesülés után a szövetkezet 1288 hektár földterületen gazdálko­dott. A kezdő évek termelési eredmé­nyen gyengék voltak, mert az egye­sülés előtt a még külön gazdálkodó szövetkezetek minden lehetőséget ki­merítettek a tagság jutalmazására. Ennek ellenére már az egyesülés utá­ni első években is emelkedő szintet értek el a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Búzából 23, árpából 2B mázsás hek­tárhozamot értek el, s javult a cukor­répa és a kukorica hektárhozama is. A tejtermelés 2200 liter volt. Csökkent a hús kitermelési ára. 1960-ban a ser­téshús kilogrammját 8,84, 1985-ben 5,60 korona költséggel termelték. A 1970-ben 8.2 millió, 1972-ben 6,76 mil­lió koronát tett ki. Jelentősen javult a szövetkezet gép­parkja. Evről-évre nagyobb pénzösz­­szeget fordítanak új, nagyteljesítmé­nyű gépek vásárlására. Például 1972- ben a gépekre fordított összeg túlha­ladta a 2,6 millió koronát. A szövetke­zet gépállományának az összértéke megközelíti a 7 millió koronát. Az eredmények elérésében újszerű szerepe volt a szövetkezet pártszer­vezetének. Következetesen valósítják meg a CSKP XIV. kongresszusa és az Efsz-ek VIII. kongresszusának az irányelveit. Minden nagyobb termelési ágazatban pártcsoportok tevékenyked­nek és ezek biztosítják a párt vezető­szerepét a termelésben kitűzött fel­adatok maradéktalan teljesítéséért. A pártszervezetnek 34 tagja és két tagjelöltje van. A pártszervezet és a szövetkezet vezetősége közt jó az együttműködés. A pártszervezet min­den lehetőséget felhasznál a tömeg bíztató távlatok végig nyíltan fordult a tömegek felé. Ezt tette must is, amikor a nyilvános gyűléseken a kommunisták és a pár­ton kívüliek véleményüket nyílvání­tották. Közös haatározatot hoztak, s ennek a termelékenység további fo­kozása és az emberről való sokrétű gondoskodás stb., a célja. A Zlaté Klasy-i (aranykalászi) Béke nevet viselő szövetkezet négy község gazdáit egyesíti. Ott szintén megtar­tották a nyilvános pártgyűlést. A jó szervező munkának és előkészítésnek tulajdonítható, hogy a gazdaság 200 főt számláló tagsága úgyszólván hiánytalanul képviseltette magát. A főbeszámolót Vass Ferenc elvtárs az üzemi pártszervezet vezetőségi tagja, az efsz elnöke tartotta. Beszéde be­vezető részében a nemzetközi kérdő­sekkel foglalkozott, rámutatott a Szovjetunió vezette béketábor politi­kai, gazdasági és kulturális téren el­ért kiváló sikereire. Hazánk léte, biz­tonsága a Szovjetuniótól függ, mely önzetlen segítséget nyújt számunkra. Pártunk mezőgazdasági politikája az egykori zsellérek és földmunkások Csallóközét korszerű belterjes mező­­gazdasággal rendelkező országrésszé varázsolta. A dunajská stredai (duna­­szerdahelyi) járás a gabonatermesz­tésben elért kiváló eredményeiért idén „Köztársasági Érdemrendet“ kapott. Mindez büszkeséggel tölti el a szövet­kezetek tagjait, vezetőit, a kommu­nistákat és a pártonkívülieket. A 23 évvel ezelőtt megalakult Béke szövetkezet krónikáját az elnök há­rom időszakra bontotta. Összehason­lítást tett a kezdeti évek nehézkes ki­bontakozása, az 1960-ban bekövetke­zett egyesülési folyamat, majd a hat­vanas évek közepén elindult korszerű belterjes termelési eljárások beveze­tése következtében elindított nagymé­retű fejlődés között. A beszámolóból kitűnt, hogy a megalakulás utáni években a búza átlagos hektárhoza­ma 18, az árpáé 15 mázsa volt, és az állattenyésztésben az átlagos évi tej­hozam tehenenként 1400 liter, s a dol­gozók havonkénti keresete pedig 600 korona körül lehetett. marhahúsnál pedig a 15,23 koronáról 11 koronára csökkent 1 kg kitermelési költsége. A szövetkezet pénzbevétele 1960-ban 6 millió, 1965-ben közel 7,5 millió korona volt. A vázolt években a mezőgazdasági nyerstermelés értéke 5,5, illetve 10,3 millió korona volt. Az egy dolgozóra jutó évi munkatermelé­kenység értéke pedig 25 ezerről 64 ezer koronára emelkedett. A szövetkezet továbbfejlődésében a gyümölcsészet létrehozása meghatá­rozó tényezőként szerepelt, melyet 1968- ban kezdtek telepíteni. Az azóta eltelt évek eredményei bizonyították, hogy az efsz megtalálta a helyes utat, s néhány év alatt éppen a gyümöl­csészet lett a gazdaság legjövedelme­zőbb ágazata. Jövedelmezősége révén döntő módon befolyásolta több más termelési ágazat továbbfejlesztését, a gépállomány feltöltését s korszerű­sítését, valamint a dolgozók életszín­vonalának szüntelen emelését. A gyü­mölcsöskert 30 nőnek ad egész évben állandó munkát, s az idényben 100 munkaerőt is elbír. Az elnök szavai­ból megtudtuk, hogy a gyümölcs 1969- ben 2,2 millió, 1971-ben 3,6 mil­lió, s tavaly 9 mjllió koronával járult hozzá a közös gazdaság bevételéhez. A növénytermesztésben az első he­lyen a gabonatermesztést emlegetik. Csökkentették az árpa vetésterületét, s helyette bővítették a kukorica ter­mőterületét. Az utóbbi években na­gyon intenzív takarmánytermesztést folytattak. Ebben a tekintetben telje­sen önellátók, így az állattenyésztés hasznossága tekintetében jó eredmé­nyeket érnek el. A búza és az árpa hektárhozama úgymond rohamosan emelkedik, s az utóbbi két évben jócs­kán túlhaladta a 40 mázsás hektár­hozamot. Az állattenyésztésben a takarmány előkészítését gépesítették, ennek kap­csán a fejést is gépekkel végzik. Ilyenformán nincsenek munkaerő problémáik. Az etetők közt sok a fia­tal, az új házas. A naponkénti fejési átlag megközelíti a 11 litert, az évi tejelékenység pedig elérte a 3900 litert. Az állattenyésztés évi bevétele politikai munka tekintetében. A nyil­vános gyűlésen arról is beszámoltak, hogy a jól gazdálkodó szövetkezet az utóbbi években számos dolgozót nyert meg. A fiatalokkal az alapiskola befe­jezése után szerződést kötnek, s azok a szövetkezetben vállalnak munkát. Ennek kapcsán ma az efsz dolgozói­nak az átlagos életkora 40 év körüli. Nem feledkeztek meg a nyugdíjas ala­pító tagokról sem. Ezek személyen­ként tavaly 1000 korona pénzjutalom­ban részesültek. S mindazok, akik gondoskodtak az utánpótlásról külön 500 korona pénzjutalmat kaptak. A munkatermelékenység állandóan emelkedő irányzatú és az egy dolgo­zóra jutó kitermelt érték 1970-ben 78; 1972-ben pedig 124 ezer korona volt. A szövetkezet eddig 26 tagjának nyúj­tott 30 ezer korona térítésmentes kölcsönt. Anyagilag és erkölcsileg tá­mogatója a községben tevékenykedő szervezeteknek, gondoskodik a három község kulturális életének a fellendí­téséről. Az összejövetelen szó esett a jövő terveiről, elképzeléseiről. Az állat­­tenyésztésben továbbra is a kor­szerűsítésre törekednek. Az öreg is­tállók felújításával és újabbak felépí­tésével is számolnak. A szövetkezet a Nový Život- Efsz-el, közösen egy lucerna- és magszárítót épít, s ezen­kívül hozzákezdenek egy ezres tehén­istálló építéséhez is. A következő években bővítik a gyümölcsöst. Het­ven hektár szőlőt és 16 hektár őszi­­barackost telepítenek. A beszámoló során elhangzottak egyértelműen bizonyítják, hogy a szö­­vekezet vezetősége a pártszervezet­tel együtt felismerte a fejlődés tör­vényszerűségeit, s mindenre időben reagált. Az eredményes munkájukat a céltudatosság, a biztató távlatok táp­lálják. SV1NGER ISTVÄN Példamutató munkaközösség Mezőgazdasági üzemeinkben évek során meggyőződhettek róla, meny­nyire hasznos az állatok táplálásában a minden tekintetben kifogástalan minőségű abrakkeverék. A kukorica pedig a többi szemes termény közül talán a legfontosabb alapanyaga a takarmánykeverékeknek. Egy egységnyi tömegében számottevő táperő rejlik, hiszen a kukorica mintegy 7 száza­lék emészthető és 80 százalék keményítő egységet tartalmaz. Mezőgaz­dasági üzemeinkben éppen ezért évről-évre nagyobb területet vetnek be kukoricával, hiszen a bőtermő fajták most már sokszorta nagyobb hoza­mot adnak, mint például a régiek. Ugyanakkor a gazdaságok sokaságában a termesztést ugyan úgy mint a betakarítást teljesen gépesítették, s az elgyomosodás ellen vegyszerek­kel védekeznek. Az utóbbi évek során tehát a kukorica termesztésében sokszorta kevesebb embevt munkaerő szükséges, mint régebben volt. A vázoltak mind a célszerűbb és a hozzáférhetőbb termelés mellett szól­nak. Ezenkívül néhány szövetkezetben és állami gazdaságban rátértek a kukorica egymást követő — monokultúrában történő — termesztésére. A közelmúltban a jurovái (dercsikai) szövetkezetben járva Szakái Lajos elnökkel a kukorica termesztésben elért sikereikről beszélgettünk. Ez a szövetkezet ugyanis a kukorica termesztés tekintetében is nagyon jó hír­névnek örvend a környéken. Azért írtam, hogy is, mert ebben az évben átlagosan 61,5 mázsa búzát értek el hektárónként! Sok minden másról beszélve az elnök elmondta, hogy idén 110 hektár­ról takarították be a szemes kukoricát. A vetést az ismert román gyárt­mányú SPC 6-os szemenkénti vetőgéppel végezték, s a vegyszerek hasz­nálatával kiküszöbölték, azaz minimálisra csökkentették az emberi mun­kaerő szükségletet, hiszen a vegetációban nem nyúlt ember kukoricához, s a betakarítást is kombájnokkal végezték. Az elnök örömtől sugárzó arccal újságolta, hogy a növényt a kegyetlen nyári szárazság sem károsította. Azért nem, mert a kukoricát a legjobb, tehát a kavícsmentes, a nedvességet jól megőrző talajokba vetették. Ennél fogva a növény kelésétől fogva, egészen a betakarításig kifogástalanul fejlődhetett. Persze betakarítás után bizonyosodtak meg a nagyon jó hozamról. Hektáronként több mint 80 mázsa kukoricát értek el májusi morzsoltban. Talán nem lesz érdektelen, ha megemlítem, hogy a múlt évben száz hektáron termesztettek kukoricát és 62 mázsás hektárhozamót értek el. Az idei (1973) hektárhozam, mint ahogyan láthatjuk, 18 mázsával jobb. Hogyan jutottak el idäig? Miképpen érték el a kitűnő eredményeket? — tűnődtem magamban. Úgy látszik, az elnök gondolatolvasó, mert Ы4 idő múlva magától elmondta, hogy bár a termesztéshez teljes mértékben nem kapták meg az igényelt kukoricafajtákat, a választék a korábbihoz képest mégis lényegesen jobb volt. Tehát ez az egyik tényezője a ki­tűnő eredménynek. Nagyon kedvezően hatott továbbá a talajok gondos kiválasztása, a talaj igényének megfelelő trágyázás, a szakszerű vegy­szerezés stb. Röviden ezeket a tényezőket a szakemberek fajta agrotech­nikának nevezik. Ezek után mit mondhatnánk még? Talán érdemes megemlíteni azt is, hogy a szövetkezet növénytermesztését két fönövény, a búza és a kuko­rica képezi és ezen a téren a lehető legjobb végeredmény elérésére töre­kednek. Előreláthatólag a jövő év tavaszán további 20 hektárral bővítik a kukorica vetésterületét, s ha a körülmények kedveznek, akkor a vetés­­terület 30—40 százalékán a kukoricát ismételten kukorica után vetik. E tekintetben már vannak tapasztalataik s minden bizonnyal a törekvést siker koronázza. Végezetül talán még annyit, hogy ez a szövetkezet az utóbbi évek során nagyon sokat fejlődött. Mindamellett nagyon keveset hallat megáról. Azt tartják — nagyon helyesen —, hogy kevesebbet beszélni, de annál többet tenni. Bizonyára nekik van igazuk. A növénytermesztésben elért eredmé­nyeik azonban mindenképpen rátermettségüket igazolja. ☆ Néhány sorban talán még annyit, hogy 1974-ben a Dunajská Streda-1 (dunaszerdahelyi) járás mezőgazdasági üzemei tavasszal 7000 hektáron vetnek kukoricát. Ennek a területnek mintegy negyed részén még 1973 őszén bedolgozták a gyomirtőszereket. A terület hektárjára tiszta ható­anyagban számítva az egész idényben 400 kg műtrágyát adnak. A kukorica egymást követő — monokultúrában — történő termesztésben eddig is kitűnő eredményeket érték el, ezért a jövőben alapos előtanul­mányok után még merészebben rátérnek erre a módszerre. A járási szerveket az a cél vezérli, hogy mind több olyan mezőgazda­­sági üzem legyen a körzetben, amely kimagasló hozamokat ér el kuko­ricából és egyéb növényféleségekből. (hoksza) A trebišovi járásban egy év­vel ezelőtt kezdték el a több­ezer hektáros szövetkezetek ki­alakítását — az egyesítést. A múlt esztendő sikerei igazolják, hogy az egyesített szövetkeze­tek jó úton járnak, mert a ter­melést valóban nagyüzemi szin­ten folytatják. Egy nagy, közös gazdaságba tömörült a vojanyi, a bešai és az iškovcei szövetkezet. A 2317 hektáron alakult nagygazdaság 311 dolgozójának közös erőfe­szítése kezdetben arra irányult, hogy mielőbb megbarátkozza­nak egymással. Lehet, hogy éppen a kölcsö­nös akarás segített. Emiatt a kelleténél kissé több idő telt el tavasszal a barátkozásra, az ismerkedésre. Mire azonban a földek fölszíkkadtak, művelhe­­tővé váltak, mindenki tudta hová tartozik, mi a dolga és a beosztása. Ezt is gondosan, sok­szor újra és újra megbeszélték. A látszólag sok eszmecsere végül is hasznot hozott. Az első jelentős határozat a gépek és az alkatrészek vásárlására vonat­kozott. Ugyanis sok volt az el­használódott gép. Szerencsére az egyesülésnél mindhárom gazdaságnak voltak bizonyos Sikeres gazdasági fellendülés tartalékai. Így új gépeket vásá­rolhattak. Persze a pénzből ju­tott alkatrészekre Is. A munká­latok megkezdése előtt a szere­lőgárda teljes erővel nekilátott a gépjavításnak. Ezt követte az állatállomány átcsoportosítása. A legjobban megfelelő helyek kiválasztása nem ment könnyen. Ugyanis az 1385 szarvasmarha, ebből 291 a tehén, a 770 sertés, ebből 71 a koca, az 1550 juh, és a 20 ezer baromfi, ebből 5000 a liba takarmányozásának a megszer­vezését ts számba kellett venni. A gazdasági állatok okszerű átcsoportosítása előmozdította a termelés fellendítését. Töb­bek közt a hízómarhák átlagos napi súlygyarapodása az egye­sítés előtt a bešai szövetkezet­ben 0,55; az iškovcei szövetke­zetben 0,70, a vojanyiban pedig 0,94 kg volt. Az üzemi átlag ja­nuár elejétől 0,91 kg körüli. A hízósertéseknél a napi súlygya­rapodás az év elejétől 0,55 kg. A gazdász megállapítása sze­rint tehenenként elérik a 3200 liter évi tejátlagot. Az egyesí­tett efsz eléggé magas szinten, a lehető legbelterjesebben gaz­dálkodik. Egyesülés után nagy lépést tettek előre a növénytermesz­tésben is. Búzából például hek­táronként 43,5 mázsát takarí­tottak be, így 3706 mázsával termeltek többet, mint a múlt évben. Árpából 44, korai burgo­nyából 250, kukoricából pedig 41 mázsás hektárhozamot ér­tek el. A szövetkezet brútto terme­lése túlhaladja a 20 millió koro­nát, az áru termelése pedig a 17,5 millió koronát, vagyis 3 millió koronával több, mint amennyit a három szövetkezet 1972-ben külön-külön elért. Egyesítés után az állóeszközök értéke több mint egymillió ko­ronával növekedett, s a befeje­zetlen építkezés értéke egymil­lió korona körüli. A termelési értékesítési ter­vek teljesítése és túlszárnyalá­sa az előirányzottnál jóval na­gyobb jövedelemhez juttatta a szövetkezetei, ilymódon a dol­gozók jövedelme is kedvező. Kaszonyi Hona üzemgazdász számítása szerint az egy dolgo­zóra jutó jövedelem átlagban eléri a 30 ezer koronát, s az állattenyésztésben még többet. Egy tízórás munkanapra a szö­vetkezet dolgozóinak 95 120 ko­ronát juttat. Az egyesülés első évének si­kereit azzal magyarázhatjuk, hogy a vezetőség rendszeres kapcsolatot tart a tagsággal. Ezt úgy megszokták a dolgozók, hogy ha elmaradna, már min­denkinek hiányozna. A szövetkezet 16 hektáron kertészettel is foglalkozik, de felaprózottan. Rájöttek, hogy így nem jó. Fóliás kertészet kell ahhoz, hogy korán piac­képesek lehessenek; El is hatá­rozták, hogy a jövőben két hek­táros főliasátras kertészetet lé­tesítenek, s azt évek során öt hektárra bővítik. A szövetkezet­ben nagyon jő lehetőség kínál­kozik az öntözésre. Ezért ki­alakítják a nagyüzemi szántó­földi zöldségtermesztést. Ezzel ugyanis munkát adhatnak a nőknek. Ezidáig a 164 nő rend­szerint munka nélkül maradt. A korai burgonya és a dohány termesztését is kibővítik, mert ezek jól jövedelmeznek. Annak ellenére, hogy a szö­vetkezetben dolgozók havi jö­vedelme felülmúlja az ipari dol­gozók keresetét, a három köz­ségből még sokan máshova jár­nak dolgozni, azonban az első fecskék már beérkeztek. Leg­utóbb tízen tértek vissza a szö­vetkezetbe. Mind a három községben szorgalmas, dolgos nép lakik, jegyezte meg Rezes Sándor, az egyesített gazdaság elnöke. Így az adottságok is jók. Meggyőző­désből állíthatom, hogy a soron levő esztendő a szövetkezetben újabb lendületet ad a fejlődés­nek. ILLÉS BERTALAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom