Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-29 / 26. szám
1974. június 29. __________________________________________________SZABAD FÖLDMŰVESTMTMTM«^.-_______________________________________________—---------- 9 i sokat esznek, mert keveset emésztej nek belőle. A megrágatlan főzelék sok ! salakanyaga megterheli a bélrend• szert, és a gyermekek egy része ettől ; hasmenést kap. Ezeknek a gyerekek. nek az esetében — akikkel mintha , vele született volna a darabos étel i iránti ellenszenv — rendszerint kide• rül, hogy az anyuka hibás. Hibás, i mert túl hirtelen akart áttérni a da- i rabos kosztra, vagy túl későn, vagy I pedig azért, mért olyankor is erőltette ! az ételt, amikor a kicsinek nem volt • ínyére. ! A darabos ételekhez valő hozzá! szoktatást, a rágásra nevelést, az elválasztás késői szakaszában, tehát a csecsemőkor utolsó negyedében (7— • 12 hónapos korban) kell elkezdeni, , amikor a gyermeknek már legalább négy őrlőfoga van. Ha egyéves kora után is csak pépes ételt kap a baba, nagyon nehéz lesz leszoktatni rőla. Ekkor már az átpasszírozott főzelékekben egyre több darabos részt (burgonyát, sárgarépát) hagyunk, amelyet rágás, Illetve erősebb majszolás nélkül nem lehet lenyelni; A darabos étel nagyságát és adagját lassan növelve szoktatjuk rá a csecsemőt á rágásra. Nem kell egyszerre minden ételt darabosan adni. Az a fontos, hogy naponta legalább egyszer kapjon valami rágnivalőt, míg hozzászokik. Ügy Is hozzászoktathatjuk a csecsemőt a darabos ételekhez, ha engedjük, hogy kézbe vegyen pl. egy borsőszemet vagy egy darabka főtt sárgarépát, és a szájába tegye. Ha minden átmenet nélkül egy egész kanál darabos ételt akarnak a kicsi szájába tömni, érthető, hogy erélyesen visszautasltja. Ugyanebben az időben már adhatunk $ csecsemő kezébe egy darabka kenyérhéjat kétszersültet, kekszet Szívesen majszolgatja, ha éppen jön á foga, mert a fájó fogínynek még jól is esik a rágás. Felügyelet nélkül ne hagyjuk a csecsemőt ilyenkor, mert ha hanyatt fekszik, akkor a torkára kerülhet egy-egy nagyobb falat, és megfulladhat. Rágnivalőt csak ülő . vagy hasonfekvő csecsemőnek szabad adni. MKS A FIZIKAI MUNKÁRÓL Napjainkban egyre kevesebben végeznek nehéz testi munkát. Azonban bizonyos foglalkozások — a nagyiramú technikai fejlődés ellenére — még mindig erősen igénybe veszik a munkás szervezetét. Köztudott, hogy mindenféle munka elobb-utőbb elfáradást eredményez, s ezt természetes dolognak kell tekinteni. Azonban nem egyformán lép fel a fáradtság az embereknél. Az elfáradás függvénye lehet a munkás testi-lelki erejének, a munkahely klímájának (hideg-meleg környezet), az adott munkához valő hozzászokásnak, az egyéni képességnek stb. A fizikai mnnka végzésénél arra kell törekedni, hogy viszonylag kevés energia ráfordítással, nagy teljesítményt érjünk el, így az elfáradást késleltessük. Az ember többféle izma között a munkavégzésben az ún. vázizmoknak van szerepük. Ezek mozgatják a végtagokat is. A vázizmok a csontokra tapadnak, az erős kötőszöveti szalagok, köznéven az inak segítségével. Ezek az izmok akaratlagos beidegződések alatt állnak, tehát mozgásukat ez az idegrendszer irányítja. A működő izomzat elektromosságot termel (ez műszerrel is kimutatható) hőmérséklete növekszik, s működése közben vegyi folyamat is lejátszódik. A legegyszerűbb mozgást is több izom, az izmok egész csoportja végzi. A mozgás tökéletesen harmonikus egységben történik. Huzamos munkavégzés során az izmok elfáradnak. Természetesen nemcsak az izmok, hanem az izmoknak parancsot adó központi idegrendszer is elfárad. A fáradtság egyik tünete az izomremegés. Oka kicsit leegyszerűsítve az, hogy az ingerparancsok nem elég erősek, illetve az ellentétes izmok is ellenparancsot kapnak az elfáradt központi idegrendszertől. Következményei; ellentétes elmozdulások rángások — vagyis izomremegés jelentkezik. A fárasztó fizikai munkát végző embernek tehát számolnia kell ezzel. Másik lényeges tünet maguknak mm az izmoknak az elfáradása: ingerlékenységük csökken, vagyis ugyanarra az ingerre enyhébben reagálnak. Ha a központi idegrendszer képes erősebb ingereket küldeni, akkor az izom teljesítménye azonos szinten marad, összehúzódása, vagyis munkavégzése eléri azt a fokot, ami elfáradás előtt volt. A megerőltetett izomban azonban kellemetlen fájdalom lép fel és ez fokozódik, áttevődik az egész szervezetre, általános elfáradás, gyengeség, levertség következik be. A jelenséget minden fizikai munkát végző ember ismeri. Megfelelő pihenés után az izmok képesek úgy működni, mint az elfáradás előtt. Világosan kell tehát látnunk, hogy bizonyos fizikai munka végzése után az elfáradás törvényszerűen bekövetkezik. Éppen ezért minden fizikai munka végzése közben a megfelelő időben szünetet, pihenőt kell tartani. Ez alatt a fáradtságát kipihent izom regenerálódik, s az újabb munka végzése könnyebb lesz. Az izmok működéséhez természetesen nem elegendő a központi idegrendszer ingerparaucsa. Ahhoz, hogy munkát végezzenek, tápanyagukra is szükségük van. Ezeket az ember normális táplálkozás útján juttatja a szervezetbe. Míg egy szellemi munkát végző, illetve ülő foglalkozású embernek napi 2—3 ezer kalóriára van szüksége, a nehéz testi munkásnak S—5,5 ezerre. Ez tehát a magyarázata annak, hogy a fizikai munkát végző ember táplálékigénye magasabb. Ezt az igényt ki is kell elégíteni. A tápanyagok helyes aránya fedezheti az izmok optimális energiaszükségletét. Meg kell jegyezni, hogy az alkohol semmiképpen sem növeli a szervezet teljesítőképességét, fizikai erejét. Okozhat ugyan átmenetileg némi felfutást, de utána a levertség hamarabb következik be és tartósabb lesz, nem szólva arról a balesetveszélyről, ami a gépekkel, szerszámokkal, tűzzel, vegyszerrel bánó ittas embert fenyegeti. Dr. Bágyoni Attila Látjuk, hogy a fokozatos elváltozás során a csecsemőnek nemcsak új ízekkel, hanem az ételek új formáival is meg kell barátkoznia. Meg kell ismerkednie a darabos ételekkel, meg kell tanulnia a rágás művészetét Tervszerűén kell ezzel törődnünk megtartva a fokozatosságot, mert a gyerekek egy része nehezen szoktatható rá, hogy az ételt megrágja. Nem egy gyermek, — bár minden foga megvan, <— csak áttört (paszírozott) ételt hajlandó elfogadni. Sokan méj óvodás korban is visszautasítják a rágósabb ételt, vagy pedig rágatlanul nyelik le. Az ilyen gyermekek, akik rágás nélkül nyelik az ételt, feltűnően Napfény, víz, friss levegő ... Foto: nk: Ságon törte buksiját. Leharapdálta a margaréták fejét, majd a közeli sűrű. kóróban végzett irtó pusztítást. A pásztor kutyája meg Is pirongatta, de mindez falra hányt borsó volt a kis rosszaságnak. Még ő játszotta a sér-► «$» **• »** **• «j» «j* «j» «j* «J* «j* «J* «j* «J* *** «J* «$♦ «J» «*»«*« *!♦ «J* <$• «£♦ *5» *J* *3» *1* *1* *1* *X* «J* *1* *1* «J* *** «J» «J» «$♦ »J» A szorgalmas méhecskék — ugyanis ők laktak a tarka ládákban — mérgesen zümmögni kezdtek a hívatlan látogató felé. Bocink rájuk sem hederített, törtetett tovább. — Majd tőletek ijedek meg, csúnya legyecskék! — kiáltotta, s a nagyobb hatás kedvéért hatalmasat taszított az egyik útjába eső kaptáron. Több se kellett a háborgatott méhecskéknek. Ahányon csak voltak, a fennhéjázó bocinak estek. Mindegyik zümmögött a fülébe valami rosszat, miközben tűhegyes fúlánkjukkal öszservissza 'szúrták. — Jaj nekem! faj nekem! — csak ezt tudta mondani futás közben. A mérges kis kaptárlakók azonban egész hazáig kísérték. Édesanyja este hazatérve alig ismert dagadtképű fiára. Hát még a többi állattárs. Mindegyiknek nevethetnékje támadt, amikor megpillantották. No, azért sajnálták is, mert őszintén remélték, hogy a kemény lecke jobb belátásra bírja majd. Nem tévedtek, a boci azóta az udvar legkedvesebb, legszőfogadőbb tagja, mindenki nagy örömére. Németh Márta Tehén maminak volt egy fehérfoltos, ugri-bugrt bocija. — Jó, nem bánom. Ha mindenáron de rosszaságáról máris ismerték az egész gazdasági udvaron. Szétriasztotta a békésen kapirgáló tyúkokat, Kakas-úrfinak pedig pontosan a sarkantyújára lépett. Nem kímélte persze a szelíd természetű kacsákat, de még a mérges, lármás lúdseregtől sem ijedt meg. Szóval az egész udvaron nem akadt olyan lakó, akit ne háborgatott volna. Egy reggel, amikor édesanyja a legelőre készülődött, szívszaggatóan sírni kezdett: — Vigyél magaddal engem Is, anyú, ú. ú! Olyan rossz otthon egyedül. tett ládikákra lett figyelmes, jönni akarsz, hát gyere. A legelőn azonban csupa jó bocik vannak ám. — Majd jő leszek én is, meglátod — újongott boldogan. A legelőre érve csakhamar megfeledkezett ígéretéről. Máris a rosszatődöttet. Nagy duzzogva félre oldalgott, s amikor nem figyelt rá senki, hazafelé vette az útját. A kertek alatt baktatva tarkára festett ládikákra lett figyelmes. — No, ezt megnézzük! — fogta el a kíváncsiság. Veteményes ágyások, szép sorban ültetett őszirózsákon gázolt keresztül, nem sejtve, hogy milyen veszedelem leselkedik rá. VVNVVXVVVNVVVVVVVWAXVVWVVCWB Búcsú az iskolától Eltűnődünk, eltűnődünk Az itt eltelt szép Időkön! Hol is vagytok házi leckék? Tanulni még úgy szeretnénk! int az Irka, int a lecke: Sok nagydiák elmenjen-e? 2. Búcsúzik a pad, a tábla, A kopott iskolatáska. Kiszolgáltak kilenc évet, Velünk voltak, velünk éltek. Integet a pad, a tábla A sok diák búcsújára. 3. r, Elcsendesült az osztály Is, \ A sok virág hervadozik, Minket sirat mind a kettő. Búsan int a táblatörlő. S hull a virág az osztályban A sok diák búcsújára. 4. Ma jöttünk el kiselsősnek, S vége kilenc esztendőnek 1 Helyettünk majd mások jönnek, Padjainkba újak ülnek. Nyikorog a pad deszkája: Minket sirat utoljára I 5. Hej, de sokat hancúroztunk, Lenn a réten játszadoztunk, Kergettük a tarka lepkét, Labdázgatni úgy szeretnénk! Int a lepke, lebben szárnya: elmegven ma sok pajtásai 6. Itt tanultunk betűt vetni, És mindenkor jónak lenni. A számokat megismertük Tanítóink megszerettük. Fáj a búcsú. Mit tehetünk? Könnyes s emmel tovamegyünk. 7. Megköszönjük fáradságuk, Áldozatos nagy munkájuk. Tudás magját ők vetették, Éveken át melengették. Integet a sok szép őrá, Utoljára, búcsúzőral 8. Legyen sikeres munkájuk. Köszönetül ezt kívánjuk! Mese, mese, kismadárka, Kék a lába, zöld a szárnya, Rászállott az iskolára: S mindnyájunknak dalol mára, Búcsúzásra... s utoljára! BUDAI JÓZSEF AZ ARATÄS Idejében és alaposan készüljünk fel a gabonabetakarításra! A függőleges 9. szám alatti szövetkezet ifibrigádja volt kezdeményezője annak az országos mozgalomnak, melyet a vízszintes 1. szám alatt rejtettünk el. VÍZSZINTES: 9. Lám. 10. Folyó a Dunántúlon (ford.). 11. A kígyó igéje. 12. Francia névelő. 13. Menetrendi rövidítés. 15. Fogoly. 16. Ilyen lap is van (éttermekben). 18. A juh hímje. 20. Nóta. 21. A pincébe. 22. Mázol. 24. Folyó Erdélyben. 26. Védett kikötőhely. 27. Szlovák bor. 29. Nem fél. 30. Dromedár. 31. Dátum rag. 32. Egyiptomi napisten. 34. A bratislevai autók jelzése. 35. Régi római pénz. 36. Ez évi. 37. Nem tud mozogni. 38. Kicsinyítő képző. 40. Argon vegyjele. 42. Azonosak. 43. Tiltószó. 44. Eszes. 46. Három több szláv nyelvben. 48. Város Algériában. 50. No-és összekapcsolódása. 51. Még van elég erőm hozzá. 53. Tesz. 54. Kettős betű (ford.). 55. Veszteség. 56. Negatív válasz. 58. Föléje. 59. Vegyjele. „S“. 60. A kórházak nemzetközi jelzése. 61. Tagadás. 63. Hangtalan séta. 65. Fehér bottal jár. 67. A Földközitenger beltengere. 9. Becézett Mária. FÜGGŐLEGES: 1. Bécsi tojás. 2. Angliai grófság. 3. Csúszós. 4. Kettős mássalhangzó. 5. Egyformák. 6. Régebbi aprópénz. 7. Nagy, tó Közép- Ázsiában. 8. Sertéslak. 14. Az oxigén jele. 17. A teanövény alkaloidja. 19. Tiltószó. 20. Német névelő. 21. Szlovákiai vár.os. 23: Ismeretlen névjele. ,25. A Brit Légiforgalmi Társaság neve. 26. Olasz király. 28. Farkas. 30. Tánc. 33. Levegő; görögül. 34. Magas rangú török katonatiszt. 39. Állati szállás. 41. Érzékszerv. 43. Folyó Franciaország és Németország határán. 45. Tengely szlovákul. 46. A nagy távon közlekedő tehergépkocsik nemzetközi jelzése. 47. Elektromos töltéssel rendelkező atom. 49. Egyforma betűk. Sí. Bú. 52..........monda ikerszava. 55. Levágott növényszádrak összekötött csomója. 57. Kötőszó. 62. Cseh béke. 64. A növényszár alsó vége. 66. Középe európai Kupa. 67. Névelő. 68. Anna' Irena. Beküldendő a vízszintes 1., valamint a függőleges 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK, NYERTESEK Lapunk 22. száma keresztrejtvényének helyes megfejtése: Legdrágább kincsünk a gyermek. Szapora gyermekáldást! Nyertesek: Erdélyi Boldizsár, Mostová (Hidaskürt) — Bogyó János, Mohovee (Mohi) — Hajdú Jolán, Jablonov n/T. Lapunk 23. száma keresztrejtvényének helyes megfejtése: A világ népei tartós békére vágynak! Nyertesek: Gergely Ede, VeL Blahovo (Nagyabony) — ifj. Veres Géza, Pastovce (Ipolypásztó) — Jéna Mária, Sil. Jablonica {Szádalmás). » Mikor adjunk rágnivalőt a gyermeknek
