Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-29 / 26. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1974 jftrrtw» M. agy öröm érte a Veiké Kapušany-i (Nagykaposi) Magnemesítő Állami Gazdaság dolgozóit. Szorgalmas munkájukért megkapták az „Ötödik ötéves terv vándorzászlaját“. Nagy elismerés ez az 1476 hektáros gazdaságnak. Többször részesültek kisebb-nagyobb elismerésben, de a vándorzászlónak örülnek a legjobban. Ez azt bizonyítja, hogy a munkakezdeményezésben, a termelés korszerűsítésében élen járnak a trebiáovi járásban és kerületi méretben is. Megkérdeztem C a p p István mérnököt, a gazdaság igazgatóját, miben rejlik sikereik titka. Röviden csak ennyit mondott: — A gazdaság dolgozóinak szorgalma és fegyelme termelte meg gyümölcsét. Az igazgató a továbbiakban elmondotta, hogy a gazdaság a szocialista munkaversenyben tavaly elért sikeres tervteljesítéséért a csehszlovák kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa vörös vándorzászlaját kapta. A kitüntetett gazdaság a múlt évben nagyon szép eredményeket ért el a növénytermesztésben. A búza 31, a kukorica 48, a lucerna 70, a vöröshere 60 (szárazanyagban számítva), a silókukorica pedig 307 mázsát termett hektáronként. Érdemes megemlíteni: volt olyan parcellájuk, ahol a jubilejná szovjet búza 70 mázsán felüli hektárhozamot eredményezett. Annak ellenére, hogy nem a legjobb termelési feltételekkel rendelkeznek, szép eredményeket értek el. Az állami gazdaság szakosította az állattenyésztést. A szarvasmarha hizlalásra és a tejtermelésre helyezik a fósúlyt. Mindén száz hektárnyi mezőgazdasági területre 87 szarvasmarha és 39,7 tehén jut. A tehenenként! évi tejhozam már 3000 liter, de például a matövcei (mátyóci) részlegen dolgozó Rusko János fejőbrigádja 3290 liter tejet fejt egy-egy tehéntől. A vakovcei részlegen Kovalik és Csáty házaspár tavaly 3234 literes évi fejési átlagot ért el. A hízómarháknál a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyző Zsíró István, Kovács Lenke és Kondor István a veškovci (veskóci) részlegen gondjaikra bizott 202 állatnál napi 0.95 kilogrammos súlygyarapodást ért el. Az egyre jobb termelési eredményekre serkentőleg hatott az üzemi pártszervezet munkája is. A párttagok személyes példamutatással, jó agitációs munkával mozgósították a párton kívülieket is a feladatok teljesítésére. Az üzemi pártszervezet egyre nagyobb mértékben érvényesíti vezető szerepét, állandóan a társadalmi élet lüktetésén tartja a kezét, bemutatja a legjobb eredményeket elérő dolgozókat, a szocialista munkabrigádok életét. A gazdaság dolgozóinak politikai nevelését az egyes termelési szakaszokon alakult pártcsoportok végzik. A gazdaságban hat csoport versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A brigádtagok tanak, ezt a mennyiséget jövőre már 300 kg-ra akarják növelni. A gazdaság 1973-ban az árutermelési tervét növényi termékekből 134 százalékra, állati termékekből 103 százalékon felül teljesítette. Vetőmagvakból a tervezett 600 mázsa helyett 11 400 mázsát értékesítettek. A bruttó mezőgazdasági termelés értéke meghaladta a 21,3 millió koronát, s a tiszta jövedelem a tervezett 2,3 millió korona helyett 4,1 millió korona volt. A gazdaságnak 187 állandó dolgozója van. Tavaly az egy főre eső teljesítmény értéke 114 ezer korona volt. A nagykaposi Magnemesítő Állami Gazdaság igazgatósága a termelés fejlesztéséhez szükséges anyagi-mű-M elismerés valy több mint 323 000 korona értékű felajánlást tettek. A teljesített felajánlások értéke elérte az 1,3 millió koronái. Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a gazdaság 1962-ben alakult, Veškovce (Veskóc), Matövce (Mátyóc) és a Vakovce (Vajkóc) határait foglalja magába, amelyek túlnyomó részét talajvizes, kishozamú rétek és legelők képezték. A kelet-szlovákiai síkság vízgazdálkodásának rendezése keretében néhány éve talajjavító munkálatokat végeztek, öntözőberendezéseket építettek, s a kishozamú rétek és legelők nagy részét szántófölddé változtatták. Azokon a területeken, ahol eddig nem lehetett teljesen elvégezni a talajjavítást, a földeket befüvesítették és bevezették a szakaszos legeltetést. A gazdaság nagy gondot fordít a talajerő-gazdálkodásra, évente egymillió koronát fordítanak a termőterület kibővítésére. Évente 530 hektár földterületet istállótrágyáznak, s egy hektár területre 280 kg tiszta tápanyagot juttat-шишшаяшштшяшшвшяжяшт Ok is megemlékeztek A Zeliezovcei Állami Gazdaság dolgozói is megemlékeztek szocialista mezőgazdaságunk negyedszázados évfordulójáról. Ez a gazdaság hazánk legnagyobb mezőgazdasági üzemei közé tartozik. Már 1950-ben 4895 hektár mezőgazdasági földön tevékenykedett, s nagymérték ben hozzájárult a szövetkezetek kezdeti nehézségeinek leküzdéséhez. Vetőmagot adott az induló efsz-nek, sőt munkaeszközökkel is kisegítette a szocialista gazdálkodás alapjait rakosgató szövetkezeteket. A gazdaság ma 7329 hektár mezőgazdasági földet mondhat magáénak. Tevékenysége főleg gabona, cukorrépa-, tej- és hústermelésre irányul. A negyedszázad alatt sokat változott a gazdaság dolgozóinak élete, megváltoztak az élet- és munkafeltételek is. A munka nehezét korszerű gépek végzik. Gyalogmunkás, kocsis már alig akad, helyettük szakképzett emberek irányítása mellett nagyteljesítményű erő- és munkagépek dolgoznak a földeken. A dolgozók szorgalmának, a legújabb tudományos-műszaki ismeretek bátor és céltudatos alkalmazásának köszönhető, hogy a nagygazdaság minden évben sikeresen teljesíti a kitűzött feladatokat. A gazdaság sikeres tevékenysége mellett szól az is, hogy az eltelt 25 év alatt öt ízben kapott állami kitüntetést. A dolgozók közül ez idáig 35-en részesültek különböző reszort- vagy állami kitüntetésben. Az állami gazdaságban gazdag hagyományai vannak a szocialista versenymozgalomnak. A kötelezettségűéiszaki előfeltételek megteremtése mellett, nagy gondot fordít a dolgozók élet- és munkakörnyezetének javítására is. A vegyszeres gyomirtás és a takarmányok gépesített begyűjtésének meghonosításával, a minumumra korlátozzák az emberi munkát. Üzemi konyhát létesítettek, amit a dolgozók ki is használnak. A jó kereseti lehetőség, a korszerű gépek használata vonzza a fiatalokat is a gazdaságba. A lelkes fiatalság jól érzi magát. A gazdaságnak énekkara és színjátszó csoportja van. A szocialista munkaverseny egyre nagyobb méreteket ölt. 165 egyéni és В munkacsoport áll versenyben egymással. Az eddigi felajánlások értéke 548 000 korona. Az SZNF és hazánk felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy terven felül 10 tonna húst. 70 000 liter tejet, 500 mázsa búzát, ugyanannyi kukoricát értékesítenek és az önköltséget 101Г000 koronával csökkentik. A többszörösen kitüntetett gazdaság. a vándorzászló tulajdonosa, nem elégszik meg az eddigi eredményekkel. Lelkes, odaadó dolgozói elhatározták, hogy az ötödik ötéves terv főbb mutatóit négy év alatt teljesítik. Ezzel is bizonyítják, hogy a Csehszlovák kormány vörös vándurzászlaja jó helyre került, és mindent megtesznek, hogy az eddiginél még jobb munkával minél hosszabb ideig megőrizzék. ILLÉS BERTALAN Ma jobban, mint tegnap A nyugat-szlovákiai kerületben tizenkilenc mezőgazdasági Iskola mellett működő tangazdaságot tartanak nyilván. Ezek összesen 6021 hektár mezőgazdasági földterületen tevékenykednek. A tangazdaságok a múlt évben közel 19 millió 610 ezer korona tiszta jövedelmet értek el. A Šuranyban megtartott munkaértekezleten a mezőgazdaságf iskolák igazgatói, a tangazdaságok vezetői és a felsőbb szervek képviselői a többi között kiértékelték a tangazdaságok múlt évi tevékenységét is. Mint minden évben, az idén is odaítélték a kerület vörös vándorzászlaját a legjobb eredményt felmutató tangazdaságnak. A komárnol tangazdaságban két^ szocialista munkabrigád tevékenykedik. Szorgalmas munkájuk’ elismeréseként 1971-ben és 1972-ben Ök kapták a vándorzászlőt. A múlt évben is' jól dolgoztak, de a Zlaté Moravce-i tangazdaság dolgozói által felmutatott eredmények még jobbaknak bizonyultak, így övék lett a vörös vándorzászló. A kerület 19 tangazdaságában 1973-ban összesen 3499 hektáron termett gabona. Az őszi búza átlaghozama 41,24 mázsa volt. A gazdaságok 17 %-kal több gabonát termeltek, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Ehhez nagy mértékben hozzájárultak az élenjáró tangazdaságokban elért eredmények. A trnavai tangazdaságban például 50,94 mázsa, a Salaiban 50,59 q, a komárnoiban több mint 49 mázsa, a Dunajská Stredaiban pedig kis híján 45,1 mázsa termett búzából egy hektáron. A tangazdaságokban többféle búzafajtát termeltek. A Mironovszkája Komárnoban 72,76 mázsát, a Kaukaz Nové Mestoban 64, a Jubilejná 50 Salán 67 mázsát adott egy hektárról. A legtöbb tangazdaságnak az állattenyésztésben elért eredményekért sem kell szégyenkeznie. Persze a kerületi átlagok esetenként jobbak is lehetnének, ha minden tangazdaságban azonos felelősségérzettel látnának hozzá a feladatok valóra váltásához. A nyugat-szlovákiai kerületben a tangazdaságok szarvasmarha állománya 4299 darab, ebből 1663 a tehenek száma. Kerületi viszonylatban a tehenenkéntl tejtermelés átlaga 3082 liter. E téren a legkiemelkedőbb eredményt a beladícei (3705 liter) és a Dunajská Streda-i (3453 liter) tangazdaság érte el. A hizómarhák átlagos napi súlygyarapodása — szintén kerületi szinten kimutatva — 0,96 kg volt. A sertéstenyésztésben is születtek elismerésre méltó eredmények. A tangazdaságok által elért átlagos súlygyarapodás a hízómarliáknál 0,48 kg volt a múlt évben. E téren a myjavai (0,55 kg) és a Suranyi (0,53 kg) iskolagazdaság érte el a legkiemelkedőbb eredményt. A fenti adatokat Kollarik Páltól, a komárnoi tangazdaság vezetőjétől tudtam meg, aki beszélgetésünkkor azt is elmondta, korántsem szegte kedvüket, hogy a múlt évi eredmények alapján nem ők kerültek ki győztesen a tangazdaságok versengéséből. Mégpedig azért nem, mert ez a tény is arra készteti őket, hogy még tökéletesebben kihasználják az adott lehetőségeket, egyre sikeresebbé tegyék munkájukat, mert csak így lehet esélyük arra, hogy a közeljövőben ismét megszerezzék, illetve kiérdemeljék a vörös vándorzászlót. HOLCZER LÁSZLÓ A kémia az emberiség szolgálatában A kitüntetettek egyike. Péli Árpád a Veľký Dvor-i részleg agronómusa. lalásokat, munkafelajánlásokat mindig maradék nélkül teljesítik, sőt többnyire túlszárnyalják. Az idén a SZNF 30. évfordulójára tett kötelezettségvállalások értéke több mint 1 millió 166 ezer korona. A vállalások a termelési mutatók favítására az árútermelés növelésére irányulnak. A gazdaság Veľký Dvor-t (nagypusztai) részlegén, a szociális épületben megtartott ünnepi összejövetelen 19 dolgozó kapta meg az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma által adományozott díszoklevelet és emlékérmet, 29-en pedig az SZLKP Levicei JB-a, a jnb és a jmi által adományozott díszoklevél birtokába jutottak. Kép és szöveg: Benyák József Nem a véletlen müve, hogy hazai és nemzetközi vonatkozásban egyre nagyobb az érdeklődés a Bratislavában megrendezett Incheba — Nemzetközi Vegyipari Vásár és Kiállítás — iránt. A sorrend szqrint а VI., vagyis az idei Inchebának nagy jelentőséget kölcsönzött az a tény, hogy a KGST 25. évfordulójának a jegyében tükrözi a szocialista országok együttműködésének eredményeit. Bemutatta a szocialista nemzetközi munkamegosztás kapcsán termelt javakat. Választék szerint, a hat főcsoportba tartozó termékek sokasága azt bizonyította, hogy a szocialista országok tudo&ányos- és műszaki dolgozóinak összefogásával sok minden könnyebben megoldható, mint egymástól elszigetelten. A nemzetközi fejlesztési programban olyan közszükségleti cikkek és termelőeszközök készülnek, amelyek a ma emberének szükségesek, a társadalom szempontjából nélkülözhetetlenek. A KGST tagállamok nemzetközi kiállítását bemutató „D“ pavilonban idén is a lakáskémia legújabb kellékeit láthattuk. A szakemberek sokasága az ebbe a tárgykörbe beillő időszerű teendőket vitatta a nemzetközi tudományos értekezleten. Szó esett többek közt az egyes lakáskémiai anyagok termeléséről és a tagállamok közti kölcsönös cseréjéről, valamint a kiállított tárgyak értékeléséről stb. Tény hogy a lakáskémia anyagainak használatba vételével lényegesen könnyebbé válhat a ma emberének a ház körüli munkája, több időt fordíthat az önművelésre, s nem utolsó sorban gyermekeinek nevelésére. Mezőgazdasági dolgozóink egyebek közt mindazon vegyi készítményeket és műtrágyákat láthatták, amelyeket a KGST tagállamokból kapunk talajaink tápanyagkészletének feljavítására és növényeink védelmére. Természetesen azon vegyi készítmények is bemutatásra kerültek, amelyeket a nemzetközi szocialista munkamegosztás keretében a partner tagállamoknak mi szállítunk. Hazánk mezőgazdasági igényeinek kielégítésére a Szovjetunióból, a Lengyel Népköztársaságból és az NDK- ból kap műtrágyát és különféle vegyi anyagokat. A szocialista államokkal való ilyen értelmű együttműködésnek természetesen nagy előnye van. A KGST országok közös erőfeszítése arra irányul, hogy a műtrágyák és a különféle védőszerek gyártása tekintetében a lehető legjobban függetlenítsék magukat a tőké? országoktól. A tagállamok saját program keretében oldják meg az igények kielégítését. Ennek kapcsán a szocialista országokban a vegyiparnak olyan szakosítására és összpontosítására törekednek — a készítmények termelésében — hogy az 1980— 1985-ös években mind műtrágyákból, mind pedig növényi és egyéb védőszerekből teljesen önellátók lehessünk. Tulajdonképpen az Inchebának is az a küldetése, hogy ezt mind jobban elősegítse. Érdemes megemlíteni, hogy az Inchebán több fontos vegyi üzemünk, így a bratislavai Dimitrov művek és a Salai Duslo is bemutatta termékeit. Ezek a vegyi üzemek a műtrágyák és a növényvédő szerek egész sorát állították ki. Ezzel szemben a brnoi Lachema nemzeti vállalat főleg élelmiszeripari vegyi készítményeket mutatott be. Az ejpovicei RND nemzeti vállalat különféle típusú szárítóberendezéseket és takarmánybetakarító gépeket állított ki. A nitrát BIOVETA nemzeti vállalat új oltóanyagokkal, vakcinákkal, takarmánykiegészítőkkel keltette fel a látogatók figyelmét. A Bratislevában évente megrendezésre kerülő Inchebának tehát egyre nagyobb a jelentősége, hiszen a vegyi készítmények — manapság és a későbbiek során még jobban — szükségessé válnak a népgazdaság csaknem minden ágazatában. A használatba kerülő új készítmények szüntelenül forradalmasítják, azaz korszerűsítik a mezőgazdasági termelést, lehetőséget adnak arra, hogy új, célszerű módozatokat keressünk a termelés fejlesztésében a jobb eredmények elérése céljából. A mezőgazdaság éppen olyan ágazata népgazdaságunknak ahol a kémia talán a leghatékonyabb segítséget nyújthatja. A ráfordítás nagyon kifizetődő, mert a termelésben hamar realizálódik egyrészt a terméseredmény fokozódásában, másrészt az emberi munkaköltség csökkenésében. Különben ez nemcsak nálunk, hanem a világ minden fejlett országában így van. Hazánkban például jelenleg hússzor több műtrágyát gyártunk, mint közvetlenül a felszabadulás utáni években, s ez a gabona és más termények hozamában nagyon jól visszatükröződik. A több termény lehetővé teszi az állatok jobb takarmányozását, a hústermelés fokozását és végső soron dolgozó népünk élelmiszer-szükségletének bőségesebb ellátását. (Itoksza) /
