Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-22 / 25. szám
ф Kellemetlen, ha az usziba j rackfa a már diónagyságú termések zömét elhullajtja s esak néhány gyümölcsöt érlel be. A jelenség feltételezel) oka a hiányos, vagy az egyoldalá tápanyagpótlásban keresendő. Ha ésszel 2 kg sznpcrfoszfátot és 1,5 kg kálisót ásunk be a talajba a fa körül — valamivel nagyobb körben, mint a fa koronája —, s tavasszal 1,2 kg ara mónsalétrommal trágyázunk, akkor megakadályozhatjuk a bajt. Abban az esetben, ha a talaj sok nitrogént tartalmaz — ezt az ószibaruck fákon az erős hajtások, a levelek nagysága és színeződése stb. jelzi —, tavaszszal ne alkalmazzunk nitrogéntartalmú műtrágyákat. A termés elrúgását okozhatja a genetikai származás (főleg a magról ültetett egyedeknél), de oka lehet a vízhiány vagy a víztöbblet is. ф Romániában széleskörű kísérleteket folytattak a gombatermesztéshez oly szükséges lótrágya helyettesítésére. Bebizo- j nyosodolt, hogy a baromfi és \ sertéstrágya ugyancsak alkal-. más erre a célra. Sőt az istálló- ; trágya is alkalmazható, de eh- 1 hez a trágya mennyisége 25—50 ; %-ának megfelelő adag búzaszalmát kell keverni. Ha nincs búzaszalmánk, akkor forgácsot, ' fürészport vagy falombot is ke-1 verhetünk a komposztba, de j ezen anyagok nem haladhatják j meg a komposzt mennyiségének 25 %-át. ■ A kiskertészkedóknek helyenként sok gondot okoznak a kerti csigák. Ezeket a Limacid elnevezésű készítmény haszná- j lati utasítás szerinti alkalmazásával lehet sikeresen irtani. A sárközökben — kiegészítő in- j lézkedéskéut — égetett meszel ajánlatos elszórni. A A kiskertek egresfái alá az istállótrágyán és az ősszel bedolgozott komposzlon kívül igen hatásosan alkalmazható a Cererit kombinált műtrágya. Ez a trágyaféleség kis csomagolásban is kapható. 4 A nitrogéntúltengés vagy a mész-, kálium- és fuszforhiány a nehéz hideg, nedves földben élő almafákon rákos megbetegedést idézhet elő. Ilyen esetben a talajt le kell csapolni, pótolni kell a hiányzó meszel (50 kg dolomit mészkő egy árra). A rákos helyeket éles késsel ki kell vágni egészen az egészséges szövetig; a sebet 1 %-os töménységű ecetsavval kitisztítjuk, 3 “n os kékkőHidat tat fertőtlenítjük, végül bekenjük ollóviasszal. A baj okozója egyébként a Nectria galligena Is lehel. A vasfíírész lapiából igen célszerű késfűrészt készíthetünk, amit azután sokoldalúan felhasználhatunk kiskertünkben. A fűrészlap egyik végére cca 100 mm-es műanyag vagy gumicső darabkát húzunk. Az egyoldalas fűrészlapra 10 mm, a kétélűre pedig 20 mm belső átmérőjű tömlődarabkát célsze TANULJUNK / EGYMÁSTÓL f CSINÁLD MAGAD! rű felerősíteni. A kisebb átmérő esetében a 2—3 mm, a nagyobb átmérő esetében pedig az 5—6 mm vastag anyagból készült tömlő a legmegfelelőbb. Ne feledjük, hogy a fűrészlap, illetve most már a késfürész fogainak a kéz felé, a markolat felé kell mutatniuk, mert a késfürésznek akkor kell vágni, amikor magunk felé húzzuk. Az egyoldalas fűrészlap szénád végét hegyesre köszörülhetjük. Ez könnyebbé teszi a szűk helyeken való manipulációt. A fűrészlapot 200 mm-esre rövidítjük, hogy vágás közben ne hajoljon el, ne görbüljön meg. Az így készített késfürész hasznos segítőtársa lehet a kiskertészkedőnek! —zth — ,\\V\\\\\4\\\\\\\\\4\44\4\\\\\\\4\\\\\\\\4\\\\\\4\\\\4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\4\\\\\W\\\WXX\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V, tanácsadó A meleg napok igen kedveznek a kártevőknek. A molyukon kívül nagy mértékben terjednek a levéltetvek. levélbolhák, takácsalkák és a különböző gombabetegségek is. A kártékony rovarok ellen 0,15 %-os Metationnal vagy An- Ihio készítménnyel permetezhetünk. Ha varasortas ellen akarunk védekezni, akkor a permetezést 0,4 %-os Perozinnal. 0,2 v/o-os Ditlianeval, vagy 0,06 a/o-os Fundazollal kombináljuk, lisztharmat ellen pedig 0,1 %-os Karathaneval vagy 0,5—0,7 %-os Snlikol K-val. A kései cseresznyéket még megvédhetjük a térgesedéstöl. Permetezésre 0,15 %-os Anthiot vagy 0,2 %-os Metation E 50-et alkalmazunk. Az első esetben 18, a másodikban 10 nap az egészségvédelmi, biztonsági idő. A levélhernyók ellen 0,2 %-us Metalion, 0,3 %-os Arafusfotion, a levéltetvek ellen 0,2 %-os Fosfntion vagy Arafosfotion, az újabbak közül 0,1 %-os Unden, esetleg Pirimor alkalmazható. A szőlőskertben befejezzük a gyomirtást, folytatjuk a betegségek, főleg a peronoszpóra elleni védekezést. Egyes tapasztalatuk szerint jól beválik a kombinált permetezés: 100 liter vízhez 0,2 % Dithane, 0,2 % Thiovit és 0,2 % Metation, sót aki teheti 0,5 % karbamidot is adjon hozzá, llyinódon egyszeri fáradsággal védekezhet a lisztharmat, a peronoszpóra, a rágcsálók és molyok ellen, ráadásul egyúttal megoldhatja a fejtrágyázást is. Ha műtrágyával végezzük a tápanyagpótlást (szuperfoszfát és kálisó), vigyázzunk, nehogy megégessük a levélzetel. Készüljünk az alanytőkék zöldoltására. Fontos a hajtásválogatás is. A meddő és felesleges hajtások eltávolítása után ernsebhen fejlődik a tőke, szebbek, nagyobbak lesznek a fürtök. Ne halogassuk a kötözést sem. —г— \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\S\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\4\\\\\\\\\\\\\\\4\\4\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\4\W Idézet N. Péter, z i olvasónk leveléből: „Mindössze harmadik éve foglalkozom szőlőtermesztéssel, s így bizony eléggé hiányosak még a növényvédelemmel kapcsolatos ismereteim. Tapaszta latokról ne - is beszéljünk. Azt hiszem, nem én vagyok az egye dűli, aki ilyen problémákkal küszködik, ezért gondolom, hogy hasznos volna, ha a lap többet foglalkozna a növényvédelem kérdéseivel.“ Eddig az idézet, s most lássuk a tényeket. Lapunk rendszeres olvasói tudják, hogy sohasem idegenkedtünk a növényvédelmi szaktanácsadástól, A lap küldetéséhez és adott lehetőségeihez mérten, aránylag sok Ilyen témájú írást jelentettünk meg a múltban, főleg az utóbbi hónapokban. Azonban olyan sok érdekes és fontos téma, hasznos tudnivaló kínálkozik megírásra, leközlésre, hogy az adott lehetőségek lehető legtökéletesebb kihasználásával sem tudunk több helyet szorítani a növényvédelemnek. Ha azt akarjuk, hogy minden olvasónk megtalálja a lapban és annak szakrovataiban a számára legérdekesebb írást, akkor még sokoldalúbbá, színesebbé, érdekesebbé és témagazdagabbá kell változtatnunk a Szabad Földművest. Ez persze nem azt jelenti, hogy a jövőben nem szándékozunk a növényvédelem időszerű kérdéseivel foglalkozni. Sőt, állandósítjuk a növényvédelmi rovatot! Persze volna egy kérésünk is. Olvassák — kedves olvasóink — rendszeresen a lapot! Ha N. Péter és a hozzá hasonló olvasóink, levelezőink így tennének, akkor nem kerülte ^volna el a figyelmüket, hogy „Növényvédelmi tanácsadó“ című rovatunkban már minden fontosabb növény egész évi vegyszeres védelmének kérdéseivel részletesen foglalkoztunk. Ha év közben időnként visszatérünk egyes növényvédelmi teendőkre, azt csak azért tesszük, hogy ezúton is felhívjuk olvasóink figyelmét az adott időszak legfontosabb teendőire. Végezetül még egy jótanács. Aki teheti, szerezze be Vanek Gáspár mérnök „A gyümölcstermő növények, szőlő és zöldségnövények betegségeinek és kártevőinek atlasza“ című kézikönyvét. A múlt évben magyar nyelven is megjelent, s nemcsak a betegségek és kártevők leírását, jellemzését, hanem a leghatásosabb védekezés módját is tartalmazza. Egyszóval megéri utána nézni, mert hasznos segítőtársa lehet nemcsak a kezdő, hanem a tapasztalt kiskertészkedőnek is. SZERKESZTŐSÉG Д szoptató nyúlnak határozott mennyiségű tápanyagokra van szüksége ahhoz, hogy kellő mennyiségű és minőségű tejet tudjon termelni utódai számára. Ha a napi takarmányadag összetétele nem felel meg a tápanyagokkal szemben támasztott követelményeknek, akkor az anya gyorsan veszít a súlyából, csökken az ellenálló képessége, sőt problémák merülhetnek fel a fiókák fejlődésében, növekedésében is. Ezért a tenyésztőnek úgy kell irányítani a takarmányozást, hogy az utódnevelés ne menjen az anya egészségének és tenyészkondíciójának rovására, ugyanakkor biztosítva legyen a fiókák problémamentes felnevelése is. A vemhes nyulaknak egyáltalán nem ajánlatos főtt burgonya felhasználásával készített keverékeket adni. Ugyanakkor a szoptató anya napi adagjának igen hasznus összetevője lehet a főtt burgonya. Ez esetben a burgonyán kívül szénamorzsalékot, szárított, ,, morzsalékos csalánt, Roboranl stb. használhatunk fel a keverék elkészítéséhez. A burgonyáról el kell távolítani a csírákat, mert annak szolanin tartalma toxikusán hat az anyára és a fiókákra is. A főzővizet is le kell önteni a burgonyáról, mert az is tartalmaz káros anyagokat. A takarmány sótartalma is kihatással van a tejtermelésre. A szoptató anya napi adagjába 1—2 gramm sót keil keverni. Az adag attól függően változik, mit etetünk az állattal. Ha kapásokat vagy zöld lucernát adunk az anyának, akkor növelni kell a takarmánysó napi adagját. A tenyésztői gyakorlatból jól ismert tény, hogy a laktációra kedvezően hatnak a zab- és árpadaráből készített eledelek is. Igen kedvező hatás érhető el pl. a kő vetkező keverékkel: 4 rész zabdara, 2 rész árpadara, 1 rész bűzakorpa, 1 rész borsódara és 2 rész lenmag. Mihelyt a fiókák önállóan kezdenek enni, szükséges növelni az anya napi takar mányadagját. Ez általában a születés utáni negyedik héten következik be. amikor a fiókák elhagyják a fészket. A második hónapban egy fiókára 40—60 gramm szénát számítunk naponta, a harmadik hónapban 70 -90 grammot, a negyedikben pedig 120 grammot. Egy fióka naponta 300 gramm kapást és 60 gramm szemestakarinányt képes elfogyasztani. Ezek az adatok a maximumot jelzik, ezért a mindennapi gyakorlatban figyelembe kell venni a fiókák korát és fajtáját is a napi adag meghatározásakor. Holitscher Péter к A szoptató nyúl tápanyagszükséglete Lelkes kisállattenyésztő A falu mögött húzódó kanális bal partjának kaszálása közben találkoztam Bödök Jenővel, akiről Töiíon (Tanyon) azt beszélik, hogy jelenleg a község legeredményesebb nyúllenyésztője. A nyugdíjas férfi mezőőr a szövetkezetben, s már több mint hat éve tagja a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége helyi szervezetének. Az egyik szénaboglya tövében kezdtük a beszélgetést. Elmondotta, hogy az első években baromfitenyésztéssel foglalko zott, kisebb-nagyobb sikerrel. Köztudott azonban, hogy a csirkenevelés a kiváló takarmánylápok alkalmazása ellenére is rengeteg időt, sok türelmet követel. Jenő bácsi munkabeosztása pedig ezt nem teszi lehetővé, hiszen kora reggeltől késő estig járja a határt. Igaz, a felesége is segített az etetéskor, számítása szerint mégsem volt kifizetődő a baromfi tenyész tése. Az elmúlt év elején azután Gál Árpád elvtárs, a Szlovákiai Kisállattenyésztők Komárnoi (Komáromi) Járási Bizottságának alelnöke előadás keretében javasolta a szervezet tagjainak, hogy próbálkozzanak meg nyulak tenyésztésével foglalkozni. Bödők bácsi hallgatott a jótanácsra, s a fajta megválasztásánál a belga nyulakat részesítette előnyben. Fél év elteltével persze ő is rájött, habár nagyok a nyúlfiókák, egyszeri ellésnél mindössze négy, esetleg öt kicsit választhat el anyánként. Ezért úgy határozott, hogy olyan fajta tenyésztésével foglalkozik tovább, amelynek hasznossága jóval felülmúlja a ráfordítás értékét. A kaliforniai íehér nyúlóan ezt meg is találta. Kérésemre az idős férfi megmutatta nyúlállományát is. A baromfiudvarba érve első észrevételem az volt, hogy a régen disznóállásnák használt ólakat a házigazda ésszerűen használja ki. Egy-egy ketrecben 40—50 levágnivaló tapsifülest helyez el. Május végén számuk elérte a száznegyvenet. Majd szakmai kérdésekre terelve a szót elmondotta; tizennyolc anya és Kora tavasztól késő őszig annyi füvet kaszálok és szárítok — mondotta Jenő bácsi —, hogy télen sem okozzon problémát a nyitlak etetése. Foto: -óp— két apaállat képezi törzsállományát. Lehetőleg úgy Intézi, hogy az anyák fele egyidőhen elljen, mivel a róluk való gondoskodás így egyrészt sokkal könnyebb, másrészt a felvásárló üzemnek egyszerre nagyobb tételben tudj» leadni a szerződésileg vállalt hüsmennyiséget. Az értékesítés terén nincsenek problémái, mert a nitrai BRANKO minden hónapban 2,50 kilogramm súlytól átveszi és á helyszínről elszállítja a nyulakat. Az eladott hűsmennyiség ellenében azután takarmánytápot vásárolhat, amelynek mázsája 250 koronába kerül. A nyulak az említett súlyt öt hónapos korukban érik el. A kaliforniai fajtát húsra kifizetődő tenyészteni, sőt kilójáért nem 15, hanem 16 koronát fizetnek, ami abból adódik, hogy a felvásárló üzem a nyulak fehér prémjét jobban értékesítheti. Jenő bácsi egyszeri ellés után anyánként nyolc-kilenc nyúlfiókát választ el hathetes korban. A süldő nyulak reggel és este takarmánytápot, száraz füvet, s napjában négyszer vizet kapnak. Zöldet csak a szoptató anyáknak ad, de természetesen ők sem nélkülözik a takarmánytápot. A leválasztott nyúlfiókákkal kizárólag száraz eleséget etet, mivel a zöldtől csupán „elpocakosodnak“ a nyulak, s így a várt súlygyarapodás is elmarad. A cél pedig éppen arra irányul, hogy a süldők a legrövidebb időn belül elérjék a leadásukhoz szükséges súlymennyiséget. A lelkes kisállattenyésztő ebben nz évben már (május végéig) 150 nyíllal értékesített. —óváry
