Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-22 / 25. szám
1974. )dniu8 22. .SZABAD FÖLDMŰVES, i^elet-Szlovákia húsiparának fejlesztése a hatvanas évek elején kezdődött. A kerület rohamos fejlődése, a nehézipar kiépítése, a nagyobb igények a több és a jobb húsipari termékek Iránt, sürgetővé tették a baromfiipar fejlesztését. Oj, nagykapacitású baromfifeldolgozó üzem épült Prešovon, Košicén, Bardejovan, Kežmarokon, Humennén, Salgovníkon, Treblšovon, Michalovcén és Rožííaván. Az új kombinátok már nagymértékben hozzájárultak közélelmezésünk áruválasztékának bővítéséhez, valamint az ésszerű étkezés lehetőségeinek megteremtéséhez. A minap meglátogattuk a keletszlovákiai baromfiipar egyik legmodernebb üzemét, a Prešovi Baromfifeldolgozó nemzeti vállalatot. A látogató csak engedéllyel mehet az üzembe. Amíg a belépési engedélyt megkaptuk, addig az igazgató irodájában várnunk kellett. Közben szemügyre vettük a feldolgozó üzem fennállása óta szerzett okleveleket. Megtudtuk, hogy az üzem 14 munkaközösségének 320 dolgozója versenyez a „Szocialista Munkabrigád“ megtisztelő címért. Tíz közösség már elnyerte a megtisztelő cím bronz fokozatát. Megtudtuk továbbá azt is, hogy az üzemnek saját üdülőtelepe van és a népművészeti csoport 1973- ban az országos versenyen a második helyet szerezte meg. Közben egymás után jöttek-mentek az ügyfelek. Az igazgatónak ugyancsak sok munkája akadt. Vojtil Ottó igazgató intézkedett és végre megkaptuk az üzemlátogatásra szóló engedélyt. Velünk tartott Sabol Emil mérnök, az üzem gazdásza és Mefiko Oskár termelési igazgató. Szemle közben meggyőződhettünk róla. hogy a munkafolyamatot jól gépesítették, s Így a dolgozók á lehető legkisebb fizikai erőkifejtéssel végezhetik feladataikat. A töltőgépből egyenletes gyorsasággal jut ki a töltelék, a lányok, asszonyok virslit, kolbászt és szalámit készítenek belőle. Az egyik asztalnál tizenöten dolgoznak. Egy kerület friss töltelékáruval való ellátásáról gondoskodnak. — Mégsincs mindig — tolmácsoljuk a fogyasztók panaszát. — Pedig ennyit sohasem készítettünk, mint most — jegyezte meg ValoviC František mester. — Es jó a készítmény? — Ml már szemmel is megállapítjuk a keverék minőségét, — teszi hozzá a mester. — Sajnos, a jelenlegi kapacitás nincs kellőképpen kihasználva —■ veszi át a szót az Igazgató. — Tavaly ugyanis ötezer tonna baromfit dolgoztunk fel, de ha rendszeres lett volna a nyersanyag ellátás, akkor ezer tonnával többet készíthettünk volna. A baromflszalámtt, a baromfisonkát igen előnyös áron exportáljuk. Készítésüket nagv gonddal végezzük. Tavaly már 80 tonna terméket exportáltunk. Az idén a hazai piac igényeit Is kielégítjük. A Prešovi Baromfifeldolgozó üzem az eltelt tíz év alatt eredményes munkát végzett. Például 1964-ban csupán négy fajta baromfihűsterméket készített, tavaly már 30 fajtát. Míg az üzem 1964-ben 33 millió 99 ezer korona értékű terméket gyártott, addig 1973-ban már 228 millió 256 ezer korona értékűt. Amint az adatok is bizonyítják, az üzem eredményesen működik. A termelés egyre feljebb Ível. — Jól tudjuk, hogy a baromfihús fogyasztása főképpen a különféle új készítményekkel növekedhet — tájékoztat a termelési igazgató —, de az újabb hústermékek készítése az egyik napról a másikra nem oldható meg. Idén újabb konzerveket hozunk forgalomba, melyek több húst tartalmaznak. Talán még az Idén — kisebb csomagolásban — forgalomba hozzuk a szárított tojásfehérjét és a szárított tojássárgáját is. Tavaly az üzem 30 millió tojást adott a közellátásnak és 500 tonna tojásport készített. Megtudtuk még azt is, hogy a különböző ésszerű intézkedések következtében a termékek tő, igen fárasztó és fizikailag ts megterhelő. Külföldön az ilyen ketrecek műanyagból készülnek, aminek az az előnye, hogy könnyű, jól kezelhető, higiénikus és jól fertőtleníthető. Az üzem technológiai berendezése eléri a jelenlegi európai színvonalat. Kezdetben sok baj volt az új gépekkel, de hiba volt az is, hogy az üzem vezetősége nem fordított kellő gondot a munkások iskoláztatására. A súlyos probléma megoldása érdekében az üzemben munkaiskolát szerveztek a háztartásból és a különböző munkahelyekről felvett nők iskoláztatására. Az előadásokat az üzem mérnökei tartják a technológiai berendezésekről, a gépek kezeléséről, a higiéniáról, a minőségi munkáról. Az üzemi munkaiskola elvégzése után a dolgozók szakképesítést szereznek. Komoly problémaként jelentkezik az üzemben, hogy a külföldről behozott gépekhez nincsenek pótalkatréPŔEROV *74 Állattenyésztésünk seregszemléje! A problémák ellenére is... minősége lényegesen javult. Rátértek a porciőzott baromfi piaci kikészítésére, hogy az étel elkészítése kevés időt Igényeljen, s ami szintén nagyon lényeges, ahol kevés a családtag, ott nem kell egész baromfit vásárolni. Ezzel például lehetővé válik a 10—12 kg-os pulykák, libák félvásárlása és porciózása is. Az üzem tojásfeldolgozó berendezésének felújítása után a 80 tagú munkaközösséget csökkentették. Ezzel egyidejűleg a vágórészlegen több szakmunkást foglalkoztatnak. A Prešovi Baromfifeldolgozó üzemnek baromfihizlaldája is van. Évente 700 tonna brojler-csirkét és 80 ezer brojler kacsát hizlal. — A termelőkkel szoros kapcsolatot tartunk fenn — tájékoztatott az igazgató, miközben a szemléről újra az irodába vettük az utat. — Érdekünk, hogy a nyersanyag jó minőségű legyen. . Az igazgató beszélt a problémákról is. Sok gondot okoző probléma a csomagolástechnika. — A csomagolási technika tökéletesítése érdekében benyújtottuk az Igényünket a felsőbb szervekhez, — mondta Sabol elvtárs. — Sajnos a megvalósítása nagyon lassú. Bosszantó, hogy a csomagoláshoz rossz minőségű papírdobozokat kapunk, amelyek szállítás közben gyakran megrongálódnak. A tojáskészítmények szállítására a papírdobozok már nem felelnek meg. — Az élő baromfi szállítása a hagyományos faketrecekben történik, ami nagyon körülményesen kezelheszek. Ezért gyakori az állás. A pótalkatrészek gyártásét részben belföldi készítéssel oldják meg. Viszont vannak alkatrészek, amelyeket külföldről kénytelenek behozni. Akkor is, ha sok időt vesz igénybe és nem beszélve arról, hogy sokba kerül. Égető probléma a vízellátásnak a megoldása. Az üzem másodpercenként 17 liter vizet igényel, de a kutak másodpercenként csak egy liter vizet biztosítanak. A kacsa- és a libatenyésztésük is igényli a vizet. Gyors beavatkozás kell e szakaszon is. A húskombinát a kisebb-nagyobb problémák ellenére igyekszik fellendíteni a termelést. Majonézzel és tartármártással egész Szlovákiát ellátják. A különböző mártásokból tavaly 300 tonnát készítettek, az idén 200 tonnával többet termelnek. Arra törekednek, hogy a fogyasztók a lehetőségek szerint minél többféle baromfihústermékhez jussanak. Az egész üzem kötelezettségvállalásából kiemelkedik az, amely szerint az üzem dolgozói a technológiai folyamatok betartásával állandóan jobb minőségű termékek előállítására törekszenek. Az üzem programját tehát a jobb és több árutermelés határozza meg, ami összhangban van az állami tervekkel és a lakosság jobb ellátására való törekvésekkel. Reméljük, hogy a fennálló problémákat közös erővel, a felsőbb szervek hathatós közreműködésével belátható időn belül el tudják távolítani és jobb, több áruval látják el Kelet- Szlovákia lakosságát. Június 22—30-ika közt Píerovban nyitja meg kapuit a hazánk állattenyésztésének sikereit bemutató kiállítás. Ez a rendezvény szintén részét képezi annak a nagy műnek, amely 25 évvel ezelétt pártunk történelmet formáló IX. kongresszusán „A mezőgazdaság szocialista átépítése“ programjával frédott be a köztudatba, s a munkásosztály hathatós politikai és anyagi támogatásával a munkások és á parasztok szövetségévé kovácsolédott. A prerovi állattenyésztési kiállítást a Cseh- és a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériuma szervezésében a két szocialista köztársaság Állattenyésztési Felügyelőségei rendezik meg. A kiállítás összterülete 12 hektár, ebből a fedett terület 1,8 hektár, az állatok felvezetésére 120X45 méter alapterület szolgál, s a tribünökön 4500 ember fér el. Ez az állattenyésztési kiállítás is az előbbiek jó hagyományaira támaszkodva kerül megrendezésre, s minden bizonnyal nagy érdeklődést vált majd ki mind a mezőgazdasági szakemberek sokaságéból mind pedig a nagyközönségből. Szemlélteti szocialista mezőgazdaságunk 25 éves sikereit, melyeket a CSKP vezetésével a falu szocialista átalakításában az állattenyésztésben elértünk. Kinyilvánítja 'azokat a sikereket, amelyeket mezőgazdaságunk az állattenyésztés fejlesztésében a kitűzött feladatok szerint az ötödik ötéves tervidőszak három esztendeje alatt elért. Bemutatja a szakosítás, az összpontosítás, a kooperáció és a komplex szocialista racionalizálás gyakorlati eredményeit és előnyeit; ismerteti a haladé módszereket, továbbá az új felfedezéseket, ösztönzi a látogatókat a tartalékok felkutatására, a kezdeményező készség kibontakoztatására, az újítőmozgalom kiszélesítésére stb. Gyakorlati példákon szemlélteti a mezőgazdaság támogatását célzó szolgáltató tevékenységet, valamint a KGST keretében kibontakozott szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyét, mely többek közt az állattenyésztésre is kiterjed. Helyes irányt mutat a takarmányozás haladó formáinak a kialakítására, a takarmányalap gazdaságos felhasználásira, a takarmányfehérje probléma megoldására, a takarmányok betakarítására, feldolgozására, raktározására, felhasználására stb. Rávezeti a látogatót a célszerű épít- Illés Bertalan kezesi beruházások kivitelezésére, az egyetemes, korszerű, nagyüzemi technológia bevezetésére. A kiállításon felvezetik az összes hazánkban tenyésztett állatfajtákat, köztük a keresztezésekből származó nagyhozamú «gyedeket is. Kihangsúlyozza továbbá az állattenyésztők- és a feldolgozó ipar egymásra utaltságát; szemlélteti az ipar tevékenységét az állatteyésztés fejlesztésében mint a a munkás-paraszt szövetség szoros tartozékát. A látogatók pártunk mezőgazdasági politikájának a megvalósulását három időszakra bontva szemlélhetik. Az első időszak: 1949—1980. Ez * szocializálás kezdete, amikor a mezőgazdaságra túlsúlyban a szétforgácsolt kisüzemi termelés volt jellemző, majd a termelés szocializálása befajesődött. A második időszak: 1980—1970. A célszerű termelésre való törekvést. * technika térhódítását, a közepes ápftkezésl beruházások kivitelezését, a korszerű gépi eszközök nagyarányú igénybevételét szorgalmazta. A harmadik időszak: 1971-tól Új távlatot nyitott a szocialista mezőgazdaság fejlesztésében a valóban nagyüzemi szakosítás és összpontoeftée valóraváltásában. A kiállításon a különféle állat-tipnsokon kívül mintegy 5000 négyzetméter alapterületen kapnak helyet többek közt a takarmányfeldolgozó gépsorok. Kiállítják a terimós takarmányok szárítására és pogácsázésóra alkalmas berendezéseket, szállító eszközöket, a takarmány kiegészítő bioiafe torokat, a takarmányok vetőmagra ff ás az ültetőanyagokat. Takarmánykeverő iparunk a tápok és a komponensek hatvan fajtáját állítja ki és szemlélteti a rövid tizenötéves fennállása óta eltelt időszak tükrében. A nemesítés és a céltudatos inszemináclő eredményei tulajdonképpen a felvezetésre kerülő állatokon mutatkoznak mag. Ezenkívül bemutatják mindazon módszereket és eszközöket, amelyekkel minőségi eredményeket értek el egyrészt a tudományos alapossággal végzett válogatás, a hibridizélás, s nem utolsósorban az okszerű állategészségügyi intézkedések betartásával. Végeredményben a prerovi állatkiállítás méltó szemléltető)« lesz a mezőgazdasági tudomány- és technika vívmányainak. Természetesen maga az ember az alkotója mindannak ami ott bemutatásra kerül, bonyolult tevékenysége kapcsán önmagát Is felülmúlja, újra és újra alkotja. (hokszaY ■ygegszoktuk már az évek során a SLOVAIR repülőgépei kerengésének látványát a végeláthatatlan dűlők, s növénykultúrák fölött. Éppúgy megszoktuk, mint azidőtájt a kombájnt, amely forradalmasította a gabonabetakarítást. Nem csoda tehát, ha manapság egyre több és több azoknak a mezőgazdasági üzemeknek a száma, amelyekben repülőgéppel végeztetik a műtrágyázást, s a növényvédelmi munkák zömét. Teszik ezt azért, mert lépést akarnak tartani a gyors ütemű fejlődéssel; no meg ennek a leghaladóbb technikának a gyakorlati alkalmazása sokoldalúan előnyös és fölöttébb gazdaságos is. Csakhogy, ezekből a repülőgépekből általában kevés jut az egyes járásokba. Ilymódon a SLOVAIR mezőgazdasági szolgálata nem képes a fokozódó igényeket kielégíteni. Ebbe a helyzetbe viszont a szövetkezetek, állami gazdaságok vezetői nem egykönnyen nyugszanak bele. Felteszik az el nem „bliccelhető“ kérdést: Miért nem fejleszti kellőképpen a mezőgazdaságszolgálatat a SLOVAIR?... Valószínű, hogy vezetői napirendre tűzik a mezőgazdaság szempontjából igen fontos kérdés mielőbbi megoldását. Erre kötelezi őket a Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének a Szlovákia népgazdasága tudományos-műszaki fejlesztésével kapcsolatos határozata is, amely többek között hangsúlyozza: „Az állattenyésztést és a növénytermesz-A repülőgéppel vetett gabona Gazdag termést Ígér tést a népgazdaság többi ágazatával szorosan együttműködve, a tudomány és a technika vívmányainak kihasználásával az ipar színvonalára kell emelni.“ Mint már elöljáróban említettük, számos szövetkezetben kapva-kapnak a SLOVAIR mezőgazdaságszolgálata által nyújtott lehetőségekért. S nemcsak a műtrágyázást és a növényvédelmi munkát végeztetik repülőgéppel (bár ennek környezetszennyező hatását egyre több alkalommal vitatják!), hanem a gabonavetést is. A gabonavetésnek ez a legkorszerűbb módja rendkívül meghatványozza a munkatermelékenységet: a szélsőséges Időjárás következtében nemegyszer elhúzódó vetés — repülőgéppel csupán néhány órára, vagy egy-két napra rövidül, attól függően, mekkora a vetésterület. Ezt a még nem eléggé elterjedt, legkorszerűbb vetési módszert már tavaly is alkalmazták a Trnovec nad Váhom-t (vágtornóci) Proletár nemzetköziség Efsz-ben — kísérletképpen. Nos, a múlt évi Jó eredményeken felbuzdulva, repülőgép-Kolečáni agronémus, a szenvedélyes kísérletező. (A szerző felvétele.I pel 140 hektárba búzát, 62 hektárba meg tavaszi árpát (Ametyst fajtát) vetettek. Az ilymódon vetett Kaukaz és Mironovszkája fajta búza fejlődése igen erőteljes és egyenletes sűrűségű. Mint a fényképfelvételünkön is látható, úgy tűnik, mintha Kolečáni Dezider — a szövetkezet agronómusa — tta* tál nádasban állna. Természetesen, az agronómus nem veti el a sulykot: jóslásokba nem bocsátkozik. Am, ha normális körülmények között beérhet a repülőgéppel vetett búza és árpa (elemi csapás nem éril?), oly bő termést adhat, amilyenre mindezldeig nincsen példa a galántai járásban ... Erről egyébként néhány hét múlva mi is szeretnénk meggyőződni ... Végül annyit: Kolečáni agronőmus szenvedélyes kísérletező, a természet titkait fürkésző, az új dolgok iránt fogékony ember. Jelenleg is hét búzafajtával (szovjet és magyar fajták) kísérletezik, 2,2 hektárnyi területen. Amelyek a növényi betegségekkel szemben a legellenállóbbak lesznek, s az Itteni éghajlati és talajviszonyok közepette a legbőségesebb termést adják, azokat termesztik tovább. Csupán egyetlen gyakorlati példára hivatkoztunk. Ám ez bizonyítja: a tudomány és a legújabb technika vívmányainak gyakorlati alkalmazása felbecsülhetetlen Jelentőségű; a mezőgazdasági terme- ’ lés továbbfejlesztése enélkül elképzelhetetlen. (kovács)
