Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-15 / 24. szám
SZABAD FÖÉDMOVES 1974. Június 19. 10 A szép szó seregszemléje Az igazi művészet nem állhat meg annak az ábrázolásánál, ami csak pusztán van, hanem megcslnálandónak véli azt, aminek lennie kell. Az újról új szavakkal kell beszélni! Majakovszkij A szó — tehetséges műkedvelő — az alapgondolaton kívül további fogalmakat sugall: ügyszeretet, kitartás, mértéktelen lelkesedés. Ezek a konkrétumok jellemezték az Idén megrendezésre került XI. Jókal-napokat, melyek új felépítése helyes ideológiai irányvállalása általános megelégedést váltott ki a nagyszámú érdeklődők berkeiben. A csehszovákiai magyar dolgozók kulturális seregszemléjéről a két leghivatottabbal — Tóth Sándorral, a népművelési intézet nemzetiségi osztályának vezetőjével, és Kulcsár Tiborral, a műsor és értékelő bizottság elnökével beszéltem. A jubileum évében élünk. Országunk a lehető legszélesebb viszonylatban ünnepli az SZNF 30. évfordulóját, a további történelmi eseményeket. Felvetődik itt a kérdés; milyen beállítottságúak voltak az idei Jókai-napok. Tóth S.: Jogos a kérdés, sőt megválaszolásával pontosan körülírhatom azt az irányvonalat, ami az idei évet — viszonylatunkban — a leginkább jellemezte. Már a műsorválasztás folyamán fő hangsúlyt fektettünk arra, hogy az előadott művek — legyen ez vers, próza, színpadi előadás — legtöbbje témájában kisérje végig, domborítsa ki hazánk felszabadítást emlékeit, az SZNF főbb kifejező mozzanatait. A témából és ez előadásra szánt színvonalas irodalmi anyagból nem volt hiányunk, mivel a megszállás ellen vívott harc, a megaláztatások, üldöztetések, egy olyan skálájú alkotói lehetőséget nyújtanak, ami szinte kimeríthetetlen. — Mely előadások foglalkoztak a fent említett témával? Kulcsár T.: Az itt fellépett irodalmi színpadok műsorából kiemelném a Kiáltás című dokumentum-játékot, melyet larábikné Truchly Gabriella rendezése mellett a Dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ mellett működő FÖKUSZ Irodalmi Színpad adott elő. Az együttes saját anyaggyűjtéséről van itt szó — riportok, újságcikkek és feldolgozások alapján állították össze műsorukat. Ennél a darabnál nem szükséges „súlyosveretű“ gondolatokat kovácsolni. Itt egyetlen mondat is igazol: a közönségnél kiváltani és egy szintre emelni a döbbenetét az együttérzéssel — nem kis feladat. Ezen az előadáson pedig ennek szemtanúi lehettünk. A kérdés ilyen értelmű feltevése sem zárja ki azt, hogy itt ne említenénk meg a CSEMADOK Ipolysági szervezete mellett működő „József Attila“ Irodalmi Színpadának műsorát. Vas Ottó tanár rendezése mellett az Ember, vigyázz! című irodalmi összeállítás Radnóti Miklós verseit használja fel a háborús szörnyűségek tükréül. Itt a központi alak az Ember, s a feszültség tárgya az értelemgyűlölő háború. Az együttes tízéves fennállása alkalmából rendezőjének és tagjainak csakis további jó munkát és sikerekben gazdag éveket kívánhatunk. A felkelési témával foglalkozott a „Mielőtt a kakas megszólal“ című dráma, melynek szerzője a klasszikus Ivan Bukovöan. A CSEMADOK Nové Zámky-i (érsekújvári] helyi szervezetének színjátszó együttese Jó művet választott, melyben a kifejezni vágyás teljes mértékben utat kaphatott. A XI. Jókai-napok szervezése kapcsán változások álltak be. Egy új programsorozat is helyet érdemelt a szimpóziumon. Fellépett néhány bábegyüttes, melyek színvonalukkal, ötletes megoldásaikkal bizonyították: igenis érdemes ezzel a műfajjal foglalkozni. Változás állt be a szavalok kategória-felosztásában is. Mi hozta ezeket a szervezési változásokat, mennyivel lett „nagyobb“ ez a kulturális akció? Tóth S.: Az ehhez fűzött gondolatok kapcsán ott kezdeném, hogy az utolsó három évben már 12 együttes szerepeltetésével rendeztük meg a Jókai-napokat, s egyúttal magasabb színvonalról is beszélhetünk. Ehhez a számhoz az Idén már hozzákapcsoltuk a bábegyüttesek szerepeltetését Is. Ebben a kategóriában öt alapfokú csoport vett részt, valmint az Ismert Glóbusz kassai bábegyüttes. Habár ilyen irányú előadás-sorozatról először van szó a Jókai-napok keretén belül, már most színvonalról beszélhetünk. A szavaló, prózamondó verseny üj koncepciójához tartozik az, hogy az Idén első ízben rendeztük meg a kerületi döntőbe kerültek versenyét. Ez a lépés a színvonalemelés szempontjából történt. A versválasztásnál próbáltunk némileg igénymeghatározók lenni, és kiadtunk egy 32 költeményből álló füzetet, amiben a legtöbb vers az SZNF és hazánk felszabadítást emlékeivel foglalkozik. A versenyzó az ebből választott versen kívül még egy szabadon választott költeményt szavalt. Minden ilyen sok éve ismétlődő rendezvény után felvetődik „a magától értetődő“ kérdés a színvonal-mércével kapcsolatban. Milyen volt ez az idén? Kulcsár T.: Szubjektív véleményem szerint ezt a következőképpen jellemezném: Viszonyítva a múlt évekhez, enyhén emelkedő színvonalról beszélhetünk. Megtartottuk a Jó átlagot, s ha „kiugrásról“ nem beszélhetünk az 1974-es év nagyon Is bíztató volt ebben a viszonylatban. Ismert tény, hogy az 1969-es esztendőt krízises évnek nevezhetjük. Azóta a fejlődés lépcsőszerűen emelkedő. S ma már eljutottunk egy olyan pontig, hogy bátran állíthatjuk: ha a fejlődés így folytatódik, a jövő olyan szintre emelt kulturális rendezvényekkel lep meg bennünket, ami még hatékonyabban kielégíti majd a dolgozók kulturális Igényeit. S ezért igazán érdemes áldozatot hozni, dolgozni. Ehhez a témához fűzve kiemelném egy megfigyelésemet, amit egy való példán vezetek majd le: a Jókal-nápokon első ízben szerepelt a CSEMADOK Kráfová nad Váhom-i (vágkirályfai) helyi szervezete. Víncze Gábor rendezésében Július Barč-Ivan: Az anya című drámát adták elő — három felvonásban Egy olyan kevés szereplőt foglalkoztató darabról volt szó, ahol nagy hangsúlyt kapott a színészi teljesítmény — sőt ez dönti el az előadás milyenségét. Végignéztük a darabot, s nem árulok el titkot azzal, hogy — meg voltunk lepődve. A néhány éve dolgozó falusi együttes magasszintű előadással lepett meg — kellemesen. Persze voltak itt kisebb hibák, kiküszöbölhető hiányosságok. Azonban valamit bizonyítottak a vágkirályfaiak: eltűnőben van a városi és a falust színjátszó csoportok közötti színvonal különbség. S ennek elősegítése pedig a Jókai-napok fontos feladatai közé tartozik. — Az értékelő bizottságok ülésein elhangzottak bizonyos vélemények, — úgy pozitív, mint negativ jelleggel. Az utóbbi nem okozott-e némelyeknél, esetleg csoportoknál elkedvetlenedést, meghátrálást a jövővel kapcsolatban? Kulcsár T.: Ha egy bírálat jogos, ez a helyes látásmódú felvilágosult embernél, embereknél nem okozhat elkeseredést. Sőt, — bíztatásként kell hogy hasson. Nemzetiségi színjátszásunk — igenis — ma már van olyan szinten, hogy igényesek lehetünk, főleg az Ilyen nagyszabású kulturális akciókra kiválasztott együttesekkel szemben. A kisebb fogyatékosságok mellett igyekeztünk kiemelni az előadások pozitív-vonásait is, amely a kővetkező próbálkozásoknál hasznos tanácsként szolgálhat. — Befejezőben mi másról eshetne sző, ha nem az előretekintésről. Az idei tapasztalatok levonása után milyenek a távlati terveik, elképzeléseik? T é t h S.: Igen, erről csakis bíztató szavakkal beszélhetek, mivel szocialista hazánk respektálja azt, hogy az egyes nemzetiségek színvonalasan továbbfejleszthessék saját kultúrájukat, az ország összes dolgozójával együtt ünnepeljék az aktuális jubileumokat, évfordulókat. A záróünnepségen nagyon jé érzés volt Dr. Rácz Olivér tolmácsolásában hallani Miroslav Váleknek, az SZSZK művelődésügyi miniszterének üdvözletét és köszönetét azoknak, kik munkájukkal hozzájárultak e Jőkai-napok színvonalának emeléséhez. Itt idézném a miniszter elvtárs néhány mondatát: „ ... az idei Jókai-napok szorosán és szervesen egybeforrtak ennek az országnak, hazánknak a CSSZSZK-nak nagy évfordulójával, a Szlovák Nemzeti Felkelés 30 évfordulójának a megünneplésével. Emlékeznünk kell, mert a Szlovák Nemzeti Felkelés nem rajtunk kívül, hanem velünk és értünk történt.“ A jövőben terveink közé tartozik az is, hogy figyelembe vesszük az új csehszlovákiai magyar drámaírók munkált, tanácsainkkal, témajavaslatainkkal segítségükre leszünk, rendelkezésükre bocsátunk anyagokat hazánk felszabadításával kapcsolatban is. Itt fontos megemlíteni, hogy már évek óta rendezői tanfolyamokat szervezünk képzett szakembereknek,, hozzáértők vezetésével. Én, személy szerint ebben is látom azt a tényezőt, ami a jövőt hathatósan befolyásolja majd. Az idei Jőkai-napok műsora, valamint a fejlődés távlatait körvonalazó vélemények arra hagynak következtetni, hogy a jövő évi kulturális seregszemle még fokozottabban teljesíti küldetését, tovább emeli kulturális rendezvényeink színvonalát. A beszélgetést vezette: KALITA GÄBOR Л közelmúltban páratlan élményben részesült a levicei (lévai) járás irodalom-kedvelő közönsége. Ugyanis a Šahy-i (Ipolysági) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola vezetősége meghívta hazánkba vendégszereplésre a Balatonboglári Mezőgazdasági Műszaki Középiskola (Magyarország) diákszínpadának a tagjait. Egy hetes itt-tartőzkodásuk idején nyolc helyen, kilenc alkalommal léptek színpadra, hogy szórakoztassák a környező falvak és városok magyarajkú közönségét. Ezeken az előadásokon nekem is több alkalommal volt szerencsém részt venni. Mondhatom, hogy előadásaik a közönség sorában nagy sikert arattak. Egy alkalommal sikerült bepillantanom a kulisszák mögé is. Ekkor elbeszélgettem a színpad dramaturgjával, rendezőjével Pados József magyar-történelem szakos tanárral. Megkértem, hogy mondjon el egyet-mást a sikereikről és a magasfokú művészi teljesítményről, amellyel oly nagy közönségsikert aratnak. — Mint általában a diákszínpadoknál, nálunk is fennáll az a probléma, hogy minden évben pótolnunk kell azokat a tagokat, akik érettségi után megválnak a színpadtól. Sikereinket talán annak köszönhetjük, hogy műsorainkat úgy állítjuk ősze, hogy minél sokrétűbb tartalma, és stílusa j»edig egységes legyen. Mivel tagjaink állandóan cserélődnek, ezért új tago-A barátság jegyében kát csak felvételi vizsga ntán veszünk fel. Így a lehető legjobb szavalók kerülnek a sorainkba és négy évig szerepelhetnek. — Az egyik legtehetségesebb előadóként J 6 z ó Feri mutatkozott be, ezért őt is megkérdeztem, hogy mit jelent számára a diákszínpadi szereplés? — Ebben az évben érettségizem. Mondhatnám azt is, hogy bizony az első években talán csak kényszerből szerepeltem. Később viszont annyira megkdvelte ma diákszínpadot, hogy most, amikor már lassan búcsúzásra kerül a sár, látom igazán, hogy menynyi mindent veszitek. — A műsor végén a rendező Pados tanár elvtárs így nyilatkozott: — Egy a jeiszőnk, hogy „játszani“. Játszani minden megkötöttség, merevitési formák és fölösleges fegyelem nélkül. Célunk a legszélesebb körben terjeszteni a szocialista irodalmat. Erre példaképül szolgál a „Brecht“ műsor, mely után a néző keresztmetszetet kap Brenhtről és életszemléletéről. Ez egyben ismeretterjesztés is. — Mi volt a Csehszlovákiai út célja? — Tulajdonképpen kettős célja is volt. Az első, hogy a tavalyi sikeres évzárás után a csoport egy jutalomkirándulásba részesüljön és a másik, pedig, hogy a kirándulást egybekötöttük egy kultűrsorozattal. Itt-tartézkodásunk idején ellátogattunk a Magas-Tátrába is s ez felejthetetlen élmény marad mindnyájunk számára. MOLNÁR NMRE. Ip. Cfany A CSEMADOK Központi Bizottsága — a Zeliezovce-i (Zseiízi) Schubertpark hatalmas fáinak árnyékában — évről-évre megrendezi az országos népművészeti seregszemlét. A sokat ígérő rendezvényre az idén JÜNIUS 15—16-án kerül sor. XIX. országos népművészeti FESZTIVÁL MŰSORA: JÚNIUS 15-ÉN, SZOMBATON Néprajzi kiállítás ünnepélyes megnyitása. Népszokások az „Ipó“ mentén. A Veľký Krtíi-i (nagykürtösi) járás folklőrcsoportjainak Népszokáshagyomány, Népdal- és Viselet bemutatója. Helyszín a kultárház. Hősökre emlékezve című műsor a SZNF 30. évfordnlója tiszteletére, az internacionalista eszme szellemében készült műsor. Fellép a Trenéan szlovák, a Karpatanin ukrán, a CSEMADOK lévai, berencsi és zsérei h. sz. összesített énekkarai, a SZŐTTES Népművészeti Csoportja és a Csepel Művek Táncegytütese Budapestről. Népmulatság. JÚNIUS 16-ÄN, VASÄRNAP Zenés ébresztő és térzene. A Hősök emlékművének megkoszorúzása. A Népművészeti csoportok ünnepi felvonulása. „Búj, búj, zöldág“ a gyermek és ifjúsági csoportok fesztiválműsora. ÜNNEPI MANIFESZTÄCIÖ Népművészeti ünnepi műsor. Fellépnek a csehszlovákiai magyar műkedvelő együttesek és éltánccsoportok (Oj Nemzedék, Rozmaring, Gömör, Palóc, Garamvölgyi, Napsugár, Csallóközi, Kis-Duna, SZŐTTES stb.) s mint vendég a Trenčan szlovák, a Karpatanin ukrán és Csepeli Művek táncegyüttese Budapestről; E műsor keretén belül kerül sor a CSEMADOK KB által kiírt „Fesztivál nagydíja“ odaítélésére. —tt— Olvasóink figyelmét felhívjuk a MADÄCH Könyvkiadó gondozásában megjelent új könyvekre. Tájékoztatásként tudatjuk, hogy az alábbi könyvújdonságok beszerezhetők a Slovenská kniha könyvesboltjaiban. Ivan Olbracht: A HÖDÍTŐ — történelmi regény. Az fró elvezeti olvasóit Amerika felfedezésének korszakába. Megismerkedhetnek ez olvasók Latin- Amerika — főleg Mexikó őslakosságának életével, kultúrájával és a spanyol hódítók pusztító, gyarmatosító hadjárataival. Ara: 30,— korona.-ШJaroslav Hašek: SVEjK (Egy derék katona kalandjai a világháborúban.) 0] kiadásban jelent meg Jaroslav Hašek örök értékű irodalmi alkotása, amely szellemességével, eseménydús jellegével tanulságos szórakozási lehetőséget nyújt a2 olvasónak. Ara: 53,— korona. — ■ — Jókai Mór: AZ ARANYEMBER — regény. A népmesék tündér! bájából, a romantika titokzatos varázsából a klsreelizmus megannyi eleven mozzanatából összeszőtt remekmű, a meghasonlás klasszikus költeménye, amelyben az író saját korának ellentmondásos jelenségeire keres választ. Ara: 34,— korona. Kováts Miklós: MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS ÉS DRÁMAIRODALOM CSEHSZLOVÁKÉBAN A szerző kellő felkészültséggel és alapos tárgyismerettel megírt könyve nagy érdeklődésre tarthat számot, mert az irodalom- és kultúrtörténet elhanyagolt területét, a két világháború közötti csehszlovákiai magyar színjátszás és drámairodalom útját tárja fel. Ara: 14,— korona. —■— Fekete István: TÉLI BEREK — ifjúsági regény. Tutajos és Bütyök — Matula Gergely szerint — elbúcsúzva a nyártól „felsőbb osztályba léphet“. Ez a felsőbb osztály a „téli berek“, amely teljes szépségében tárul fel Matula tüskevárbeli két védence előtt. Ara: 20,50 korona. —■— Fraňo Krát: CSENKÖNÉ GYERMEKEI — JANO — ifjúsági elbeszélések. Nyers és könyörtelen világban élik a két elbeszélés kis hősei a maguk gyermeki életét. Az író meleg szavakkal, szívhez szólóan varázsolja elénk bajukat, bánatukat, örömeiket, ártatlan csínyeiket és kópéságalkat. Ára: 4,50 korona. — Я -Dr. Móczár László: LEGYEK, HANGYÁK, MÉHEK, DARAZSAK. A búvár zsebkönyvek sorozat legújabb kiadványa nélkülözhetetlen segítőtársa elsősorban Is a tanuló Ifjúságnak. Ara: 15,— korona. —И — Batta György: HUSZADIK VILÁGHÁBORÚ — versek. Ara: 8,— korona. —■— Kasszil—Poljanovszkij: NEM MESE EZ, GORKAI A lenyűgözően érdekes könyv igaz történetet mond el Lenin nővére fogadott fiának, Gorkának a munkásosztály vezéréhez fűződő bensőséges viszonyáról. Tanulságos olvasmány mind a fiatalok, mind pedig a felnőttek részére. Vladimír Mináč: SOHASEM VAGY EGYEDÜL. A szerző elmélyült feleősséggel és hozzáértéssel ábrázolja a mai fiatalok erkölcsi és érzelmi életét és azt, hogy ifjúságunk hogyan keresi helyét a szocialista társadalomban. Ara: 16,_ korona. \
