Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-15 / 24. szám

1 1974. jÄnius IS. SZÖVETSÉGI SZEMLE ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT IÁNKÉT! ANKÉT SZÉLJEGYZETED Izé a föld, aki megműveli A MUNKÁS 1931. május 1-i számából vettük át az alábbi szöveget, csu­pán emlékeztetőül: „A tavasz derekán munkátlanul férfi- és asszony­munkáskezek. £s kenyér nélkül. A gyerekek rongyosán, jó hogy már mezít­láb járhatnak. A munkát, kenyeret követelőket csendőrszuronyokkal riasz­­szák a jegyzők, járási főnökök...“ Ogy hisszük, ehhez nem kell bővebb magyarázat. S most következzék a jelen krónikása, aki a Čalovoi (Nagy­megyeri) Efsz gazdálkodásáról vall, 25 év távlatából. A szövetkezeti gazdálkodás híre a nincstelen földmunkásokban is re­ményt gyújtott: vége lesz a földbirto­kos gazdáik önkényuralmának — a föld azé lesz, aki megműveli. A közös munka mindannyiuk boldogulásához vezet. Calovon már 1948-ban harminc tagú bizottság alakult a szövetkezet meg­alakításának előkészítése céljából. A rákövetkező év nyarán hetvenöt tag­gal kezdték a közös gazdálkodást, hétszáz hektárnyi területen. Gyönge állatállománnyal. A traktorállomástól kölcsönözték a mezőgazdasági munkát könnyítő gépeket. Az első évek ered­ményei azonban nem voltak valami kecsegtetők. Az elnökök szinte évente váltogatták egymást; egészen 1961-ig tíz elnök nevét tartják nyilván. S ek­kor fordulópont következett: Zsoldos József elvtárs került a közös gazdaság élére, aki mindmáig a szövetkezet el­nöke — a Munkaérdemrend kormány­kitüntetés viselője. Az új vezetőség irányításával a szervezeti-gazdasági alap megszilár­dult. összehasonlító példa: a hatvanas évek elején búzából 24—26, cukorré­pából 210—220, kukoricából meg 30 mázsa körüli hektárhozamokat értek el, s a tejhozamátlag 4,5 liter volt naponta, tehenenként. S tavaly már búzából 55, árpából 45, kukoricából 58, cukorrépából meg — a nagy szá­razság ellenére — 366 mázsás hek­tárhozamot tartottak nyilván. A tej­hozam? Kiváló volt: 3723 liter, évi át­lagban. A közös géppark értéke ma már túlhaladja a kilenc millió koro­nát. Míg a hatvanegyes évben 25 va­gon húst termeltek, tavaly már het­ven vagonnyit. A munkatermelékenység fokozásá­val egyenes arányban, évről-évre nőtt a szövetkezet bevétele; az említett évihez hasonlítva közel az ötszöröse a tavalyi. Így azután az alapok feltölté­se is rendszeressé vélt; mind több jut évente nem csupán a munkadíjakra, hanem a tagok szociális-kulturális JOBB MUNKAKÖRNYEZET SZEBB ÉLET igényeinek kielégítésére, munka- és életkörnyezetük rendszeres javítására. Két állattenyésztő telepen is épült szociális helyiség: itt mód nyílik a tisztálkodásra, átöitözködésre. Számos kirándulásra (kül- és belföldre egy­aránt) sor kerül. A tagok gyermekei­nek nyaraltatásáról sem feledkeznek meg: évente mintegy félszáz gyerek tölti szünidejének egy részét pionír­­táborokban, a szövetkezet anyagi tá­mogatásával. A már nyugdíjas tagok havi száz korona szociális juttatásban részesülnek; a múlt évtói kezdődően a nyugállományba vonulókat megaján­dékozzák. A közös gazdaságban jól működik a 25 tagú Ifjúsági szervezet. A vezető­ség felkarolja kezdeményezéseiket, segíti őket a terveik megvalósításá­ban. Az lzsapi részlegen ifjúsági klub működik, amit jól hasznosítanak. Té­vé-készülék vételéről is gondoskodik a közös gazdaság a közeljövőben, ami elősegíti majd szakmai-politikai mű­veltségük gyarapítását és szórakozá­sukat. Emellett valamennyi szövetke­zeti tagnak jár a Szabad Földműves hetilap, illetve a Csallóköz című járási lap. A szövetkezet vezetői jól elősegítik a versenyszellem kialakulását: a gé­pesítés szakaszán az egyéni verseny jut előtérbe; a traktorosok (főleg a fiatalabbak) résztvesznek a járási szántó-, és ügyességi versenyeken; a múlt évben megszerezte traktorosuk a rangos III. helyet. A kertészetben szocialista brigád versenyez. Bevezet­ték a fóliás zöldségtermesztést. A fó­liasátrakat termálvízzel fűtik: a fóliás zöldségtermesztést továbbfejlesztik, s egy Uvegház építését is tervezik. Sportolási lehetőségről is gondos­kodnak. Erre vonatkozóan sem saj­nálják a pénzt, mert tudják: ép test­ben, ép lélek. A sportolók az anyagi támogatáson kívül a szövetkezet autó­buszát is igényelhetik. A jövőben is mindent megtesz a szövetkezet a tagok munka- és élet­körülményeinek rendszeres javítása érdekében. Például még az idén tizen­két lakásegység építését kezdik meg, s előnyben rszesítik a közösben dol­gozó fiatal házaspárokat, akik az ál­lattenyésztés fejlesztését segítik elő. Az ifjú házaspárok 500 korona pénz­beli és ugyanennyi értékű természet­beni ajándékot kapnak — nászaján­dék címén. Szövetkezetük 25., a Szlovák Nem­zeti Felkelés 30. és hazánk Szovjet­unió általi felszabadítása 30. évfordu­lóját 180 ezer korona értékű szocia­lista munkafelajánlással köszöntik. Vörös György, Balofi lllllillilll Ilii Ahol a Fényszóró-őrjárat tevékeny Á Dunajská Streda-i (dunaszerda­­helyi) járásban példás tevékenységet fejt ki az Ifjúsági Fényszóró-mozga­lom. Az elmúlt évbén például közel félmillió koronát mentettek meg a népgazdaság számára, amely összeget az üzemanyag, vlllanyenergia és a pótalkatrész-takarékosság szakaszán érték el. Feltétlenül dicséretet érde­melnek a Dunajská Streda-i Juho­­cukor, a Calovoi (Nagymegyeri) Du­­namenti Gépgyárak, az Ohrady-1 (Csallóközkürtl), a Jur.ová-i (Dercst­­kai) és a Medveďovi (Medvei) SZISZ mellett működő ifjúsági őrjárat tagjai, akik az elmúlt évben feladatuk ma­gaslatán álltak. Az Ifjúsági Fényszőrő-mozgalom egyre erősödik a járásban. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy a már említett Ifjúsági őrjáratok mellé ez idén, a SZISZ vrakuűi (várkonyi) alapszerve­zete mellett alakult őrjárat nemcsak felsorakozott, hanem jelenleg a falusi szervezetek közül a legaktívabb. Kán­tor Miklós, az ifjúsági szervezet elnö­ke beszélgetésük során elmondotta, hogy a helyi efsz gazdasági udvará­ban kéthavonként tartanak terepszem­lét. A „felderítő“ munkát általában szombaton és vasárnap végzik az őr­járat tagjai. Erre a szövetkezet veze­tőségétől engedélyt kérnek, akik szí­vesen állnak a fiatalok rendelkezésé­re. Az öt tagú őrszemet: Bognár Jó­zsefet, Szevecsek Bélát, Fekete Kata­lint, Oravecz Nadezsdát és Molnár Erzsébetet az Ifjúsági szervezet alel­­nöke vagy a szövetkezet mechanizá­­tora, vegypedig az efsz pártszerveze­tének elnöke kíséri végig a gazdasági udvaron. A fiatalok azután a pozitív és a negatív észrevételeiket Jegyző­könyvbe foglalják, amelyet elkülde­nek a SZISZ Járási Bizottságának, 11- vetve a szövetkezet vezetőségének. Legutóbb például megállapították: az istállőtrágya rendbentartása és az új gépek üzembe helyezése pozitívan értékelhető, viszont a sertéstelepen az ablakok tisztasága nem kielégítő. Továbbá а V—1000 típusú sertéshizlal­dában a vaskorlátok nincsenek át­festve, s körülbelül két vagon műtrá­gya a szabad ég alatt volt tárolva. Oravecz Gyula, a szövetkezet elnö­ké az említett hiányosságokkal kap­csolatban elmondota: „A fiatalok ész­revételei Jogosak. Természetesen, amikor az őrszem tagjai jelentették a hibákat, nyomban elkezdtük azok kiküszöbölését. A sertésistállókban már tiszták az ablakok, a mennyezet­ről eltűnt a pókháló, s a műtrágyát is régen szétszórtuk a határban. S hogy világosabb legyen a műtrágya fedél nélküli raktározása — folytatta to-Felvételünkön a vrakuűi őrszem legaktívabb tagjai láthatók. vább a beszélgetést Oravecz elvtárs — erre azért került sor, mert a vagono­kat a legrövidebb időn belül kellett kiüríteni, viszont raktározni már nem volt célszerű, mivel a terv értelmében másnap a műtrágya a földekre került. A szabad ég alatti raktározás tehát e szövetkezét számára előnyös volt, mert a műtrágya rakodásánál így min­den nehézség nélkül a gépek kerültek előtérbe. A sertéshizlaldában a figyel­meztetés ellenére sem festettük át a korlátokat, ami abból adódik, hogy а V—1000 típusú Istállót rövidesen korszerűsítjük. Mindenesetre az őrjá­rat tagjai észrevételeikkel nem hát­ráltatják, hanem elősegítik a vezető­ség munkáját. Csiba Mátyás, a szocialista brigád vezetője is nagyra értékeli az Ifjúsági Fényszóró-mozgalmat. — Többek között az őrjárat munká­jának köszönhető — mondotta, — hogy a szövetkezet gépparkjában az egyes munkák beféjezése után, kato­nás sorrendben állnak a technikát képviselő eszközök. Mert köztudott, azok az emberek, akik éveken keresz­tül egyazon munkahelyen teljesítik feladataikat, megszokják környezetü­ket. Tehát nem vitás, hogy a régi köz­mondás „több szem többet lát“ a nagyüzemi mezőgazdaságban is sze­repet Játszik. Máskülönben az Ifjúsági Fényszóró-mozgalom keretében kifej­lődik a fiatalok bírálőkészsége, ami a fejlődés, a szocialista társadalom to­vábbi lendítő kerekévé válik. Látogatásunk során Kántor elvtárs, az ifjúsági szervezet elnöke elmondot­ta még, hogy az őrjárat tagjai a szö­vetkezet határában is kéthetenként végeznek ellenőrzéseket. Figyelmük főleg arra irányul, hogy a traktoro­sok az éppen használt mezőgazdasági eszközt nem hagyják-e meghibásodá­sa miatt (eltörött a vontatőrűd stb.j vagy gondatlanságból a megmunkált parcella végén. A múlt évben bizony az őrszem három esetben gazzal be­nőtt ekét talált a határban. Ezt nyom­ban jelentették a szövetkezet mecha­­nizátorának, s felfedezésükért dicsé­retben részesültek. Az idén már kevesebb dolga akad nz őrszem tagjainak — jegyezte meg mosolyogva Kántor elvtárs —, s ezt szervezetünk örömmel nyugtázza. Per­sze ez nemcsak a mozgalomnak, ha­nem a szövetkezet vezetőségének és tagságának is érdeme. Ami abból adó­dik, hogy észrevételeinket nem doron­golásnak, hanem segitőszándéknak veszik. Az agilis SZISZ-elnök befejezéskép­pen megjegyezte, hogy helyesnek tar­taná, ha a lövőben az Ifjúsági Fény­szőrő-mozgalom vezetői legalább ne­gyedévenként iskolázás formájában találkoznának egymással. Szerinte a további sikeres munka érdekében fel­tétlenül szükség van arra, hogy az őrszemek képviselői kicseréljék ta­pasztalataikat, s esetenként közösen vitassák meg a problémákat. Mi is osztjuk véleményüket és re­méljük, hogy a járási szervek rövide­sen fontolóra veszik az elmondottakat. övAry Péter Meghívás nélkül, teljesen véletlenül kerültem a küldöttek társaságába, akik lavinaszerűen árasztották el a Galantai Járási Nemzeti Bizottság kor­szerű, többszintes épületének előcsar­nokát. Annyit hamarosan megtudtam, hogy a JEDNOTA Fogyasztási Szövet­kezet járási vezetősége hívta össze a küldötteit, abból a célbál, hogy az egész tagság képviseletében felülvizs­gálják, teljesítették-e az utóbbi kát évre kitűzött igényes feladataikat. S persze azért is, hogy űjabb célokat tűzzenek maguk elé, majd két évi idő­tartamra járási vezetőséget válassza­nak. Részletes áttekintést helyszűke miatt nem áll módomban nyújtani. Né­hány fontosabb, közérdekű probléma azonban igencsak megérdemli, hogy foglalkozzunk vele. Mint A s t a 1 o š Ondrej, járási el­nök főbeszámolőjából kitűnt, a két éves tevékenység bővelkedett sok-sok erőfeszítésben, amelyek a jobb, szín­vonalasabb kiszolgálásra, a bővebb áruválaszték megteremtésére, a vá­sáriéi panaszok csökkentésére, a kö­vetkezetesebb és rendszeresebb ellen­őrzésre, az üzlethálózat korszerűsí­tésére, raktárhelyiségek építésére, a lakosságszolgálat tökéletesítésére, stb. irányultak. Szóval: a két évi tevé­kenység fő mutatóit — a pénzügyet illetően is — teljesítették, sőt túltel­jesítették. Vagyis, nagy lépést tettek előre a fogyasztási és egyéb szükség­leti cikkek iránti igények kielégítésé­ben, a fogyasztási szövetkezeti tagok megelégedésére. AstaloS Ondret, a Jednota Fogyasztást Szövetkezet újra választott járási elnöke. máig képtelenek az említett húsüzé­­mek a vendéglőket, éttermeket, üzemi étkezdéket kellőképpen — a rende­lésnek megfelelően — ellátni. Egy íz­ben annyi sertésfejet kaptak, hogy akár gátat is emelhettek volna belőle a Kis-Dunában ... Egyszer s minden­korra tudomásul kellene venni, hogy a fogyasztók igényeinek kielégítése el­sődleges követelmény. Még akkor Is az, ba a Bratislavai Húsipari Vállalat Egy járási küldött értekezletről A szorgalmas, odaadó és öntudatos munka eredménye főrészt, hogy az 1972—73. évre előirányzott 1 milliárd 413 millió koronát több, mint 14 mil­lió koronával túlszárnyalták, a kiske­reskedelmi forgalmat illetően. Egye­dül a vendéglátóipari ágazatban mu­tatkozott lemaradás... Itt azonban objektív okok játszottak közre (a múlt évi járványos állatbetegségek miatt számos vendéglátó üzemet huzamo­sabb ideig zárva tartottak, stb.) Eddig rendjén is a dolog! Am hadd szóljunk néhány égető, halaszthatat­lanul megoldásra váré problémáról. JOBB MINŐSÉGŰ KENYERET! A küldött-értekezlet íőbeszámolája élesen bírálta például a Nyugatszlová­kiai Sütőipari Vállalat serodi péküze­mét, mivel sok panasz elhangzik a kenyér minőségére vonatkozóan, s a tervteljesítéssel is rendszerint késle­kedik. üdvösnek tartanánk, ha minél előbb változtatnának ezen az áldatlan állapoton — a kenyérvásárlők meg­elégedésére ... Elvégre, több ezer ember nem köteles rossz minőségű, ragacsos, vagy égett kenyeret rág­csálni. Ha már a kenyér került szóba, hoz­zá tehetjük: a jelkai (jókai) pékséget azért dicsérgették. mert a legjobb kenyeret süti a járásban. Mostmeg? Panasz ... és panasz ... Péksütemény­ből sem elegendő a választék. Tegye­nek róla! Minél előbb... Nehogy az ellenőrző szervek képviselőit kelljen rövidesen fogadniuk — hívatlan ven­dégként, hivatalos küldetésben .,. A BRATISLAVA! HÚSIPARI VÄLLALAT CÍMÉRE. Közismert, hogy a galántai járást az alcímben szereplő húsipari vállalat seredi, nitrai és komárnoi üzeme lát­ja el hússal és húsipari termékkel. Már a múlt évben is keserű szájízzel — és jogos felháborodással — emle­gették a vevők és üzletvezetők egy­aránt: nemcsak a húsfélék, hanem a húskészítmények sem felnek meg az állami szabványnormáknak. Ez utób­biakban aránytalanul sok a szalonna. Ami meg a hús minőségét illeti, mind­megnevezett üzemeiben a vezetők másként rangsorolnak ... S ha netán a helyi hásüzletek vezetői lennének olykor a „ludasok“ — protekció és miegyéb szempontból —, az ellenőrző szervek icipicit az ő körmükre is nézhetnek... Mert, mint a szólás­­mondás tartja: Nem zörög a haraszt, ba nem fúj a széli HEJ, SZÖDÄSOK, SZÖDÄSOK ... Alkoholellenes kampányt szerve­zünk, vezérelve attól az elvtől; az al­kohol öl, butít, nyomorba dönt. S még kiegészíthetnénk azzal, hogy nem ke­vés baleset történik a közutakon, s a mezőgazdasági üzemekben, éppen a túlzott alkoholfogyasztás következté­ben. Soroljuk tovább? Az alkohol csa­ládok békés nyugalmát rúgja fel, ami nemegyszer váláshoz vezet. Arról nem is szólva, hogy számos alkohol-rajon­gó, vagy „szesztnstvér“ nem ismerve az önfegyelem fogalmát, odáig viszi az italozást, hogy törvényszegést kö­vet el, s az alkoholelvonó kúra he­lyett a „hűvösre“ kerül, ahol mint időmilliomosnak jut ideje arra. hogy elgondolkozzék ... mélyebb értelem­ben ... S miként harcol mindez ellen á Pisšťany-i Szikvízgyár galántai üze­me? Ütemez! Tudott dolog, hogy a szikvizesek legfőbb munkaidénye: a forró nyár. Nos, a galántai szódások, valószínű, ettől az idénytől undorod­nak. Géni berendezésük már néhány év óta épp ez idő tájt „hibásosodik“ meg, amit aztán hosszú ideig tartó „javítás“ követ... Természetes, hogy az ilyen „kényszer-szünet“ automati­kusan zavarja az alkoholmentes üdítő­ital-ellátást. Ilyen nehézségek adód­tak például többek között Sládkovi­čovo (Diószegi és Hrubý Šúr körzeté­ben is. Hej, szódások, szódások ...! Túlon­túl elég már ebből a veszélyes játék­ból. Óvjuk — főleg a vezetőket — at­tól, nehogy hamarosan megössék a bokájukat. Mert az nemcsak fáj, ha­nem szörnyen kellemetlen dolog ... Hát csak ennyit egyelőre a küldött­­értekezletről. Majd alkalomadtán töb­bet. N. Kovács István É • О • • У Munka-elnökség, s a küldöttek egy része. Foto: kr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom