Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-15 / 24. szám
1Я74* Június 15. . SZABAD FöbDMOVES 3 Szegre akasztották a vándortarisznyát A megszokott kép fogad; szétszúrt tanyák között égig magasló toronyházak emelkednek a detvai fennsíkon. Sokáig gyönyörködöm a táj szépségében. Még mindig a látottak hatása alatt állok, amikor Štetan Žitniakkal, a városi nemzeti bizottság elnökével beszélgetünk a 300 éves település történetéről és fejlődéséről. Csáky László viglasi várúr engedélyezte a környékbelieknek, hogy feltörhetik az ugart, irthatják az erdőt és letelepedhetnek. Az írott emlékek szerint 1638-ban már kialakult a faluközpont, de emellett nagyon sokan a domboldalakon, völgyekben építettek lakóházakat. Bár az itteni fekete föld egy ideig megélhetést biztosított a lakosok számára, mivel azonban gyorsan szaporodtak, újabb munkalehetőségeket kellett teremteni. Az élelmes detvaiak kis kohócskákat építettek, amelyekben üveget is olvasztottak. Gyönyörű készítményeiket a Balkánon is ismerték. Ján VagaC 1787-ben megalakította a juhsajt készítő üzemét, de Itt kezdte meg működését az első tejfeldolgozó is. A királyi engedéllyel létesült település tehát az iparosodás útjára lépett. Később azonban a kizsákmányolóknak már nem volt érdekük, hogy több munkalehetőséget biztosítsanak az itt élő dolgozóknak. Betiltották az Uvegöntö működését és mivel egyre kevesebben kereshették meg a létfenntartási költséget, nem volt más választásuk, vállukra akasztották a vándortarisznyát. Évente nyolcszázanezren otthonuktól távol dolgoztak, hogy családjuknak megélhetést biztosítsanak. A város lakóinak egyharmada szinte mindig idegenben dolgozott, ennek ellenére alig költözött el innen valaki. Megszerették a romantikus, gyönyörű tájat. A detvaiak gerinces emberek voltak. Sohasem tagadták meg hovatartozásukat. Az Osztrák—Magyar Monarchia létezése alatt elakarták ókét magyarosítani — betiltották a szlovák nyelvű iskolai oktatást — de félillegális körülmények között a tanyákon szlovákul tanították a gyerekeket. A munkásmozgalmi vezetők azonban ebben az időben is megmagyarázták a tömegeknek, hogy a nemzeti elnyomás csak a kizsákmányoló osztály érdeke. Nevelőmunkájuk hatására a Magyar Tanácsköztársaság létezésének idején ISO detvai harcolt a vörös hadseregben. Amikor városukon magyar testvéreikkel áthaladtak a helyi haladé szellemű lakosok, megalakították a Forradalmi Nemzeti Tanácsot. Csatlakoztak tehát a magyar kommunisták harcához és ennek értelmében megkezdték a gazdagok vagyonának államosítását; több olyan szociális intézkedést tettek, amelyek hozzájárultak a szegény emberek élet- és munkakörülményeinek javításához. Amikor a légionáriusok nyomására a vörös hadsereg egységei visszavonultak, a forradalomban résztvevő detvaiakat kíméletlenül üldözték a burzsoá köztársaság rendőrei. A történelem számtalan forradalmi megmozdulást örökít meg. Egyidőben megtagadták az adófizetést és ezért fegyveres összetűzésre került sor a csendőrök és a lakosság között. Máskor segítették a zvoleniak sztrájkját. Amikor értesüléseket szereztek arról, hogy a szlovák nép felkelésre készül, megalakították a 35 tagú Forradalmi Nemzeti Bizottságot. Tizenöt felfegyverzett milicistájuk várta a parancsot az ellenállási harc megkezdésére. A Banská Bystrica-i felkelési rádió felhívására számtalan polgár jelentkezett a különböző partizáncsoportokba és rohamosztagokba. Összesen 120-an áldozták életüket az új köztársaságért folyó harcokban. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején, 1944. október 6-án Detván tartották a reguláris hadsereg és a partizánosztagok díszszemléjét, amelyen többek között részt vett Karol Smidtke, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, ján Golian tábornok, Aszmolov ésVelicsko szovjet partizán parancsnok, Chranko szlovák alezredes és Lanuerien kapitány, a francia partizánok parancsnoka. De emellett még több nevezetes tiszt és partizán parancsnok szemlélte meg a harci egységek felvonulását. Itt került sor az egyenlőtlen küzdelemben felmorzsolódott egységek átszervezésére. A parancsnokok lelkesítő beszédeket mondottak a díszszemle részvevőinek. A hangulat nagyon jó volt, és az egész összejövetelből kicsúcsosodott az internacionalista jelleg, az együvétartozás tudata, és a közös ellenség, a német fasizmus gyűlölete. A délutáni órákban még labdarúgómérközésre is sor került, az első helyezést a szovjet, a másodikat pedig a francia partizánok érték el. A szolgáltatások háza. A Szlovák Nemzeti Felkelés harcaiban elesett h'ósök emlékműve. A felkelés elfojtása után a detvaiak sorsa újra rosszabbra fordult. A német fasiszták és az őket segítő hlinkagárdisták rohamosztagai már az első napokon kivégeztek hét hazafit és számtalan lakost Németországba hurcoltak. A hegyek és völgyek rejtekhelyein azonban továbbra is fegyveres partizáncsoportok bújkáltak, melyek a szovjet csapatokhoz csatlakoztak. 1945. február 13-án kelt fel a szabadság napja a sokat szenvedett nép számára. A forradalmi hagyományokhoz híven fogtak hozzá az újjáépítéshez, a valamikori vándorok. A városi nemzeti bizottság távlati programterveinek megfelelően már 1950-ben megkezdődött a Polana gépgyár építése. Emellett más munkalehetőségeket is biztosítottak. Ennek köszönhető, hogy a lakosság száma gyors ütemben gyarapodott. Ma már közel 13 ezren lakják a várost és a környékbeli tanyákat, ami a háború előttinek több mint kétszerese. Az új központban 1830 család kapott otthont, emellett 1050 családi ház is épült az öt körzetbe tartozó tanyavilágban. Egészségügyi központ, szolgáltatások háza. hatvanöt férőhelyes szálló, három alapfokú iskola, szabadtéri színpad, hihetetlenül korszerű sportkombinát, és más középületek, valamint intézmények szolgálják a lakosság igényeit. Évente többezren gyűlnek itt össze a körzeti népművészeti fesztivál rendezvényeire. Az ..Aranyrózsa“ tánc- és dalünnepélyen A Gestapo 1945. január 18-t barbár tettének emléktáblája. (A szerzó felvételei.) a környékbeli községek együttesei mutatják be szebbnél-szebb, színvonalasabbnál színvonalasabb számaikat. A detvai színpompás népviseletben gyönyörködhetnek a részvevők. Az itt élő lakosság féltve őrzi hagyományait. Külön kis üzletecskékben árusítják a szőtteseket és a világszerte Ismert detvai fa-faragványokkal díszített fokosokat. Nincs olyan turista, aki üres kézzel távozna ebből a nemzeti hagyományokat ápoló városból. A nemzeti bizottság elnökével megszemléltük a tanyavilágot. Eközben elújságolta, hogy hat tanyaközpontot hoznak létre, melyekhez külön-külön legalább száz tanya tartozik. A tanyaközpontokban üzleteket és szolgáltatásokat nyújtó üzemecskéket létesítenek. A fő cél, hogy mindannyian a városközpontba költözzenek, az elárvult tanyák lakúi. A legtöbben azonban ragaszkodnak a régi tájhoz és ezért nehezen megy a tanyák felszámolása. Bár a lakosság jó része még szétszórtan él, azonban nem kell többé senkinek idegenben keresni a kenyerét. Szegre akasztották az évszázadokon hozzájuk tartozó vándortarisznyákat. BÁLLÁ JÓZSEF авшшпвна «ж— двир—sa——тижияЕг—шии a még szebb holnapért két hozzáértő szakemberek irányítják, és a szövetkezet funkcionáriusai, Bartakovics István mérnökkel az élen feladataik magaslatán állnak. Az efsz fejlődésével egyetemben megváltozott a falu arculata is. Rangos, új házak sorakoznak, az utakat po-;;'1 nítiHák. járdákat létesítettek, Jánosíalvy Bálint és Mataš ján, alapítótagok. óvodát építenek, bővítik az üzlethálózatot és a szolgáltatások házát. Tavaly a szocialista kötelezettségvállalások értéke 2 millió 160 ezer korona volt, amelyet mintegy másfél millióval túlteljesítettek. Az idén hazánk felszabadulásának és az SZNF 30. évfordulójának tiszteletére „Mindenki szocialista módon“ jelszó alatt a kötelezettségvállalások értéke több mint 3,5 millió korona. Természetesen a község fejlesztésében és szépítésében, a különböző társadalmi munkában a szövetkezet és a tagok egyénenként jelentős részt vállalnak. Az ünnepi gyűlés keretében sor került az alapítótagok és a szövetkezet felvirágoztatásában kiváló munkát végzők megjutalmazásáre. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium emlékérmet adományozott kilenc arra érdemes dolgozónak, öt tagot a járási mezőgazdasági igazgatóság jutalmazott meg díszoklevéllel, továbbá a szövetkezet mellett működő pártszervezet és az efsz vezetősége 12 arra érdemes tagnak, nyugdíjasnak elismerő oklevelet és pénzjutalmat nyújtott át. A megjutalmazottak közül a két legidősebbel, Paulőik Jánossal és Tóth Mátyással is váltottam néhány szót. Paulőik elvtárs Békéscsabáról került Dolný Peterre. Mátyás bácsi, a legidősebb párttag {82 esztendős) őslakos. Az egykori pártalapító és a majdnem hasonló korú Paulőik János, aki az efsz megalakítása idején a pártszervezet elnöke volt, vállvetve harcoltak a közös megszervezéséért. Mindketten még évekig szorgoskodtak a közös megszilárdításáért, őszintén örülnek, hogy munkájuknak, nélkülözésüknek megvan az eredménye és beigazolódott, amit egykor hirdettek. Jánosfalvy Bálint, már túl van a hetvenen, még egészen fiatalosnak néz ki, ha kipödri jókora bajuszát. — Bálint bátyám hány hektárral lépett be? — kíváncsiskodtam. — Amennyin jártam — válaszolt mosolyogva. — Nincstelen voltam én világéletemben és a háború előtt dohánykertészkedéssel foglalkoztam, s a szövetkezetben Is az én gondom lett a füstölnivaló. Hej, kutya nehéz évek voltak az elsők, — emlékezik vissza. — Mi azért bíztatgattuk egymást: „Lesz még ez jobban is ...“ Igaz, mire kezdett Jól menni, akkorra megrokkantam. Jgv csak 640 korona nyugdíjat kapok. Maťaš Ján 7,5 hektárral lépett a közösbe. Mint párttag még hét mázsa vetőmagot is felajánlott a kezdet kezdetén. Maťaš bácsi 69 esztendős és természetesen nyugdíjas. — Mennyi volt a keresete az első években? — érdeklődtem a még jó karban levő férfitől. — Ha minden jól ment, 350—400 koronát is megkerestünk. Bizony nem volt könnyű dolog öt gyereket nevelni. Akkor aligha gondoltam arra, hogy a fiam autón hoz el erre a gyűlésre. Mennyivel más most a helyzet. Legutóbb 15 napot helyettesítettem és több mint 800 koronát kerestem, pedig felét sem dolgoztam, mint hajdanában. Nem tudok ám én otthon üldögélni Szeretem az életet, a szórakozást sem vetem meg. Az állattenyésztésben még mindig kell a helyettesítés, s szívesen állok kötélnek. Öröm most dolgozni a közösben. Az elnökünk, Bartakovics mérnök is nagyon ügyes, hozzáértő szakember. Az aztán nem ismer nemzetiséget, hanem csak az embert, a munkáját nézi. Fabula Andrej, a fiatalabb nyugdíjasok közül való és ő már 1288 koronát kap havonta. — Nehéz volt az elhanyagolt földek megművelése — emlékszik vissza. — Ezért nem sokat gondolkoztam, amikor a közösbe léptem. Szidtak is bennünket sokan, hogy mi vagyunk az okai a „jéerdé“ megalakulásának. Persze napjainkban már más a helyzet, jól megférünk egymással. Zalacsik Sándor, a fiatalabb nemzedékhez tartozik és mint technikus, vezető a dohány- és a fűszerpaprikatermesztésben. A fiatal szakember örömmel újságolta, hogy már megvették a Balthes Hamoster típusú kompplex dohánymegművelő gépet, amely palántáz, ekéz, permetez és tör is. A palánta ültetését már azzal végezték el. A sziivetkezet elnökének, Bartakovics Istvánnak mindig az a véleménye; a saját toliunkkal ékeskedjünk. A sok ellenvetés ellenére az állítását az ünnepélyen bemutatott kultúrműsor igazolta. Ezt a szólisták, a menyecskekórusok, a rigmust éneklő asszonyok és a citerazenekar is bizonyították. A felvételen a CSEMADOK menyecskecsoportjának tagjai láthatók. —tt— — Hogy értik meg egymást a fiatalok? — kíváncsiskodtam. — Nálunk már nincs szlovák—magyar kérdés. Együtt dolgozunk, szórakozunk a szövetkezeti klubban, veszünk részt kirándulásokon, sporttevékenységben. A Dolný Peter-i szövetkezetben sok a női dolgozó. Ez érthető, hiszen jelentős a kertészet és a szőlészet. A művelődési otthon és a szövetkezet között levő szép park hatalmas fáinak hűs árnyékában három tizenéves lánnyal találkoztam, akik a kertészetben tevékenykednek. — Mennyi a havi keresetük? — kérdeztem tőlük. — Ezerkét-ezerháromszázre, sőt néha még többre is kijövünk — hangzott Kerekes Ilonka válasza. — S elégedettek a keresettel? — Többért nem haragudnánk meg — mondták nevetve. A fiatal lányok szeretnek szórakozni, táncolni.' A szövetkezeti klubban erre sokszor adódik lehetőség és a többnapos hazai és külföldi kirándulások szintén feledhetetlenek. Persze azért a fiatalok többet tehetnének a saját környezetük szebbé tételéért Is. Például a park közepén van egy körülbetonozott jókora körterület, ahol vagy táncteret létesíthetnének, avagy virággal ültethetnék be. Sajnos, most csak a gyom ágaskodik benne. Az ünnepélyes gyűlésen minden tag a szövetkezet vendége volt. Az ügyeskezű asszonyok. Kovács Jenő alapítótag irányításával étellel, itallal kiválóan látták el a nagy családot. Kitűnő hangulatban telt el az este, szlovák, magyar dalok szárnyaltak s együtt ropták a táncot. Huszonöt évvel ezelőtt sok volt az ellentét, nézeteltérés Dolný Peteren. A helyzetet csak mérgesítette a rossz kereseti lehetőség. Azóta sok minden megváltozott, elsősorban az emberek viszonya egymáshoz és a közöshöz. Lassanként rossz emlék lesz az őslakosság és az áttelepült szó, s napjainkban mind a vezetésben, mind a munkahelyeken a legnagyobb megértésben szorgoskodnak a szövetkezeti tagok a még szebb holnapért. TÖTtí DEZSŐ
