Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-08 / 23. szám
1974. jfiníus 8. SZABAD FÖLDMŰVES I Új távlatok előtt (Folytatás az 1. oldalról.) ként megdöngették a bűvös 4000 literes határt. A fejlődés titka végeredményben nem titok. A tagok viszonya változott meg a szövetkezethez, kialakult a kollektív szellem, a gépeket hozzáértő emberek irányították, kiváló talajmunkát végeztek, nagyhozamú gabonafajtákat vetettek, törődtek a jó tápanyagellátással és a termés nem maradt kint a határban. (Az első időszakban például hat évig nem hordták ki az istállótrágyát.) Természetesen törődtek a tagok politikai és szakmai nevelésével és mindez együttvéve a szövetkezet gazdagodásához és a tagság jólétéhez vezetett. A HOLNAPRA GONDOLNAK A két volt elnök nem veszi zokon, amiért más beosztásban kell dolgozniuk. Jól tudják, hogy a termelőerők fejlettségének utat kell nyitni. Ezért került sor a társulásra, és most, 3300 (ebből a szántó 3000) hektáron gazdálkodnak a Kék-Duna szövetkezetben. A társult efsz elnöke Pisch József mérnök. Első látásra az ember el sem hinné, hogy a szimpatikus fiatal szakember már több mint egy évtizede tevékenykedik a mezőgazdaságban. Jő néhány évig e Trebišovi Mezőgazdasági Termelési Igazgatóságon dolgozott és fél évtizedig a Veľká Paka-I (nagypákái) szövetkezet elnöke volt. — Még csak egy jó éve jött létre a Kék Duna — említi az elnök. — A társult efsz neve hangzatos, és szeretnénk, a termelési eredményekben is méltók lenni hozzá. * Miként képzeli a jövőt a hozzáértő szakember? A véleménye szerint semmi értelme nem lenne a társulásnak, ha minden maradna a régiben. Csak akkor eredményes az optimális gazdasági egység kialakítása, ha a tudomány és technika vívmányait alaposan ki tudják használni. Ehhez az első lépés a szakosítás. A társulás után a növénytermesztésben három részleget alakítottak. Kettőt a szemesek, a cukorrépa, a silókukorica, takarmányfélék termesztésére, s egyet a speciális növényekére. Minden részlegnek külön agronőmusa van, akik a főgazdász irányítása alá tartoznak.' Növénytermesztésben a nagytáblás rendszer kialakítására törekednek. A samoríni részlegen a meglevő 52 hektár szőlő, 20 hektár gyümölcsös, 8 hektár zöldség s a fóliasátor alatti zöldségtermesztés mellett, a főnövény a kukorica. A jövőben 900 hektáron termelnek szemeskukoricát és 300-on silókukoricát. A tengeri termelése monokulturálisan, komplex gépesítéssel történik. Az első évben 10 kg Zeazint adagolnak, amelyet csökkentett mennyiségben a következő évben is megismételnek. Ez azért fontos, mert az első esztendőben adagolt Zeazin nem jut le kellő mélységbe és nem pusztít el minden gyomot. Valójában a kukoricánál csak a talajmüvelés lesz a szövetkezet feladata, amelyet két Skoda 180-as traktorral végeznek. Ä Dunajská Streda-i járásban (kooperáció alapján) az idén 10 korszerű kukoricabetakarító gépsort vásárolnak és ezekkel végzik a szakosított üzemekben a fontos munkálatokat. végezték a fontos munkát. A szója termesztése hosszabb időszakra kitűzött feladatuk. Az idén már 110 hektárnyi területbe vetettek szóját. A fontos hüvelyes termesztésében az elnöknek már vannak tapaszatlatai, hiszen Vefká Pákán öt évig foglalkozott vele, méghozzá sikeresen. Az elképzelések szerint az öntözhető területen két évig termesztenek egymás után szóját, s aztán silókukoricával váltják. A szója termesztése a szakember véleménye szerint a fontossága mellett jövedelmező is, s ezért a jövőben még nagyobb területen termesztik azt. Az öntözést a Kék Duna Efsz-ben mesterségesen létesített kavicsgödörből oldják meg. Eddig 475 hektár területen van öntözőberendezés, amelyet az elkövetkező években 710-re növelnek. A termelőeszközök és a kézi munkaerő a szakosított csoportok között széjjel van osztva, csak nagyon fontos esetekben történik átcsoportosítás. A Kék Dunában nemcsak a termelést szakosították, hanem a szakmai továbbképzést is. Télidöben mindenki « saját termelési szakaszán iskolázott. A szakmai továbbképzéseket tudományos dolgozók részvételével tartják meg. Például a szója termesztésével kapcsolatban kérdés-felelet formájá-Pisch József mérnök, a Kék Duna szövetkezet agilis elnöke. ban szerveztek beszélgetéseket, ahol három tudományos dolgozó vett részt és válaszolt a vetőmaggal, agrotechnikai munkával, a tápanyagellátással és a betakarítással kapcsolatban feltett kérdésekre. Az állattenyésztés szakosítása is megkezdődött. A szarvasmarha- és a sertéstenyésztést külön-külön zootechnikus irányítja. Az elképzelések szerint a zárt rendszerű állattenyésztést valósítják meg a mezőgazdasági üzemben. A teheneket két gazdasági részlegre csoportosítják, a borjakat, növendékeket és az előhasúakat pedig Vajkára. Néhány éven belül megszüntejtermelés majdnem egy helyre összpontosul, Természetesen azzal Is törődnek, hogy a meglevő gazdasági épületeket korszerűsítsék. A šamoríni részlegen már egy 470 férőhelyes tehénistállőt építettek át. A kiürült szarvasmarhaistállókat szintén korszerűsítik és sertéshizlaldákat létesítenek belőlük. Az 500 anyasertést a bacsfai átépített istállóban helyezik el. Az elsőrendű feladatok közé tartozott az alacsony hozamú nem megfelelő tehenek és anyasertések kiselejtezése. Ez jelentős beruházást igényelt az elmúlt évben és a termelésre is negatív hatással volt. De a hatékonyság már lassan kezd megmutatkozni. hiszen az első negyedévben 80 000 literrel több tejet adtak el, mint a múlt év hasonló időszakában. Üzembe helyeztek egy 7 milliós költséggel létesített szárítóberendezést, amelyet maximálisan kihasználnak. Amellett, hogy évente 450 vagon herelisztet készítenek, felhasználják a szemesek szárítására, télidőben pedig szalma, kukoricaszár, carbamid, hereliszt, melasz, vitaminok, stb. keverékéből teljes értékű takermánypogácsát készítenek, s így fokozatosan áltérnek a monodiétás takarmányozásra. Az irányítás, a napi problémák megbeszélése, a funkcionáriusok rendszeres napi megbeszélésein történik. A központi vezetőség tervezett ülésein kívül negyedévenként küldött-gyűlést tartanak és kétszer évente tagságit (külön-külön a növénytermelésben és az állattenyésztésben dolgozók részére). A vezetőségnek nagy segítségére van a 120 tagot számláló összüzemi pártszervezet, amelynek tagjai minden haladó gondolat megvalósítását sokoldalúan támogatják és sokat tesznek az emberek közötti jó viszony kialakításáért. A társult szövetkezetben 10 fiatal mérnök tevékenykedik. A középkádereknél lassanként nemzedék-váltásra kerül sor, mert a nagy gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakemberek közül többen nyugdíjba mennek. * * • Egy negyedszázaddal ezelőtt néhány fogattal, rozzant gazdasági felszereléssel, jóformán állatállomány nélkül láttak a közös gazdálkodáshoz az úttörők. Nehéz körülmények között keményen kellett dolgozniuk a mindennapiért. A fáradságukat siker koronázta, mert napjainkban virágzó nagyüzemi mezőgazdasági termelés van kibontakozóban. Az alapftótagok, a nyugállományba vonultak, már elfeledték a küzdelmes éveket, s szinte áhítattal hallgatják azokat a merész elképzeléseket, amelyeket az új generáció tűzött ki célul. Azért sem irigykednek, hogy napjainkban az ötszöA szövetkezetben 220 hektáron termelnek cukorrépát. A fontos ipari növény megművelését — vagyis a még mindig nem elkerülhető egyelést — kollektíván végzik. Néhány napra összpontosították az összes munkaerőt (a szállítás autóbusszal történt) és el-Hadd tudja minden tag, hogyan áll a szövetkezet a tervteljesítésével. Ezt és sok más propagációs célt szolgálnak a szövetkezet székháza előtt felállított tablók. —tt— tetik a szarvasmarha-hizlalást, mert felépül a Dunajská Streda-i cukorgyár mellett — a közös vállalkozásban — a 7600-as nagyhizlalda. A tervek szerint 1977-ben elkezdik a 600-as tehénfarm építését (Mliečnán) s ezzel a rösét keresik annak, mint ők hajdanában. Utővégre, az ő leszármazottjaik élnek jobb körülmények között és nekik sincs okuk panaszra. Amint látjuk, a mezőgazdasági értelmiség nemcsak tervez, hanem a XIV. kongresszus szellemében a tudomány, a technika, a korszerű technológia, a termelőeszközök jelenlegi szintjének maximális kihasználása mellett minden lehetőt megtesznek, hogy valóra is váltsák a kitűzött feladatokat. Persze mindehhez elengedhetetlenül szükséges a gépeket irányító ember, a termelésben dolgozók rendszeres politikai és szakmai képzése, és a munkájuk elismerése, megbecsülése. A vezetőknek mindent meg kell tenniük, hogy jó munkaszervezéssel, a szakismeretek állandó fokozásával, a legzökkenőmentesebben vigyék át az új technikát és technológiát -a termelésbe, mert csak így lehet az a munkatermelékenység fokozásának, a gazdaságos termelésnek legfontosabb tényezője. TÓTH DEZSŐ A barna lányka tíz éves volt, ** amikor 1931-ben apját egy sztrájkharo alkalmából agyonverték a francia kapitalistákat szolgáló csendőrök. Csak annyi volt a bűne, hogy nagyobb darab kenyeret akart családjának. Halála után azonban az öt apró gyerek mégjobban nélkülözött, mert a kommunista harcos fiának a gazdagok csak alkalmi munkát adtak. Apjuk példája és a nyomor a küzdők sorába állította az árvákat. Madlein Petit, a haladó ifjúsági szervezetekben fejtett ki tevékenységet és ezért a rendőrség „feketelistájára“ került. Amikor a német fasiszták lerohanták Franciaországot, testvérével együtt nyomban elhurcolták a stuttgarti koncentrációs táborba. Nem sok reményük volt a menekülésre, de egy szőnyegbombázáskor a megzavarodott őrök között sikerült kicsúsznia a haláltáborból. Jószívű falusi embereknél húzódott meg és csak hosszú idő múlva láthatta viszont Normandiát. Szerencséjére szülővárosából Lisieuxból egy szlovák család épp akkor készült haza Szlovákiába. Megkönyörültek rajta és hamis útlevéllel Magda Blaho v á néven csempészték át a határon és Ružomberokban rejtegették. Az illegalitásban dolgozó kommunisták mindent megtettek Magdaléna Murinová, az egykori Jánošík-brigád tagja. iík-brigád egyik járőre. A partizánok rögtön felismerték és kiszabadították a fogságból, ahol már a halálos ítélet végrehajtását várta. Az élet-halál harcban ismerkedett meg Ján Murinnal, a Jánošík partizánbrigád IV. oszta-Normandia lánya azért, hogy a fasiszta rendőrség fel ne fedje kilétét. Mivel akkoriban még nagyon keveset tudott szlovákul, egy munkahelyen a „beépített“ besúgó feljelentette. A hitleristák azonnal elfogták, kínozták, vallatták, még a fogait is kiverték, de ennek ellenére nem árulta el, hogy kikkel volt kapcsolata. Már-már úgy látszott, hogy töbhedmagával együtt a németek kivégzik őket, de a Jegorov és B i e 1 i к partizáncsoport épp akkoriban foglalta el a várost. Üjra megszabadult tehát. Azonnal a partizánokhoz csatlakozott és az első akcióban, egy egész teherautó német katonát pusztítottak el kézigránáttal. Ekkor megfizetett apjáért és testvéréért, aki sohasem tért vissza a koncentrációs táborból. Amikor a partizánbrigádok visszagának parancsnokával, aki alapos kiképzés után még 1942-ben jött a Felső-Garam-mentére, hogy megszervezze az ellenállást. Megkedvelték egymást és közösen jobban bírták a megpróbáltatásokat. A Martin környéki harcokban nagyon legyengült és ezért orvosi kezelésre szorult. A partizánok álnéven csempészték be a kórházba. Ismét hajszálon függött az élete, mert a más vidékre vonuló partizánosztag tagjai az ablakon keresztül, lepedőbe csavarva lopták ki a kórházból. Alig ugrották át a sövényt, máris golyózáport zúdítottak rájuk a hitleristák. Gjra a Felső-Garam mentén hajtottak végre több akciót. Pohorela fölött rejtőzködtek, nagyon kellett vigyázniuk, mert a benderisták (a német fasisztákkal együttműködő ukrán katonaszökevények) többször átfésülték az erdőséget. Ha partizánnal találkoztak, irgalmatlanul kivégezték. Az utolsó időszakban tehát már csak védekezésre szorultak, és a lehető legkevesebbet mozogtak, mert élelmiszerük is fogytán volt. Bizony gyakran a havon feküdtek és ágakkal álcázták magukat. Amikor 1945 február 3-án rájuk találtak a szovjet csapatok, már alig tudtak beszélni. Nyomban kórházba szállították őket, és csak hosszú kezelés után kaptak ismét erőre. Emléktábla a Jánošík-brigád vezérkarának székhelyén. * vonultak, huszonnégy asszonytársával együtt, ő is a hegyekbe vonult. Az átszervezés után a J á noš 1 k - b r i g á d tagja lett. Több harci akcióban vett részt, Švermovonál (Teglárt), Červená Skálánál, Bujakovon, Harmanecnél és Martinban. Červená Skálánál egy ágyúsortüz következtében betemette a sziklatörmelék. Erős szervezetének köszönhette, hogy kibírta addig, amíg társai kikaparták alóla. Amikor beszélgettünk vele, többször elérzékenyedült, akinek ugyancsak kijárt a szenvedésből. Amikor egy ízben a németek szétszórták egységüket, egy másik partizáncsoport tagjai elfogták és kémkedéssel gyanúsították. A védekezésnek nagyon kevés lehetősége volt, mert nem tudott szlovákul. Az utolsó órákban érkezett a bujakovói községházára a Jáno-Amikor végétért a háború vérzivatara, parancsnokával együtt a Breznoi Hírgyárban kezdte meg a termelő munkát. Örültek az életnek és nemsokára egybekeltek. Három szép gyermekük született, akik ma már különböző szakaszokon dolgoznak. Magda Murinová jól megtanulta a szlovák nyelvet és beilleszkedett a szocialista életközösségbe. Bár olykorolykor elvonulnak szeme előtt a normandiai tájak, a végtelen gyümölcsösök, a mezei virágokkal szőtt rétek, de a szép emlékek mellett annyi rossz történt vele szülőhazájában, hogy schasem tért oda vissza. Állampolgára lett annak a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak, amelyért vérét hullatta a Felső Garam mentén. BÁLLÁ JÖZSEF
