Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-25 / 21. szám
1974. május 25. SZABAD FÖLDMŰVES. 9 Napfürdőzünk Hétvégi szabadidőben, melegebb napokon a városiak kedvelt szórakozásává vált a kirándulás. A minden kényelemmel ellátott, korszerű lakótelepekről kisebb népvándorlás indul a falvakba, a vizek partjaira, a hegyvidékekre, az erdők aljára, vagy az apró kertekkel körülvett hétvégi pihenőházakba. A cél mindenkinél és mindenütt ugyanaz: kipihenni a rohanó élet okozta fáradalmakat, felüdülni, erőt gyűjteni az elkövetkező munkásnapokra. Természetesnek és szükségesnek tartjuk ma már a pihenésnek ezt a formáját csakúgy, mint a napfürdőzők látványát a padokon, a strandokon, a többszintes épülettömbök erkélyén, ablakaiban, tetején is. Úgy tűnhet azonban, mintha a környezeti ártalmak által kikényszerített, a lehetőségek adta szokás lenne kialakulóban, pedig szó sincs erről. A napfény, a tiszta levegő, a víz fontosságát már nagyon régen ismeri az emberiség. A csoportos kirándulás, a napfürdőzés elterjedése viszont csak mintegy száz évre vezethető vissza. A múlt század második felében jött divatba, amikor elterjedt az úgynevezett természetes gyógymód. Olyan gyógyintézetek kezdtek ekkor működni, ahol a beteget mindenféle gyógyszer nélkül, kizárólag a szabad levegővel, napfénnyel — s bármilyen furcsa — hideg vízzel, hidegvizes locsolgatással kezelték. A világ első vízgyógyintézetét például hazánkban egy nagyhírű tudós Vincent Priessnitz alapította Jeseníkyben. Öt követte a századforduló táján egy bizonyos Kneipp páter, aki Magyarországon, a Balaton északi partján hozott létre hasonló vízgyógyászati intézetet. A gyégykúrához tartozott ezekben az egészségügyi létesítményekben a rácsos oldalú fabódékban vett légfürdő, mezítlábjárás a harmatos fűben, a tornászás és a víz melletti csaknem mezítelen napozás. Ez utóbbi különösen nagy feltűnést keltő cselekedet volt akkdriban, nagyanyáink idején. Nem keltett kisebb szenzációt az erdős hegyen vett légfürdő sem. A vendégek ugyanis elindultak felfelé a hegyre és közben fokozatosan levetették ruhadarabjaikat. A hegytetőre végül is már meztelenül érkeztek. (Talán — jut eszembe — ez lenne a kapitalista nyugat legújabb divatőrületének a Streakingnek, a meztelen futásnak az őse?) A hegytetőn azután tornászással, fafűrészeléssel és favágással töltötték idejüket. Végül jött a nedves fűben mezítláb-járkálás, valamint az öntözőkannával történő hidegvizes locsolgatás! A régi divat tehát újraéledt. A természetimádók széles tábora, a sátorozók népes serege az egykori szokást nem hagyja feledésbe merülni. A könnyű, szellős ruha szeretete, a tiszta levegő és a napfény iránti igény egyre népszerűbb. Kirándulunk, napfürdőzünk évrőlévre — egyre többen. Mindenütt, ahol erre alkalom kínálkozik. Mert egészséges. Kanizsa István mm a w ’• ♦*» «*♦ «J» •** •*« •** »j* •*« **• »*♦ •*» •*» .j* ♦*« ♦* Ruhaakasztó, gyermekeknek „Rend a lelke mindennek!“ — Igaza van a közmondásnak, hiszen a lakásban szanaszéjjel hagyott ruhadarabok, könyvek, apróságok kellemetlen benyomást keltenek a látogatókban. Rendet tartani, a levetett ruhadarabokat a helyükre tenni — olyan alapvető dolgok, amelyekre már a kisgyermekeket rá kell nevelni. A játékok, tankönyvek számára rendszerint biztosít a szülő külön polcot, asztalkát vagy íróasztalt. Am a ruháknak, főként a felső ruhadaraboknak — már csak a nagyok szekrényében szorítanak helyet. De mit tegyen az apró emberke, ha a ruhaakasztót nem éri el és a vállfát nem tudja felakasztani? íme a megoldás: 40—50 cm-es seprnnyél darabra erősítsünk sodrott zsinórt, vagy műanyag szigetelésű villanydrótot és azzal azt a szekrény eredeti ródjára erősítjük, ily módon „lehúztuk“ a fogast a gyermek magasságára. Ha a gyermekünknek egyszer megmutatjuk, hogyan kell a ruhát felakasztani, másodszorra már önállóan is meg tudja oldani ezt a cseppet sem nehéz feladatot. B—D Egyszer volt, hol nem volt — de nem a mesében, hanem a kiskertben történt, a nagy almafa alatt. Öreg volt már, repedezett kérgébe petéket, lárvákat dugdostak oda a gondos szülök. A piros fejű fakopács kétszer is elfőtt és szorgalmas munkával irtotta a férgeket az öreg almafáról. Hosszú csőrével komolyan kopogtatta az ágakat, melyik repedésben van jó féregfalatocska. Olyan volt a fakopács, mint a doktor bácsi, amint kikopogtatta a fa hátát, oldalát. Szép. tavaszi reggel volt, egy kis hangya igyekezett az almafára. A fakopács egyik nagy ág hóna alatt dolgozgatott és hogy, hogy nem, egy lárvát kiejtett a csőréből. A hangya észrevette. A lárvához rohant. Belevájta csápocskáját és húzni akarta, de a lárva akkora volt, mint egy babszem és a kis hangya sehogy sem tudta megmozdítani. Arra jött a hőscincér. Megállt és lót nevetett. — Csak nem akarod hazavinni ezt a nagy terhet? — De haza én! — válaszolt a hangya. A hőscincér csak nevetett. A kis hangya nem törődött vele. Annyi időre állt csak meg, amíg hajszál-lábával letörölte a verejtékező homlokát és gondolkodott, hogy mitévő legyen. Aztán hirtelen futásnak eredt. De induláskor így szólt: — Nemsokára újra jövök! Ha van időd, várj meg! Alig tűnt el a hangya, már mozdult a fűszál, és alóla egymás után jöttek gyorsan, fürgén a hangyák. Voltak vagy harmincon. Nekiestek a lárvának és teljes ere fűkből henger getni kezdték. A babszem megindult. Átgurult szalmaszálon, lapos homokcsomón. A hőscincér most elkomolyodott. Szárnyait ts összeillesztette és megilletödötten figyelte a munkát. A lárvának, mintha száz kis lába nőtt volna — egyszeresük megindult. Ahány hangya aláfért, mind aláfa bújt, úgy vitték. Á hőscincér állt és nézett utánuk. A kis fekete népség lassan eltűnt a szeme elől. A hőscincér nem volt okos bogár, de azért így okoskodott: — Lám, még a hegy is elmozdul a helyéről, ha sokan akarják. Még akkor is azon gondolkozott, mikor egy orgonabokor áljába helyezkedett délutáni szundikálásra. LÁNG ETELKA Zümmög a traktor, félek tőle! Porzik a határ; — fáj a szíve, de nem sokáig, mert a zápor rászórja mind azt, ami fáj most. Dörög az égbolt, félek tőle! Magamra húzom a takarót. Alszom egyet, de holnap már fejem felett, a pacsirta szól. ÖVÄRY PÉTER Ki mintveti ágyát... A jó alvásnak egyik előfeltétele az is: milyen a fekvőhelyünk Az ideális fekvőhely kényelmes, de nem puha, inkább rugalmas. A párnánk lehetőleg lapos legyen és ne túl puha. jó, ha a lábunk alá egy összehajtogatott takarót teszünk, hogy a lábunk kissé magasabban legyen, mint a törzsünk, mert a láb úgy jobban pihen. A túl meleg takaró nem jó, mert izzaszt és álmunk nyugtalanná válik. Kényelmes, bő hálóruhát használjunk. A szűk hálóruha elszorítja a vérkeringést, zsibbadást, rossz álmokat okozhat. Mit tehetünk még az alvás érdekében? Felnőttnek naponta legalább 7—8 órai alvás, illetve pihenés szükséges. Este lehetőleg 9—10 óra körül feküdjünk le, inkább reggel keljünk korábban. így pihentetöbb az alvásunk. Ne vacsorázzunk későn és csak könnyű éleleket fogyasszunk. Ideális időpont vacsorára az 5—6 óra vagy legfeljebb a 7 óra. így az elfogyasztott ételt szervezetünk még feldolgozza a lefekvésig. Lefekvés előtt egy pohár tejet vagy gyümölcslevet igyunk, esetleg gyümölcsöt együnk, így nem lesz kellemetlen éhségérzetünk. Ne igyunk későn fekete kávét, szeszes italt, erős teát. Ágyban már soha ne dohányozzunk. Este kerüljük az idegességet, az idegtépő vitákat. Sem gyermeknek, sem felnőttnek nem jó zaklatott idegekkel lefeküdni. Kapcsolódjunk ki teljesen az esetleges kellemetlen napi ügyekből. Ügy sem segítünk azzal, ha gondolatban vissza-visszatérünk ezekhez. Lefekvés előtt ne olvassunk izgalmsa könyveket, amelyek félelmet, zaklatottságot keltenek bennünk. Inkább vidám témával foglalkozó írásokat lapozgassunk. Este lehetőleg mindig tetőtöl-talpig mosakodjunk meg. Lefekvés előtt nyitott ablak mellett, vagy jól kiszel- Ioztetett szobában végezzünk néhány tornagyakorlatot, gyakorlat előtt, közben és utána néhány mélylélegzo gyakorlatot, amellyel jól átlevegőztetjük a tüdőnket is. Lefekvés után nyújtózkodjunk jó nagyokat, ez pihenteti a szervezetet. Lehetőleg hanyatt fekve aludjunk el. Így minden testrészünket, izmunkat pihentetjük. Izmainkat tudatosan lazítsuk el, még arcizmainkat is. Ha az orvos kifejezetten nem írja elő, ne használjunk altatószereket! Sokkal hasznosabb, ha betartjuk a jó alváshoz szükséges fenti tanácsokat. CSMH Miért gyakori ws kn>n a rák? A rák főként az idős kor betegsége, ezt a tényt két módon lehet magyarázni. Az egyik feltételezés szerint az idős szervezet sejtjei fokozottan hajlamosak kóros átalakulásra, a másik magyarázat szerint a szervezet védekezőrendszerének (az immunrendszernek) ébersége az idő múlásával csökken. A modern elképzelések szerint ugyanis az immunrendszernek kettős feladata van. E rendszer sejtjei alkotják a szervezet azon „hadseregét“, amely megvédi őt a külvilág kórokozói ellen, ugyanakkor a „rendőrség“ feladatait is az immunrendszer végzi, vagyis őrködik a szervezet saját szövetei felett, és megakadályozza a sejtek kóros szaporodását, a rosszindulatú daganatok keletkezését. Számos kísérleti adat szól amellett, hogy a sejtek kóros elfajulása az egészséges szervezetben is igen gyakran bekövetkezik, azonban a nyirokrendszer sejtjei elpusztítják a megváltozott sejteket, és elejét veszik a daganatképződésnek. P. Ebbesen koppenhágai kutató ötletes kísérlettel kereste a választ az említett kérdésre. Öreg egérről és fiatal egérről ültetett át bőrdarabokat ugyanarra a fiatal egérre, majd az állatot egy hatékony kémiai rákkeltő anyaggal (dimetilbenzantracénnal) kezelte. Figyelte ezután, hogy van-e különbség a rákos elfajulás gyakorlásában az átültetett bördarabokban. A MlBMííl-- TANÁCSADÓ kísérlet eredménye szerint az öreg álatokról származó szövetekben háromszor gyakrabban lehetett rákot kimutatni, mint a fiatal bőrdarabokban. Minthogy a védekezőberendezés, a befogadó állat immunrendszere azonos volt, a különbség magyarázatát az öreg sejtek fokozott elfajulási hajlamában kell keresni. Dr. Mészáros Károly .lERÖZTREJTVÉRY Е|ртивиигГицт1ЕШ1щин!ИНИн8 ÖNTÖZÉS VÍZSZINTES: 1. Első idézetünk, folytatva a függőleges 13. sorban. 10. Vágással darabokra aprít. 11. Lúd. 12. összevissza tálal. 19. Nátrium vegyjele. 15. Az első ember pár névjele. 16. Zoltán Béla. . 18. Korhol. 19. A technikai atmoszféra rövidítése. 21. Alant. 23. E. A. H. 25. Kártyajáték. 28. Román pénzegység. 29. Traktorrész. 31. Áthelyez. 33. T-betüvel a végén: vízforrás. 34. Az isten neve a mohamedán vallásban. 36. Főütőér. 38. Acél németül. 40. Glédák. 42. Zita egyik típusú betűi. 44. Irányít végez valamit. 46. Férfinév. 47. Helység németül (ŐRT). 49. Ázsiai főváros. 51. Ötszáznégy római számmal. 52. Kérdés. 54. Indulatszó. 55. Vonatkozó névmás. 57. Idejében. 60. Kettős másalhangzó. 61. Gyümölcs. 63. Elárusító (é. h.). 65. Fordított zamat. 67. Pozitív töltésű elektród. 69. Latin hitvallás. 71. Ceruza. FÜGGŐLEGES 1. A galántai autók jelzése. 2. Török katonai rang. 3. Cseh köszöntés. 4. Énekel. 5. Mindenség németül (ALL). 6. Hamis. 7. Angol szeszes ital. 8. Göngyöleg szlovákul. 9. Fél satú. 10. Második idézetünk. 13. A vízszintes 1. folytatása. 15. Nóta. 17. Barlangban van! 20. Tejtermék. 22. oTva. 24. Nyak németül. 26. Csecsemöhang. 27. Induló. 30. Kis Katalin. 32. Valaki szlovákul. 35. Sírhalom. 37. Rádió betűi (é. h.). 39. HTON. 41. Becézett nagyszülő. 43. Három hangszerre írt zenemű. 45. Azonos a vízszintes 65-el. 48. Kugli. 50. Caola betűi. 53. Visszalapozl 56. Női név. 58. ....a lelke mindennek (mondás). 59. Kicsinyítő képző. 60. Süteményhez való édes mártás. 62. Bronz közepe. 64. Német névelő. 66. Sziklás sziget a Marseillei öbölben. 68. Kötőszó. 70. Lágy fém. Beküldendő a vízszintes 1. és függőleges 13., valamint a függőleges 10. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS, NYERTESEK Lapunk 18. száma keresztrejtvényének helyes megfejtése: Május kilencedikén ünnepeljük meg felszabadulásunk évfordulóját. Könyvet kaptak: Komjáti Ilona, Diakovce (Deáki) — Varga Károlyné, Ladice (Lédec) — Lamos László, Zlaté Klasy (Aranykalász).
