Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-18 / 20. szám
JAW. május 18. SZABAD FÖLDMŰVES, 9 Az öregség nem betegség Ismerősöm a napokban megtudta, hogy hamarosan nyugdíjazzák. Azóta nyugtalan, éjszakáit is álmatlanul tölti. Amikor arról kezdtem faggatni, hogy mi bántja, elmondotta: most már tudomásul kell vennie, hogy életének alkotó, termékeny korszaka lezárult, megöregedett — pedig hát életerősnek, egészségesnek érzi magát. S vitába kellett szállnom nemcsak vele, hanem azzal az elterjedt nézettel is, hogy az öregség többé-kevésbé a betegséggel azonos. Tehát egy teljesen téves, minden tudományos alapot nélkülöző szemlélettel. Az öregség ugyanis nem betegség, hanem élettani folyamat, állapot. S mindössze néhány évtizede csak, hogy megszületett egy új tudományág, a gerontológia, amely az emberi szervezet öregedésével foglalkozik. Az orvosok, a gerontológusok pedig az élettani folyamatok tanulmányozása, valamint az idős emberek testszöveteinek vizsgálata alapján megállapították: „Végelgyengülés“, ez a korábban oly gyakran említett halálok nem létezik. Élettani halál nincs, a halál oka mindig valamilyen betegség, s nem önmagában az öregség. , Hogy mi Indítja el az öregedést? Ä századforduló kutatói az idős kori életfolyamatoknak a korábbitól való eltéréseit az emberi szervezetben élő baktériumcsoportok összetételének megváltoztatásával magyarázták. Különösen a táplálkozási szokásokra és a táplálék összetételének jelentőségére hívták fel a figyelmet azzal, hogy a szervezetet a könnyen emészthető, a fehérjében dús ételek kevéssé terhelik. Mások, nem kevesen, az öregség kialakulásában a szív állapotát tekintik elsődlegesnek, úgyszintén az érrendszernek, az erek falának elváltozásait is az idős kor tünetei közé sorolják. Az is bizonyos, hogy az életkor előrehaladtával az anyagcserefolyamatok is lelassulnak, s egyesek éppen ebben, a felépítés-lebontás egyensúlyának zavarában látják az öregség okát. A belső elváltozású mirigyek lassú sorvadását, működésüknek csökkenését is az öregedés okának tekintették egy időben. A fiatal állatok ilyen mirigyeinek az emberbe való átültetése azonban csak átmeneti eredményt ho,zott, eddig még senkit sem sikerült .megfiatalítani“. Egyes kutatók pedig az öregedésben elsősorban az idegrendszer állapotának változását, romlását látják. Az ugyanis bebizonyított, hogy az életkor előrehaladtával a központi idegrendszer sejtjeinek száma csökken. A szervezet elöregedésének alapját a sejt öregedésében kell keresnünk — vallják sokan napjainkban is. Amint azonban a modern tudomány elénk tárja a sejten belüli biokémiai reakciók sorát — ma már az öregedés okát és folyamatát is a vegyi reakciók, azaz a molekulák szintjén keressük. Minden emberben vannak ugyanis kimutatható, az életkor következményeként jelentkező testszöveti elváltozások. így például változik a kötőszöveti rostok felépítése, a zsírszövet megfogyatkozik, a csontállomány ritkul, a szövetek víztartalma csökken. Mindezek szembetűnő következménye, hogy a szervezet alkalmazkodóképessége fokozatosan csökken. S az öregedésnek ez a legfőbb jellemzője. Megnyilvánul ez abban is, hogy az idős ember könnyebben betegszik meg. Másrészt a társadalomban és a családjában egyre kevésbé képes az adott körülményekhez alkalmazkodni. Az öregedés tehát az élettel járó elkerülhetetlen állomás. A tudomány ugyan megpróbálja jelentkezésének idejét eltolni, időtartamát meghoszszabbítani, de azt se felejtsük el, hogy az embernek nemcsak életkor szerinti, azaz „naptári“ kora, hanem „biológiai“ kora is van. Vagyis testiszellemi frissességük miatt sokan fiatalabbnak látszanak koruknál. Bizonyság erre az a sok-sok művész is, akikről feljegyezték, hogy legnagyszerűbb alkotásaikat idős korban készítették. S szép számmal vannak ma is olyanok, akik öreg koruk ellenére naponta kilométereket gyalogolnak vagy úsznak. Ezért arra kell törekednünk, hogy a „nyugdíjas kor“ ne a passzivitás, a betegségektől való félelem időszaka legyen, hanem — csökkent alkalmazkodóképességnek megfelelő, kímélő életmód mellett — a rendszeres testmozgással és ugyanakkor szellemi kiegyensúlyozottsággal járó évek sora. S ekkor az életnek ez a szakasza is célokkal teli, munkás, tevékeny élet lehet. Dr. Sándor József tmít\ A jó tanács aranyat ér 9 CITROMOT nemcsak hűtőszekrényben tartósíthatunk. Ha cigarettavagy zsírpapírba göngyölve száraz homokba tesszük, hónapokig eláll. 9 AZ ÉLÉSKAMRÁBA, illetve szekrénybe, ahol élelmiszert tárolunk, tegyünk egy apró széndarabkákkal telt befőttesüveget. A szén elnyeli a nemkívánatos ételszagot és megelőzi az élelem gyors romlását. A szenet időnként cseréljük ki. • A NYERS BURGONYAHÉJAT ne dobjuk ki, hanem égessük el. A krumplihéj égése közben pára keletkezik, amely tisztítja a kéményt a koromtól. • A MEGHÁMOZOTT BURGONYA nem jeketedik meg, ha a vízbe kevés ecetet öntünk. 9 A MEGFAGYOTT BURGONYA visszanyeri jó ízét, ha először hideg, majd forrásban levő meleg vízbe teszszük, amelyhez egy kanál ecetet adunk. 9 Az ecetes vízben öblített edényről maradéktalanul eltűnik a kellemetlen hal-, hagyma-, fokhagyma, valamint a savanyú káposztaszag. 9 ZÖLDSÉG- de különösen ŰJBURGÖNYATISZTlTAS ELŐTT, mártsuk kezünket ecetes vízbe, és mellőzve a törülközést, hagyjuk kezünket megszáradni. így a zöldségfélék nem hagynak foltot rajta. A frontártalmak és megelőzésük A front meteorológiai folyamat. A hideg és meleg légtömegek találkozásakor kialakult hatásfelület, amikor az egymástól fizikai és kémiai tulajdonságaikban — hőmérsékletükben légnyomásukban, páratartalmukban, sugárhatásukban — eltérő légtömegek összetalálkoznak, megbirkóznak és az egyik a másik fölé, vagy alá tolakodik. Ha a felettünk lévő hideg levegő helyére meleg kerül — tehát, ha az idő jobbra fordul — felsiklási, vagy melegfrontról beszélünk, ha az időjárás hűvösebbé válik betörési, vagy hidegfront zúdul a nyakunkra. Az orvos meteorológia pontosan megfigyelte és körülhatárolta a különböző frontok élettani hatását, sőt TANÁCSADÓ azt is kimutatta, hogy ezek a vér kémhatását befolyásolják és az élettani rendellenességeket ezek okozzák. A meteorológiával és élettannal foglalkozó ember a tudományos megállapítások helyett ilyenkor csak arról beszél, hogy az idő javul vagy roszszabbodik. És hogy időváltozáskor mindenki idegesebb, türelmetlenebb, nyűgösebb, panaszkodóbb — főleg, ha reumás! — és szomorúan állapítja meg, hogy időváltozás van kilátásban. A tájékozottabb meg azt mondja, hogy no megint itt van a front hatása. Vajon igaz ez? Igaz bizony! Ha két ember összekoccan az utcán és az egyik azt mondja, „bocsánat“, a másik meg azt, hogy „ugyan kérem“, akkor nyugodt felettünk a légóceán, de ha azt mondja „maga ügyetlen, tökéletlen“, a másik meg, hogy „még magának jár a szája?!“... akkor valóban itt a front. A felsiklási és betörési front hatásai eltérőek. Sőt a legyakrabban ellentétesek. Az időváltozás előtt már egy-két órával érezhető és azokat az összes élőlények megérzik. Lám, a szamár időváltozás előtt meghentereg a porban. A fecskék alacsonyan repülnek és a leveli béka ... no az sokszók még a meteorológiai időjelzéseknél is pontosabban megjósolja az időváltozást. A felsiklási (melegfrontnál) fronthatásra érzékeny ember nyugtalanná, ingerlékennyé, fáradékonnyá válik. Figyelme és teljesítőképessége csökken. Rosszabbul alszik, fejfájás gyötri. A szív-, ideg- és pajzsmirigy-panaszok ilyenkor fokozódnak. Az ember könnyebben fertőződik. Ha lázas, hőmérséklete emelkedőben van. Hideg fronthatás alatt kábultabb, tunyább, nehezebben gondolkodik, gyakoribbak az ejje-, a gyomor-, a vese- és az érpanaszok. A görcs-készség lényegesen fokozott. Gyakoribbak a szívizomelhalások, az infarktusok. A hurutos betegségekre való hajlam is megnövekedik. Mindezek — persze — csak azoknál, akik az időjárásváltozásokra — elsősorban a frontokkal járó meteorológiai hatásokra különösebben érzékenyek. ... és mit mond a frontártalmakkal kapcsolatban a tanácsadó orvos. Azt, hogy a meteorológia megmondja, hogy mikor várható front. Ilyenkor az érzékeny ember fokozottabban vigyázzon az egészségére. Kerülje mindazt, ami egyébként is ártalmat jelent a számára. A megerőltetéstől és az izgalmaktól tartózkodjék. Többet pihenjen, embertársaival szemben elnézőbb. figyelmesebb legyen. Óvatosan táplálkozzék. Az előírt étrendet pontosan tartsa be. Rendkívülibb, nehezebb feladatot ne válaljon, ha annak teljesítése tőle függ, és még a megszokottnál is óvatosabban éljen, amíg az időjárás meg nem nyugszik. Pavlov professzor szerint az ember és környezete elválaszthatatlanok egymástól. Iparkodjék tehát az érzékeny ember úgy élni, hogy az időjárás haszna előnyére váljék, hátrányainak ártalmait pedig céltudatos magatartásával sikerüljön megelőznie. Dr. BUGA LA6ZLÚ Hová tűnt a szemüveg? Ezt kérdezte a játékszoba valamennyi lakója is — amikor dédmami a szokásos délutáni meseolvasáskor hiába kereste nélkülözhetetlen segítőtársát — a szarukeretes szemüveget. Mivel pontos választ senki sem tudott adni a szemüveg tartózkodási helyét illetően, Istvánka könnyes szemmel bár, de kénytelen volt mese nélkül pihenőre térni. A nagy pirostáblájú mesekönyv volt az, ami megtörte a feszült izgalmat, anükor hosszas gondolkodás után így kiáltott fel: TALÁLD KI! LOGIKA A kockák minden sorban bizonyos logikai sorrendben követik egymást, ennek alapján hányas számú kockának kellene a kérdóhely helyére kerülnie? — A szemüveget senki más, mint a diavetítő dobozában lakó Gonosz Fekete Varázsló csente el. — Egy életünk, egy halálunk, mi pedig visszalopjuk tőle! — kiáltotta megbotránkozva a pirostáblájú könyv valmennyi lakója. Borsószem Királykisasszony, Paprika Jancsi, s a Féllábú Ólomkatona vállalkozott végülls az izgalmas akció végrehajtására. A Gonosz Fekete Varászló szintén délutáni pihenőjét tartotta, amikor a három barát nesztelenül megjelent a háza előtt. Amikor megpillantották a szemüveget, nagyot dobbant a szívük az örömtől. A dobbanás azonban akkora volt, hogy a varázsló is felriadt álmából. Borsószem királykisasszonynak éppen hogy csak sikerült egy hatalmas borsószemet dobni a háta mögé, mielőtt elszelelhettek volna a zsákmánynyal. A Gonosz Fekete Varázsló megbotlott a borsószemben, s elterült a szék- ■ rény tetején. Mire magához tért, a menekülők már messze jártak. De nem hiába volt ám varázsló, a varázspálcáját maga elé dobta, s tűs-tént az üldözöttek előtt termett. Már azon fáradozott, hogy felfalja őket, amikor Paprika Jancsi villámgyors mozdulattal egy marék erős paprikát szórt a szemébe. Kiáltozott, prüszkölt fájdalmában a Gonosz Fekete Varászló, s ráadásul varázspálcáját is elejtette éppen a Féllábú Ólomkatona előtt. A Féllábú Ólomkatona tüstént olyan erős, deli legénnyé változott, hogy egycsapásra levágta az ellenség orrát, amiben minden ereje és tudománya lakozott. Nem volt többé tehát semmi akadálya, hogy hazavigyék a szemüveget, valamennyiük, de különösen dédmami és Istvánka végteien örömére. Németit Márta Volt egy kicsi dongó darázs,' Szeme mint az égő parázs. Elrepült egy kertecskébe A szorgalmas méhecskéhez. Szép jó reggelt, komámasszonyi Ámde munkát ne mulasszon. ! — Hát kigyelmed mit csinál, Amikor virágra száll? A méhecske szorgoskodik, A válaszon gondolkodik: —. Lépesmézet gyűjtögetek, Sok beteget megetetek. Hát-kigyelmed mit csinál? Ilyen korán erre száll? — A báránykát keresgélem, Kinek fülét megcsipkedem ... A szorgalmas kis méhecske, Ismét így szól kedveskedve: —> Komám uram, darázs dongó,j Minden szava üres, kongó. Lári-fárl, Iocska beszéd. Fordítsa jobbra az eszét. — Hát kigyelmed miből él? Ha egész nap csak henyél? Dongó darázs döngicsél, Kis méhecske nem henyél. Virágról virágra száll, Míg a tücsök muzsikál. Hát a rigó mit csinál, Amikor a fára száll? Egész napon fütyörész, Éhen bizony az sem vész. Mézesbödön mézzel tele, Abba szállt a dongó bele. Kóstolgatta, csipegette, Halálát is lelte benne. PÉLI FAZEKAS ROZÁLI^ (VOLTAIRE) VÍZSZINTES SOROK: 1. Voltaire ismert mondása. 12. M. betűvel a végén műlesiklás. 13. Magyarországi város. 15. S azonos betűk között. 17. GAI. 18. Kiejtett betű. 20. Elvisel. 22. Folyó Szibériában. 23. Nem fölé. 24. Oktat. 25. Kor, korszak. 26. Nem ki. 28. Tor betű keverve. 30. Hangtalan vaj. 31. Elringat. 34. T betűvel a végén: csent, eltulajdonított. 35. Német névelő. 36. OELE. 39. Fontos ásvány. 40. Lám. 41. Ruhadarabom-e. 45. Az idézet befejező része. 48. Máté betűi keverve. 50. Szovjet sakkozó. 51. Az egyik szülőt. 53. Európa része. 56. Folyó Etiópiában. 57. Gábor, Rózsa. 58. Belsőszerv. 59. Égitest. 61. Prága kezdete. 62. Összekötött gabona névelővel. 65. Ideje előtt. FÜGGŐLEGES SOROK: 2. Mese egynemű betűi. 3. Nyugatnémet város. 4. Miénk — szlovákul. 5. Holland légiforgalmi társaság, nevének rövidítése.. 6. A. 0. 7. ÄÄÄÄ. 8. Szóvégződés. 9. Északafrikaí kikötőváros. 10. 1101 római számmal. 11. A nátrium vegyjele. 14. A mondás második része. 16. A mondás harmadik része. 19. Táplálék. 20. Kopasz. 21. Folyó-spanyolul. 22. Doktor. 27. A jelenben. 29. Haza. 32. Teréz. Dezső. 33. Antal beceneve. 37. Teng betűi keverve. 38. Magasba helyez. 42. Lángol. 43. Lőpor része. 44. A harmadik dimenzió. 46. Tantál vegyjgi* 47, .Világító te&t. 49. Finnország második nagyvárosa. 52. Testgyakorlat. 54. Német gépkocsimárka. 55. Lószín. 58. Női név — szlovákul. 63» Személyes névmás. 64. Ész — szlovákul. 66. Helyhatározói rag. Beküldendő a vízszintes 1., függő? leges 14. és 16., valamint a vízszintes 45. számú sorok megfejtése. Lipták Lajos MEGFEJTÉS, NYERTESEK Lapunk 17. száma keresztrejtvényének helyes megfejtése: Május elseje a munka ünnepe. Könyvet kapnak: Stefanec Stefánia, MálaS — Zsidó Tibor, Cil. Radváft (Csilizradvány) — Ferencz János, Balog naö Ip.tom (Jpolybalog),