Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-05 / 1. szám

SZABAD FÖLDMŰVES.

1974. január 5.

SZÖVETSÉGI SZEMLE

A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA

Ä szociális és kulturális alap körüli problémákról

A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének rožňaval (rozsnyél) Járási bizottsága az új gazdasági évben szeretné a szövetkezeti dolgozók üdülési és gyógykezelési lehetőségeit bővíteni, s minőségileg Javítani. Az efsztagok a közgyűléseken már megszavazták a szövetkezetük társadalmi tevékenységének 1974. évi tervét, amely tulajdonképpen az évi termelési-pénzügyi terv szerves része. Ogyszintén énnek anyagi fedezetét a szociáliskulturális alapból biztosítják.

Az eddigi érvényes rendeletek értelmében az állami támogatásra szoruló mezőgazdasági üzemek a szociális-kulturális szükségletek fedezésére a jutalmazásra előirányzott összeg 0,8 százalékát fordíthatják. Most nézzük, hogy fest mindez a valóságban?!

A szóban forgó járás egy egyesített szövetkezetének a jutalmazási alapja 3 millió 800 ezer koronát tesz ki. Az egyesítéssel Járó kezdeti nehézségek áthidalására állami támogatást kapott az elmúlt évben, ilymódon a kulturális és szociális célokra 30 ezer koronát fordíthatott Állandó dolgozóinak száma 270, az említett célokra személyenként 111 korona jut.

Az erre vonatkozó irányelvek szerint a szövetkezet az évzáró közgyűlés költségei címén fejenként 50 koronát (összesen 13 500 Kčs), a Nemzetközi Nőnapra egy-egy nőre vonatkozóan 25 koronát fordíthat (60 százalékos feminizáció mellett ez 4000

Kčs), az aratási ünnepélyre egyénenként ugyancsak 25 koronát (6000 Kčs) költhet, s lám a kulturális alap pénzeszköze máris elfogyott.

Ugyanakkor más, teljesen jogos követelmények is felmerülnek. A szövetkezeti tagok részére is megfelelő arányban bizonyos számú üdültetési utalványt kell biztosítani, úgyszintén a gyermekeik pionírtáborokban üdültetésére is gondolni kell. Támogatni szükséges a járáson belül, de néha még a járáson kívül rendezett ünnepségeket is, elsősorban a belépőjegyek elővételével. De ezzel sincs még vége. Elő kell fizetni a sajtóra, támogatni kell a helyi sportegyesületet, az ifjú földművesek klubját, apró figyelmességekkel illik nyugdíjba bocsátani idős földmüvestársainkat, s munkatársainkat pedig életük vagy munkájuk jelentős évfordulóján illik felköszönteni. A kulturális és szociális alapból a dolgozóknak juttatandó szociális segélyekre is futnia kell. Sőt a tagság nagyarányú elöregedése mellett még az utolsó búcsú alkalmából megvett koszorúkkal is kell számolni. És a szociális esetekben nyújtandó segítésről sem szabad megfeledkezni, akárcsak azok nyugdíjának kiegészítéséről, akik erre rászorulnak.

De magától adódik a kérdés: Miből? A felhasználható tételek a legjobb akarat és a leggondosabb beosztás mellett sem elegendőek. Ha a szociális és kulturális politikát egységesen

akarjuk érvényesíteni, megfelelő megoldást kell találni.

Ügy gondolom, semmiféle titkot sem árulok el, ha bevallom, hogy járásunkban az ilyen problémák nem egyedülállóak. Szövetkezeteink egy harmada kulturális és szociális szükségleteit csak az említett 0,8 százalékig terjedő pénzösszegből fedezheti- Másrészt azt is szükséges megmondani, hogy jobb éghajlati, talaj- és gazdasági viszonyokkal rendelkező járásokban az eredmények kisebb emberi fáradság mellett is jóval nagyobbak, e velük együtt az említett alapokra felhasználható pénzmennyiség is nagyobb.

A jelenlegi juttatások szintezésé mellett a szövetkezetek a fogyasztást alapból fennmaradó eszközeiket utalják át a kulturális és szociális alapra, amiből dolgozóik valamennyi szükségletét fedezik.

Szövetkezeti földműveseinknek —• á' szociális és kulturális juttatások' vonalán — hátrányos helyzetben kell lenniük csak azért, mert mostohább körülmények között dolgoznak? Vagy azért, mert a nagyobb erőkifejtés mellett sürgősebben igénylik a fürdői gyógykezelést és az üdülést? Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy szövetkezeteinkben a politikai-nevelő munkánk lehetetlen. Hiszen sok akciót valóban csak jó akarattal és példás szervezéssel lehet megvalósítani.

A probléma megoldására javaslom: határozzuk meg az állandó munkaviszonyban levő földművesek személyenkénti évi szociális és kulturális szükségleteinek országos átlagát. Ez az átlag a juttatás felső határa lenne, és fedezése a termelési, szolgáltatási, valamint a társadalmi érdekeket biztosító feltételektől függne, de ugyanúgy a munkakörnyezet javítását vagy a szocialista munkaverseny kibontakoztatását is feltételként jelölhetné. Ilyen formában valamennyi szövetkezeti földműves szociális és kulturális igénye hozzámérten egyenlően lenne biztosítva.

EMIL JANEČK0,'

az SZFSZ JB dolgozója,

Rožňava (Rozsnyó)

Ahol a szövetkezet példásan segíti a sportélet fejlesztését

Dunajská Stredától (Dunaszerdahelytől) nyugatra fekvő Vydrany (Hódos) község szövetkezetének irodájában azt tanácsolták, hogy menjek a felnőtt labdarúgócsapat edzőjéhez. A helyi sportpályán szorgalmasan edző fiatalokkal találkoztam, akik éppen bemelegítő gyakorlatokat végeztek. Az edzés szünetében Sidó Ferenc tájékoztatott arról, hogyan segíti a sportszervezetet a helyi szövetkezet és milyen eredményeket ért el a csapat.

— Sportegyesületünk Družstevník Vydrany néven szerepel, ami már sejteti, hogy a helyi szövetkezethez tartozik. A szövetkezet anyagilag és erkölcsileg egyaránt támogatja az egyesületet Píver Dezső szövetkezeti elnök, Kovács Sándor zootechnlkus, Rácz Zoltán agronómus, Orbán Péter, a Nemzeti Front Járási Bizottságának dolgozója, szívvel-lélekkel segít, hogy minél jobb eredményeket érjünk el. A szövetkezet új öltözőket épített zuhanyozókkal, hideg-meleg vízzel és nemrégiben fejeződött be a sportpálya füvesítése is.

A jelentős támogatást úgy viszonozzák a fiatalok, hogy nem költöznek el a faluból, nagy részük szövetkezeti tag.

Ami az elért sporteredményeket illeti, a következőkről számolhatok be csapatonként:

A Družstevník Vydrany sportegyesületnek három csapata is szerepel a járási bajnokságban. Elsősorban nagy súlyt fektetünk az utánpótlásra. Ez a cél vezetett bennünket, amikor tavaly megalakítottunk egy diákcsanatot Ennek a csapatnak az edzője Štrbka Ľudovít.

Az ifjúsági — melyet Varga Tibor vezet — 1972/73-es bajnoki idényben járási bajnokságot nyert Ez a tény örvendetes azért is, mert a felnőtt csapatot közvetlenül hazai tehetséges játékosokból, lehet feltölteni, ami a legközelebbi idényben nem elhanyagolandó tény a felnőtt csapat további terveinek szempontjából.

Természetesen az érdeklődés középpontjában a felnőtt csapat áll. A közönség tőlük várja a legtöbbet. A csapat a járási bajnokság második osztályában szerepel és a jelenlegi bajnoki idény félidejében az előkelő negyedik helyen áll. Bennünket csak Orechová Potôň (Diôspatony), Gabčíkovo (Bős) és Lehnice (Nagylég) előz meg. Ha latba vetem azokat a tényeket, hogy kétfázisos edzéseket tartunk, továbbá a tavaszi idényben a legnagyobb ellenfeleinket a hazai pályán látjuk vendégül, így még meglepetés is születhet. Csapatunk régi nagy ellenfele Veiké Blahovo (Nagybalog). A bajnoki mérkőzéssorozat legérdekesebb eseményével számolunk.

Meg kell mondanom, hogy a csapat minden tagja fegyelmezetten betartja az utasításokat, az edzésekre rendesen és pontosan eljárnak. Az őszi idény bíztató eredményeihez a következő játékosok járultak hozzá: Boráros Lajos, Boráros György, Csömör László, Csömör Vilmos, -Gálfy Zsigmond, Gálfy Tibor, Horváth László, Krajcsovics József, Molnár György, Labada

Vince, Hodossy Dezső, Szuchánszky Mihály, Szuchánszky György, Andrejkovics Pál, Rácz Lajos és Simon Árpád, jő eredményeik jutalmául 1973 szeptemberében az ifjúsági és felnőtt csapatunk jutalomkirándulásban vett részt a Magas-Tátrában.

A faluban nagyon jól működik az asztaltenisz csapat is. Az 1972/73-as járási bajnokság első csoportjában a harmadik helyen végzett. Itt is a sportolók nagy része szövetkezeti tag — fejezte be beszámolóját Sidó Ferenc edző.

Elsősorban értékelni kell: a szövetkezet vezetősége helyesen mérte fel azokat a tényeket, miszerint a fiataloknak jó anyagi lehetőségeket és jó sportolási lehetőségeket kell biztosítani. így a fiatalok nem sóvárognak úgynevezett jobb lehetőségek után. Bizonyára a járás más szövetkezeteiben nem aknázták ki ezeket a lehetőségeket. Reméljük, hogy az említett szövetkezet példás segítségnyújtása követőkre talál az új gazdasági évben.

Trgo Imre

Tvrdoáovcén (Tardoskedden) a lakosok 3 millió 127 ezer 968 korona értékű kötelezettségvállalást tettek az akcióprogram mielőbbi megvalósítása érdekében.A vállalást túlteljesítették. Ez azért sikerült, mert a község lakosai aktívan bekapcsolódtak a társadalmi munkába. Felvételűnkön Bogyó és Gajdó elvtársak körzetében 500 darab topolyt ültettek ki.

Kép és szöveg:

Bogdány Géza

JŽZI,SS EVZARfl ELŐTT

Sokoldalúbb tevékenységet

Eredményes volt-e az 1973-as esztendő? Mennyiben teljesítették аз ifjúsági szervezetek évi terveikét, s mik az 1974-es év fő feladatai? Ezek a fő kérdések foglalkoztatják a SZISZ-tagokat az évzáró taggyűléseken.

Tájékozódás végett jártunk a Slovenské Pole-i (Úrföldi) Állami Gazdaságban, ahol már december első felében megtartották az évzárót mindhárom alapszervezetben. Szalai Sándor, a SZISZ összüzemi bizottságának elnöke valamennyin résztvett. Végighallgatta a beszámolókat és a vita keretében elhangzott észrevételeket. Mint mondotta, a januárban sorra kerülő SZISZ-összüzemi konterencián konkrétan akar rámutatni az eredményekre és a fogyatékosságokra egyaránt.

— Csakis a jó példák és helyes módszerek általánosításával válhat a munkánk még sokoldalúbbá, vonzóbbá és eredményesebbé — hangsúlyozta Szalai Sándor, majd így folytatta: — Egyik alapszervezetünkben az ideológiai nevelés magas szintű, a másikban a klubtevékenység vagy a közhasznú munkák. Ez nem éppen a legcélszerűbb. Alapos, jó munkát kell végezni valamennyi területen!

A továbbiakban sorra vettük az egyes alapszervezeteket. Megtudtam, hogy az 1973-as évben a Dolný Chotár-i (alsóhatár!) SZISZ-tagok bizonyultak a legaktívabbaknak. Huszonhárom a taglétszám, és saját klubbal rendelkeznek. Talán az is a magyarázata, hogy tevékenységük a másik két alapszervezet munkáját jóval felülmúlja. A klubban vitaesteket, vetélkedőket és különböző versenyeket is szerveznek. Az alapszervezeti évzárón többek között elhatározták, hogy a királyréviekhez hasonlóan saját zenekart alakítanak. Ez azért jelentős, mert a felszerelést brigádmunkákkal keresett pénzen szeretnék megvenni. E közhasznú tevékenység talán „kibillenti“ passzivitásukból azokat a tagokat, akik eddig a közös munkától távol maradtak.

— Ugyancsak a jövő feladata — mondta az elnök —, hogy az alsóhatáriak Is keressék a lehetőséget, milyen formában és hogyan tudnának segíteni a helyi iskola szikráinak és pionírjainak. Ez annál Inkább aktuális, hogy a pionírszervezet az 1974-es évben ünnepli megalakulásának 25. évét. Az igaz, a faluban csak alsó osztályosok vannak, de a segítségnyújtásnak ez nem lehet akadálya, akárcsak az sem, hogy a SZISZ-tagok 90 százaléka fizikai munkás. Szakköröket vezethetnének, esetleg a szombati és vasárnapi foglalkozások keretében. Bizonyára vannak olyan tagjaik, akik szeretnek főzni, kedvtelésből ruhákat varrnak, esetleg bélyeget gyűjtenek, vagy a természetet járják. Miért ne csinálhatnák ezt közösen a kicsinyekkel? Az elmondottakat a királyrévi és úrföldi fiatalok is megszívlelhetnék, hiszen e téren még ők Is sokkal adósak. Az Igazsághoz tartozik, hogy a királyréviek már megtették az első lépést: két tagjuk önkéntesen vállalta, hogy a helyi Iskolában rajvezetőkként fognak működni.

A Králov Brod-lak (királyréviek) — tudtam meg a továbbiakban — elsősorban a közhasznú tevékenység vonalán mutatnak jó példát. Társadalmi munkával futball-pályát építettek, ötven ezer korona értékben. Megrendezték, Immár harmadszor, a mezőgazdasági és falusi fiatalok járási találkozóját. Dicséretükre szolgál állandó zenekaruk. Ami probléma és negatívum: a faluban még nincs ifjúsági klub. Így a szabad idő hasznos eltöltése, közös programok, összejövetelek szervezése nagyon nehéz. A község vezetői megígérték,, ha felépül az új művelődési otthon, egyik helyiségét a fiatalok kapják. Addig szükségmegoldásként marad az iskola tornaterme, ami nem megfelelő. Ide, ha összejövetelt szerveznek, az osztályokból kell lehordani a padokat, s bizony a szűk folyosókon a falakra szinte lehetetlen vigyázni. Nem szólva arról, hogy két éven át ez sem volt, mivel a napközi otthon építésének idején raktárnak használták.

Legnagyobb problémákkal a Slovenské Pole-i (úrföldi) alapszervezet bajlódik. Tizenhárom tagja csaknem kivétel nélkül bejáró, akik munka után haza mennek. Őket elsősorban a közös akciókba vonják be, amikből —■ az elnök szavai szerint — nincs hiány.

összüzemileg és példásan szervezik az eszmei nevelő munkát. A politikai oktatás már évek óta rendszeres; több napos bennlakásos iskolát működtetnek Dobrá Vodán. Ezt követően idehaza vitaesteket szerveznek, amelyeken az iskolázáson előadott témák közül egyet-egyet újra és részletesen megvitatnak. Három párttagjelöltjük van. A jelöltek konkrét feladatokat kaptak: egyénenként és alapszervezeti szinten valamilyen nagyobb akciót kell megszervezniük.

Rendszeresen szerveznek kirándulásokat, közös színházlátogatásokat Komárnoba, vagy más kulturális rendezvényekre. Legutóbb Salán (Vágseilyén) voltak. A Magyar Állami Népi Együttes fellépését tekintették meg. De ugyanígy közösen mentek Nitrára is. az országos aratási ünnepségre.

Közhasznú tevékenységük is elismerést érdemel. Idén 145 ezer korona értékben végeztek társadalmi munkát. E szép eredményben nagy része van ifjúsági szocialista brigádjuknak, amely idén Strážnicén munkája és eredményei elismeréséül a SZISZ KB-а kitüntetését, a fesztiválpajzsot kapta. A brigád tagjai a hereszárítóban dolgoznak, s munkaeredményeiken, valamint közhasznú tevékenységükön tül a gazdaság egyes ifjúsági alapszervezeteinek nyújtott hathatós segítség is bizonyítja szorgalmukat, valamint munkaszeretetüket. Szalai Sándort idézve: a legtöbb javaslat, kezdeményezés és hasznos ötlet a brigád tagjaitól ered. Egri Ferenc