Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-04 / 18. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1974. május 4. Trenőlnben 1974. március közepén néhány száz szakember értekezett a cukorrépatermesztés, valamint betakarítás leghatékonyabb nagyüzemi módszereinek jövőbeni sorsáról. A főbeszámolóból, továbbá néhány felszólalás tartalmából közlünk, kivonatosan néhány részletet, ötletet, tapasztalatot, illetőleg gondolatot. ✓ Peter Vendelín mérnök, az SZSZK MÉM főagronómusa főbeszámolójából: A cukorrépa azon gazdasági növények közé tartozik, amelyek egy hektárnyi területről a legnagyobb energiamennyiséget képesek előállítani. Szlovákia területén az 1974-es évre tervezett 2 millió tonna cukorrépa megközelítően hasonló mennyiségű répafejet, továbbá cca. 1,5 millió tonna répaszeletet és nagyjából 100—120 ezer tona melaszt jelent. Az említett melléktermékek hozzávetőleg 230 millió keményítő egységet jelentenek, amiből a konzerválás helyes technológiájának betartása esetén észszerű takarmányozással 280 millió liter tejet és több mint 20 ezer tonna marhahúst lehet előállítani. Meg kell említenünk, hogy mezőgazdasági termelésünk a rendelkezésre álló melasznak mindössze 20 százalékát használja fel, míg egyes államokban ennek 70 százalékát hasznosítják. Az a hiányosság, hogy száz és száz vagonra menő répafej tönkre megy kint a földeken, s szállító- és sajtolóberendezések hiányában, a mezőgazdasági üzemek kénytelenek a friss répaszeletet igen magas, esetenként 90 százalék fölötti víztartalommal átvenni, ami a silózást nem teszi gazdaságossá. A sör mellett jelenleg, a cukor külföldre való kivitele áll külkereskedelmi szempontból az élvonalban. Ezt a cukor világpiaci árának kedvező alakulása is igazolja. A cukor tonnánkénti ára devízakoronában számítva külföldön 1968-ban 1342 korona volt, amely ár 1970-ben 2275 koronára, 1973-ban pedig 4369 koronára alakult. A cukor ára a múlt évtől annyira felszökött, hogy idén már a külföldi cégek tonnánként 12 ezer koronát fizetnek. A nemzetközi cukorellátási egyezmény alapján a CSSZSZK évi kiviteli kvótája 270 ezer tonna cukorban kapott kifejezést. Ezt a lehetőséget az utóbbi években 35—45 százalék közti arányban és 1973-ban Is csak 47,89 százalékos arányban teljesítettük. Szlovákiában a cukorrépát nagyobbrészt a kukoricatermesztő körzetben állítjuk elő, amelyekre a könnyebb talajtípusok és a szabálytalan csapadék mennyiség a jellemző. Ennek ellenére a nagyüzemi termelés a nagyhozamú fajták, az új technika, továbbá a növényvédő vegyszerek, a műtrágyák, valamint az öntözés lehetőségei megteremtették a feltételét a magas hektárhozamok elérésének. Míg 1964- ben 68 771 hektárnyi területről átlagosan 249 métermázsa cukorrépát takarítottunk be hektáronként, addig például az 1972-es évben, amely ez Idáig a legsikeresebbnek mondható — mindössze 50 709 hektárról átlagosan 418 mázsa hektáronkénti termést értünk el. Ami ebben az összehasonlításban 80 százalékos hozamnövekedést jelent. Hiányosságnak tartjuk azonban, hogy míg az 1972-es jő esztendőben is a répaegyedek hektáronkénti száma csupán 64 ezer volt, az optimálisnak tartott 80 ezerrel szemben. A szocialista verseny ereményeként mindhárom kerületben számos mezőgazdasági üzem ért el 500 mázsásnál nagyobb cukorrépa hektárhozamot. Közülük például a Zatinl Efsz, a trebišovi járásban 35 hektáron átlagosan hektáronként 723 mázsát, a Chlabai (Hellenbai) Efsz a Nové Zámkv-i Járásban 730,5 mázsa, a Poľný Kesov-1 Efsz a nitral járásban 85 hektáron átlagosan 621,7 mázsa, a Palárikovcrt Nagyhízjalda n. v. rasticlavicei részlege 120 hektáron átlagosan 624:4 mázsa cukorrépatermést ért el hektáronként. Üzemeink az elmúlt évben a tervhez viszonyítva 40 mázsával túllépték a várt hektárhozamot. A cukorgyárak nem elégedettek a digeszcióval, amely az elmúlt évben 14,04 sázalék volt, ami az utolsó öt év folyamán a legalacsonyabb. Erre hatással van a talaj, az agrotechnika, de főleg a nagyarányú nitrogén ellátás és a hosszantartó tárolás. Feldolgozó kapacitás hiánya miatt Szlovákia területén a cukorrépa kampány az utóbbi években több mint 100 napig tart, ami azelőtt sohasem fordult elő. Az elmúlt évben már bátrabban láttunk hozzá a cukorrépa nagyüzemi technológiájának alkalmazásához. A répa szemenként! vetését 74,6 százalékban, a SPC—6 jelzésű géppel, 18,5 százalékban pedig a l2 ScCNP jelzésű géppel végeztük, a többit pedig hagyományos módon. A Burex, Pyramin és a Bétánál a vetésterület 96,5 százalékán került alkalmazásra. A vetésterület 90 százalékát kezeltük máktokbarkó ellen és 8 százalékát cerkoszpóra ellen. Öntözést az elmúlt évben 8900 hektáron alkalmaztunk, ami megközelítően 15 százaléka az összterületnek. Minimális munkaerő felhasználás, vagyis kiegészítő egyelés kapálással való kombinációval az összterület 26 százalékán A szakemberek a jövőben genetikailag egycsírájú cukorrépa fajták termesztését feltételezik, miközben nem titkolják, hogy ezek a fajták kisebb cukortartalmúak. A jelenlegi cukorrépa tárolási módszer valószínűleg nagyobb veszteséggel jár, hiszen az NDK-bell kutatók kiszámították, hogy negyven napos tárolási Idő után a cukorrépa súlyban 2,4 százalékot, cukortartalomban 2,2 százalékot veszít. Terv szerint 1975-ben egyik cukorgyárunk körzetében kisérletlleg bevezetnénk a cukortartalom szerinti felvásárlási rendszert. A Dunajská Streda-! (dunaszerdahelyl) cukorgyár 1976-ban répaszelet szárító berendezést kap. Már 1974-ben répaszelet prést kap a trvanai, a Pohr. Ruskov-i, a Rim. Sobota-i cukorgyár. Kilátásban van topolőany mellett egy új cukorgyár építése is. Cukorrépatermesztés öntözéssel Szlovákiában ezidáig 140 ezer hektáron létesítettek öntözőberendezést, amely szám 1990-ig 425 ezer hektárra növekedik majd. A cukorrépa az öntözést különösen meghálálja. Évekkel ezelőtt megállapították, hogy öntözés segítéssel a cukorrépa hozamát 30—40 százalékkal fokozni lehet. A Csallóközben és a kelet-szlovákiai síkságon optimális öntözési és termesztési feltételek közepette az utolsó tíz évben 710 mázsás átlagos hektáronkénti cukorrépa gyökértermést értünk el. Ugyanezen Időszakban az Öntözés nélküli kontrol területekén Sedlék Bartalomej mérnök, a Bučany-1 Fő Szakosított Növénynemesítő-kutató Állomás igazgatójának beszámolójából: Főfeladatunk a cukorrépa biológiai anyagának előállítása. Ezen anyagnak meg kell felenie az egyetemes gépesítés követleményeinek főleg alkalmasnak kelt lennie a szemenkénti vetésre, ami az egycsírájú magtól egyöntetű nagyságot kíván, továbbá jó csíraképességet, gyors kezdeti fejlődést, betegségekkel szembeni ellenálló képességet és virágzás mentességet. Az új cukorrépa fajtáknak a műtrágyát magas hozammal kell meghálálniuk kézi munka alkalmazása nélkül. A magas hozamszintnek a csapadékban szegény években sem szabad túlságosan csökkennie. Az új cukorrépának nagyobb fehérjemennyiséget, főképp több eszenciális aminósavat kell tartalmaznia. A nemesítéssel minél jobban emeljük a növény tartalék anyagainak koncentrációját — például a cukorrépában a cukortartalmat, — annál nehezebb nagyhozamú fajtákat előállítani. Ezért az egész világon beszüntették az egyoldalú csupán cukortartalomra alapozott nemesítést. A genetikailag egy csírájú fajták végleges kialakítása még távol áll, ezért ennek ■ valósult meg. Megosztott betakarítást az összterület 59,2 százalékán végeztünk. Szlovákia terüjletén első ízben a dun. stredai járásban takarították bé a cukorrépát megosztott gépi módszerrel, az egész 4170 hektáros területen, míg a a komárnoi járásban az összterület 82,1 százalékán, a trenőíni járásban a terülte 81,6 százalékán, a galantal járásban a répa vetésterületének 72,9 százalékát, a Veľký Krtíš-1 Járásban a répa összterület 63,6 százalékán és a košicei járásban az összterület 81 százalékán. A versenyben állók közül a háromsoros répabetakarító gépeket legjobban a Tvrdošovcei (Tardoskeddl) Efsz használta ki, mégpedig 130 hektáros teljesítménnyel, továbbá a Selicei (Sókszelőcei) Efsz 135 hektáron, a Rybany-i Efsz pedig 133 hektárnyi teljesítménnyel gépekként. Az elmúlt évben mezőgazdasági üzemeink a cukorgyáraknak a vetésterület hektárjáról 311,8 mázsa répát adtak át, ami a tervhez viszonyítva kevés. Ez a cukorgyártásban is megmutatkozott, mert ennek tervét mindössze 72,8 százalékra teljesítették. A veszteségeket kétféle módon egyenlíthetjük ki, öntözéssel, valamint a betakarítási veszteségek csökkentésével. Míg a hagyományos betakarítási módszer alkalmazásakor a veszteség 8 százalékos volt, addig a megosztott gépi betakarítási módszer alkalmazásával ez a veszteség 15 százalékra emelkedett, sőt egyes mezőgazdasági üzemekben a 25 százalékot is elérte. Ezt mindenekelőtt az egyenetlen kultúra, valamint a hektáronkénti kis egyedszám okozta. Ha Idén Szlovákiában sikerül 5 százalékkal csökkentenünk a betakarítási veszteségeket, úgy 10 ezer vagon cukorrépát takarítunk meg, amiből ezer vagon cukrot lehet előállítani. Idén 57 ezer hektáron termesztünk cukorrépát Szlovákia területén, ami az elmúlt évhez viszonyítva 3107 hektárral több. A tervek szerifit összesen 2 millió 120 ezer tonna cukorrépát vásárolnánk meg, amelynek digeszciója átlagosan 15 százalék lenne, ami 11,7 százalék finomított cukrot jelent. Terv szerint 225 500 tonna finomított cukrot gyártanánk, amiből 12 ezer tonna exportra jutna. Fajta összetétel tekintetében a következő lenne a helyzet: Dobrovická-A szegmentált maggal az összterület 42,1 százalékát, a Dobrovické-A göngyölt maggal a terület 4 százalékát, a Dobrovlcká-A Standard gomolyúval 0,7 százaléknyi területet, a H-Slovmona magjával 20,6 százaléknyi területet, a H-Slovmona göngyölt maggal a terület 13,1 százalékát, a Buíany VS štandard gomolyú maggal 0,2 százalékát, a BuCany VS szegmentált maggal a terület 9,1 százalékát, a Dobrovická-N szegmentált maggal pedig a terület 10,2 százalékát vetjük be. A szemenkénti vetés egyforma nagyságúra formált, göngyölt magot kíván, hogy a SPC—6 pneumatikus vetőgépekkel a lehető legpontosabb vetést lehessen végezni. megfigyeléseink szerint a hektáronkénti átlagtermés 507 métermázsa cukorrépa volt. Különösen kirívó volt a hozamkülönbözet az 1973-as száraz évben, amikoris az öntözött területen 55 százalékkal volt nagyobb a termés. Az öntözés a korszerű agrotechnika és kemizáció kiváló eredményeit még hatványozza. Az elmúlt száraz év hatására a répa területek 67 százalékát öntöztük Szlovákiában, annak ellenére az öntözésben még mindig nagy tartalékaink vannak. Az utóbbi években a cukorrépa vízszükségletének mindössze 50 százalékát fedeztük a gyakorlatban, amely helyzeten változtatni kell. Öntözési technikánk a mai követelményeknek már nem felel meg. A helyzet javulóban van, s a termelési gyakorlat még ebben az évben 4Ó0 úgynevezett övezetes öntözőberendezést kap, a következő évben pedig további 1500-at, s így a régi felszerelések kicserélése fokozatotsan megtörténik. Csapadékszükséglét szempontjából a cukorrépa három Időszakát különböztetjük meg. Az első időszak a vetéstől Június 20-ig tart, amikor mindenekelőtt a levélzet növekedik. A második időszak június 20-tól augusztus 30-ig terjed, amikor főként a gyökér növekedik, de a levélzet is fejlődik. A harmadik Időszak augusztus 30-tól a betakarítás Idejéig tart, amely időszakban fokozódik a cukorképződés, miközben a gyökér is növekedik. A növekedés első időszakában a répának főleg melegre van szüksége, és kevés vízre. Májusban ajánlatos 15— 25 mm-es vízadag alkalmazása. A természetes csapadék hiányában június első felében 30 mm-es adaggal öntözzünk. Vízellátás szempontjából a második időszak a legfontosabb, amikor is 10—14 naponként 40—50 mm-es vízadaggal öntözzünk. Az öntözésre befektetett minden egyes korona 5,50 tiszta haszonnal jár. Az öntözésre igen Intenzíven reagál a Dorovlcká-A, valamint a Buőianska VS. 1971-től a Slovmona egycsírájú fajtát megfigyelés alatt tartják, az eredmény azonban nem túlságosan kimagasló. Öntözés szempontjából fontos a növény kellő sűrűsége, s hektáronként százezernél nagyobb egyedmennyiség az optimális, mert még 120—130 ezres egyedszám esetén is növekedés mutatkozott. Ilyen nagy mennyiség szokatlan ugyan a gyakorlat száméra, de szükség lesz a hagyományról leszoknunk. Nagyobb egyedszám esetén a répa nagysága egyöntetűbb, ami a kombájnnal történő betakarítás szempontjából fontos. Az Istállótrágyán kívül szükséges hektáronként 140 kg nitrogénműtrágyát, 100—120 kg foszfort és 160—200 kg káliumtrágyát alkalmazni, tiszta tápanyagban. Ez a mennyiség 700 mázsás terméshozam eléréséhez szükséges. Az öntözés sajnos a gyomok növekedését is elősegíti. Ezért a növényvédő vegyszereket elsősorban az öntözött cukorrépában kell alkalmaznunk. Mivel az öntözött cukorrépa vegetációs ideje valamivel hosszabb ezért előbb a nem öntözött répát kell betakarítani. jövője még nem egészen tisztázott. A számtalan kívánság elérése csakis a nemesítők nagyobb kollektívájának sikerülhet aránylag rövid időn belül. Együttműködésünket a külfölddel is bővítettük, például tíz éve együttműködünk a mienkhez hasonló sopronhorpácsl intézettel, Magyarországon. Közösen egészen új egycsírájú hibridcukorrépát állítottunk elő. Ezek közül elismerésre két fajtát választottunk ki, amelyek SLOVBETA Mono P, valamint SLOVBETA Mono D nevet kapták. Az első egycsírájú hibrid poliploid, a másik pedig diploid, mindkettő a hímpor sterilitás kihasználásával ad a Dobrovlcká А-hoz hasonló eredményeket. Az elmúlt évben Buöanyban és Topol'níkyn (Nyárasdon) kipróbált hat új cukorrépafajta versenyéből legjobbként az egycsírájú B—U 650 Jelzést viselő új fajta került ki 471,6 mázsás hektárhozammal. Öntözéses körülmények között a Dobrovická-A-val szemben az MK 606- jelzőst viselő új fajta került ki ‘győztesen 10 százalékkal nagyobb terméshozammal. Új módszer a cukorrépa-gomoly göngyölése. A magok egyforma nagyságúra történő alakításához használt göngyöleg anyagba növényvédő vegyszereket lehet keverni, ami ezek mennyiségében megtakarítást jelent. Az ilyen mag szemenkénti vetéssel pontosan elosztható, a gép adagolása beállítható. A H Slovmona eredményeinek javítása céljából sávos műtrágyázás! módszert alkalmaztunk kép és magnézium kiegészítésével. Hektáronként a 400 mázsa istállótrágyát követően 120 kg nitrogént, 100 kg foszfort, 200 kg káliumot alkalmaztunk tiszta tápanyagban. Az összehasonlító területeken ezt a műtrágya mennyiséget egyenletesen szórtuk szét. A • H Slovmonát úgy mfitrágyáztuk, hogy a vetőmagsor két oldalán 5 cm-nyi távolságra és 8 cm-es mélységben hektáronként a fenti műtrágya mennyiségből 30 kg foszfort, 15 kg káliumot és 20 kg nitrogént tiszta tápanyagban számítva sávosan munkáltunk talajba, míg a fenmaradó mennyiséget szétszórva alkalmaztuk, miközben kiegészítésként hektáronként 67 kg magnéziumot és 156 kg ként alkalmaztunk. Amenynyiben e H Slovmona egyenletesen szétszórt ún. profil műtrágyázásának e'terméseredményét száz százaléknak vesszük a kísérlet három évének átlagában, úgy a H Slovmona sávos trágyázása esetén a cukorrépa terméseredménye 7,7 százalékkal nagyobb volt, a cukorprodukció pedig 6,8 százalékkal lett nagyobb. A Dobrovická-A estében a sávos trágyázás! módszer hatása nem mutatkozott meg. Hatalovský mérnök, a Zemplínske Hradište-i Efsz képviselőjének felszólalásából: A cukorrépa termesztés múlt évi vártnál kisebb eredményeit nem írhatjuk kizárólag a rossz időjárás rovására. A 479 métermázsás hektárhozamunk mindenekelőtt a jó talajelőkészítésnek, a kemizációnak, valamint az anyagi érdekeltséggel párosuló, szocialista munkaversenynek köszönhető. Gépesített brigádot alakítottunk, amely egész éven át törődött a talajműveléssel. A 120 hektárnyi terület felén Slovmona vetőmagot, a másik felén pedig Dobrovická-A vetőmagot alkalmaztunk. A Burex gyomirtóból sajnos csak 53 hektár kezelésére jutott vegyszerünk. A minisztérium képviselője megemlítette, hogy államunk milyen hatalmas bevételt szerez a cukor eladása révén külföldön. Ha ezt a bevételt fokozni kívánjuk, akkor több pénzt kellene áldozni a hatásos vegyszerek behozatalának. Répatermesztéshez nem áll rendelkezésünké elég és megfelelő gépi eszköz. A gépesítést ezért részint önmagunknak kellett megoldani. A nehezebb talajokon a rendelkezésre álló könnyű boronák csak vasúti sín hozzáadásával váltak használhatóvá. A gépesítés szakaszán dolgozó kutatóink munkája nem kielégítő, a hiányosságokat ki kell küszöbölni. Szép javasolni, hogy műtrágyából mondjuk hektáronként 350 kg-ot használjunk tiszta tápanyagban, de ha csak 172 kg-ot kapunk összesen hektáronként, akkor vajon melyik terményt részesítsük előnyben, mikor a gabona Is fontos, a takarmány is fontos, a kukorica Is lényeges. Az első negyedévben az egész évre számított műtrágya mennyiségből mindössze 30 százalékot kapunk, a többit a második, harmadik, esetleg a negyedik negyedévben, ami természetesen már nem segíthet. Lehet, hogy a behozatalból beszerzett kálium és foszfortrágyák beszerzése körül problémák vannak, azonban miért nincs elég nitrogéntrágyánk? Mivel szövetkezetünk dolgozói személyenként 1,5 hektár cukorrépa megművelését vállalták, így idén 135 hektárra növeljük a vetésterületet. Szocialista munkavállalást tettünk, hogy idén hektáronként ötszáz métermázsa cukorrépa termést érünk el, az egész vetésterületen. Felhívással fordulunk Szlovákia összes cukorrépát termesztő mezőgazdasági üzemeihez, hogy csatlakozzanak ezen munkavállalásunkhoz. Nálunk a versenyzők jő munkáját azzal támogattuk, hogy a 300-tól 350 mázsáig terjedő mennyiség kitermeléséért mázsánként 3 korona jutalmat, 350-től 400 mázsáig terjedő mennyiség esetén 5 korona jutalmat, 400 mázsa fölötti termés esetén pedig minden eladott métermázsa cukorrépáért 7 korona jutalmat kaptak tagjaink. Ez a pénzbeli stimul is sokat segített a múlt évi jó eredményeink elérésében. Uhal František mérnök, a Malčicei Efsz képviselőjének felszólalásából: Az elmúlt száraz évben cukorrépából 491 mázsás hektárhozamot értünk el 80 hektáron. Az előző évek alacsony hozamának okait vizsgálva rájöttünk hogy azelőtt nem volt kielégítő a répaföld megválasztása, a talajelőkészítés és a személyenkénti munka alapján nyugvó anyagi érdekeltség. A felismert hiányosságokat a múlt évben helyrehoztuk, aminek megmutatkozott az eredménye. Az UV—2 Jelzésű lstállótrágya szóró gyártását megszüntették és ehelyett az R—5 jelzésű gép készítését sorolták be. Az új gépekhez azonban az egész köztársaságunk területén jóformán nem lehet hozzájutni, mert gyártásukat egy mini-üzem végzi, amelynek gyártási kapacitása csekély. Ezen a téren felettes szerveinknek rendet kellene teremteni, mert az istállótrágyának augusztusban kell földbe kerülnie, nem decemberben vagy tavasszal. A jelenlegi hiányosságok ellenére a cukorrépa vetésterületét idén 120 hektárra növeljük és elfogadtuk szomszédaink a Zemplínske Hradište-i Efsz szocialista munkaversenyre való felhívását, még a trebišovi járási konferencia alkalmával. Vavrinec mérnök, a Trenőíni Járási Mezőgazdasági Igazgatóság képviselőjének felszólalásából: Járásunk szántóterületének 5 százalékán termesztünk cukorrépát. Ezidáig a cukorrépára egyes más terményekkel szemben tízszeres munkaigényesség volt jellemző. A mai termesztési körülmények között, tekintetbe véve a takarmánymérleg javításának (Folytatás a 13. oldalon.)
