Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-27 / 17. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1974. április 27 6 Sávos c «■ * ■■ - / öntözés A múltban a mezőgazdasági termelésben sok olyan idénymunkára volt szükség, amit ma már a modern agrotechnika nem igényel. A műveleteket ma már csak pár ember végzi gépekkel. Az állandóan fejlődő növénytermesztés megköveteli, hogy a hajdani teendők helyett újak is belekerüljenek mezőgazdászaink naptárába. Ilyen többek közt az öntözés időszaka. Mezőgazdasági üzememben megszokott dolog az alapos felkészülés. Meggyőződésem, hogy hasonló figyelmet érdemel az öntözés is. Eredményei a termelési gyakorlatban már nem ismeretlenek, csak Itt-ott valahogy hiányzik a helyes hozzáállás. Nehézkes például egyes szövetkezetekben az öntözés megszervezése. Ez az oka annak, hogy Szlovákiában a lehetőséget eddig csak 32 %-ra használtuk ki az öntözés terén. Szerencsére ezen a téren vannak kivételes sikerek Is. Ilyen a tešedikovoi (peredi) szövetkezet, ahol élnek az öntözésadta lehetőségekkel, 150(1 hektár öntözhető területük van. Április elejéig ebből 312 hektárt megöntöztek, 450 hektáron folytatódott az öntözés; és előkészítés alatt állt 692 hektár. Ez a szövetkezet a galántai járásban már régen élenjár az öntő zés terén és az idén nagy gonddal igyekeztek létrehozni az öntözéshez szükséges műszaki feltételeket. Felvették a kapcsolatot a Bratislavai Öntüzősgazdaság Kutatóintézettel és 80 sávos öntözőberendezést vásároltak. A SÁVOS ÖNTÖZŐBERENDEZÉSRŐL A PP-67-es típusú sávos öntözőberendezést az Olomouci Sigma 20 vállalattal kooperálva gyártja. Az első 400 darabot a múlt évben adták ki A berendezés alapját a 250 m hosszú iTE jelzésű 67X6 mm méretű tömlőt hordozó dob képezi, amely 7,00-12/12- es gumiabroncs kerekekkel és hidraulikus emelóberendezéssel ellátott kocsira van szerelve. A berendezést traktor vontatja a hidrant közelébe, s onnét addig húzza a tömlő végét, míg a 250 méter a dobról le nem csavarodik. A cső vége forgó PV-2 szórófejre van kapcsolva, amely kettős csúszó talpon áll. A beállítás után a hidranton megnyitják a csapot és a hálózat 6 atm-ás üzemi víznyomása működésbe hozza a berendezés hidromotorját, amely lassú mozgásba hozza a tömlőt felcsavaró dobot. A szórófejet hordozó csúszó talp lassan közeledik a föld végén stabilizált berendezéshez. A tömlő óránkénti felcsavarodási sebessáv öntözésének a befejezésével a berendezés önműködően kikapcsolja a hidromotort. Majba elvtárs, a tešedikovoi szövetkezet elnöke, továbbá a gazdaság ökonómusa — Tóth elvtárs — igyekeztek a munkát úgv szervezni, hogy az új berendezések mielőbb működhessenek. Április elején a berendezésekből már 4Ö darab működött! A további negyven berendezés is megérkezett. A sikeres üzembehelyezés céljából három szerelő érkezett az olomouci gyárból. Ez a berendezés a csúszó állvány magasításával (180 cm-ig) a kukorica öntözésére is alkalmas. Éhhez a kukoricát úgy kell vetni, hogy a hidrantok vonalára keresztbe essenek a sorok. A tömlő kihúzása, illetve az állvány visszacsúszása közben két sor kukorica tönkre megy. Ez azonban csak 2 %-os veszteséget okoz. Ilyen „veszteség“ előfordulhat minden más Tešedíkovón! sege 6—10 méter. Egy 250 méter hosszú és 50 méter széles sáv beöntözése — maximálisan 37 mm-es vízadaggal — 20-40 órát vesz igénybe 4-6 atm. hálózati víznyomással. A berendezés teljesen önműködően öntöz. A gyakorlati tapasztalatok szerint egy sáv beöntözése két órás áramszünettel együtt kb. 24 órát igényel — a 6 atm.-hoz közeli üzemi víznyomáson, s ekkor 23 mm-es vízadagga! öntöz. Az áramkorlátozást gazdaságosan kihasználhatják a berendezések más sávra való átállításával. Ezt a munkát egy traktor végezheti. Egy munkaerő 10-12 berendezés üzemeléséhez elegendő. A munkakörülmények — a fémcsöves öntözéshez képest — alapjában megváltoznak. A dolgozónak nem szükséges rámenni az öntözött területre, és nem kell emberi erővel szállítani a csöveket. Egy-egy Öntözőberendezés használaténál. Tesedikovón a búzát már ősszel is öntözték az akkor érkezett két sávos „míntaberendezéssel“. Most tavasszal alig láthatók az akkori nyomok. A zsenge búzánál a károk tehát minimálisak. Az idén a Sigma gyár 400 ilyen berendezést gyárt és az 1975-ös év végére a gyár 1200-ra növeli a berendezések számát. A tešedikovoi szövetkezetben a régi berendezések és az új műszaki megoldás segítségével 20 napos ciklusokban öntöznek az idényben. Ez a szövetkezet tehát valósággal „kirakata“ az új öntözési technikának. Nagyon jól együttműködnek a Sal'a-Kollárovő-l öntözőmű vezetőjével, Zaťko elvtárssal is. A természetes csapadékban szegény tavaszon bizony nem mindegy, hogy 80 hektár ral többet, vagy kevesebbet öntözhet a szövetkezet naponta. Tarr Gyula vegyészmérnök Vizet a szomjazó földnek A nagyüzemi növénytermesztés ma már el sem képzelhető mesterséges csapadék nélkül. Ezt a tavalyi aszályos év is ékesen bizonyította. Ott, ahol lehetőség nyílt az öntözésre, a hektárhozamok nagyobbak voltak az átlagosnál. Egyes mezőgazdasági üzemekben például cukorrépából hektáronként egy vagonnal több termést takarítottak be arról a parcelláról, amelyet öntöztek. A lucernát nem háromszor, hanem ötször kaszálták. És sorolhatnánk ezt így tovább a búza, az árpa és a kukorica hektárhozamánál is. Az Orechová Potôň-i (dióspatonyi) szövetkezetben 670 hektáron építették ki az Öntözőhálózatot. Az idény alatt öt gépház segítségével szállítják a mesterséges csapadékot a szomjazó földnek. Fennakadás nem lehetséges mivel a téli hónapokban a gépészek mind a gépházakat, mind pedig a föld felszínére helyezhető csőhálózatot az előírásoknak megfelelően kijavítják. illetve konzerválják. Tehát elmondhatjuk, hogy a szövetkezetben szakszerűen készültek fel az öntözési idényre. Nemesek Gusztáv agronómus ottjáriunkkor azonban teljesen kiborulva panaszolta, hogy hiába a víz, ha nem rendelkeznek kellő mennyiségű műtrágyával. Ahhoz, hogy a tavalyi hektárhozamokat (amelyek országos méretben is megállják a helyüket) túlszárnyalják, nem elegendő csupán az öntözés. Leginkább a foszfor tartalmú műtrágya hiánycikk. Például a cukorrépa, illetve a kukorica alá az említett műtrágyáitól tiszta tápértékben 400 kilogrammot terveztek hektáronként, előre láthatólag azonban ezt a menynviséget a legjobb akarat mellett sem képesek megadni. A bolicei (gellei) szövetkezet 1855 hektár szántófölddel rendelkezik. Az öntöző hálózatot ott építették ki, ahol a talaj összetétele nagyon kavicsos, illetve vékony a termőréteg. Ez 300 hektárnak felel meg. Erre a területre egy gépház szolgáltatja a vizet. Ha teljes az üzemeltetés, akkor nyolc tagú kollektíva serénykedik a földeken. A téli hónapokban itt is festettek, javították a szórófejeket, konzerválták a csőhálózatot. Aztán tető alatt raktározták azokat. Idén az öntözést március közepén kezdték. A lucernának, valamint az őszi keverékeknek hatvan milliméter mennyiségben juttattak mesterséges csapadékot. A napokban pedig elkezdték a 103 hektár cukorrépa és 65 hektár búza beöntözését is. A műtrágyaellátás körül a holicei közösben is problémák vannak, mivel a kukorica alá a szuperfoszfátból ők sem adhatták a tervezett mennyiséget. Ottjártunkig az igényelt 19 vagon szuperfoszfát műtrágya helyett mindössze 340 mázsa érkezett az efsz címére. Tóth Mihály, a szövetkezet agronómusa ennek ellenére nem borúlátó. Bízik abban, bogy röviden ez a probléma is megoldást nyer. Összegezve elmondhatjuk, hogy mindkét szövetkezetben szakszerűen készültek fel az öntözési idényre. Elsősorban ez abbé) adódik, hogy a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban számos iskolázást tartottak az öntözéses gazdálkodással kapcsolatosan. —óváry— Mint ismeretes, Csallóköz területét január elsejétől ivóvíz-rezervátummá nyilvánították. Ennek velejárója, hogy a mezőgazdaságban nem szabad DDT és HCH alapanyagú vegyi készítményeket alkalmazni. Nincs baj, hiszen az eddig használatos készítmények helyett már új, hatásos készítmények állnak a termelők rendelkezésére. Hiányzott azonban az igen veszélyes kártevők (pattanóbogarak, drótférgek stb.) ellen alkalmazható hatóanyag. A drótférgek ellen idáig a lindan alapanyagú Lidenal készítményt alkalmaztuk, több-kevesebb sikerrel. Most már ez a szer nem jöhet számításba. A problémát a Dyfonate 10 G külföldi készítmény behozatalával oldották meg az illetékesek, s így az idén már ezzel a szerrel fertőtleníthetik talajaikat a dunajská stredai (dunaszerdahelyi] járás mezőgazdasági üzemei. A szamcsézett készítményből 30—40 kg-ot kell kijuttatni egy hektárra. E célra jól megfelelnek a műtrágyaszóró gépek. Az egy hektárra szánt Dyfonate 10 G készítményt műtrágyázáskor is kiszórhatjuk a műtrágyával együtt, majd 5-^6 cm mélyen bedolgozzuk a talajba. A szer lassan oldódik a talajban s hatása 2—4 hónapig tart. A könnyű, melegebb talajokon kedvezőbb a szer oldódása. A szer hatásának Időtartama minden esetre elegendő ahhoz, hogy elejét vegyük a talajkjjrtevők kártételének, viszont elég rövid idő ahhoz, hogy a kezelt növényekben ne hagyjon hátra szermaradványokat. A Dyfonate 10 G a kukoricában, cukorrépában, dohányban, burgonyában, hagyma- és káposztafélékben egyaránt alkalmazható. A drótférgeken kívül jól hat a gabonalégy, káposztalégy, hagymalégy lárvái ellen is. A drótférgek elleni védekezés leginkább a kukoricában indokolt, mivel a ritka növényzetben ez a kártevő már kis fertözöttség esetén — 1—3 drótféreg négyzetméterenként — is tetemes károkat okozhat. A gabona esetében az ilyen fertözöttség jelentéktelennek mondható. Gyakori, hogy egy-egy parcellán 10—50 méteres foltokban is hiányosan kel, vagy kipusztul a kukorica, minek következtében jelentősen csökken a terméshozam. Márpedig senkinek sem lehet közömbös, hogy mennyi szemest termel ki egy egységnyi területen. A kártevők elleni védekezésben természetesen fontos szerepet játszik a helyes agrotechnika, az ésszerűen összeállított vetésforgó is. Ahol viszont szükséges, ott nem szabad elhanyagolni a talaj fertőtlenítését, rovartalanítását sem. S ebben a munkában hasznos segítőtársnak ígérkezik a Dyfonate 10 G készítmény. Ahol a vetés előtti mintavétel során 4—5 drőtférget találunk átlagosan egy négyzetméter területen, ott már indokolt a beavatkozás. —pg— Rátértek a szövetkezet ágazati irányítására Új talajfertotlenító készítmény A sávos öntözőberendezés A csúszoállvány szórófejjel. (Foto: Hroncová) Minél több korszerű mezőgazdasági üzemet ismer közelebbről az ember, annál inkább meggyőzőbbé válik az a tény, hogy rohamosan nőnek a vezetőkkel szembeni igények. Másfél, évtizeddel ezelőtt a mezőgazdasági üzemek még csak formálódni kezdtek, s az igazgató vagy a szövetkezeti elnök mindenbe beavatkozott. Számtalanszor a részletkérdésekben is maga rendelkezett. A mai nagyüzemek termelésszerkezete meglehetősen szerteágazó és jól szakosított, s inár nem viseli el az irányításnak a hajdani módját. Napjainkban az a jó szövetkezeti elnök, vagy igazgató, aki alaposan felkészült, felelősségtudattal rendelkező vezető testületet képes összehangoltan, céltudatosan irányítani. A palini Csehszlovák Vietnami Barátság nevet viselő szövetkezet a michalovcei járásból nagyon jó példa erre. Ebben a szövetkezetben öt évvel ezelőtt a vezetésben nem dicsekedhettek főiskolai végzettségű szakemberekkel és középiskolai végzettsége csak öt személynek volt. A múlt évben azonban 17 fő- és 22 felső, illetve középfokú végzettségű szakember dolgozott a szövetkezel vezetésében. Felismerték, hogy előremutató térvak nélkül képtelenek az anyagi, a műszaki, a technológiai, a szervezeti feltételek reális felismerésére. Megbízható pontossággal csak úgy gazdálkodhatnak — s érhetik el a tervbe vett bevételeket — ha legalább ötéves időszakra terjedően több síkban felmérik az adottságokat, a lehetőségeket, s abból kiválasztják a gazdaság helyzetének a legmegfelelőbbet. Falinban a középtávú terv kapcsolódik a hosszútávára. A hosszútávú iizemiterv arra sarkallja a vezetőket, hogy sokrétűen mérlegeljék a fejlődés lehetőségeit. A döntés után pedig határozottan, magabiztosan tevékenykedhetnek a feladatok megvalósításához szükséges feltételek megteremtésében. Az 5100 hektár földterületen gazdálkodó szövetkezet szakosított termeléssel rendelkezik. Ennek megfelelően üzemi szervezetében az ágazati irányítási rendszer érvényesül, ami lehetővé teszi az egyes munkaszakaszok összehangolását. Az alá- és fölérendeltségi! viszonyt az egyes vezetők jogkörét, s a döntés jogát az ügyrend szabja meg. Tág teret nyitottak a bátor, a megalapozott kezdeményezésnek, mely az új a korszerű termelést, a hatékonyabb munkaszervezést segíti. Az ágazatokban a szövetkezet irányszámait figyelentbevéve készítik saját terveiket. Jóváhagyás után aszerint gazdálkodnak, s az eredményektől függően alakul az ágazatok vezetőinek és dolgozóinak az évi jövedelme is. A szövetkezetben a fontosabb tavaszi, nyári és őszi munkákra technológiai és ütemterv készül, s abban megjelölik a feladatokért felelőseket, s a határidőket egyaránt. A technológiai előírások betartását egész éven át rendszeresen ellenőrzik. Hetenként egyszer megtartják a vezetők megbeszélését és onnan igazolatlanul senki nem hiányozhat. Ilyenkor minden fontos problémát megvitatnak. A műszaki, az anyagi vagy a személyi jellegű problémákat a vezetők közössége egybehangzó vélemény alapján, fontossági sorrendben oldja meg. A megbeszéléseket jól előkészítik; írásbeli anyaggal hetenként biztosítják az egyes ágazatok rendszeres ellenőrzését. A munkadíjak kifizetése után havonta megtartják a termelési értekezleteket. Az ágazatok vezetői ilyenkor tájékozódnak az önköltség és az anyagköltség alakulásáról. Ha valamelyik ágazat eltér a tervtől, a vezetőnek alaposan indokolnia kell az okot. Az üzemi termelési értekezlet határozatait az ágazatok termelési értekezletén váltják valóra. A szövetkezet mai vezetői bármikor kepesek arra, hogy az év bármelyik időszakában kielégítő — valóságos tényeket tartalmazó — képet nyújtsanak a gazdálkodásról a tagoknak. Így lehetséges, hogy a dolgozók (R00 állandó dolgozó) felelősségtudattal cselekedjenek, s véleményt nyílvánítsanak a termelés továbbfejleszsésére vonatkozóan. Az emberek becsülése, a szövetkezeti demokrácia széleskörű érvényesülésének az elősegítése, s a személyes példamutatás — az anyagi természetű kérdéseken túl — olyan vezetői erények, melyeket a palini szövetkezetben nélkülözhetetlennek tartanak. A tagság nagy szorgalma mellett ezeknek a tényezőknek nagy szerepük volt abban, hogy a szövetkezet az utóbbi évek során nagyot fejlődött. Árutermelése 1973-ban 30 millió, tiszta nyeresége pedig 4 millió 677 ezer korona volt s a részesedési alap ja pedig 11 millió 653 ezer koronára emelkedett. Egy dolgozó havonta megkereste a 2000 koronát. A szövetkezet dolgozóinak áldozatos munkáját a felsőbb szervek nagyra értékelték. A számos elismerő és dicsérő oklevél mellett megkapták a Munkaérdemrendet és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Békedíját. illés Bertalan