Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-27 / 17. szám
1974. április 27. 4 SZABAD FÖLDMŰVES, SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA ф Élénkül a mezőgazdaság-propaganda # A jubiláló efsz versenyfelhívása # Értékelték a „Legjobb efsz-krónikáért!“ verseny járási eredményeit # Járási bizottságaink munkában tápunk utóbbi számaiban többnyire a nyugat- és középszlovákiai kerület járásaiból adtunk helyzetképet, miként tevékenykednek a szövetség járási bizottságai. Most Kelet-Szlovákia három járási bizottságát mutatjuk be, miként segítik a tavaszi munkák menetét, főleg a szocialista munkaverseny kibontakoztatásával, a mezőgazdasági üzemekben végzendő rendszeres felvilágosítással, s népszerűsítő, ismeretterjesztő munkával. Jónéhány járásban e célból villámújságokat, röplapokat, plakátokat, faliújságokat adnak ki, sőt a községi hangosbeszélőket is igénybe veszik. 0 A svidníki járásban a faliújságok, villámújságok a tavaszi munkák menetéről tájékoztatnak. Plakátot is kiadtak, amely a nagy szárazság következtében előforduló tűzkárok megelőzésére intenek. Egy másik plakát meg a helyes tejkezelésre oktat. Ennek a járásnak a szövetkezeteiben sikeresen vetkőzik le a megcsontosodott előítéleteket: többek között 44 cigányszármazású állampolgárt kapcsoltak be a közös munkába, legtöbbet a stropkovi, a dubovál és a Vyšné Mirošov-i szövetkezetben, ahol stabilizációs hitelt nyújtanak számukra, valamint a fiatal házasoknak egyszeri kölcsönt juttatnak. Együtt dolgoznak a többi tagokkal, s így hatványozottabb a nevelő hatás, a munkabiztonsági rendszabályok betartása is jobban szavatolt. Például a Nižná Olšava-i szövetkezet egyik szocialista brigádjában két dolgozó cigányszármazású. 0 A košicei (kassai) járásban a szövetség járási bizottsága példásan segíti a szocialista verseny kibontakoztatását. A járás szövetkezeteit az idén jubiláló čečejovcei (csécsi) Győzelmes Február Efsz hívta versenyre, amely fennállásának 25. évfordulóját ünnepli. Egyebek közt ezt olvashatjuk felhívásukban: „Szövetkezetünk tagjai már 25 évvel ezelőtt kinyilvánították, készek teljesíteni a CSKP IX. kongresszusának célkitűzéseit, s most is teljesítik a XIV. pártkongresszusnak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás továbbfejlesztésére vonatkozó határozatait. A jubiláló szövetkezet tagjai az 5. ötéves terv reájuk háruló mezőgazdasági feladatait határidő előtt teljesítik: 1975. év végéig terven felül adnak a közellátás céljára 3700 mázsa húst, s 110 ezer liter tejet. A mezőgazdaság szocialista átépítése kezdetének 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelés, valamint hazánk Szovjetunió általi felszabadítása 30. évfordulója tiszteletére 4 millió 414 ezer korona értékű kötelezettséget vállaltak, amelyek jelentős része a magasabb hektárhozamok, a nagyobb jövedelmezőség elérésére, anyag- és energiatakarékosságra, a munka- és életkörülmények javítására irányul. Ez náluk a „Mindenki szocialista módon“ mozgalom szerves része. 0 A rožňavai (rozsnyói) járásban a szövetség járási bizottsága a gazdasági feladatokon kívül igyekszik a társadalmi-, kulturális feladatok teljesítését is elősegíteni. Értékelték „A legjobb efsz-krónikáért!“ verseny járási eredményeit. Az I. helyre a slavošovcei PARTIZÁN Efsz krónikája került. Az értékelés hangsúlyozza, hogy ennek a szövetkezetnek a krónikása figyelembe vette a módszertani utasításokat, bejegyzései tárgyilagosak, kifejezők. Helyesen vázolta a község és a szövetkezet politikai, gazdasági és kulturális fejlődését. A krónika külalakja is igen tetszetős. Grafikailag ügyesen, iniciálékkal (stilizált betűkkel) és díszítő rajzokkal oldották meg. A krónika része egy fényképalbum, amely összhangban van a krónika tartalmával. Ezért a bíráló bizottság az odaítélt jutalmon felül javasolta, hogy a slavošovcei szövetkezet krónikája kerüljön be a szlovákiai döntőbe. A második helyre a jabloňoví (szádalmási), a harmadik helyre a rejdovái Efsz krónikája került. (jpj Farkasszemet néztünk a gépfegyver csövével Nýrovce (Nyírágó) község utcáin 1921. április 20-án a plakátok előtt kisebb-nagyobb csoportbkba verődve olvasták a lakosok, hogy Levicén (Léván), a járás székhelyén megrendezik a nyilvános május elsejét. A nyomortól megtépázott emberek reménykedve készültek a nagy napra. Már a plakátok előtt eldöntötték, hogy szervezetten vonulnak fel, mégpedig munkászenekar kíséretében. Kollár Mátyás és Herda Mihály elvtárs, a pártszervezet vezetőségének tagja fogott hozzá az előkészítő munkához. A kezdet Igen jól sikerült. Május elsején már kora reggel zenekar köszöntötte a falu lakóit. Sokan i csak úgy, hiányos öltözékben'szaladtak ki a kapuba, hogy megnézzék a vonuló zenekart. Mihály és Mátyás bácsi ezen a napon nagyon korán kelt, hogy a májusi menet idejében a célba érhessen. Fáradhatatlanul, izzadtan, porosán érkeztek a járási székhelyre. A főtér közepén a szónoki emelvény mellett tárgyaltak a járási pártbizottság vezetői. A Denk kávéház előtt forradalmi indulókat játszott a zenekar. A tömeg ajkán zengett: „Föl vörösök, proletárok; Föl csillagos katonák!“ Majd mennydörgő hangon éltették Lenint, az új szovjet hatalmat, amely munkát, kenyeret adott a dolgozóknak. Persze ez nem tetszett a járási főnöknek és utasítást adott, hogy a zenekar távozzon a térről. Azonban senki sem fogadott neki szót és továbbra is pattogtak az indulók. Egyszer csak elnémult a tömeg, mert észrevette, hogy a Knapp-épület tetejéről gépfegyver csöve mered rájuk. A tér alsó oldalától pedig szuronyt szegezve jöttek a katonák. Az első meglepődés után egyszerre tört fel az ajkakról, mint a mennydörgés: „Lőjjetek, gazok! Mi nem hátrálunk“. A párt vezetőségét is csendőrök vették körül. A fegyveres terror végülis az ajkakra fagyasztotta a mosolyt, és a megeredő esőben a tüntetők lassan hazaszállingóztak. Utólag örültünk, hogy a pártvezetőség rugalmas taktikaváltoztatása után nem került sor véres összecsapásra. Horváth Ferenc, Nýrovce Л Húrbanővoi (ógyallai) Mezőgazdasági Gépjavító Szaktanintézet diákjai az elmúlt napokban kitörő örömmel fogadták körükbe Viliam Bednárik elvtársat, a Szlovák Nemzeti Felkelés aktív résztvevőjét. A hős partizán már tizenhét éves korában belépett a Ján 2ižka brigádba. Nem véletlenül került az ellenállók közé, mert mint fiatal gyerek látta a német fasiszták és a hlinkagárdisták népelnyomó tevékenységét és kegyetlenségeit. Hősi harcok résztvevője a fiatalok között A fiataloknak sok-sok élményről beszélt. Egy alkalommal például taktikai okokból visszahúzódtak és elrejtőztek. A németek különböző ígéretekkel bíztatták őket, hogy adják meg magukat és nem lesz bántódásuk. Társaival együtt egy padláson szénába ágyazva bújtak meg. A hitleristák vasvillákkal szurkálták át a szénát, de szerencséjükre senkit sem sebesítettek meg. Az elállatiasodott fasiszták bosszúból kivégezték a csoport politikai tisztjét. A vérében fetrengő nőhöz odarohant a csoportparahcsnok, hogy segítsenek neki, de egy újabb géppiisztoly-sorozat őt is leterítette. A német távozása után bizony szomorúan álltak két elesett bajtársuk holtteste felett. Sokat kellett nélkülözniük a rendszertelen élelmiszerellátás miatt is.v A jószívű falusiaktól kaptak olykor ellátást, de nem mindig mutatkozhattak, mert a , partizánvadászok“ sűrűn cirkáltak a községekben és megbüntették vagy kivégezték azokat, akik segítették a felkelőket. Az egyik legsikerültebb akciójuk a Trenőianské Teplice-i rádióleadóállomás elfoglalása volt, amelyet az úgynevezett Szlovák Állam katonái védtek. Meglepetésszerű rohammal, bravúros harci cselekménnyel győzték le az ellenséget. Az amúgy is Viliam Bednárik elvtárs, a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevője élménybeszámolóját tartja A szerző felvétele ingadozó katonaság fele nyomban átállt a partizánokhoz. A csoport tehát számbelileg is megerősödve került ki az ütközetből. Bednárik elvtárs a Szlovák Nemzeti Felkelés harci cselekményeiben való részvételéért és a szocializmus építésében kifejezett aktív munkájáért tizennyolc kitüntetést kapott. A találkozó alkalmából a szerény elvtfirs csak néhány kitüntetést tűzött a mellére, de annál többet beszélt a fiataNEM HAGYOMÁNYOS MŰDÖN — Az ésszerűsítés kérdéseiről Fejlett szocialista társadalmunk jelen korszakát a tudományos-műszaki forradalom hajnala jellemzi. A komplex automatikus gépsorok érvényesülnek ma már nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdasági termelésben is, a tudomány legújabb vívmányainak felhasználásával. E gyors ütemű fejlődésben azonban — a műszaki fejlettségen kívül — rendkívül jelentős szerepe van az embernek, főleg a termelésirányítás, az üzemszervezés ésszerűsítése szempontjából. Túlzás nélkül állíthatjuk, az Uzamközi vállalatokban, a mezőgazdasági üzemekben az ember kulcsfontosságú tényező. Ez a szerepe abból adódik, hogy minden műnkét, illetve termelési folyamatot — akár a szövetkezetekben, akár az állami gazdaságokban — csak az ember segítségével lehet irányítani, s végrehajtani. A mezőgazdaságban az ember szerepe azért is jelentősebb, mint az iparban, mert itt élő anyaggal foglalkozik, amely fokozott gondoskodást és figyelmet követel. Emiatt a mezőgazdasági termelés több munkafolyamata nem automatizálható, sőt mégcsak nem is gépesíthető. Mindenekelőtt az ember tevékenységétől függnek a termelésirányítás, az üzemszervezés különböző jelenségei. így, az ember irányítja a mezőgazdasáig termelés műszaki és társadalmi fejlődését is. Ezért tökéletesen ismernünk kell az emberek helyzetét, szükségleteit, küldetését valamennyi mezőgazdasági üzemben. Az ember a vállalat, vagy üzem részére akkor a leghasznosabb, ha olyan helyen dolgozhat amely képesítésének, gyakorlati ismeretkörének, s ügyességének a legjobban megfelel. Ezeket a körülményeket mindjárt a dolgozók felvételénél és beosztásánál figyelembe kell venni. Az emberek sikeres bekapcsolása a munkába, egész sor egyéb tényezőtől is függ. Ezek egyike a komplex szociális gondoskodás, mindenekelőtt a legalapvetőbb gazdasági, szociális és művelődési igények kielégítése. Itt nemcsak az anyagi ösztönzőkről van szé — például a havi jövedelemről, a lakásról, a munkaruháról —, hanem a dolgozók egyéb szociális és kulturális szükségleteiről (munkakörnyezet javitása, szórakozási és művelődési lehetőségek megteremtése, a társadalmi tevékenységbe való bekapcsolódásának biztosítása, stb.). Nagy figyelmet kell fordítani az erkölcsi tényezőkre is: ide tartozik mindenekelőtt a becsületes helytállás nyilvános elismerése, a dolgozóknak a végzett munkával, a jutalmazással, az üzemen belüli és társadalmi értékelésével való megelégedése. Ogy hisszük, szükségtelen mindent felsorolni, amit a mezőgazdasági üzemekben az emberekért kell tenni. Valamennyi mezőgazdasági üzemnek megvannak a sajátos problémái, de lehetőségei is ,ezek megoldására. Ami az egyik helyen problémát jelent, másutt ez megoldott kérdés. A helyi problémák megoldását ne várjuk a felsőbb szervektől, mert ez esetben a dolgok intézése csak elodázódik, s fokozódik a feszültség. Ha a vállalatnak, illetve üzemnek sikerül biztosítani az emberek legfontosabb szükségletei kielégítését, ezáltal felkelthető a dolgozóknak az alkotó tevékenység iránti érdeklődése, érdekeltsége, s a tervfeladatok végrehajtása sikerrel jár. Erről a körülményről a mezőgazdasági termelés komplex ésszerűsítésekor semmiképp sem szabad megfeledkeznünk. Legfőképpen a vezetőknek, s szakembereknek kell szem előtt tartaniuk, hogy a vállalatot, üzemet mindenekelőtt az emberek alkotják. A jó irányítás feltétele mindenekelőtt a tökéletes üzemismeret. A vezetőknek tudniuk kell, milyen „emberanyag“ áll a rendelkezésükre, ismerniük kell beosztott dolgozóikat. Csakis ezen ismeretek birtokában foghatnak hozzá a termelés, az üzemszervezés, a gyártási folyamatok ésszerűsftéséhez. A munkaszervezés és irányítás esetében nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az ember nemcsak észszerűéit, újít, hanem végre is hajtja a célkitűzéseket. Helytelen, ha például egy mezőgazdasági üzemben egy éven belül 15—20 ésszerűsítési javaslatot is elfogadnak, viszont egyetlen-egyet sem hasznosítanak a gyakorlatban. A dolgozók munkájának sikeressége nagy mértékben függ attól is, milyen az emberek egymásközti kapcsolata. s munkakörnyezetük. Ott, ahol elvtársias, baráti a légkör, rendszerint nincsenek nézeteltérések. S jó munkakörülmények esetében a dolgozók nemcsak termelési feladataikat teljesítik példásan, hanem kezdeményezőek is és hasznos ötleteikkel, ésszerű javaslataikkal az irányítás tökéletesítését is elősegítik. Ilyen feltételek közt az egyén, a vállalat, vagy üzem és a társadalom érdekei könnyebben összeegyeztethetők, összehangolhaték. Az eddigi szociográfiai elemzések tapasztalatai bizonyítják: ahol mindezek a feltételek hiányzanak, az emberek többnyire fásultak, közömbösek. Ha a vezetőket igazán érdekli a termelés „sorkatonáinak“ munkakezdeményezése, segftőkészsége, akkor nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a termelés döntő tényezője: az ember. Ha a vezetők figyelmen kívül hagyják a dolgozók javaslatait, észrevételeit, hozzászólásait — esetleg ezeket eliítélik, vagy nevetségessé teszik —, akkor, semmiképp sem várhatnak tőlük megértést a legfontosabb célkitűzések megvalósításához, mégkevésbé a tervfeladatok túlteljesítéséhez. Jó erkölcsi, gazdasági javaslatok megvalósítása, jó élet- és munkakörnyezet megteremtése, a dolgozók kezdeményezőkészségének támogatása a vállalat-, illetőleg üzemvezetők já alaptulajdonságai közé kell, hogy tartozzék. Tekintettel a mezőgazdasági termelés összpontosítására és szakosítására, illetve annak továbbfejlesztésére, a követelmények mind nagyobbak az irányítás és szervezés, a gépesítés és a termelési folyamatok tökéletesítése szakaszán. E téren a fö tartalék az emberekben rejlik. Tehát, ha a mezőgazdasági termelés és irányítás komplex ésszerűsítésének kérdéseit latolgatjuk, mindenekelőtt a rendelkezésre álló dolgozók rátermettségéből, szakmai-politikai tudásuk színvonalából, munkaszeretetükből és áldozatkészségéből induljunk ki. E fontos emberi tulajdonságok és tényezők alapvetöek. Mégegyszer hangsúlyozzuk: a fő tartalék az emberekben rejlik! A mezőgazdasági termelés döntő tényezője: az ember! Ing. Rudolf Hat para loknak a kapitalista rendszer népellenes cselekedeteiről és a kizsákmányolókat szolgáló fasiszták barbár tetteiről. Hangsúlyozta, hogy a szovjet partizánok és a szovjet katonák önzetlen segítségével sikerült kiűzni a betolakodókat Szlovákia területéről, ahol ma mér a virágzó szocialista hazában mindenki boldogan élhet. Munka László Komárno
