Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-09 / 10. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) poslibához, annak veszteségmentes felnevelését gondos ápolással és szakszerű takarmányozással végezzük. A' tojásból kikelt és tökéletesen felszáradt, megerősödött libát 24 órán belül táplálékhoz kell Juttatni, mert a hosszú koplalásnak kiszolgáltatott jószág már nem tekinthető teljes értékűnek. Költséges vitaminkúrával esetleg „lábra" állhat, azonban egész életük során visszamaradt növekedéssel és fejlődéssel kell számolnunk. Ha a naposlibák esetleg kisebb megkéséssel érkeznek, vagy a szállítás viszontagságai miatt kissé átfáztak, fokozottabb А-vitamin adagolással segítsünk rajtuk. Aktív „vitaminlökés“-sel az egészségi egyensúlyt gyorsan helyreállíthatjuk. Az olajos vitamin-készítmény a 12—15 °C hőmérsékletű ivóvízben emulgeálódik. Szervezetbe Jutása és felszívódása így sokkal rövidebb idő alatt végbemegy, mintha azt az eleséghez kevernénk.

Időben előkészített nevelőláda, Illetőleg helyiség is az egészséges libatartást segíti elő. A 15—20 liba előnevelése — a régi hagyományokhoz hasonlóan,

— nagyobb méretű ládában, in-: fralámpa üzemeltetésével oldható meg. A kis állatok gondozása ugyan többlet elfoglaltságot okoz, azonban 2—3 hetes fáradozásunk a veszteségmentes sikeres előneveléssel megtérül.

Aki 80—100 db-nál több liba nevelésére kíván berendezked.ni, annak feltétlenül érdemes erre a célra egy 10—12 mJ alapterületű, fűthető, világos, Jól szellőztethető helyiséget használatba vennie, hogy teremfűtéssel és 3—4 Infrelámpából készített csillárral 10 napos korig igényelt 28—32 °C padozat! hőmérsékletű környezetben nevelkedhessenek.

Mivel a lúd hőszabályozó képessége már néhány napos korában működésbe lép, 8—10 nap elteltével már hőmérsékleti igénye is alább száll, így fokozatos átmenettel a második héten 24—25 °C-on Jó közérzetet biztosít. Ügyeljünk azonban arra, hogy jó szigetelőképességű, puha, száraz, penészgombáktól mentes, meleg alomanyagon tartózkodjanak, mert az alulról történő felfázás végzetes veszteséget okozhat. Amennyiben a külső hőmérsékleti viszonyok is

edvezően alakulnak, már a

2—3 hetes állatok — felügyelet mellett — a déli órákban fokozatosan a szabad kifutóba engedhetők, ahol aztán a zsenge fűfélékből kedvükre legelhetnek.

A kikelt vagy keltető-állomásról megérkezett kislibák első elesége vegyes abrakokból összeállított, szűk táparányú, ásványi anyagokkal és vitaminkészítményekkel kiegészített keveréktakarmánydara legyen, aminek rendszeres és bőséges fogyasztásával jól kihasználhatjuk fiatalkori gyors növekedési készségüket. Egészséges,jól fejlett szervezetükkel a betegségek ellen is nagyobb ellenállóképességet tudnak kifejteni. Amennyiben nem áll módunkban táptakarmányt rendszeresen beszerezni, ekkor az alábbi vagy ehhez hasonló keveréktakarmány etetését javaslom:

15—20 °/o kukoricadara, 40—45 % árpadara,

10—15 °/o búzadara,

8—10 % zabdara,

10—12 % szója- vagy borsódara,

5—6 % napraforgódara,

8—12 % korpa.

részét az árnyékos legelőn, vagy a vízen tölthetik el. Mivel a libák szorgalmasan legelnek, táplálékük legnagyobb hányadát a legelőn, tarlón található fűféle és kalász szolgálja, amit azért állatonként és naponta

6—8 dkg abraktakarmány juttatásával ki kell egészíteni. Mivel a friss gabona magnak puffasztó hatása van, naponta 1—2 óránál hosszabb ideig ne tartózkodjanak állataink a tarlón. Tűző napra ne hajtsuk állatainkat, legeltetésük a kora délelőtti és a délutáni órákra korlátozódjon. Veszélyes a harmatos, deres fű legelése Is. A növendéklibákat szálláshelyükön ne helyezzük el zsúfoltan, mert ennek súlyos növekedésbeli és káros állategészségügyi kihatása lehet. Ne kerüljön 4—6 db növendékállatnál több az utónevelő egy négyzetméternyi területére. Tartózkodjunk attól, hogy a növendéklibák kacsákkal éljenek együtt. A kacsa által gyakran terjesztett paratífusz libáinkat súlyosan megbe-Munkabiztonsági intézkedések a baromfitenyészetekben

■ 1. A baromfi gondozóit értesíteni kell a veszélyes helyekről és berendezésekről, ahol a baleset veszélye fennáll. Főleg arra kell őket figyelmeztetni, hogy a technológiai berendezések meghibásodása vagy balesetek alkalmával miként lehet a leggyorsabban kikapcsolni az elektromos áramot.

■ 2. Az elektromos keltetőkben csak a tojások forgatása engedhető meg. Egyéb tevékenység az elektromos keltetőkben vagy kisebb javítások végzése az elektromos vezetékeken az üzemeltetés ideje alatt szigorúan tilos.

■ 3. Az automatikus etetők esetében a takarmány feltöltését, az etetők tisztítását és fertőtlenítését csak a berendezés kikapcsolása után lehet végezni.

■ 4. A gondozóknak nem szabad megfogniuk az égőket és a melegítőtesteket. Az elektromos vezetékeket rendszeresen kell ellenőrizni és úgy kell beszerelni, hogy ne akadályozzák a gondozókat munkájuk végzésében.

■ 5. Minden vízcsapot meg kell jelölni „forró“ vagy „hideg" víz jelzéssel. Ha alkalmazzák a forró vizet vagy a gőzt, biztosítani kell a jó szellőztetést.

■ 6. A baromfiüzem bejáratánál fertőtlenítő-anyaggal ellátott tartály legyen a jármüvek számára, a gondozók részére pedig az összes épület bejárata előtt fertőtlenítő anyaggal feltöltött kis faládák álljanak rendelkezésre.

■ 7. Minden berendezést (etetőket, Hatókat, stb.) ágy kell elhelyezni, hogy a gondozó ne sórüjön meg.

■ Ketreces nevelés esetén gondoskodni kell a trágya rendszeres kihordásáról. (BLm)

Ezt a keveréket egészítsük ki

3,5—4 °/o ásványi premix-szel (foszforsavas takarmánymész, konyhasó, mangán, vaskarbonát, rézhidroxid, kobaltsó, jód, cink, molibdén, szelén) és 0,4— 0,5 % vitaminpremix-szel.

Akár legelőn, vagy legelő hiányában zárt udvarban neveljük a libákat, a táplálkozásukhoz okvetlenül szükséges zsenge, friss növényzethez már 2—3 napos korukban kezdjük szoktatni. A korai kelésű libák zsenge fűszükségletét gyeptéglák szálláshelyükre juttatásával, vagy zöldcsírás gabonamagvakkal láthatjuk el. Teljesértékű zöldtakarmányt szolgáltat a felszecskázott zsenge lucerna, lóhere, csalán- és kertisaláta levele, amit minden etetés alkalmával — bőséges mennyiségben — keverjünk a táp- vagy abraktakarmánykeverékhez. A kislibákat 3 hetes korukig naponta

6—8 alkalommal kínáljuk meg frissen elkészített keveréktakarmánnyal. Ahogy az állatok növekednek s egyszerre már több takarmány felvételére is képesek, az etetések számát csökkenthetjük. Nagyon ügyeljünk a tisztaságra, mert a piszkos etetőedényben visszamaradt erjedésnek Induló takarmány bélhurutot okozhat. Deszkából készített, 3—4 cm-es peremmel ellátott 60 cm hosszú, 15—20 cm széles etetőedények, vagy esőcsatornából kialakított vályúkból a libák etetése és itatása megoldható.

A kiegyenlítetten növekedő libák 3 hetes korukra 1,20—1,60 kg-ra fejlődnek, s erre az időre már annyira felerősödnek, hogy kezdetét veheti az Igazi „libaélet", tehát a nap legnagyobb

tegítheti, sőt elhullásuk Is bekövetkezhet. Ugyancsak veszélyes a növendéklibák és az öreg ludak együtt tartása. Az idősebb tenyészállatok ürülékükkel tömegével terjeszthetik az Amidostomum aneris nevű zúzógyomorféreg petéjét, lárváját. Növendéklúdjaink részben már azzal térítik vissza tartásukra fordított munkánk és a takarmány költségét, hogy hízóba, vagy tenyésztésbe állításukig

2—3 ízben megtéphetők. Amenynyiben állantainkat jól tartottunk, kiegyelnlítetten növekednek, amit tollazatuk dús fejlődése is bizonyít. A libák első tépését 12—13 hetes korukban végezhetjük el, amit hízóba vételükig 6 hetes időközökben megismételhetünk. Vigyázzunk azonban arra, hogy a tépéseket ne vigyük túlzásba, mert állatainkban több kárt tehetünk, mint amennyit a nyert pehelytoll értéke jelent. Általában a jól fejlett, korai kelésből felnevelt növendéklúd 2—3 tépéssel 35—50 dkg pehelytollat ad. Tépés után az új tollazat gyorsütemű fejlődése érdekében, bőségesebb mennyiségben etessünk szója, vagy borsódarát, illetve napraforgó-pogácsadarát. Óvakodjunk attól, hogy lúdjaink frissen tépve fürödjenek, és hideg huzatos helyiségben tartózkodjanak.

Kerényi Ervin

agrármérnök

A múltban a naposcsibéket felszáradásuk után egy napig koplaltatták, hogy azok a hasüregükben tárolt szikanyagot, a sziktömlő (szikzacskó) tartalmát feléljék. Ma is általános a vélemény, hogy a csibékre kell bízni: mikor kezdenek enni. Az etetés ugyanis nem hátráltatja az értékes tápanyagokat tartalmazó sziktömlő felszívódását.

Régóta Ismert, hogy a szlktömlő szikanyaga a keltetés során a fejlődő embrió, a kikelés után pedig még hosszabb-rövldebb ideig a naposcsibének is legfontosabb tápanyaga. A kikelt állat vízhiányát Is pótolja, és egyben, mint az emlősöknek a föccstej, a naposcsibe számára az általános ellenálló képességet növelő globulinszerű fehérjéket és a nelkülözhetetlen ellenanyagokat tartalmazza. A tojássárgából származó sziktömlő-anyag ugyanis tartalmazhatja valamennyi vírus (baromfipestis, fertőző bronchltisz, New Castle vírus) és baktérium (Escherichia coli, Salmonella typhi, S. gallinarum, S. pullorum) ellenanyagait, amely a tojókat fertőzve, szervezetükben termelődik. Az így felszaporodott ellenanyagok többsége a tyúkban fejlődő tojássárgájában még koncentrálódik is.

A sziktömlő tápanyaga két úton szívódik fel. Egy része az emésztőcsőbe Jut, ahol nagymennyiségű ltpidanyag-tartalma

révén a bélperisztaltikát serkentve elősegíti a bélcső tisztulását is. A tápanyag másik része a tömlő falán át a tömlő hámsejtéinek aktív transzportáló tevékenysége révén közvetlenül a naposcsibe vérkeringésébe jut. Ez utóbbi úton a tömlő értékes tápanyagainak nagyobb része hasznosul. A fehérjék — és általuk túlnyomórészt az ellenanyagok — ezen az úton jutnak a csibe szervezetébe. A bélcsőbe Jutott tápanyagok nagyrésze lebomltk, és emiatt felszívódásuk során csekélyebb mennyiségük hasznosul. Fontos azért, hogy a tömlő felszívódását befolyásoló tényezőket megismerjük. Megfigyelték a kikelés utáni azonnali etetés, valamint a szállításkor előforduló alacsonyabb hőmérséklet (14 °C) befolyásolja-e a sziktömlő felszívódásának intenzitását, típusát és mindez a növekedés ütemét.

A sziktömlő súlya kikeléskor legkisebb (3,4 g) a kacsában, közepes nagyságú (5,5 g) a csibében, és legnagyobb (11 g) a lúdban. A sziktömlő testsúlyhoz viszonyított százalékos értéke (8,1 %) legkisebb a kacsában, közepes nagyságú (9,6 %) a lúdban és legnagyobb (16,6%) a csibében. A sziktömlő felszívódásának intenzitása eltérő a vizsgált három baromfifajban.

A felszívódás a legintenzívebb a kacsában. Az 5 napos kacsa

gombostűfejnyí sziktömlőjének hámja gyakorlatilag már nem vesz részt a reszorpcióban. A lúd esetében ez az Időpont a 7., a csibében a 7.-9. nap.

A sziktömlő anyagának felszívódását a környezet hőmérséklete és a naposcsibe koplaltatásának időszaka befolyásolja. A koplaltatott, Illetőleg a hideg környezetben tartott naposbaromfi testsúlya a koplaltatás idejében arányosan csökken. A sziktömlőből ugyanis nem képesek fedezni létfenntartó szükségletüket, lesoványodnak. Ez a testsúlykülönbözet az azonnal etetett csibék testsúlyához viszonyítva a harmadik nap után, azonos környezet és azonos takarmányozás esetén tovább is fennmarad. Az azonnal etetett állatok a létfenntartószükségleten túl is fogyasztanak, testsúlyuk intenzíven nő. Az úszómadarak — különösen a kacsák — egy része az első napokban nem nyúl a takarmányhoz, és a csibékkel ellentétben csak fokozatosan szoktatható az evésre. Emiatt a naposbaromfi etetéséhez szoktatása szükséges és hasznos. Tapasztalat szerint a kotlós ilyen tevékenységének utánzása sikerrel járt. Ha a csoportból néhány állat már eszik, a többieket gyorsan megtanítja rá.

Kísérletes szövettani és elektromikroszkőpos vizsgálatokkal sikerült kimutatni, hogy a naposcsibék korai etetése serkenti a tömlőből történő fehérjefelszívódást, erre utal a hámsejtek fehérjetartalmú hólyagocskáinak nagy száma. Ugyanakkor a későn kezdett etetés, illetőleg az alacsony környezeti hőmérséklet (14 ',C) a fehérje felszívódását gátolja, viszont a lipidek aktív transzportját serkenti. A koplaltatás sietteti a tömlő hámsejtjeinek növekedését, korai elöregedését. Az azonnali etetés tehát a növekedés serkentésén túl növeli az általános és a specifikus ellenanyagok mennyiségét, vagyis a naposcsibe ellenálló képességét Is. Viszont az alacsony hőmérséklet és a koplaltatás a növekedés és az ellenálló képesség csökkentésén túl, a zsírtranszport fokozódásával a máj végleges funkciójának kialakulását is gátolja.

A napos csibe azonnali (akár felszáradás utáni) etetése a sziktömlő fehérje anyagának felszívódását serkentve elősegíti az ellenálló képesség fokozódását, a csibe növekedését és mindez az előny a nevelés végéig fennmarad.

A kikelés után későn takarmányozásra fogott baromfifajod egyedei nem érik el a felszáradás után azonnal etetettek vágási súlyát. A késve kezdett takarmányozás jelentős húsveszteséggel és állatkieséssel jár.

(F.-Gy.)

(Folytatás a 6-ik oldalról) leg leállításra, valamint a fordulatszám szabályozására is. A légbeejtők a mennyezeten nyertek elhelyezést. Az időjárási viszonyoknak megfelelően nyithatók és csukhatők.

Részlet az EKT etető-ltató vályúból

(A szerző felvételei)

A hosszirányú trágyakitoló berendezés a ketrecekből a fenékrácson át a trágyaaknába hulló trágya összegyűjtésére szolgál. A trágyakitoló lapátok az épület végén elhelyezett keresztirányú trágyacsatornába juttatják a trágyát, ahonnét az épületen kívül elhelyezett betonaknába kerül.

Az EKT tojóházi berendezés üzemeltetésével elégedett a szövetkezet vezetősége. A tojóházba bábolnai TETRA-SL hibridek kerültek betelepítésre, melyek évi tojáshozama elérte a 270 darabot. Az egy db tojásra felhasznált takarmánymennyiség

17,6 dkg volt.

Dr. László László kutató

A csibék elkülönítése keltetés után

Azt mondják, hogy a kiscsibék legnagyobb ellensége a felnőtt baromfi, amely állítás teljes mértékben helytálló. Ha az egynapos, vagy néhány napos kiscsibéket a felnőtt baromfi után az előző fertőtlenítés nélkül a neveidébe teszszük, vagy egyenesen a felnőtt baromfi közé, akkor biztosan betegségekkel terhelve magas veszteségek közepette neveljük fel az állományt.

Az egynapos kiscsibe a legfogékonyabb a betegségekre. A csibe minél idősebb, annál ellenállóbb. Ha azt akarjuk, hogy a nevelés betegség nélkül történjen és a felnőtt baromfi egészséges legyen és alkalmas a magas termelésre, akkor a csibéknek jó feltételeket kell biztosítanunk. A csibéket csakis a jól kitisztított neveldékbe helyezzük el. Tisztítás közben nem szabad megfeledkezni a porról, amely a menynyezeti berendezéseken, a technológiai berendezéseken, az elektromos áram- és a víz vezetékein stb. rakodik el. A falakat, a padlót, az etetőket és az itatókat fertőtlenítjük hatékony fertőtlenítő-eszközökkel. A kitisztított és fertőtlenített neveldékben a tiszta alom bekészítése után még a formaldehyd telített vizes oldatával (formalin) gázosítjuk a neveldéket. A betegségek csökkentésére a tenyészetekben legjobb formalin gőzt alkalmazni. A gázosítás a legnagyobb fegyelmet igényli. Mindig gumikesztyűben dolgozzunk és védjük a szemünket.

A formalin párolgását kétféle módszerrel végezhetjük.

■ 1. Az oldat szabad párologtatása: A formaiint a hatására szabadon hagyjuk párologni az edényekből.

■ 2. Kémiai úton: Így a párolgatás igen gyors, de jóval drágább. Itt a gőzképződés a formalin és a hyppermangán kölcsönös hatásán alapszik. A kereskedelmi formalin 15 százalék metilalkoholt és kis mennyiségű hangyasavat tartalmaz, amelyek reakcióba lépnek a hypermangánnnal és közben oxigén szabadul fel. A metilalkohol oxidálódik formaldehydre, majd hangyasavra, amely még további oxigént szabadít fel. Ez a reakció először lassú, 15 mp után eléri a maximumot, miközben a keverék hőmérséklete eléri a 190 C fokot.

Magasabb relatív nedvességtartalom esetén a formalin-gőzök hatása magasabb. A teljes hatás érdekében 1 m3-re 30 ml formaiint kell alkalmazni 30 percig. Erre a mennyiségre 20 g hyppermangánt alkalmazunk. Fél óra eltelte után a formaldehyd gőzöket ammóniákkal közömbösítjük. Erre a célra az ammóniák 33, vagy 25 százalékos oldatát használjuk. Az ammóniák 33 %-os oldatánál a formalin felét alkalmazzuk, a 25 %-os oldatnál hozzávetőleg a formalin eredeti mennyiségének 25 százalékát.

Вага László mérnök, Lenartovcd

A baromfifélék sziktömlőjének felszívódása

Növeljük a háztáji lúdállománvt