Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-02 / 9. szám

A dinnye és a mák növényvédelme Vírusos betegségek. A dinnye­­termesztők bizonyára tudják, bogy a görögdinnye vírusos be­tegségeinek előfordulását azon­nal jelenteni kell az UKSÜP- nak. Hogy az ilyen betegségek Clöfordulási lehetőségét a mini­málisra csökkentsük, kizárólag eiismert vetőmagot használjuk. A sárgadinnye vírusos betegsé­gei ellen úgy védekezünk, mint az uborka esetében. A dinnyefélék fenesedése és я babszárrontó légy. Vetés előtt egy kilogramm vetőmagot hat gramm Hermái, vagy 5 gramm Herma! L 50 csávázószerrel ke­zelünk. Az utóbbi szer a bab­szárrontó légyen kívül a fené­­sedés ellen is védelmet nyújt. Gyomirtás. A dinnyetermesz­tők a Gramoxone segítségével vehetik fel a harcot a gyomok ellen. Egy hektárra 400 liter vízből és 2—3 liter hatóanyag­ból kell permetlevet készíteni. Egy-két nappal kelés előtt a már viruló gyomokat permetez­zük le. Az erősen elgyomoso­dott parcellákon és a hatalma­sabb gyomnövények irtására a nagyobb adagot használjuk. A mák helmintospóriumos le­vélfoltossága. A megelőzés ér­dekében kizárólagosan csává­zott vetőmagot használjunk. Ve­tés előtt 5 gramm Agronal ké­szítménnyel kezeljük a vető­mag kilóját. Répalevéltetű. Legkésőbb tíz nappal a virágzás előtt kezdjük a kezelést. A permedé készítés­hez kétféle szert használha­tunk: Intration E 50 t és Inlra­­sol 3 at. Az elsőből 0,0 litert, a másikból 0 litert számítunk egy hektárra. Gyökérormányos. A négyleve­les fejlettségi stádiumban 20 kg Gamadyn, vagy 0 liter Aerosol DL készítményt juttatunk ki termőterület hektárjára. Külö­nösen ott kell nagy figyelmet szentelni a fenti kezelési mód­nak, ahol rendszeresen előfor­dul a gyükérormányos. Ha a Gamadynnal történő porozást nem lehet elvégezni, Lidyknlt használunk. Máktokbarkő. Az első és má­sodik előrejelzési körzetben minden mák-területet kezelni kell, a harmadik övezetben csak ott, ahol minden évben rend­szeresen számítani lehet a kár­tevő előfordulásával. A keze­lést Gamadynnal és Aerosol DL készítménnyel végezzük úgy, mint a gyökérormányos elleni védekezés alkalmával, de vi­rágzás előtt. Az egyéves gyomok irtása a mákban (beleértve a répa-alá­vetéseket is). Vetés után és ke­lés előtt 1—1,25 kg Dicuran 80 WP készítményt juttatunk ki egy hektárra. A 0. valódi levél teljes kifejlődése után további 1,5 kg szert használunk fel, 400 liter vízben feloldva. Ha kelés előtt nem permeteztünk, akkor az említett második kezelést már a mák 4. valódi levelének kifejlődése után el kell végez­ni, nehogy elhatalmasodjanak a/ gyomok. (fr) A leander Dél-Európából, a Földközi-tenger környékéről származik. (Botanikailag a téli­zöldfélék családjába — Apocy­­naceae — tartozik.) Némely he­lyen babérrózsának is nevezik. Illatos levelei bőrneműek, lánd­zsa alakúak. Különböző színű virágai a hajtásvégeken csopor­tosan fejlődnek. Aránylag igénytelen növény, különleges kezelést nem igé­nyel. Nyáron napos helyen tart­suk és bőségesen öntözzük, így biztosíthatjuk rendszeres virág­zását. Talaja melegágyi föld, komposztföld, marhatrágyával bőségesen trágyázott kerti föld és kevés folyami homok keve­rékéből álljon. Hasonló keve­rékbe ültethetjük az újonnan szaporított egyedeket Is. (Sza­porítása dugványról történik, vízben vagy folyami homok­ban. ) A begyökeresedett nö­vényt hidropóniás oldattal vagy hígított trágyalével öntözzük. Teleltetésénél vegyük figye­lembe, hogy a leander mediter­rán növény! Ezért világos és fagymentes (5—8 °C) helyet keressünk számára. Az öntözé­sét ilyenkor mérsékelni kell. Azonban vigyázzunk arra, hogy a terem levegője ne legyen túl­­világosan száraz, mert ez a kártevők elszaporodását okoz­za. Gyakori kártevője a pajzs­­tetü, mely ellen permetezéssel védekezzünk. Sz. F. Gyógyít az alma Régi mondás szerint, aki min­den nap megeszik egy almát, annak sohasem kell orvoshoz mennie. Ügy látszik, hogy van valami igazság a régi hiede­lemben. Az alexandriai egyetem (Egyiptom) két kutatója kimu­tatta, hogy az almában találha­tó pektinnek erős baktériumölő hatása van. Számos baktériu­mon kipróbálva kiderült, hogy a mindössze egy százalék kon­centrációjú pektin a kilencféle ún. gramnegatív baktériumok 90 százalékát 15 percen belül megölte és két óra múlva csak­nem mindegyiket elpusztította. E baktériumok között olyan veszélyesek is voltak, mint a Salmonella, a Shigella vagy a Proteus, amelyek gyakran rend­kívül súlyos hasmenéssel járó fertőző betegségeket okoznak. Az ún. grain pozitív baktériu­mokkal végzett kísérletek ered­ménye nem volt ilyen egyértel­mű: néhány fajt a paktin szinte azonnal elpusztított, de akadt olyan is — a Bacilus cereus —, amely egyenesen táplálékként használta a pektint. Egy további kísérlet során kiderült, hogy a gombakultúrák 90 százalékát 24 órán belül elpusztítja a pek­tin. Mindenesetre úgy látszik, a bélfertőzések és hasmenések gyógyítására a sok mérgező mellékhatásé vegyszernél hatá­sosabb a reszelt alma. (p) Vegyszerek az epertermesztők szolgálatában Ä talajkártevők (fonálférgek), patogén gombák, a gyomnövé­nyek magval és a talajuntság ellen kiültetés előtt kell kezel­ni a földet. A Dl trapex készít­ményből 250—300 liter, a DD Shell-ből 220—450 liter a hek­táronkénti szükséges adag. Vi­gyázat! A Di trapex-et nem kell .vízzel hígítani! Nemesrothadás. Védekezésre Euparen — egy hektárra 2400 liter vizet és annyi szert számí­tunk, hogy 0,25 %-os permet­­lét kapjunk —, Heryl 80 — itt ’is 2400 liter vízből, valamint 5 kg szerből készítünk permet­­lét — és Fundazol (0,05 %-os permetiére van szükség) ké­szítményt használhatunk. Az első permetezést 2—5 %-os vi­rágzás esetén végezzük, majd egyhetes időközökben kétszer megismételjük a kezelést. Fel­használható a Benlate készít­mény Is. Fundazollal és Benla­­leval virágzás előtt kell elő­ször permetezni, majd a máso­dik kezeléssel megvárjuk, amíg kinyílik a virágok 2—5 %-a. A harmadik permetezést Heryl 80-nal végezzük, de csak a kon­zerválásra szánt termést kezel­jük. Földieperlevél mikoszferellás fehérfoltossága és a Diplocar­­pon earllana ellen csak a sza­porító növényzetet kezeljük, közvetlenül a termés betakarí­tása után. Neroxon 50-ből négy kg-ot, Kuprikol 50-ből 3,5—4 kg-ot (0,6—0,7 %-os permetlé­­ben kijuttatva] és a Kuprikol 30-ból 1 %-os permetlevet hasz­nálunk fel. Földieper-fonálféreg. Csak a szaporító területet és az első éves telepítéseket kezeljük, azt is csak a termés begyűjtése után, majd 10-naponként két­szer megismételjük a permete­zést. A felhasználható Intra­tion E 50-ből 0,3 %-os, a Wofa­­tox Spritzpulver 30-ből pedig 0,1 százalékos permetlevet ké­szítünk. Földieper-atka. Nagy nyomás alatt levő kézi permetező csat­lakozóval vezetjük ki a tartály­ból, mert így jobb hatás érhe­tő el, mint a hagyományos per­metezéssel. A felhasználható Thiodant és a Diazinon E 60 t 2000 liter vízben, 0,15 %-osper­­metlé formájában juttatjuk ki, a Metation E 50-t pedig ugyan­ennyi vízben, de 0,4 %-os per­­metléként használjuk fel. Atkák. Védekezés virágzás előtt, vagy termés-begyűjtés után: 600 liter vízben 1,2 liter Phosdrin 24 ЕС vagy Gesftd, illetve 1 liter Fosfotion E 50 készítményt adunk egy hektár­ra. Málnaormányos, szamócabim­­bőlikasztó. A virágképzés kez­detéig végezhető a permetezés. A kezelést a Thiodan 0,15 %-os permetlével végezzük. Gyomirtás. Kiültetés előtt bár­mikor alkalmazhatjuk a Tref­­lan ЕС 2-t. Adagja: 4—5 liter+’ 500 liter víz. Hét nappal kiülte­tés előtt a Selektin használha­tó. Ebből 1,5—2 kg+ 500 liter víz az adag. Tavasszal a gyo­mok kelése előtt: 1,5—2 kg Venzar + 600 liter vfz, vagy 7—9 kg Tenoran + 500 liter víz/ha. A Tenoran nem hat a kikelt gyomokra! Tavasszal rügyfaka­­dás előtt az első hasznossági évben: 1,5—2 kg Herbex + 500 liter víz/ha. Bármikor, ha a gyomoknak 2—4 valódi levelük van: 6—8 liter Betanal+ 300— 400 liter víz, vagy 1,5—2 kg Venzar + 6 liter Betanal+ 300— 400 liter víz. A termés betaka­rítása után sorközi permetezés­re a Gramoxonet használjuk. Adagja: 4—6 liter+ 600 liter víz/ha. A kezelést speciális gép­pel kell végezni, hogy a nö­vényzetre ne jusson permet­­anyag. (fr) Ф Amerikai kísérleti adatok ezerint a kaliforniai Salinas kí­sérleti állomáson, a saláta gé­pi begyűjtése alkalmával, sike­rült egy olyan elektronikus sa­­látafej-osztályozót kifejleszteni, melynek segítségével a begyűj­tött fejessalátánál egy röntgen­­sugarakból és fotódiódából álló rendszer megállapítja a fejek sűrűségét, érettségi állapotát és a salátát egyáltalán nem ká­rosítja. A szelektor alkalmazá­sa igen egyszerű és csaknem költségmentes. ф Kanadai tudósok csaknem hihetetlen megállapításra jutot­tak. Papírkromatográfia, vala­mint szilikagél vékony rétegen történő analízis alapján a pa­radicsom-növényekből a követ­kező anyagokat sikerült kimu­­tatniok: salicil- és vanilinsavat, a kumarínok közül marmezint, herniarint, eskulentint és ber­­gaptent. Ultraibolya fényben speciális reagens segítségével a következő savakat sikerült kimutatni: parahidroxibenzoe-, siringa-,, ferula- és parahidroxí­­fahéjsavat. Ezek az anyagok igen sok gyógynövényben for­dulnak elő. # Az utolsó évtizedben sok kísérlet folyik a paradicsom termések érésének gyorsításá­ra, inhibíciős vagy pedig vegyi alapon. Az USA-ban levő Utah állam egyetemén erre a célra 2 klóretllalkilfosfonsavat, az űn. Ethrel-t használják. A teljesen zöld paradicsomot két percre (1000, 5000 vagy 10 ezer ppm) töménységű oldalba mártották. A paradicsom 21 C foknál és 95 % relatív nedvesség-tarta­lomnál teljesen beérett. A para­ßsMffiUDü ш твъо* dicsőm termések intenzívebb és egyenletesebb vörös színt kap­tak, ízük egyáltalán nem tért el az ellenőrzöttétöl. # Bajorországban mintegy 300 ha homokos talajon fekete színű fóliát használtak az ubor­katermelésnél. Az 1971-es rend­kívül szeszélyes időjárás elle­nére (nedves, hűvös és kimon­dottan száraz időszakok válta­kozása) igen jó eredményeket értek el. Az egyik előnye en­nek az eljárásnak a vízrezsim megóvása homokos talajon. A műtrágyázást a fólia lerakása előtt szükséges elvégezni. Mi­vel az uborkát május elején vetették a fóliát 4—5 héttel előbb lerakták. A fóliával ta­kart kultúránál a tápanyagok sokkal jobban ki voltak hasz­nálva, mint a nem takartaknáí. Az ellenőrzött területhez ké­pest hat napnál előbb szedték a salátának való uborkát. A még nagyobb jövedelmezőség érde­kében érdemes a fóliát géppel lerakni. # Kaliforniában sikerült a répa öntözésének megoldása sós tengervízzel. Ez a tény le­hetővé teszi az egyes sivatagi részek tengervízzel való öntö­zését. Ezáltal a sótkedvelő ré­pafajta a víz sótartalmát hasz­nosítja. # A Szovjetunióban a Cerato­­stigma plumbaginoides nevű dísznövényben egy fitoncidet fedeztek fel, mely Igen fontos szerepet tölt be a konzervipar­ban. Ez a növény, mely Kíná­ból származik, igen kedvelt dísznövény a Kaukázusban és a Krim-félszigeton. A növény többéves, színe vörös és a vi­rágai kobaltkék színűek. A szovjet biológusok legújabb megállapításai szerint a növény leveleiből készült kivonatok ki­válóan alkalmasak az ecet- és tejsavas erjedés megakadályo­zására, továbbá gátlólag hatnak néhány baktérium és penész­féleség ellen is. Ezért a Szov­jetunióban mint teljesen ártal­matlan, igen hatásos anyagot használják a konzerviparban. Bózner Miklós A MEZEI UTAK GYÓGYNÖVÉNYE C I C F A R К Az ember el sem hinné, hogy ott is gyógynövény mellett jár, ahol csak közönséges gyomot lát. Pedig ez így van, mert a cicfark minden mezei út men­tén terem. A kertészek feles­leges gyomnak tartják és úgy is bánnak vele, pedig nagyon sokszor fel lehetne használni különbözbő gyógyítási célokra, amiről most szó lesz. A cicfark (Acshillea -millefo­lium L, myší chvost obyčajný, cickoró, egérfarka, ezerlevelű­­fü, pulykáin I Ázsiában és Eu­­rójában így nálunk is nagyon elterjedt növény. Megtalálható a szárazabb füves helyeken. A cicfark 15—30 cm magas, hen­geres, egyszerű. Virágzata fel­felé állő, kicsiny fészekből állő, sátorozó buga, színe fehér, rit­kán pirosló. Gyűjtendő a virág­zata legfeljebb í cm szárrész­­szel egészen szeptember vé­géig. Ennek a drognak az ára 1 kg-ként öt korona, ha 25 cm hosszú szárrészekkel van szed­ve, akkor 1 kg három korona. Mind a két féle drogra szüksé­ge van a gyógyszeriparnak. A cicfark (Achillea millefn­­rű anyagot, csersavat, gyantát, valerián savat, virágjában kék­színű olajat, cineőlt, tujónt, pi­­nént és borneol aromatikus anyagokat tartalmaz. Továbbá cholint és organikus savakat. Azon felül tartalmaz floreszká­lő és fotodynamikus anyagokat gólták a népigyögyászatban va­­is. A cicfark is azon gyúgynö- 16 felhasználását követően, vények közé tartozik, amelyek- Lengyelországban a cicfark­­nok hatását a tudósok kivizs- virág főzetét menstruációs za­var esetén használták, ezért feltételezték, hogy hormón ha­tású anyagokat fog tartalmazni. Ennek érdekében Mrozikie­­wicz és Vrochninski tü­dősök vízi kivonatot készítet­tek a virágból és ezt állatok­nak injekciózták. A kísérlet eredménye nagyon meglepő volt. A cicfark virágnak estrő­­gén hormon (női hormon) ha­tása van. A mai modern idők­ben, amikor a szintetikus gyógy­szerek ezrei dominálnak a gyógyászatban, az ilyen hormo­nális gyógyszerekhez lehet most már sorolni a gyógynövényeket is. Ilyen hormonális hatása van például a komlónak, krum­plinak és a fehérmályva virág­jának is. A cicfark főzetét gyomor­görcs, máj- és epebántalmaknál használják. Továbbá tüdő-, méh- és hólyagbántalmaknál. A nyers cicfark levelét, megdörzsölve, fejfájás esetén szokták szagol­ni. Továbbá összehúzódó hatá­sa miatt aranyeres vérzésekre lehet alkalmazni. A friss nö­vény nedvét külsőleg rosszin­dulatú sebek borogatására is fel lehet használni, s végül száj- és torokgyulladásnál öblö­getőként is használják anti­­szeptikus hatása miatt. A drogot nagyon óvatosan kell használni, mert ha túlada­­goljuk, akkor kellemetlen mel­lékhatásokat okozhatnak, mint például szédülést és fejfájáso­kat, Dr. Nagy Géza „A bor technológiája és cím alatt jelent meg (szlo­vák nyelven) ján Farkas do­cens, a tudományok kandi­dátusa, kiváló borászati szak­ember legújabb szakkönyve, mely mind a nagyüzemi, mind a kistermelők borai­nak a gondozásánál segítsé­gül szolgálhat. A szerző ré­gebben megjelentetett egy szakkönyvet, melynek „Bo­rászat I. (Vinárstvo)“ a cí­me, s nagy visszhangra ta­lált nálunk és külföldön. A borászat már nagyon régi keletű, azonban annak ipa­rosított termelése hazánk­ban még egészen fiatal szak­ág, mely gyorsan fejlődik. Rendkívül jól felszerelt és megszervezett, a haladó technológia szintéjre emel­kedik. Ezt a fejlődést a szé­­banforgó könyv példásan illusztrálja. A korszerű borászati tech­nológiában felszínre kerül­nek a vegyi- és a biokémiai folyamatok, s a berendezé­sek problémái is. Az új tech­nológiának mindezen vonat­kozásai képezik a fejlődést célzó nézetet a borászatban a legközelebbi években. Kü­lön értékelni kell, hogy ez a könyv foglalkozik a mel­léktermékek takarmányozási célokra való felhasználásá­val és hangsúlyt helyez az új termékek előállítására. A technológia tehát nagy je­lentőséggel bír. A könyv a borászatban dolgozóknak, de a szakközépiskolák és a fő­iskolák hallgatóinak is jő segítőtárs lehet. A mű biokémiai fejezetek­kel való kibővítése érzékel­teti eme tudományágnak a fejlődését éš irányvonalát a következő években. A szer­ző könyvébe beépítette a mű­velt technológus és képzett élelmezési szakember élet­­tapasztalatait, hiszen ö maga is jelentős hatással volt en­nek a szakágnak a fejlődé­sére. Ugyancsak nevéhez fű­ződnek a korszerű analiti­kus módszerek, melyek a borászatban érvényesülnek, s az új technológiai eljárá­sok, melyek a bor minősé­gének a javítását szolgálják. Minden kipróbált eljárás je­lentős közgazdasági ered­ményt hozott a gyakorlat­ban. A szerzőnek egyetlen célja a lehető legjobb minő­ségű borok termelése. Mód­szereinek egész sora érvé­nyesült a szocialista és más fejlett, borászattal rendel­kező országokban. Nemec Iozaí

Next

/
Oldalképek
Tartalom