Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-05 / 1. szám
1974. jannár S. SZABAD FÖLDMŰVES, 4XXX\44\\V\\X\4\XX4\\V>XNX\NV4VV4V4VVV4X\4V ALAÍZÜNK A mezőgazdasági jövedelmi adóról Barusz Imre Nové Zámky-l (érsekújvéri) olvasónk arra vonatkozóan kér tájékoztatást, hogy a gyümölcs után fizetett adóból (adóalapból] le lehet-e vonni a permetanyag árát, továbbá a fák öntözéséhez szükséges villanyáram díját, valamint be lehet-e számítani a permetezéshez és öntözéshez szükséges munkaidőt, illetve valamilyen bérmegtérítést ezen idő után. Olvasónk továbbá kérdi — a négy és fél áron termelt szőlőjének egy része csemegeszőlő, amit a család sajátmaga mint gyümölcsöt fogyaszt el, hogy vajon ez a fogyasztás is olyan adó alá esik-e, mintha bort készített volna belőle. Mint már ezt több alkalommal közöltük belterjes gyümölcstermelés (és ilyennek számít a szőlőtermelés is) után mezőgazdasági jövedelem adót kell fizetni. Mivel a kistermelők csak ritkán vezetnek hitelt érdemlő könyvelést vagy elszámolást az adót kezelő helyi nemzeti bizottság a termelés eléréséhez szükséges kiadásokat és ráfordítást átalány (paušál) összeggel számítja be éspedig: a szőlőtermelés esetében a bruttóbevétel (beleszámítva a saját fogyasztást is) 40 %-a, más különleges kultúra (az ,\\VfÄ\W»««»XV\V\\^\\\\\WN\\\\W\\\\\\\\^ intenzív gyümölcstermelés esetében) 30%, az állattenyésztés esetében pedig 50 %. Ezek az átalányösszegek fedezik a permetanyagot és az említett villanyfogyasztást, valamint az adózó fizikai munkáját is. Az adóvallomás, amelyet az ilyen termelő minden naptári év után február végéig az elért eredmény alapján köteles beadni körülbelül így fest: 1. a megművelt terület jövedelmezőségi átlaga (ez területként adott összeg) pl. olvasónk esetében 1000 Kčs. 2. szőlő eladásból az Állami Borászatnak 400 kg á 7 Kčs 2800 Kčs saját szőlő fogyasztás 200 kg á Kčs 1200 Kčs saját bor fogyasztás 100 1 á 12 Kčs 1200 Kčs 100 1 eladás másoknak á 15 Kčs költség-átalány (paušál) 40% adóalap plusz 1500 Kčs 6700 Kčs 2680 Kčs 4020 Kčs 1000 Kčs 5020 Kčs . .150 Kčs 3000 Kčs-ig 5% . plusz 2020 Kčs-bôl 7 % 140 Kčs tehát az adó 390 Kčs Ehhez a hnb a piaci eladás esetében 50 %-os pótadót vethet kí. Ha a termelő 1000 négyzetméternél kisebb területen gazdálkodik, ha különleges speciális termelést 500 négyzetméternél kisebb területen gyakorol, a végrehajtási rendelet 46. bekezdése értelmében az a vélemény, hogy az ebből származó jövedelem, a tiszta adóalap nem haladja meg az évi 400 koronát és ezért adót az ilyen esetben nem vetnek ki. Dr. F. J. Í\\\\\\\\W\\\\\\\\\\\> .4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\4\\\\\\^VVNo\\\\>NCmWAXWMKW wwwwwwwwwwwwwvwwwwwi i\\W\\\\\\\\\\\V\\V\\\\\y Termésnövekedés - atommal Gjsághír: Az atomenergiát ma már hasznosítják a mezőgazdászok is. Svéd tudósok nemrég „atomárpáť' neveltek. E speciális gabonát a világ legnagyobb hozamú fajtájának ismerték el a szakemberek. A HOLNAP GABONÁI Tény: Sugárzás hatására a növények korábban virágzanak, gyorsabban nőnek, többet teremnek. A szovjet Mironovszkája 808 búzafajta gammasugárzással javított új változata — mutánsa — az eredeti termését 35 százalékkal múlta felül. Hasonlóképpen a kukorica termésnövekedése 15, a vörösheréé 70, az árpáé 40 százalékos volt. Bolgár tudósok a dinnye sugárkezelésével kísérleteztek. Eredményesen, a terméshozam 15, a cukortartalom pedig 8 százalékkal nőtt. A Szovjetunióban bebizonyosodott,; hogy az atomenergia hatására öt nappal gyorsul a burgonya érési ideje, s húsz százalékkal nagyobb a termés. BARIBINÖI SUGÄRKERT A világ minden részén találhatók úgynevezett sugárkertek. Itt gammaforrásokat használnak: a növényt a tenyészidő alatt besugárzással kezelik. Az egyik első sugárkertet Moszkva közelében Baribíno mellett rendezték be az ötvenes évek Idején. Európában napjainkban már több helyen — Magyarországon: Gödöllőn — van hasonló a hagyományostól eltérő módon művelt földterület. Híres az amerikai brookhaveni és a japán kiotói is. ik\\\\4\\\\\\\\4\V4\V\\\\VV\\V\\\\\\V.VWIňXVVVW4>4WWW\\44^V\\\\\\W.\\\\\SV\VV\\\\\\\4\\\vČ ül rendelkezések A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Törvénytára több jelentős rendelkezést közöl, emelyek közül felhívjuk a figyelmet a következőkre: TÖRVÉNYTÁR, 28. RÉSZ. 1. A Szövetségi Műszaki és Beruházásfejlesztési Minisztérium 101/1973 (VII. 20.) számú rendelete az építési tervpályázatokról. Erre a rendeletre felhívjuk elsősorban a kerületi nemzeti bizottságok és a Bratislava Fővárosi Nemzeti Bizottság illetékes tisztviselőinek és dolgozóinak a figyelmét. 2. A Szövetségi Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium 102/1973 (VIII. 15.) számú rendeleté a munkaidő szabályozásáról és munkaszüneti napoknak 1974-ban történő áthelyezéséről. Fontos rendelkezés ez, amelyre felhívjuk a nemzeti bizottsági tisztviselők és dolgozók, valamint a nemzeti bizottsági vállalatok gazdasági vezetőinek figyelmét. 3. A Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatásügyi Minisztériumának 1973. augusztus 22-én kelt 103. számú rendelete a szülők és iskolabarátok munkaközösségeiről. TÖRVÉNYTÁR, 29. RÉSZ. 1. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Állami Egyeztető Bizottságának 1973. augusztus 31-én kelt 104. számú rendelete az építőipari munkák kiadásának feltételeiről. Igen jelentős általános érvényű jogi rendelkezés ez, amely szabályozza az építőipari munkák kiadásával és ezek kivitelezésével kapcsolatos gazdasági kötelezettségeket. 2. A Szövetségi Belügyminisztériumnak az 5/1,958. Hiv. Közi. sz. rendelet kiegészítéseként 1973. október 10-én kiadott 105. számú rendelete a személyazonossági igazolványokra vonatkozó részletesebb rendelkezésekről. Ez a rendelet szabályozza a személyazonossági igazolványokba a tetanusz elleni védőoltásokról szóié bejegyzések kérdését. TÖRVÉNYTÁR, 30. RÉSZ. 1. A Szövetségi Gyűlés Elnökségének 1973. szeptember 25-én kelt 106. számú törvényerejű rendelete tudományos fokozatoknak Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága marxizmusleninizmus intézetei által való adományozásáról. 2. A Szövetségi Gyűlés Elnökaégének 1973. szeptember 25-én kelt 107. számé törvényerejű rendelete a Közbiztonsági Testület Főiskolájáról. ' 3. A Szlovák Szocialista Köztársaság Művelésügyi Minisztériumának 1973. augusztus 31-én keit 110. számú rendelete a Sziovák-karszt természetvédelmi területté nyilvánításáról. A rendelet mellékleteként megjelent „A Sziovák-karszt természetvédelmi tájegység és védelmi körzete körülhatárolása.“ f í A fiatalok számára biztosított előnyök a mezőgazdaságban A mezőgazdasági tanulókról társadalmunk a tanulóviszony befejezése után is gondoskodik. Ez a gondoskodás mindenekelőtt abban a pénzbeli segítségben jut kifejezésre, amelyet minden egyes szakintézetet végzett ifjú a mezőgazdasági vállalattal való munkaviszonyba lépése után kap. A munkaerőállandosítő alap ezt a feladatot a belépési hozzájárulás formájában teljesíti. Ilyenfajta pénzügyi segítséget kap minden olyan fiatal dolgozó, aki a mezőgazdasági tanulóviszony befejezése után valamelyik mezőgazdasági vállalattal munkaviszonyba lép és kötelezettséget vállal, hogy ebben a vállalatban legalább két éven át dolgozni fog. Ilyen belépési hozzájárulás fizethetnek az alapfokú kilencéves iskola végzett növendékeinek és minden fiatal dolgozónak, aki az állattenyésztés szakaszán, elsősorban a szarvasmarhatenyésztésben vállal munkát azzal a kikötéssel, hogy részt vesz z előírt kiképzésben, kötelezi magét arra, hogy munkája mellett kiegészíti szaktudását és leteszi az előírt képesítési vizsgát. A belépési hozzájárulás nagysága az illetékes mezőgazdasági szervezet körzeti kategóriába való sorolásától függ. Az első körzeti kategóriába, ahol a hozzájárulást a legnagyobb, azok a mezőgazdasági vállalatok tartoznak, amelyek a Szlovák Szocialista Köztársaság hegyvidéki és hegyaljai körzeteiben gazdálkodnak. A második és a harmadik kategóriába a Síkságokon található járások többi mezőgazdasági vállalatait soroljuk, A belépési hozzájárulás nagysága: az I. körzeti kategóriában 1200—2000 Kčs, а II. körzeti kategóriában 1200—1800 Kčs, а III. körzeti kategóriában 800—1200 Kčs. A belépési hozzájárulás azoknak a fiatal dolgozóknak az esetében, akik a tanulóviszony befejezése után az állattenyésztésben, a szarvasmarhatenyésztés szakaszán lépnek munkába, és ezen a munkaszakaszon kötelezik magukat két évi munkára, a következőképpen alakul: az I. körzeti kategóriában 1800—3000 Kčs, а II. körzeti kategóriában 1500—2500 Kčs, а III. körzeti kategóriában 1000—2000 Kčs. A belépési hozzájárulás nagyságát az említett kereteken belül a szervezet vezetősége határozza meg. Amennyiben az ifjú dolgozó kötelező katonai szolgálatra vonul be, és így nem képe* teljesíteni a szerződésben előírt két évi munkára vonatkozó kötelezettségét, akkor a belépést hozzájárulást nem köteles visszafizetni. A hiányzó munkaidőt a katonai szolgálat letelte után is ledolgozhatja. A belépési hozzájárulással kapcsolatos munkakötelezettség nem teljesítése nem jelent akadályt arra, hogy az ifjú dolgozónak egy további, ún. stabilizációs segélyt is adjanak. STABILIZÁCIÓS SEGÉLY lényegében az ifjú dolgozóknak a kötelező katonai szolgálat befejezése után nyújtott anyagi segítség. A stabilizációs segélyt azoknak az ifjú dolgozóknak, volt mezőgazdasági tanulóknak adják, akik a kötelező katonai szolgálat letöltése után ugyanabba a mezőgazdasági vállalatba térnek vissza, ahol a katonai szolgálat előtt dolgoztak, ott munkába lépnek és írásbellleg kötelezik magukat arra, hogy ebben a mezőgazdasági vállalatban legalább három évet ledolgoznak. Ezt a stabilizációs segélyt olyan ifjú dolgozóknak is jóváhagyhatják, akik komoly személyi, vagy munkaokok miatt más mezőgazdasági szervezettel léptek munkaviszonyba, és nem tértek vissza arra a munkahelyre, ahol a katonai szolgálatba lépésük előtt dolgoztak. A stabilizációs segélyt abban az esetben Is megadhatják, ha a tanulóviszony befejezése után első tartós munkaviszonyba lépő ifjú dolgozónak nyújtott belépési hozzájárulás kifizetésével kapcsolatban előírt kötelező időszak még nem telt le. A stabilizációs segély nagyságát a szervezet körzeti kategóriába velő sorolása alapján a következőképpen állapítják meg: azű I. körzeti kategóriában 2000—3000 Kčs, а II. körzeti kategóriában 1900—2500 Kčs, а III. körzeti kategóriában 1500—2000 Kčs.’ Azoknak az ifjú dolgozóknak, akik szerződésben kötelezik magukat arra, hogy legalább három éven át az állattenyésztésben, elsősorban a szarvasmarhatenyésztésben dolgoznak majd, a stabilizációs segélyt a következőképpen fokozhatják: az I. körzeti kategóriában 2500—4000 Kčs, а II. körzeti kategóriában 2000—3500 Kčs, а III. körzeti kategóriában 1500—2500 Kčs. A stabilizációs segély konkrét nagyságát az említett kereteken belül a mezőgazdasági vállalat vezetősiége határozza meg. A belépési hozzájárulás és a stabilizációs segély, valamint azok kifizetése a mezőgazdaságban dolgozni szándékozó fiataloknak a társadalom azon igyekezetét szolgálja, hogy a fiatal dolgozóknak már a tanulőviszony befejezésétől fogva tehát azokban az életszakaszokban, amikor erre a legnagyobb szükségük van, pénzbeli segítséget nyújtson. Abban az esetben, ha az ifjú dolgozó a szaktanintézet elvégzése után az I. körzeti kategóriába sorolt mezőgazdasági vállalatban vállal munkát, és a kötelező katonai szolgálat befejezése után ismét visszatér ebbe a vállalatba, összesen 5000—7000 Kčs olyan segélyt kaphat, amelyet nem kell visszafizetnie, amennyiben az Illetékes szervezetnek kötelezi magát legalább 5 év ledolgozására. AZ IFJO DOLGOZÓKNAK CSALÁDALAPÍTÁSRA NYÚJTOTT ANYAGI SEGÉLY Ezt a feladatot az ún. házassági segély teljesíti. Ezt a segélyt házasságkötés alkalmával az ifjú dolgozónak lehet kifizetni abból a célból, hogy javítsuk lakásviszonyait és berendezését. A házassági segély nagysága: az I. körzeti kategóriában 5000—10 000 Kčs, a II. körzeti kategóriában 4000— 8000 Kčs! a III. körzeti kategóriában 2000— 5000 Kčs. A Trnovec nad Váhom-i (Törnöd) Efsz helyi gazdálkodási üzeme préselt anyagokból könnyen mozgatható bódékat készít, amelyek egyaránt megfelelnek bizonyos magvak szárítására és munkásszállásokra is. Készítményeikkel országszerte mindenütt találkozhatunk. Balia felv.
