Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-02 / 9. szám
1974. március 2. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Csatát nyertek Kis falu Csallóköz szívében Túróvá (Dercsika). Állítólag Mátyás király sokat vadászott ezen a vidéken. Egy jól sikerült vadászat után ugyancsak megéhezett. így hát letáboroztak, s mielőtt nekiláttak volna az evésnek, a király odaszólította kedvenc lovászát, Györgyöt. — Hűséges szolgám vagy, ezért megjutalmazlak — szólt a király. — Annyi földet adok neked, amennyit körülnyargalsz, amíg az éhemet csillapítom. Nosza, lórakapott György. Kardjával felszabdalta köntösét, úgy jelölte meg a megtett utat. A király még javában falatozott, amikor György viszszatért. A király mosolyogva fogadta s kisvártatva lóra pattant és kíséretével elindult megszemlélni a benyargalt területet. Ahogy telt az idő, úgy fogyott a király kedve, s amikor végére értek a szemlének, Mátyás kifakadt: — György, sok a’l A krónika szerint így lett a György vitéz által alapított falu neve Dercsika, s még Rákóczi idejében is „Györgysoká“-nak nevezték. Azóta sok víz lefolyt a vén Dunán. Az ötvenes évek nagy változást hoztak a falu életébe — megalakult az efsz. A kezdet kezdetén itt is sok volt a nehézség, s így nem is csoda, hogy a szövetkezet vezetősége félévenként cserélődött. A termelés igen alacsony színvonalon mozgott. Elég annyit megemlíteni, hogy 1957-ben mindössze 1350 liter tejet termelt átlagosan egy tehén. A gabonafélék átlaghozama 13 mázsa volt. Tíz évvel ezelőtt a járási pártbizottság és az akkor megalakult mezőgazdasági igazgatóság úgy határozott — még egy próbát tesznek. Ďj vezetőséget állítottak a közös élére. Szakái Lajos és Stollár András mérnök munkához láttak. Mindent elölről kellett kezdeni. A tagok közül néhányan szívesen vették volna, ha az állami gazdasághoz rsatolják a szövetkezetét. Sokan féltek a holnaptól, s az előző évek tapasztalataiból arra következtettek, az év végén megint nem lesz miből osztani. Elburjánzott a gyanakvás, a bizalmatlanság, mindinkább erősödött az elégedetlenség. Megbolydult méhkashoz hasonlított a falu, amikor az emberek megtudták, hogy a sikeresebb termelés érdekében „földkóstolást“ kell végezni a határban. A minden új gondolatot eleve ellenzők azután nagyot néztek 1964 nyarán: egy hektáron 27,2 mázsa búza termett, kerek 13 mázsával több, mint egy évvel korábban. Ősszel már kevésbé kellett noszogatni az embereket a jó munkára, a határidők betartására. A szorgalmas munkának és a helyes agrotechnikának meg is lett az eredménye. A következő nyáron, 1965-ben, már 30,4 mázsa búzát takarítottak be átlagosan egy hektárról. Azután jöttek a nagyhozamú szovjet búzafajták. Először csak pár hektár Bezosztáját és Mironovszkáját vetettek, de 1968-ban már Jubilejnával kísérleteztek. Utána beszerezték a Kaukázt és a Száva fajtát is. Közben évente többszáz mázsa kiváló vetőmagot adtak a járás gabonatermesztőinek. A fejlődés szemléltetése céljából hadd említsek meg néhány adatot: 1963-ban 123 hektáron 13,6 q átlaghozamot értek el búzából, 1973- ban pedig ISO ha-on már 61,15 mázsa volt az átlaghozam. A szövetkezet szántóterülete 592 hektár, s ennek 64 %-án gabonát termel. A gabonaterület 32 százalékán búza terem. A múlt évben a Kaukáz fajtából volt a legtöbb. Ez 145 ha-on 60,87 mázsa átlagot adott. A 40 hektár Jubilejná 62,30 q, a Száva pedig 5 hektáron 60,80 mázsa átlaghozamot nyújtott. — Hogyan értük el mindezt? — kérdez vissza Stollár mérnök, majd így folytatja: — Elsősorban a nevelő, meggyőző munkát emelném ki. A falusi embert nem lehet puszta frázisokkal meggyőzni, ő az eredményeket is látni akarja. így hát már a kezdet-kezdetén bizonyítanunk kellett, hogy igenis lehet ebben a kis faluban is jó eredményeket elérni, csak tudni és akarni kell. A növénytermesztés mellett az állattenyésztést sem hanyagoltuk el. Szakszerű takarmánytermesztéssel és következetes, célszerű szelektálással egyre fokoztuk az állomány hasznosságát. Nagy gondot fordítottunk az istállótrágyázásra, mert a talajminták megmutatták, hogy a szántó nagy része még a minimális humusztartalommal sem rendelkezik. Emellett növeltük a műtrágyázást is. Tíz éve 127, a múlt évben pedig 630 ezer koronát fordítottunk műtrágya-vásárlásra. Tavaly 390 kg tiszta tápanyagot adtunk a búza alá, a kukorica alá pedig kereken 500-at. A kukorica 81 mázsával fizetett érte hektáronként. Árpából 44,10 mázsa termett egy hektáron. Azt hiszem a számok önmagukért beszélnek. Mindehhez még talán anynyit, hogy 1963-ban 132, a múlt évben pedig csak 69,25 korona ráfordítást igényelt egy mázsa búza kitermelése. — Hogyan tovább? — tettem fel a kérdést Szakái Lajos elnöknek. — Legfontosabb feladatunknak továbbra is a termelés eredményességének fokozását tartjfik — mondotta Szakái elvtárs. — Ezt elsősorban a korszerű technológia nyújtotta lehetőségek kihasználásával akarjuk biztosítani. A jövőben 2,5—3 hektárra bővítjük a fóliás zöldségtermesztést. Sokan szemünkre vetik, hogy sokat kísérletezünk, kockáztatunk. Az eredmények tudatában nyugodtan elmondhatom, hogy néha kockáztatni is kell, különben nincs tapasztalat, nincs sokatmondó fejlődés. A jövőben is ennek megfelelően fogunk cselekedni, mert az eredmények minket igazolnak. A dolgokhoz való helyes hozzáállás, a szakszerű irányítás és szervezés tehát meghozta gyümölcsét. A szövetkezet dolgozói és vezetői ma már közös erővel, egyetértésben szorgoskodnak a közös továbbfejlesztésén, akárcsak az elmúlt tíz év alatt. S ez így helyénvaló, hiszen a kölcsönös bizalom, megbecsülés és szorgalmas munka nélkül az utóbbi tíz év aligha jelenthetett volna ilyen sokat a szövetkezet fejlődése szempontbjáből, s aligha mondhatnánk el úgy mint most, hogy — a dercsikai szövetkezet szorgos népe csatát nyert! Molnár Ferenc Évzáró közgyűlésekről jelentik Ung-vidék egyik legnagyobb efsz-ében, a Veľké Kapušany-iban is megtartották a zárszámadó közgyűlést. Erről tudósít levelében Kaszonyi István levelezőnk. A múlt év gazdagon megfizette a dolgozók szorgalmas munkáját. A 630 hektár gabona várakozáson felüli hozamot adott. Búzából pl. 44 mázsa átlaghozamot értek el. A Kaukáz fizetett a legjobban — hektáronként átlagosan 55 mázsát termett —, s ezért a jövőben ez a fajta kerül előtérbe. A kertészeti munkaközösség is példásan teljesítette feladatát. Harminc hektáron jól kihasználták az öntözőberendezést is, ami nagyban elősegítette az eredmények kedvező alakulását. A szőlőtermesztésben dolgozóknak sem kell szégyenkezniük a 105 mázsa átlaghozamért. A gvümölcskertészet eredményei viszont jobbak is lehettek volna. Az állattenyésztésben sikerült biztosítani a kellő létszámot. Az egyedenkénti évi tejhasznosság 2931 liter volt. A hízómarháknál 70, a sertéseknél pedig 53 dkg volt a napi súlygyarapodás. Ennek ellenére némi lemaradás volt tapasztalható a piaci termelésben, illetve az értékesítésben. A körültekintő gazdálkodás több mint 2 millió korona tiszta nyereséget biztosított az efsz-nek. Amin javítani kellene, az a gépesítés színvonala. Tavaly ugyan 1,2 millió koronát fordítottak a géppark felújítására, de ez még kevésnek bizonyult. Az elkövetkezőkben tehát nagyobb gondot kell fordítani ezen probléma megoldására. ★ A zbrojnlkyi zárszámadó közgyűlésen elhangzottakról Veress Vilmos tudósítónk számolt be levelében. Mint hja, ebben az efsz-ben a búza 43,1 mázsát, az árpa pedig több mint 36-ot adott hektáronként. A tervezettnél jobban sikerült a cukorrépa és a kukorica is. Heremagból több mint kétszer annyi termett, mint amennyit terveztek. Szőlőtermelési tervüket 155,26 százalékra teljesítették. A kertészet ugyan nem teljesítette termelési tervét, de a pénzügyi tervet így is túlszárnyalták. Itt a korai fagyok lepték meg a kertészeti csoportot. Néhány szó az állattenyésztésről. A tehenenkénti évi tejhasznosság 3284 liter volt, a hízómarhák súlygyarapodása 86, a sertéseké pedig 55 dkg naponta. A tejeladás tervét 107,2 %-ra teljesítették. A tervezett össztermelést 1 millió 267 ezer, a pénzügyi tervet pedig közel 1 millió 750 ezer koronával szárnyalták túl. Ugyanakkor jelentősen túllépték a tervezett kiadások és a termelési költségek összegét is, ami nem minden esetben vonta maga után a termelés érdemleges növekedését, fejlődését. A jövőben tehát főleg a termelési költségeket kell szem előtt, tartaniuk, hogy gazdaságosabbá tehessék munkájukat. Sazdice (Százd) szövetkezeti dolgozói a napokban értékelték múlt évi munkájukat. Az évzáró közgyűlés résztvevői szomorúan állapították meg, hogy bizony jócskán elmaradtak a korábbi évek színvonalától. Vajon mi idézte elő a dolgok ilyettén történő alakulását? A kérdésre Bartal Lajos efsz-elnöktől kértünk választ. — A növénytermesztésben a kedvezőtlen időjárás okozta a legnagyobb problémát — mondotta a többi között Bartal elvtárs. — Elsősorban a csapadékszegény időjárásnak tudható be, hogy a növénytermesztés bruttó termelési tervét csak 85 %-ra sikerült teljesítenünk. A hiány pénzben kifejezve 599 ezer koronát képviselt. Igaz, a gabonákat a szakszerű talajekikészítés és növényápolás következtében nem sújtotta különösebben a rossz időjárás és így búzából sikerült elérnünk a 43,1 mázsás átlaghozamot. Ugyanakkor a kukorica mindössze 18,6 mázsát adott átlagosan egy hektárról. így a tervezett 2,5 ezer mázsa helyett csupán 932 mázsa szemeskukoricánk termett. A kedvezőtlen helyzet ellenére mindent megtettünk azért, hogy az állammal szembeni eladási kötelezettségünknek eleget tegyünk, s ez sikerült is. — Az állattenyésztés sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Miért? — Az állatsűrűség biztosításával nincs baj, de a hasznosság fokozása már sántikál. A legnagyobb hiányosságok a tejtermelésben mutatkoztak. Az egyedenkénti tejhasznosságot tekintve visszaestünk az 197'1-es év Lesz mit behozniuk színvonalára. Naponta átlagosan 7,2 liter tejet fejtek állattenyésztőink egy tehéntől, ami közel négy százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábban kimutatott eredmény, itt kell megemlíteni, hogy a tehenészetben állandó munkaerő-gondokkal küszködünk, ami szintén nagy mértékben hozzájárult az eredmények romlásához. Hústermelés! tervét 107,1 százalékra teljesítette a szövetkezet. Marhahúsból 804, sertéshúsból pedig 988 mázsát termeltek 1973-ban. A hízómarháknál 0,90 kg volt az egyedenkénti átlagos napi súlygyarapodás. A múlt évben igen magas volt az elhullási százalék, s így érthető, hogy a szövetkezetben egyre inkább kicsúcsosodtak az utódnevelési problémák. A különböző okoknál fogva elhullott állatok értéke a múlt évben meghaladta a százezer koronát. A szövetkezet múlt évi tevékenységének pénzügyi oldaláról talán elég annyit elmondani, hogy több mint háromnegyed millió korona mínusszal zárták az évet. Ehhez a növénytermesztés és az állattenyésztés sikertelenségén kívül az is nagyban hozzájárult, hogy jelentős mértékben túllépték a termelési és egyéb költségek tervezett összegét. Végezetül csak annyit: egy szó mint száz, igen rosszul sikerült a múlt év a sazdicei szövetkezet dolgozói számára. S ha figyelembe vesszük, hogy az ötéves tervidőszak harmadik évében egyes mutatók tekintetében nemhogy fejlődtek volna, hanem jelentősen visszaestek, akkor nyugodtan megállapíthatjuk, lesz mit csinálniuk a jövőben, hogy behozzák a lemaradást és megteremtsék a feltételeket a távlati fejlesztési tervben kitűzött feladatok teljesítéséhez. A sazdicei szövetkezet az idén már közösen gazdálkodik a szomszédos község, Demandice efsz-ével. Remélhető, hogy az összefogás, az erők egyesítése meghozza a várt eredményt.-ág-Szereti munkáját Vass Margit a Streda nad Bodrogom-i Állami Gazdaság ladmovcei részlegén dolgozik. Immár tíz éve tevékenykedik a sertéstenyésztésben, összesen negyvenhat anyasertést és azok malacait gondozza. Szereti az állatokat, ezért olykor több időt tölt a jószág között, mint odahaza. A koránkelést, a malacozáskori éjszakai ügyeletet, az állandó hangzavart az istállóban már rég megszokta. A példás rend és tisztaság, amely az istállóban és a kutricákban uralkodik, az állatgondozó munkához való jó viszonyát, odaadó, szorgalmas munkáját fürdeti. A gazdaság vezetői elégedettek Vass elvtársnő munkájával és az általa elért eredményekkel. Nem is csoda, hisz Margit nénit a trebišovl járás legjobb sertésgondozői között emlegetik. A múlt évben például 22 malacot választott el átlagosan egy kocától. Volt rá példa, hogy egy-egy anyától esetenként tizenöt-tizenhat malacot is felnevelt egyszeri malacozás után. Hogy Vass elvtársnő valóban érti a dolgát, azt az is bizonyítja, hogy kevés dolga van ebben az istállóban az állatorvosnak. Az állatok egészségesek, jól, szépen fejlődnek. A gondjaira bízott kocák kétévenként ötször fiaddzanak. Margit néni elmondta, hogy a jövőben is azon lesz, hogy hasonló jő eredméenyeket érjen el a gondjaira bízott sertéseknél. Reméljük sikerülni fog.-ib-A Turnianské Podhradie-i (tornaváraljai] székhellyel működő egyesített szövetkezet egy évvel ezelőtt jött létre. Az efsz több mint négyezer hektár mezőgazdasági, illetve közel 2700 hektár szántóföldön gazdálkodik. A közelmúltban megtartott nyilvános pártgyűlésen Köteles János mérnök, az egyesült szövetkezet elnöke, számolt be az elért eredményekről, a múlt évben tapasztalt hiányosságokról és a további feladatokról. A közösnek 665 tagja van. Igaz, egy évvel ezelőtt többen ellenezték az egyesülést, de azóta megváltoztak a vélemények. Az emberek többsége becsületesen, szorgalmasan végzi munkáját. Ennek köszönhető, hogy az eredmények és a termelés színvonala egyre javuló tendenciát mutat. A szántó hatvan százalékán gabonát, 38,4 %-án pedig takarmányt termelnek. Az elmúlt évben búzából 7,5 mázsával, árpából pedig 6,2 mázsával termeltek többet egy hektáron, mint az egyesülés előtti évben. Összesen 52 vagonnal több gabonájuk termett, mint 1972-ben, s ez igen örvendetes tény a takarmányalap biztosítása szempontjából. Nagy gondot fordítottak a talaj termőképességének fokozására, a korszerű agrotechnika pontos betartására is. A legjobban jövedelmező növények közé a szőlő és a zöldségfélék tartoznak. A szőlő területét 88 hektárra növelték, zöldséget pedig 35 hektáron termelnek. Szép eredményt értek el a kukoricatermesztésben és a takarmánytermesztésben is. A sok kézi munkát igénylő munkálatok javát már gépesítették. Az állattenyésztés csaknem 60 százalékát adja a szövetkezet össztermelési értékének. Egy év alatt 300 darabbal növelték a szarvasmarhák létszámát, jelenleg 1932 darab szarvasmarhájuk van, ebből 852 tehén. A fejősönkénti tejhasznosságot 250 literrel, vagyis háromezer literre javították. Ha figyelembe vesszük, hogy az állattenyésztést illetőleg a tehenészetben vannak a legnagyobb problémáik — munkaerő hiány, elavult, régi istállók —, akkor elismeréssel kell nyugtáznunk ezeket az eredményeket. Persze vannak még lehetőségek a hasznosság fokozására, hiszen olyan állományuk is van, ahol 4400 literes évi tejhasznosságot érnek el a tehenek. Úgyszintén javítani kell a 100 tehénre számított borjúnevelést is, mert a múlt évben csak 83,2-es átlagot mutattak fel. A hizlalást eredménnyel elégedettek lehetnek, hisz darabonként átlagosan 97 dekával gyarapodott a hízók súlya naponta. A szövetkezetben 150 ezer baromfit tartanak. Évente 700— 800 ezer csirkét hizlalnak; a múlt évben a tervezett 91 vagon helyett csaknem száz vagon baromfihúst adtak a közellátásnak. Egy kilogramm súlygyarapodáshoz 2,61 kg takarmányt használtak fel. Az elhullás 3,6 % volt. Az állatok hét-nyoic hetes korban érték el az 1,29 kg-os átlagsúlyt. Az állattenyésztésben és növénytermesztésben elért jó eredményeknek köszönhető, hogy a szövetkezet egy millió koronával túlléphette az 5,5 millió korona tiszta jövedelmet előirányzó múlt évi pénzügyi tervét. Nagy sikernek számít, hogy már az egyesülés első évében sikerült jó útra terelni a tornaváraljai részleg gazdálkodásának menetét. Ez a részleg az egyesülés előtt 2,2 millió korona veszteséggel zárta az évet, most viszont ugyanilyen jövedelmet ért el. A jövővel kapcsolatos elképzelések közül elsősorban a gabona és kukorica átlaghozamainak növelésére való törekvést kell megemlíteni. A takarmánytermesztésben főleg a minőség javítását szorgalmazzák. A rendelkezésre álló szárítók tökéletesebb kihasználását tervezik, nagyobb mértékben kívánnak zöldségtermesztéssel foglalkozni — elsősorban a káposzta területét növelik —, a kevésbé termékeny területeken folytatják a szőlőtelepítést. Az állattenyésztést továbbra is a szarvasmarha- és baromfitenyésztésre alapozzák. A gazdasági épületek korszerűsítésével, az új technológia bevezetésével lehetővé válik a munkatermelékenység növelése. A közeljövőben veszi kezdetét a 40 millió korona ráfordítást igénylő korszerű szarvasmarha-telep építése. Ez tehát egy év közös gazdálkodásának mérlege, ilyenek az eredmények, a problémák és a további fejlődést körvonalazó elképzelések. Hogy mennyit és mikor sikerül belőle megvalósítani, s milyen lesz az elkövetkező és a további évek mérlege, a dolgozók helyzete, az elsősorban az emberek munkájától függ. Az emberek pedig bizonyosan megtesznek mindent a további fejlődés érdekében. Iván Sándor
