Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-02 / 9. szám

KERTÉSZET Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1974. március 2. Ara 1.— Kčs XXV. évfolyam, 9. szám. A kertészkedők, a gyümölcs- és szőlőtermesztők tanácsadója. Február végéig földbe került a map Tavasz a télben Alaposan megtréfált bennünket az őszutó. November végén ritkán ész­lelt hideg napokat éltünk át és na­gyon sokan kemény telet jósoltak. Nos, a találgatások nem igazolódtak, és nagyon is enyhe volt a telünk. Az aránylag kevés hó és csapadék után hamarosan kiszikkadt a föld s a mezőgazdasági üzemekben hozzálát­tak a talaj előkészítéséhez. Igaz, van­nak járások, mint például a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi), ahol je­lentős hektár földterületet már ősszel előkészítettek az árpa és a cukorrépa vetése alá. A Dunajská Streda-i Járási Mező­­gazdasági Igazgatóságon senkit nem leltünk a szakemberek közül az el­múlt hét végén. Ez érthető, hiszen ezekben a napokban tartották a zár­számadó közgyűlések zömét és a me­zőgazdaság járási Irányítói többség­ben azokon vettek részt avagy más értekezleteken, és többen a tavaszi munkák menetét ellenőrizték. Az igaz­gatóság főagronómusát például a me­zőgazdasági üzemek kertészeinek há­romnapos tanácskozásán találtuk meg és tőle érdeklődtünk a tavaszi mun­kák menetéről. A kiváló gazdasági eredményeiről jól ismert járásban az idén 6500 hek­tárnyi területen vetnek árpát, vagyis mintegy 15 százalékkal többön, mint az elmúlt esztendőben. Mint már emlí­tettem, az ősszel jelentős mennyiségű földterületet készítettek elő, ahová a foszfor- és a káli műtrágyát teljes egészében bedolgozták. A vetőmag szakszerű ellenőrzését időben elvégezték. A termelési tapasz­talatok alapján a legjobban bevált Ametyst fajtából a vetésterület több mint a felébe került. Emellett főleg Dvorant és Diamantot vetnek. De kí­sérletképpen még más négy új hazai kinemesített fajtával is próbálkoznak. Az árpa vetésével egyidőben szor­gosan készítik elő a talajt a cukor­répa és a kukorica alá. A tavalyi év­hez viszonyítva mindkét kultúra ve­tésterületét jelentősen bővítik. Cukor­répából több mint 700 hektárral, ku­koricából pedig közel 2000-rel vetnek többet. Cukorrépa magágyát szintén jelentős nagyságú területen már ősz­szel elkészítették. Ez a fontos ipari növény még mindig sok gondot okoz a mezőgazdasági üzemeknek, mert a komplex gépi művelést nem lehet megoldani; még mindig jelentős terü­leten kell egyelni. A kukorica termesztésénél már nin­csenek ilyen gondok. A 12 ezer hek­tárnyi területből mintegy 7000 hektá­ron már monokultúrás módon végzik a fontos szemes termesztését. A mono­kultúrás termesztésre kiielölt táblá­kon hektáronként ősszel 8—10 kg Zeazin gyomirtószert iuttattak a föld­be. Amennviben még így is lenne gvo­­mos terület, a kukorica betakarítása után kisebb mennyiségben újból ada­golnak maid Három mezőgazdasági üzemben a kukorica öntözését újfajta módszerrel végzik. Ötven-ötven méter távolságra kihagynak három üres sort, hogy a csövek elhelyezésével könnyebben boldoguljanak. Bár eddig nem nagyon vált be, de mégis jelentősen bővítik a szója vetés­­területét és a fontos fehérjedús hü­velyesből több mint félezer hektárt vetnek. A csallóközi járásban nem félnek a korai vetés következményeitől. Ez­előtt három esztendővel szintén feb­ruár közepén került a földbe a mag, és kiváló termést takarítottak be. Az esetleges mostoha tavaszi időjárás in­kább a kertészetben okozhat károkat. Az idén ugyanis 23 hektárnyi terület­re bővítik a fólia alatti zöldségter­mesztést és már fele részben fel van állítva a sátor, mivel szeretnék, ha belőlük minél előbb primőr árut szál­líthatnának a piacra. Ennek az elő­feltétele, hogy ne jöjjön hideg hullám, amely fagykárokat idézhet elő. Az elmúlt hét végén és a napokban gépek zajától volt hangos a csallóközi róna. A Blatnái Állami Gazdaságban a gépek már napok óta szórják az árpát a fölbe. Ebben a gazdaságban a legtöbbet a Dvoran fajtából vetnek, mert az nem annyira vízigényes. Arra a kérdésemre, hogy esetleg nem fél­nek-e a mostoha időjárástól, Érsek András ezt felelte: — Ezerkilencszázhetvenegyben már február 17-én elvetettünk és rekord­­termést takarítottunk be. A Kráľovičove Kračany (királyfia­­karcsai) szövetkezetben a vetésterület jelentős részét szintén ősszel készítet­ték elő. Ottjártamkor már lucerna alávetésével foglalatoskodtak. A nem­régiben hat faluból egyesült „Csiliz­­köz“ szövetkezetben 545 hektáron vet­nek árpát. Ennek a fontos munkának az elvégzését hat napra tervezték a kollektív szerződés alapján. Vrakub­­ban (Várkonyon) a zárszámadó köz­gyűlést tartották, mégis gépek zajától volt hangos a határ. — Ki kell használnunk a kedvező időjárást. Majd este ünnepelnek a traktorosok — mondta az elnök. — A jó termés érdekében mindennél fon­tosabb, hogy földbe kerüljön az árpa. A Dunajská Streda-i járásban arány­lag kevés az évi csapadék mennyisé­ge, s különösen a tavaszi hónapok aszályosak. Ezért igyekeznek a vetés­sel, hogy aztán minél előbb kikeljen a mag és kora tavasszal, amíg a talaj nedvessége tart, megerősödjön az árpa. A SIKER ZÄL0GA - A JŐ FELKÉSZÜLÉS A komárnoi járás mezőgazdasági dolgozói sem ültek ölbe tett kézzel a téli hónapokban. Szorgalmasan ké­A Krátovičové Kračany-i (királyfiakarcsai) szövetkezetben a lucerna alávetését végzik A Blatnái Állami Gazdaság kvetoslavovi részlegén az egyik dolgozó az aranytiszta árpát önti a vetőgép tartályába szültek a tavaszi munkákra. Szorgal­muk eredménye, hogy jól és idejében kijavították, üzemképessé tették a szükséges erő- és munkagépeket. Az­után, amint beköszöntött a jó idő — s ez a sokéves átlaghoz viszonyítva bizony aránylag korán bekövetkezett az idén — egy percig sem késleked­tek. Mihelyt kivonulhattak a gépek, azonnal benépesült a határ. Ennek köszönhető, hogy a járás mezőgazda­sági üzemeiben lassan végéhez köze­ledik a tavaszi árpa vetése és kedvező ütemben haladnak az egyéb tavaszi munkálatok is. Az ižai szövetkezetben Masár Dušan mérnökkel beszélgettem a tavaszi munkákról. A Béke nevet viselő egye­sült szövetkezet fiatal elnöke a többi között elmondta, hogy pár napon be­lül befejezik az árpa vetését. Az idén 175 hektáron terem majd tavaszi árpa ebben a gazdaságban. A termelést két új, jól bevált fajtára, az Ametystre és ez Elginára alapozzák. Ametystből vetnek legtöbbet, mert ez a fajta a múlt évben kiváló átlaghozammal ho­norálta a termelők szorgalmát — át­lagosan 51 mázsát termett hektáron­ként. Az izsaiak remélik, az idén sem csalódnak benne, s hogy; az első ízben vetett Elgina is beváltja a hozzá fű­zött reményeket. MINDEN PERCET KIHASZNÁLTAK A járás legnagyobb szövetkezetei­nek egyikébe, a közel négyezernyolc­száz hektár mezőgazdasági földön te­vékenykedő kolárovoi (gútai) efsz-be is ellátogattunk. Megtudtuk, hogy az idén kétszáz hektárral kisebb terüle­ten vetnek tavaszi árpát. Miért? Mert a búza és a kukorica sokkal jobban meghálálja az anyag- és munkaráfor­dítást. Tavaly például a búzánál 1760 hektáron 51,2 mázsás átlagot értek el, a kukorica több mint másfélezer hektáron 59,3 mázsa átlagot adott, az árpa viszont csak 45 mázsát termett hektáronként. Egy ekkora gazdaság­ban pedig nem mindegy, mit és meny­nyi szemest termelnek. Ebben a nagygazdaságban 200 hek­táron Ametyst, 100-on Elgina, huszon­hat hektáron pedig megszaporítási cé­lokra Diamant fajtát vetettek. Igen, vetettek, mert a kedvező időjárást ki­használva, már a múlt hét végén föld­be került az utolsó kilogramm vető­mag is. Korábban a Diamantot ked­velték jobban, de az említett új fajták még jobbnak bizonyulnak: nem dől­nek meg s jól is teremnek. — Idestova egy évtizede dolgozom ebben a szövetkezetben, de ilyen ko­rán még sgjjflpem sikerült földbe tenni a magot — mondta Iványi Sándor mérnök, a közös főagronómusa. — A korai jó idő azonban nem ért felké­születlenül bennünket. A műtrágyát még ősszel kiszórtuk, a talaj jó érett volt, s nem kellett több ízben gépek­kel gyúratni a földet — egyszóval jó magágyba került a szem. Most már 150 hektáron csak az alávetést kell elvégeznünk. A kolárovoi szövetkezetben néhány éve nagyobb területen termesztenek hagymát. A legintenzívebb növényeik közé tartozik. Tavaly 94 hektáron a tervezett 3 millió korona helyett hat millió korona bevételt biztosított a közösnek ez a növény. Az idén 105 hektáron termesztenek majd vörös­hagymát. Ahogy a talaj állapota meg­engedi, azonnal hozzálátnak a vetés­hez. A felsőbb szervek határozataival összhangban az idén jelentősen növe­lik a hüvelyesek termőterületét, ösz­­szesen száztíz hektáron terem majd étkezési borsó ebben a gazdaságban. Tavaly negyven hektáron 16 mázsa átlageredményt értek él a borsónál hektáronként, amivel a gazdaság ve­zetői elégedetlenek. Pár évvel ezelőtt 300—400 hektáron termeltek borsót. Akkor igen szép eredményeket értek el. Nem volt ritkaság a 23—25 mázsás átlagos hektárhozam sem. Tavaly elég rossz minőségű volt a vetőmag, hiá­nyosan kelt ki a növényzet. Később az esők is nagy kárt tettek a borsóban, nagyrészt elverték a növényzetet. A megdőlt borsó nehezítette a gépek munkáját, az átlagosnál nagyobb volt a betakarítási veszteség. Az idén a szövetkezetesek mindént megtesznek annak érdekében, hogy* a tervezett huszonöt mázsa átlaghozamot elérjék borsóból. — Ha az időjárás engedi, március derekán hozzálátunk a cukorrépa ve­téséhez is, — mondotta beszélgeté­sünkkor Iványi elvtárs. — A tervezett 220 hektárból százon Slovmona fajtát vetünk. A ve'téskor 12 cm egvedtávol­­ságot alkalmazunk, hogy ne kelljen egyelni a növényzetet. A gyomok irtá­sát vegyszerekkel biztosítjuk. A többi 120 hektáron csak az egyelést kell maid kézzel végezni, mert a gyom­irtást itt is vegyi készítmények segít­ségével akarjuk megoldani. A kukorica 1500 hektáron díszük majd ebben a szövetkezetben, ebből ezer hektáron monokultúrás termesz­tést végeznek. A Zeazin helyett Oleo­­gesaprin készítményt használnak maid gyomirtásra, mert a zeazinos kezelés ellenére minden évben igen elszapo­rodtak a fűfélék közé tartozó gyomok. Tavaly ezek ellen Gramoxonet alkal­maztak, de ennek használata megkö­veteli az egyenletesen fejlett növény­zetet, s hogy a gyomok ne legyenek magasabbak, mint a kukorica magas­ságának egyharmada. Ebben az idő­pontban pedig nem mindig lehet per­metezni. Viszont az Oleogesaprimet repülőgéppel is ki lehet juttatni. így talán sikerül még eredményesebbé tenniük a kukoricatermesztést s meg­könnyíteni a betakarító gépek munká­ját. Tóth Dezső — Kádek Gábor Példás kezdeményezés Hazánk dolgozói nagyon értékes vállalásokkal készülnek a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának a tiszteletére. Mint ismeretes, a nyitrai Bioveta is azok közé az üzemek közé tartozik, melyek szoros kapcsolatot tartanak a mezőgazdasággal. A Bioveta olyan termékeket juttat az állattenyésztés­nek, amelyek a nagyüzemi állattartás­ra berendezkedett specializált gazda­ságokban nagymértékben hozzájárul­nak a termelés hatékonyságának emel­kedéséhez. Ennek az üzemnek a dol­gozói a Szlovák Nemzeti Felkelés 30., valamint az üzem fennállásának 20. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy 1974. június 30-ig, tehát egy és fél évvel korábban teljesítik az ötödik ötéves tervidőszak célkitűzéseiből rá­juk háruló igényes feladatokat! Vál­lalták továbbá, hogy az ötéves terv­időszak végére terven felül legalább 150 millió korona értékű terméket gyártanak, s ezzel jó alapot teremte­nek a hatodik ötéves tervfeladatok teljesítésének a megkezdéséhez. Tény, hogy a Bioveta ezzel jó pél­dát mutatott mások számára is. Fel­tételezhető, hogy az ipari üzemeken kívül lelkes követőkre talál a mező­­gazdasági termelésben, valamint a mezőgazdasági szolgáltató szférában dolgozók körében is. (hoksza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom