Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-05 / 1. szám
Szabad földművé Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1974. január 5. Ara 1.— Kčs XXV. évfolyam, 1. szám. Újult erővel a célkitűzések valóra váltásáért Ismét elmúlt egy év. Egyesek ilyenkor csak azt tudatosítják, megint idősebbek lettünk egy esztendővel. Az emberek többsége azonban — gondos gazda módjára — aprólékosan meghányja-veti az elmúlt év eseményeit, mérlegre teszi terveit, elképzeléseit és az elért valóságot, végül levonja a maga kis tanulságát és a nyert tapasztalatok tudatában újult erővel lát hozzá a friss, minden bizonnyal az eddigieknél sokkal igényesebb célkitűzések megvalósításához. Így van ez rendjén, hiszen az évek múlásában nem szabad csupán a múló Időt látni. Szocialista mezőgazdaságunk dolgozóinak életében is fontos szerepet játszott az 1973-as esztendő. Annak ellenére, hogy az időjárás nem volt a legkegyesebb hozzájuk, a termelési eredmények túlnyomórészt a tervezettnél és a vártnál jobban alakultak. Mindez arról tanúskodik, dolgozóink nemcsak megértették, hanem magukévá is tették a központi szerveknek a mezőgazdaság tervszerű továbbfejlesztésével kapcsolatos célkitűzéseit és minden erejükkel és tudásukkal azon fáradoztak, hogy minél hathatósabban hozzájáruljanak a kitűzött feladatok mielőbbi teljesítéséhez, sót túlszárnyalásához. Lényegében ennek a munkához való pozitív hozzáállásnak, a körültekintő, szorgalmas tenniakarásnak és a szakszerű irányításnak köszönhető, hogy pl. a gabonatermesztésben olyan eredményt értünk el a múlt évben, amilyet szocialista mezőgazdaságunk negyedszázados történetében még egyetlen egyszer sem sikerült kimutatni. Gondolom, nem feltétlenül szükséges adathalmazokkal bizonygatni mezőgazdasági termelésünk sikerességét, mert aki nyitott szemmel jár-kel az országban, a világban, az maga is meggyőződhet a való tényekről. Ennek ellenére nem árt néhány szóval megemlíteni néhány fontos adatot. Például ezt, hogy az 1972-es színvonalhoz viszonyítva a múlt évben 6,1 százalékkal növekedett a mezőgazdasági nyerstermelés értéke. A mezőgazdasági piaci termelésben ugyanakkor 5,5 százalékos javulás következett be. Jelentős fejlődésen ment keresztül az élelmiszertermelés is. A bruttó élelmiszertermelésben 6,2 százalékos javulást eszközöltünk, az élelmiszeripar piaci termelése viszont 6,7 százalékkal növekedett egy év alatt. A mezőgazdasági termelés legfontosabb ágazatainak egyike a növénytermesztés. Vizsgáljuk meg, mi is volt jellemző növénytermesztésünkre 1973- ban. Kezdjük talán a legjelentősebb növényünkkel — a gabonával., Már említettem, hogy e tekintetben különösen gazdag esztendőt tudhatunk magunk mögött. Szlovákiában a szemesek átlaghozama — a magra termesztett kukoricát is beleértve — 36,2 mázsa volt. Ez már kimagasló eredménynek számít. Hasonló jó eredményt könyvelhettünk el a burgonyatermesztés és a szőlőtermesztés területén, és jól sikerült a repce is. Az érem másik oldala A minap Németh Jenő mérnökkel, a Szlovák Szocialista Köztársaság mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettesével beszélgettem a növénytermesztés sikereiről, jelenéről és jövőjéről. A már említett eredményeken és sikereken kívül természetesen a sikertelenségek és a problémák is terítékre kerültek. Beszélgetőtársam elsősorban azt nehezményezte, hogy bizonyos intézkedések ellenére is jelentős hiányosságok mutatkoztak a takarmánytermesztésben és a takarmányokkal való gazdálkodásban. Igaz, szemesek tekintetében jobban állunk, mint egy évvel korábban, hiszen még bizonyos tartalék kialakítását is megvalósítottuk; ugyanakkor a tömegtakarmánvokból 7 százalékos hiány mutatkozott, s ezt kénytelenek leszünk szemesekkel pótolni. Azt is meg kell említeni, hogy ahol nem fordítottak kellő gondot a tömegtakarmányokra, vagy ahol a múlt évben gyengébb hozamok voltak a szokásosnál, ott üzemközi, járások, sőt kerületek közötti kölcsönös együttműködéssel kell megoldani a felmerülő problémákat. Olykor a takarmányok igen költséges szállítása Is gazdaságosabb, mint az állomány létszámának csökkentése, vagy a termelési eredmények takarmányhiány következtében beálló romlása. Ezen probléma megoldása igen fontos feladat, hiszen országszerte a szarvasmarhaállomány növelésére és a hasznosság fokozására törekszenek állattenyésztőink. Immár három éve szorgalmazzuk — alsó és felső fórumon egyaránt — a hüvelyesek termőterületének kiszélesítését, a termelés eredményességének fokozását. Amit elértünk igen kevés. A fehérjetartalmú takarmányok jelentős részét még mindig külföldről kell beszereznünk, s ez aránylag sokba kerül, mert a szóban forgó takarmányok ára rohamosan növekszik a világpiacon. A termelők sajnos nem értették meg, miért törekszünk a hüvelyesek, főleg a szója termelésének fokozására, az össz- szükséglet nagyobb hányadának saját termelésből való fedezésére. Ez a kedvezőtlen tényező sajnos rossz hatással volt a mezőgazdasági termelés eredményességének alakulására. A cukorrépatermesztésben is problémákkal küszködtünk. A vártnál gyengébb volt a termés, s ezt nem lehet csak és csupán a kedvezőtlen időjárás rovására írni. Sajnos, de való, hogy a gépesítés fokozott üteme veszteségekkel Is jár. Sok új gép került a termelésbe, az emberek viszont, akik most először dolgoztak ilyen gépekkel, csak elvétve voltak szakmailag felkészítve a munkám. Egyszóval — kevesen értettek a gépekhez. S aki a saját kárán tanul, at: nagy tandíjat fizet a tudásért. A legtöbb esetben a megengedettnél jóval nagyobb volt a begyűjtési veszteség. Néhol — erről magam is meggyőződtem — a 25—30 százalékot is elérte. Az ilyen eseteknek a jövőben feltétlenül elejét kell venni. Nem engedhetünk meg magunknak olyan fényűzést, hogy az új gépet azonnal tönk retegyiik, vagy több kárt okozzunk vele, mint hasznot, — s mindezt csak azért, mert elmulasztottuk a dolgozók oktatását. Ami a zöldségtermesztést illetti, itt is akadt probléma bőven. Mint tudjuk, ez egy igen munkaigényes ágazat, viszont a gépesítésre vajmi kevés lehetőség kínálkozott ezidáig, mert a kis területeken korántsem lehet biztosítani a korszerű gépek gazdaságos kihasználását. A múlt évben a szükségesnél kevesebb zöldség termett, s ez bizonyos nehézségeket okozott, főleg a konzerviparban. A jövőben itt is hathatós intézkedésekre lesz szükség. Hogyan tovább? Amint az a fentiekből is kitűnik, az 1973-as év nemcsak eredményekben és sikerekben, hanem problémákban is bővelkedett. A távlati fejlesztési tervekben meghatározott feladatok mielőbbi sikeres teljesítése megköveteli, hogy az említett és az ezekhez hasonló problémákat: minél előbb megoldjuk. Ezt a célt szolgálja a központi szervek nemrég hozott döntése is, amely kimondja — az elkövetkező időszakban a mezőgazdasági termelés tartalmi továbbfejlesztésére kell összpontosítani a figyelmet és a törekvést. Hogy mit kell érteni a tartalmi továbbfejlesztés alatt? Németh Jenő miniszterhelyettes ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy egy olyan kis országnak, mint a mienk, elsősorban a földalap és az összes termelésfejlesztési lehetőségek legtökéletesebb kihasználására kell törekednie. A termőterület növelése korlátozott; azon kell gazdálkodnunk, sőt egyre jobban gazdálkodnunk, ami már megvan. Vannak még kihasználatlan lehetőségeink, melyek elősegíthetik a termelés intenzívebbé tételét. Elsősorban minden téren arra kell törekedni, hogy mihamarább eltávolítsuk az azonos feltételek közepette gazdálkodó üzemek termelési eredményei között mutatkozó lényeges, sokszor szinte hihetetlennek tűnő különbségeket. A gabonatermesztésben ez például legalább egy-két mázsát jelentene országos átlagban számítva. Nem beszélve arról, hogy egyes járásokban nyolc-tíz mázsával Is növelni lehetne a gabonafélék átlaghozamát, csak az ottani vezetőknek egy kicsit jobban oda kellene figyelni a tudományos ismeretek és a hasznos termelési tapasztalatok tökéletesebb kamatoztatására, a szakszerűbb és célravezetőbb agrotechnikára, tápanyagpótlásra stb. Egyes növények esetében időszerű lesz határozottabb lépéseket tenni a termőterület növelésére. A kukorica termőterületét 10 százalékkal, a hüvelyesekét 8 ezer 600-ról 20 ezer hektárra, a cukorrépáét viszont 55 ezerről 60 ezer hektárra kell növelni az idén. Ugyanakkor minden növénynél szorgalmazni kell a hozamjavulást. A szemesek össztermését pl. 11,5 %kai tervezzük növelni, a cukorrépa átlagát pedig a múlt évi 310 mázsa helyett 370 mázsa körüli országos átlagon kellene állandósítani. Persze mindemellett nem szabad megfeledkezni a termelési költségek csökkentését elősegítő tényezők kihasználásáról sem. A jobb takarmányellátás érdekében növelni kell a silókukorica területét és átlaghozamát, több répafejre és szeletre lesz szükség. Mind nagyobb teret kell adni az érvényesülésre a takarmánytermesztés és begyűjtés, a tartósítás és felhasználás korszerű módszereinek és a tudományos ismereteknek. Nagyobb gondot kell fordítani a rétek és legelők szakszerű és célravezető gondozására, átlaghozamaik növelésére. Korszerű szárítókat kell építeni, hogy a lehető legértékesebb táplálékot biztosítsuk állataink számára. Ugyebár nem mindegy, mennyi és milyen tápértékü takarmányt nyerünk egy hektárról. Persze ezeket a szárítókat azután ki is kell használni, nem úgy, ahogy azt néhol eddig tették. Okočon pl. 300 vagon takarmányt szárítottak le 1973-ban, viszont ugyanilyen típusú szárítóval más gazdaságokban feleolyan teljesítményt sem értek el. A szárítók kihasználását országos átlagban legalább 20 °/o-kal kellene növelni. S ha már a takarmányoknál tartunk, azt is meg kell mondani, nem ártana nagyobb gondot fordítani a takarmány-készletek gazdaságosabb kihasználására, a takarmányok jobb minőségű előkészítésére, ízesítésére, dúsítására. Ha a lucernalisztet szemcsézéskor vagy brikettezéskor fehérjével dúsítjuk, olyan takarmányt kapunk, amely szinte teljesen helyettesíti áz abraktakarmányt. Az így készített eledellel szép eredmény érhető el a szarvasmarha-tenyésztésben, a megtakarított szemeseket pedig a sertéseknél és a baromfitartásban hasznosíthatnánk. Ez annál is inkább megszívlelendő, mivel a jövőben tovább szeretnénk növelni a szarvasmarhák létszámát. Németh Jenő miniszterhelyettes erről úgy vélekedik, hogy ha sikerülne ezt a módszert széles körben átültetni, néhány év múlva önellátók lehetnénk szemesek tekintetében. Kedvesebb feltételek közStt....!? Dr. Janik elvtárs, az SZLKP KB titkára mondotta nemrég egy országos összejövetelen, hogy 1974 a további erőfeszítések éve lesz, melynek folyamán minden mezőgazdasági üzemnek és dolgozónak azon kell szorgoskodnia, hogy minél előbb teljesítsük és túlszárnyaljuk az ötödik ötéves tervidőszak célkitűzéseit. Tagadhatatlan, az utóbbi három évben nem ültek ölhetett kézzel dolgozóink, de azért még sok feladatot, számos problémát kell megoldani. Egyszóval, akad még tennivaló bőven. Äm a tervek, az elképzelések valóra váltásához meg kell teremteni a kedvező feltételeket, a szükséges anyagi bázist. Tény, (Folytatás a 2. oldalon.) Hazánk további felvirágoztatásáért LUDVlK SVOBODA köztársasági elnök újévi köszöntője üdvözöljem Önöket az 1974-es Kedves Polgártársaim! Engedjék meg, hogy szívélyesen esztendő első napján. Jó szokássá lett már, hogy az új év küszöbén átlépve, felmérjük munkánk eredményeit, s elgondolkodunk az elvégzett munkán, meg a feladatokon és problémákon, amelyek előttünk állnak. Egy esztendő aránylag rövid időszak az ember életében, s még rövidebb a népek életében. Fokról-fokra azonban, ahogy az egyik év követi a másikat, mindig egyre nagyobb örömmel és büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a szocializmus építése, ez a világtörténelmi jelentőségű mű, országunkban is egyre kifejezőbb és szilárdabb formákat kezd ölteni ás sikeresen fejlődik. Nem volt még annyira régen, amikor ä második világháború viharában, a súlyos megpróbáltatások és a népeink felszabadításáért vívott küzdelem közepette csak keretszerű elképzeléseket alkothattunk magunknak a viszonyok jobb, igazságosabb rendezéséről hazánkban. Ma, nálunk a szocializmus, ez az új társadalmi rend, amelyről a dolgozók nemzedékei álmodtak, s amelyért népünk legjobb fiai és leányai harcoltak, megdönthetetlen tény. Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével aránylag rövid idő alatt sikerült leküzdenünk a válságos időszak következményeit is, ég elérni azt, hogy Csehszlovákia mint konszolidált virágzó szocialista állam, szilárd láncszeme lett a szocialista közösségnek. A műit esztendő további jelentős szakasz volt ebben a folyamatban. Hála dolgozóink öntudatos áldozatkészségének és kezdeményezésének, sikeresen folyik Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa és az 5. ötéves terv feladatainak teljesítése. Kedvező politikai feltételeket és anyagi forrásokat teremtünk így az életszínvonal további emeléséhez, a kultúra fejlesztéséhez, társadalmunk távlati szükségleteinek kielégítéséhez. Szeretnék ezért teljes szívből köszönetét mondani mindazoknak, akiknek része volt az elért eredményekben és akik érdemeket szereztek abban, hogy jó kilátásokkal, jogos derűlátással lépjük át az új esztendő küszöbét. A jövőbe vetett bizalmunkat erősíti a nemzetközi kapcsolatok ígéretes fejlődése is. Minden nehézség és a reakciós erők minden ellenállása ellenére egyre kifejezettebben érvényesülnek a békés egymás mellett élés elvei a világban. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa határozatainak és ösztönzésének alapján kibontakozott nagy békeoffenzíva már kezdi meghozni gyümölcseit. Növekedett tekintélye és tovább szilárdult nemzetközi pozíciója hazánknak is, amely aktív békepolitikát folytat és a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködés fejlesztésére törekszik. A békeharc számunkra továbbra is elválaszthatatlan a szocialista társadalmunk sokoldalú fejlesztésére irányuló erőfeszítésektől, a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal való szilárd barátságtól, együttműködéstől és megbonthatatlan egységtől. E nemes feladatok teljesítésével teremtjük meg a feltételeit a még jobb jövőnek, nemcsak a mostani, hanem a jövő nemzedék boldog életének is. Kedves Polgártársaim! Kívánok mindannyiuknak boldog új évet, jő egészséget, sok sikert és a szocialista hazánk további felvirágoztatására irányuló jól végzett munkából fakadó sok örömet. A mezőgazdaságban dolgozók élenjárnak Gustáv Husôk, a CSKP KB főtitkára, a CSKP Központi Bizottságának a székházéban fogadta a csehszlovák mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók küldöttségét, akik beszámoltak a múlt évi feladataik sikeres teljesítéséről. A küldöttség vezetője dr. Bohuslav Večera, a CSSZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere tett jelentést az 1973-as évi feladatok teljesítéséről és túlszárnyalásáról. Csehszlovákia mezőgazdasági dolgozói 1973. december 21-én teljesítették az alapvető élelmiszerek felvásárlási tervét. Előre láthatólag az év végéig a vágóállatok felvásárlási tervét 22,7 tonnával, a baromfi felvásárlási tervét 9,4 tonnával teljesítik túl. A feltételezés szerint a tojáseladás évi tervét 134,1 millió darab tojással, a tejét pedig 221,7 millió liter tejjel teljesítik túl. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a p.'rt- és az állam vezetőségének nevében, nagyra értékelte az elért eredményeket; amelyeket a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar elért. Hangsúlyozta, hogy az eredmények nem véletlenszerűek. A mezőgazdaság progresszív haladása már néhány éve világos tény. A mezőgazdaság állhatatos, önfeláldozó dolgozói munkájának eredménye. Kiemelte, hogy a népgazdaság fejlesztésében a mezőgazda-* ság egyenértékű tényezővé vált, sikerrel teljesíti a párt XIV. kongreszszusának határozatait. Ezért meg lehetünk elégedve a mezőgazdasági dől-* gőzök munkájával. A párt és a szocializmus nagy győzelmének minősítette a mezőgazdaság szocialista nagyüzemi termelése elveinek érvényesítését. Hangsúlyozta, hogy büszkeséggel szemlélhetjük a mezőgazdasági ágazat és az élelmiszeripar 1973. évi munkájának eredményeit. Husák elvtárs köszönetét mondott a mezőgazdaság és élelmiszeripar valamennyi dolgozójának az eredményes kezdeményezésért és áldozatkészségért, amelynek mindennapi munkájukban tanújelét adják. Jó egészséget, sok sikert és munkakedvet kívánt az új évben a mezőgazdaság és az élelmiszeripar minden dolgozójának.
