Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-12-15 / 50. szám

1973. december 15. SZABAD FÖLDMŰVES, 9 ORVOSI TANÁCSADÓ A reumás betegek öltözködéséről A nyirkos hideg, szeles és esős időt nem szeretjük; ha az ősz vagy a tél Ilyen goromba időt zúdít a nyakunkba, dideregve összehúzzuk magunkat. Még az egészségesek is, de méginkább azok, akik a hidegre különösen érzékenyek. Például a reumás betegek. Tapasztaljuk — és tudományos vizsgálatok során is beigazolódott — hogy • hőmérsékleti változások az erek szűkítésével, illetve bővítésével befolyá­solják a vérkeringést, azzal együtt pedig az Ízületek és az izmok működé­sét. A meleg általában csökkenti a fájdalmat és javítja a mozgást, míg a hideg és a nyirkos, nedves levegő rontja a reumás betegek állapotát, moz­gáskészségét. Sokszor csodálkozunk azon, hogy azok, akiknek ilyen panaszaik vannak, milyen találékonyak a fájós testrészük túlöltöztetésében. Ez érthető, hiszen a reumás végtag vagy derék igen érzékeny a huzatra, a hűvös levegőre, a hidegre és rendkívül „szereti“ a meleget. Ezért a reumások például szíve­sen csavarnak derekukra vagy térdükre bolyhos gyapjúsálat és általában ez a legkedvesebb ruhadarabjuk. A gyapjú — mint ismeretes — minden más ruhaanyagnál jobban véd a lehűléstől, hiszen bolyhái között a leg­rosszabb hővezető, a levegő található. A gyapjú flanell „levegőtartalma“ például 92,3 százalék, míg a lenvászoné csupán 18,9 százalék, feltéve, hogy a testünk száraz. És ha történetesen megizzadtunk? A nedves ruhaanyagok többnyire ugyanolyan jó hővezetőkké válnak, mint a víz. Nedves ruhában ezért köny­­nyen megfázunk, sőt a párolgás az ilyen ruha „száradása“ még külön hőt von el a szervezettől. Ugyanakkor például a gyapjútrikó — még nedvesen is — 60 százalék levegőt tartalmaz a rostjai között, tehát még ilyenkor is jól véd. Igazuk van tehát a reumás betegeknek, amikor kitartanak a gyapjú mellett, és nem nagyon kedvelik a lényegesen jobb hővezetőnek bizonyult műszálas fehérneműt. Csak arra ügyeljenek, hogy miközben oly „jólesően“ védik a „hidegtől“ a reumás végtagjaikat, derekukat egy-egy ruhadarabbal (amit egyébként — a többi ruha mellett — már aligha vennének fel), ne­hogy túlöltözzenek s az egész szervezetük kiemelkedjék. Említettük, hogy az átnedvesedett ruhában — ha kimelegedtünk, vagy megáztunk — gyakran megfázunk és az ilyen meghűlés kiváltja — vagy fokozza — a reumás panaszokat. Különösen a lábra vigyázzunk, hiszen le­hűlésre, átnedvesedésre az a legérzékenyebb. Ha például meleg fürdőből hideg kőre lépünk, vagy ha esőben a cipőnk átázik — máris tüsszögni kez­dünk. A tudomány még nem derítette ki, hogy honnan ez a különös érzé­kenység. Ugyanakkor semmi kétség afelől, hogy a megfázás, illetve az így keletkezett meghűléses betegségek többnyire összefüggnek azzal az óriási hőveszteséggel, ami a szervezetet a nedves cipő és zokni lábon való meg­­szárítása közben érte. Egyetlen pár, lábon szárított nedves zokni annyi meleget von el a szervezettől, ami a tűzhelyben például negyed liter víz felforralásához elég lenne! Képzeljük, milyen óriási hőveszteséggel jár, ha a nedves, átázott ruhát kénytelneek vagyunk magunkon hagyni. A nyirkos, nedves idő esetén nagyon fontos tehát, hogy a láb szárazon maradjon, illetve hogy az esetleg átnedvesedett lábbelit, ruhát, mielőbb szárazra cseréljük. A láb edzésére igen jók a mustáros fürdők és a válta­kozó hideg-meleg lábfürdők is. Ezt a reumás betegeknek is ajánlhatjuk, mert az ilyen értornásztatás legtöbbször nekik is jót* tesz. ' Dr. Buga László Az utcákon néhány elkésett em­­** bér iparkodott. Eléggé zordra fordult az időjárás. A lámpák fénye körül -köd szitáit. A kisváros buszmegállójánál hárman vá­rakoztak. Nemsokára be is futott a „hörgő bádogdoboz“. Az elsőosztályos-forma kislány für­gén felugrott a buszba. Anyukája is felkapaszkodott, közben rászólt leány­kájára: Hétköznapi történet — heal Hát a nagymamitól el se búcsúztál? I — Szia! Nagyi...! — kiáltotta éles hangon az unoka, majd integetett a kezével. A busz nagyot „sóhajtva“ elindult. A nagymama meg csak állt tétován, félbemaradt integetéssel, csalódottan, szomorúan. Azt hitte, hogy unokája legalább a búcsúzáskor odaugrik hoz­za, a nyakába kapaszkodik és meg­csókolja ... Ahogyan azokat szokták, akiket szeretnek. Ezt a pillanatot várta egész délután. Felemelt karja — a búcsúzáskor — éppoly értelmetlenül maradt a levegőben, mint a lánya gé­pies búcsúzása: „Csókolom, anyukat" Messze robogott már a busz, ami­kor tétován elindult az öregasszony, haza, a magánya felé — szemében két forró könnycseppel. K. MOLNÁR FERENC »XX>XXXXXXXXXXXVÍ«SNo^XVWVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV>.V«V4 Egyszer régen a halak kisütötték, hogy a madaraknak sokkal jobb sor­suk van, mint nekik. A madár repül, a levegő ritka, s nem akadályozza teste mozgását. Nekik — mármint a halaknak — sokkal nehezebb a moz­gásuk a vízben. Még a sebes úszású pisztráng is lassabban halad, mint a leglustább szárnyalása madár a leve­gőben. A madarak eleinte csak nevettek a halak irigykedésén. De mivel ezek csak nem hagytak fel a panaszkodás­sal, összegyűltek a nagy víz partján, hogy megvitassák a dolgot. Szószóló­juk a tudós bagoly volt. A tudós madár mindjárt az elején megfordítva a dolgot, azzal érvelt, éppenséggel az az igazság, hogy a halaknak könnyű, s a madaraknak nehéz. Mert a sűrűbb közegű víz fenntartja a halak testét, uszonyuk könnyed mozgatásával fáradság nél­kül is képesek a helyüket változtatni. Ezzel szemben a ritka légrétegben a maadrak csak szárnyuk gyors és erőteljes csapásaival tudják a leve­gőnél sokkal súlyosabb testüket fenn­tartani. Ha szárnyukat összecsapják, mint az ólom, zuhannak lefelé. Példa erre a ragadozó madár, amely való­ban így csapp le a zsákmányára. Mindez az okos beszéd mit sem használt. A halak makacsul kitartot­tak a maguk igaza mellett, s főleg a morgóhalak annyit morogtak, köte­kedtek, hogy a madarak végül is kénytelenek voltak valamelyes en­gedményt tenni. Megegyeztek, hogy ezentúl legyenek vízhez kötött mada­rak és legyenek repülni tudó halak is. Azóta sok madár fészkel a parti nádasokban és úszkál a vizeken. Be­népesítik a tengerből kiálló sziklákat is, egész szigeteket úgyszólván csak madarak laknak. Ezek a vízimadarak. Es vannak halak, melyek a vízből a levegőbe tudnak emelkedni, s ha nem is sokáig és nem is magasan, de azért vígan szállnak a víztükör felett. Ezek a repülőhalak. A halaknak persze nemhogy hasz­nuk lett volna, de > egyenesen káruk származik ebből a reges-régen létre­jött egyeszségből. Mert amíg a repü­lőhal mit sem árt a madaraknak, a legtöbb vízimadár bőségesen fogyaszt­ja a halakat. / r Őzikék őzikék a hársavarban trappolnak, sejtik titkon: a szél havat hoz holnap. Futnának biz melegebb, jobb völgyekbe, nem jósolnak tavaszt most a tölgyek se. Zord tél elől elbújni már nem bírnak, csak ha majd a tavasz napja felvirrad. Illesszétek össze Az iskolában rengeteg tantárgyatok van, nemcsak' a felsősöknek, de még a kicsiknek is. A nagyobbak mértan órán szerkesztenek, a kiseb­bek gyakorlati órákon ügyeskednek. Ebben a rejtvényben egy egyenlő oldalú három­szöget vágtam szét. A ti feladatotok lesz ezt a szét­vágott háromszöget újra összeilleszteni. Vágjátok ki az egyes részeket, először rakjátok össze, majd, ha ez hibátlanul sikerül, akkor tegyétek rá egy ke­­ménypapírar vagy egy levelezőlapra s ragasszátok fel. Akik a feladatot helyesen oldották meg, azok egy egyenlő oldalú derékszögű háromszöget kapnak. FELHÍVÁS A Šahy-i (Ipolysági) Magyar Tannyelvű Gimnázium CSSZBSZ alap­szervezetének vezetője, az iskola Szovjetbarát Klubjának vezetősége és a SZÍSZ Iskolai szervezetének vezetősége felhívással fordul a Szlovák Szocialista Köztársaság valamennyi magyar tannyelvű gim­náziumának, szakközépiskolájának, ipari tanulóképző iskolájának és kilencéves alapiskolájának tanulóihoz, kérve, hogy kapcsolódjanak be a SZOVJETBARÁT című havi folyóirat előfizetőtoborző akciójába. Iskolánk Szovjetbarát Klubja a NOSZF 56. évfordulója, iskolánk fennállásának 60. évfordulója és az idei barátsági hőnap tiszteletére kötelezettséget vállalt 100 előfizető szerzésére. Örömmel jelentjük, hogy vállalásunkat sikerült teljesítenünk, sőt túlteljesítenünk is. A mai napig 153 előfizetőt szereztünk a SZOVJETBARÁT 1974. évfo­lyamára. Diáktársaink! SZISZ-tagok! Ifjú Szovjetbarátokl Kövessétek példán­kat! Fizessékte elő és olvassátok minél többen a SZOVJETBARÁT-nt! Ne legyen egyetlen magyar tannyelvű iskola sem hazánkban, amely ne kapcsolódna be az előfizető toborzásba! Mindannyitoknak sok sikert kívánunk! „Örök időkre a Szovjetunióval és soha másként!“ Híves Márta, Sági Tóth Tibor, a Szovjetbarát Klub a CSSZBSZ iskolai elnöke, szervezetének elnöke, Rédli Márta, a SZISZ iskolai szervezetének elnöke Élénkebbé és divatosabbá teszi egy­hangú, vagy kissé divatjamúlt ruhán­kat, pulóverünket. Hozzávalók: kétféle színből kötjük, 150 g piros, és 200 g szürke váltako­zásból, Így esetleg az otthon lévő ma­radékokat is felhasználhatjuk, 2-es és 3-as kötők. Mintája: az ú. v. norvégkötés, ami harisnyakötássel kétféle színnel a minta alapján készül, és az éppen nem használt fonalat a munka színén a munka mögött, a visszáján pedig a munka előtt vezetjük. Eleje: (középméretre) 115 szemmel kezdjük, szürke színnel és 1 sima, 1 fordított ismétlésével 9 cm magas­ságot készítünk, majd a szürke és pi­ros színnel a norvégminta alapján folytatjuk munkánkat, 29 cm-es ma­gasságban a karöltőt 2 soronként, 6, 2X2,3, 5X1, 4 soronként 2X1, a nyakkivágást 4 soronként 15X1, és 6 soronként 1X3, a vállát 5X3 és 1X4 szemenként fogyasztjuk. Háta: 103 szemmel indulunk, és az elejével azonos mintával dolgozunk. 28 cm-es magasságban a karöltőt 2 soronként 1X4, 1X3, 1X2, 2X1, 4 soronként 2X1, a vállát 4X3, 1X5, a nyakkivágást 1X13, 2X5 szemen­ként fogyasztjuk. Összeállítás után a karöltőben szür­ke színnel 172, a nyakkivágásban 118 szemet szedünk fel, és 3—4 cm-es passzét kötünk rá úgy, hogy a nyak­kivágás ékalakban találkozó 3 szemét mindig összekötjük. Minimellény ERESZTREJTVÉKY A NEVELÉS VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része. 9. Hamis. 10. Levegő görö­gül. 11. Messzeség. 12. Irány. 13. Kor­szak. 15. Kemény tárgyba éles esz­közzel beváj vala­mit. 17. Észak ide­gen szóval. 19. Hasznos rovar. 21. Szabómunka. 23. India része. 24. Idegen férfinév. 26. Beszédrész. 27. Hat római szám­mal. 28. Válasz. 30. Argon vegyjele. 31. ... fúl ikerszava. 32. Vágány. 33. La­jos Tibor. 35. Alak­ja. 38. Ha szlová­kul. 39. Azonos a vízszintes 13-al (é. h.). 41. Város Bel­giumban. 42. Vita kezdete. 43. Lapos. 45. Általában foko­zást, nyomősítást jelent. 46. Kezébe fog. 48. Béke több szláv nyelvben. 49. Szaglőszer-v. 50. Cseh férfinév. 52. Becézett Etel. 54. A legmagasabb értékű kártyalap. 56. Durranásban van! 57. Lélegzik. 58. Kettős betű. 60. Moson közepe. 62. Tér peremei. 63. Indok. 64. Kevert tan. 66. Nem valódi. FÜGGŐLEGES: 1. Tova. 2. Angol hosszmérték. 3. Tenger angolul. 4. Pa­takocska. 5. Latin kötőszó. 6. Csík. 7. Táplálkozás. 8. Alumínium kémiai je­le. 9. Rejtvényünk második része. 13. Energia. 14. A rejtvény utolsó része. 16. A dohányos Igéje. 18. Becézett Olga. 19. Mellrész. 20. Mely helyen. 22. Török katonai rang. 24. Válaszol. 25. Lusta-e? 28. Szalad. 29. Ezek szlo­vákul. 34. Három szlovákul. 36. Vers­sorvégződés. 37. Angol tojás. 38. ... France, a Francia Légiforgalmi Társa­ság neve. 40. Jordánia fővárosa. 42. Európai főváros. 44. A Rhone jobb­oldali mellékvize 46. Trombitahang. 47. Állóvíz. 51. Égitest. 52. Princípiu­ma. 53. Latin elöljáró; Jelentése: előtt. 55. Göngyöleg. 57. Nagyközség Buda­pest mellett... 59. Foghús (ford.). 61. Állatlak. 63. Véredény. 65. Anglia ré­sze. Beküldendő a vízszintes 1., függőle­ges 9. és 14. számú sorok megfejtése. A Szabad Földműves 47. számában megjelent keresztrejtvény helyes meg­fejtése a következő: „A törvények és rendeletek isme­rethiánya nem mentesít a felelősség alól.“ Könyvjutalomban részesültek: Gere Hona, Dolný Peter, Csókás Hilda, Kravany n/Dun. Miklós András, Veiké Chyndice.

Next

/
Oldalképek
Tartalom