Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-15 / 50. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1973. december 15, Fokozzuk a termelés hatékonyságát kommentárunk (Folytatás az 1. oldalról.) Az állati termékek előállításának területén továbbra is elsőrendű feladat marad a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, különösen az állomány nemesítésének folytatásával. A megjavult takarmányalapot teljes mértékben ki kell használni a sertéshús produkció dinamikus növekedésének felújítására, nagyobb mértékben tartva szem előtt a hússertés-tenyésztést. Meg kell teremteni a komplex feltételeket a haszonállatok rendszeres megelőző egészségvédelméhez, különösen a nagyhizlaldákban. A baromfihús és a tojástermelésben továbbra is végre kell hajtani a szabályozást, növelni kell a liba-, a pulyka- és a kacsahús-termelést. Gyorsabb ütemben kell fejleszteni a juhtenyésztést, és a lehető legjobb minőségű húst és gyapjút kell adni a közellátásnak, illetve a népgazdaságnak. A mezőgazdasági termelés fejlesztését az új évben jobb anyagi és műszaki ellátással biztosítjuk. Tovább javul a műtrágyák, a mezőgazdasági vegyszerek és a különböző korszerű gépellátás. A gépgyártásban is olyan strukturális változásokra kerül sor, amelyek megfelelnek a mezőgazdasági üzemek igényeinek. Az eddiginél jóval nagyobb gondot fordítunk a talajjavító munkákra, öntözőberendezésekre és üzembe helyezésére. Nem nézhetjük tovább, hogy egyes ipari üzemek annyira beszenynyezik a folyók vizét, hogy azzal már nem lehet a növényeket öntözni. A mezőgazdasági vezető dolgozók a termelés fokozása mellett olyan intézkedéseket tesznek, hogy minél olcsóbban és hatékonyabban termeljünk. Ennek érdekében tökéletesítik a vállalati és üzemen belüli irányítást, és nyilvántartás színvonalát, hogy figyelemmel lehessen kisérni a termelési költségek alakulását, és még menet közben olyan intézkedéseket lehessen érvényesíteni, amelyek gazdaságossá teszik a termelést. A mezőgazdaság további fejlesztésével kapcsolatos kérdések megoldásának igényessége és bonyolultsága fokozott követelményeket támaszt az irányító és a politikai szervező munkával kapcsolatban. A figyelem középpontjába továbbra is a növekedési tartalékok, s az egyes körzetek, járások és vállalatok potenciális lehetőségei kihasználására irányuló igyekezetnek kell állni. A jövő évben ünnepeljük mezőgazdaságunk szocializálásának 25. évfordulóját. Ez a jubileumi esztendő kedvező alkalom lesz a belső tartalékok lehető legnagyobb mértékű felhasználására valamennyi munkahelyen és hozzájárul a mezőgazdasági termelés további nagy méretű fokozásához. Miroslav Hruškovití elvtárs hangsúlyozta. hogy gyorsan visszatérülő beruházási politikát kell folytatni. Az erre a célra fordított összeg 8,5 százalékkal növekedik, tehát arra kell törekednünk, hogy a befektetett öszszeg minél hamarább kamatozzon a népgazdaság számára. Megállapította, hogy a párt XIV. kongresszusa határozatának értelmében aránylag jó eredményeket értünk el a fizetett szolgáltatások, a közúti- és vízgazdálkodás terén. Ezeket nagymértékben a ..Z“ akció keretében valósítottuk meg. Örvendetes tény, hogv 1972-ben a Szlovák Szocialista Köztársaságban 1000, 1973 első felében pedig 490 különböző kisebb és nagyobb énítkezést és létesítményt adtak át. Ebben az időszakban 170 községi vízvezetéket, 43 óvodát, 83 kultúrházat, 234 autóbusz várótermet, 186 sportpályát és gyermekjátszóteret, 12 napközi otthont és egyéb középületet adtak át rendeltetésének. Idén a „Z“ ació beruházási részében 964 millió korona értékű munkát végeztek a nemzeti bizottságok. Az ilyen létesítmények felépítése pozitívan befolyásolja a városokban és a falvakon is a ió életkörnyezet kialakítását. Miyel egyes nemzeti bizottságok a nagyobb összegeket Igénylő épületeket is önsegélyes alapon akarják megoldani, ezért a kormány elhatározta, hogy a jövőben „Z“ akciókban csak olyan középületeket építhetnek, amelyeknek az értéke nem haladja meg az ötmillió koronát. A beszéd befejező részében az SZLKP KB titkára hangsúlyozta, hogy az igényes feladatok teljesítésének érdekében lényegesen meg kell szilárdítani a munkafegyelmet, mert csakis ilymódon valósíthatjuk m«s sikeresen az előttünk álló nagy feladatokat. Gustáv Husák elvtárs indiai látogatása során több magasszintű tárgyalást folytatott a gyarmati sorból nem is oly régen felszabadult óriási ország képviselőivel. A tárgyalássorazatok befejezése után Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára Indira Gandhival, India miniszterelnökével közös csehszlovákiai—indiai nyilatkozatot irt alá. A világ békéje szempontjából is igen fontos nyilatkozat vezérvonala az, hogy a békés egymás mellett élés politikájának érvényesítésével olyan légkört kell létrehozni, amelyben a népek és nemzetek az erőszak kizárásával, tárgyalások útján rendezik a vitás kérdéseket. A nyilatkozat első része a két ország társadalmi és gazdasági együttműködésének lehetőségeit ' rögzíti és fejtegeti. Az indiai miniszterelnökasszony magasra értékelte a Csehszlovák Szocialista köztársaság külpolicsolatban. Elítélték az imperializmust a gyarmatosítás és az újragyarmatosítás minden formáját, a fajgyűlöletet és az új fasizmust. Üdvözölték a növekvő enyhülést Európában és hangsúlyozták, hogy mindent meg kell tenni a leszerelési világértekezlet összehívásának érdekében. Egyetértettek azzal, hogy Bangladést fel kell venni az Egyesült Nemzejtek Szervezetébe. Komtfly erőfeszítéseket tesznek Indokína békéjének teljes megterem- I tése érdekében. Nyugtalanságukat fe- I jezték ki a közel-keléti helyzettel j kapcsolatban és kifejezték szolidari- i tásukat az arab országok népeivel, j Szükségesnek tartják, hogy Izrael haladéktalanul teljesítse a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i és 1973. október 22-1 határozatát, amelyek a közel-keleti konfliktus politikai rendezésének igazságos alapját képezik. A hosszabb lélegzetű közös nyilatkozatból kitűnik, hogy India lényegé-A gyümölcsözőbb kapcsolatokért tikáját, amely a világbéke megszilárdítására és az államok közötti együttműködés megerősítésére irányul. Mindkét fél megelégedését fejezte ki India és Csehszlovákia gazdasági, ipari és kereskedelmi együttműködésének fejlődése felett. India iparosításához nagymértékben hozzájárultak azok az ipari üzemek, amelyek Csehszlovákia együttműködésével épültek fel az első és második gazdasági együttműködési egyezmény keretében. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság most további ipari üzemeket épít Indiában. India népe sohasem felejti el hazánknak azt az önzetlen segítségét, amelyet az iparosítási program megvalósítása során nyújtott a fejlődő országnak. Az 1973. december 5-én aláírt tudományos és műszaki együttműködésről. valamint ipari kooperációról szóló megállapodás szerint Csehszlovákia az eddiginél még nagyobb mértékben vesz részt Ind’a ipari alapjának további növelésében. A felek megállapították, hogy a kölcsönös előnyökön alapuló árúcsere mindkét ország számára kedvező, és ezért olyan előzetes megegyezésre került sor, amelynek értelmében az elkövetkezendő időszakban még további hosszú távlatokra szóló egyezményeket kell kötni társadalmi, gazdasági és kultiirális téren. Tefját a jövőben a két állam kölcsönös kapcsolatai sokoldalúan fejlődnek. A nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban folytatott véleménycserék megerősítették a két fél álláspontjának azonosságát, vagy közelségét, a megtárgyalt nemzetközi kérdésekkel kapben minden olyan javaslatot támogat, amelyet a szocialista országok nyújtottak be a nemzetközi porondra a világ égető problémáinak rendezése érdekében. Tehát, ez is arról tanúskodik, hogy India állásfoglalása a nemzetközi kérdésekben azonos vagy megközelítő a szocialista országok nézeteivel. Ez arról tanúskodik, hogy Indiában egyre jobban erősödnek az imperialista ellenes erők, és látják, hogy az ország népe függetlenségét a szocialista tábor egyre növekvő erejének és tekintélyének köszönheti. A Szovjetunióval és a többi szocialista országokkal szimpatizáló rétegek, és csoportok nap mint nap tanúi annak, hogy a szocialista tábor minden esetben erkölcsileg és anyagilag támogatja a függetlenségükért küzdő népeket. A világimperializmus ezért nem tudja megállítani a fejlődést és fokról fokra háttérbe szorul, kénytelen visszavonulni Pártunk főtitkárát a hatalmas országban nagy ünnepélyességgel, végtelen szeretettel fogadták, mintegy bizonyságul, hogy az indiai nép őszintén óhajtja a kapcsolatok fejlesztését népünkkel. Remélhető, hogy a megkötött egyezmény és a további hozzá hasonló megállapodások még nagyobb teret adnak a kapcsolatok bővítésére mind társadalmi, gazdasági, mind-kulturális ..szakaszon. Szó esett példáula két ország sajtójának, rádiójának és televíziójának szorosabb együttműködéséről is, ami azt jelenti, hogy ezeken a tömegtájékoztató eszközökön keresztül a jövőben jobban tájékozódhatnak a két ország népei egymás életéről. (balia) A termelés további összpontosításáért Prievidžan tartották meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi vezetők aktíváját. A nagyjelentőségű értekezleten Ján Janovic mérnök, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartotta a főbeszámolót, a párt mezőgazdasági politikájáról pedig ján janik elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára beszélt. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter örömmel állapította meg, hogy mezőgazdasági dolgozóink sikeresen valósítják meg a XIV. kongreszszus határozataiból rájuk háruló feladatokat. Idén szép eredményeket értünk el a burgonya- és szőlőfelvásárlásban. Kedvezően alakult a helyzet a szarvasmarha-tenyésztésben is és sikeresen töltjük fel a sertésállományt. jelentősen növekedik az állatok hasznossága és ezért többek között túlteljesítjük a tejeladás tervét. Az eredmények ellenére azonban problémáink is vannak. A tervezettel szemben hét százalékkal kevesebb szálastakarmányunk van. Zöldségből sem termeltünk eleget és ezért a konzervgyárak nem tudnak elkészíteni néhány keresett cikket a fogyasztók részére. A cukorrépa aránylag gyenge hektárhozama is problémákat jelent. A miniszter megállapította, hogy az említett fogyatékosságok ellenére is dinamikusan fejlődik a mezőgazdaság. Ezért az idei eredményekhez képest az új évben a mezőgazdasági össztermelést 3,8, az árútermelést pedig 6,2 százalékkal emeljük. A jövő évben ismét a gabonatermesztésre, és általában a növénytermesztésre fektetjük a súlyt. Az igényes feladatok megvalósításához többek között 199,4 kg ipari trágyát biztosítunk tiszta tápértékben, javul a gépellátás és az állattenyésztés az eddiginél jóval több és megfelelőbb minőségű takarmánykeveréket kap. janik elvtárs köszönetét mondott a földműveseknek áldozatos, termékeny munkájukért. Az ő érdemük, hogy már nem hozunk be külföldről vajat és húst, valamint a búza behozatala is csökken. Felszólította a földműveseket, hogy a jövőben még hatékonyabb munkát végezzenek, mert a 6. ötéves terv az évi nyerstermelés 3,2, az árútermelés pedig 4,6 százalékkal emelkedik majd. Ehhez pedig már most meg kell teremteni a feltételeket. Hangsúlyozta, hogy a termelés koncentrációjának érdekében, ha kialakulnak a kedvező feltételek, tovább kell fnlvtatni a szövetkezetek egyesítését. Harcolni kell egves csoportok, eazdaságok magábazárkózottsága ellen. Nyilvános pártgyűlések után Közös összefogással oldjuk meg a problémákat 2% Nové Zámky-i (érsekújvári) járásban is lezajlottak a pártszervezetek nyilvános gyűlései. A jó előkészítő agitációs munka következtében a polgárok szép számmal jelentek meg ezeken a nagyjelentőségű összejöveteleken, összesen 1821-en szóltak hozzá a népgazdaságfejlesztési problémákhoz és számos javaslatot tettek az élet- és munkakörülmények megjavítására. Amint Decsi Lajos elvtárs, a járási pártbizottság agitációs és propagációs osztályának dolgozója is elmondotta, a gyűléseken a vitázók konkrétan beszéltek a megoldásra váró problémákról. A felszólalások kiterjedtek termelési, közellátási, beruházási, szolgáltatási és más kérdésekre is. A nyilvános gyűléseken elfogadott határozatok és javaslatok gyakorlati megvalósításának érdekében a járási pártbizottság úgy döntött, hogy az országos jelentőségű javaslatokat, észrevételeket a felsőbb szerveknek, a járási szintűeket a helyi vállalatoknak és üzemeknek továbbítják. A pártszervezetek bizottságai írásban válaszolnak a polgárok kérdéseire. Ezzel egyidejűleg a nemzeti bizottságok széleskörű agitációs munkát folytatnak, annak érdekében, hogy a polgárok ingyenes társadalmi munkával, valamint a helyi tartalékok feltárásával járuljanak hozzá a választási tervek teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. Ilymódon akarja a járási pártbizottság biztosítani, hogy a javaslatok minél hamarabh megvalósuljanak. Amint a vitaértékelő bizottság is megállapította, a választások óta a járásban még nem került sor ilyen negvjelentőséeű belpolitikai akcióra. Párttagok a párton kívüliekkel együtt meghánvták-vetették a továbbhaladás útját. A sok nyilvános gyűlés közül megemlítünk néhányat, amelyeken a legkonkrétabb javaslatok hangzottak el és ezek végülis határozattá formálódtak. A Dvory nad Žitavou-i (udvardi) nyilvános gyűlésen a résztvevők elhatározták, hogy mindent megtesznek, a mezőgazadsági termelés fokozásának érdekében. Az egységes földmüvesszövetkezet eddig is szép eredményeket ért el. Hogy csak a növénytermesztést említsük, a szárazság ellenére is 51 mázsás hektárhozamot értek el májusi morzsolt állapotban kukoricából. Azonban az eredménnyel nincsenek megelégedve és a jövőben még több gabonafélét termelnek. A többtermelésre serkentő javaslatok mellett többen kérték az üzlethálózat korszerűsítését és általában a szolgáltatások bővítését. Tvrdošovcén (Tardoskedden) a járdák és utak gyorsabb építése és portalanítása került napirendre. Zemnén (Szímőn) új óvodát, napközi otthont, egészségügyi központot és tornatermet kértek a felszólalók. Rubaűon (Fürön) többen kifogásolták, hogy az autóbuszjárat nincs összehangolva a vonatok érkezésével és indulásával. Nagyon élénk volt a vita a Nové Zámky-i (Érsekűjvári) Egységes Földművesszövetkezet üzemi pártszervezetének nyilvános gyűlésén. Többen megemlítették, hogy nincs elég és megfelelő minőségű talajművelő és begyűjtőgép. A szövetkezet vezetői aggódva említették meg, hogy évről-évre fogy a közös gazdaság termőföldje, mert azt különböző ipari üzemek és más intézmények beépítik. Jó lenne, ha a jövőben olyan területeken építkeznének, amelyek kevés hasznot hoznak. Az Agrostav üzemi pártszervezetének nyilvános pártgyűlésén a felszólalók kérték a felsőbb szerveket, hogy juttassanak számukra elegendő nehéztonnás teherautót. Parázs vita volt a Sluvlík üzemi pártszervezetének nyilvános ülésén is. Az üzem berendezései elavultak és eléggé rossz munka- valamint szociális körülmények között dolgoznak benne a munkások. Szükség lenne tehát az új konzervgyár minél hamarább! üzembe helyezésére. Azonban az építkezési munkálatok nogyon vontatottan folynak. Ezen a gyűlésen vetették fel legélesebben az élelmiszer ellátás problémáit is. A dolgozók elégedetlenkedtek amiatt, hogy pénzükért sokszor rosszmínőségű kenyeret kapnak. De hasonló panasz hangzott el a Kamenný Most-1 (kőhídgyarmatl), Malá Mužlat (kismuzslai), štúrovoi (párkányi), šarkaní (sárkány!) nyilvános gyűlésen is. A felszólalók konkrét példákkal bizonyítva elégedetlenkedtek, hogy sokszor nem jutnak kenyérhez, általában pékáruhoz és tejtermékekhez. A Kamenný Most-i polgárok például gyakran nem kapnak vajat. Stúrovon már hosszabb idő óta nem lehet ofcsóbb kiflit kapni. De Nové Zámkyban is előfordult már, hogy az iskolás gyerekek a rossz ellátás miatt teát ittak reggel tej helyett. Ivóvízellátásí gondjaik- vannak a Kameníčná nad Hronom-i (garamkövesdi) polgároknak. Sorolhatnánk még tovább mindazokat a problémákat, amelyek nehezítik az emberek életét, és egy kis megértéssel, rugalmassággal megoldhatók lehetnének. Azonban a javaslatok és határozatok tömkelegének tanulmányozása közben felvetődött bennem néhány olyan gondolat, amely úgy gondolom elősegítené a gyorsabb és sikeresebb továbbhaladást. Elsősorban is az a benyomásom, hogy a nyilvános gyűléseket nem készítették elő teljes mértékben a központi bizottság határozatának értelmében. Ugyanis arról volt szó, hogy ezeken a nagyjelentőségű fórumokon keressük, kutassuk az utat a még eredményesebb munkához. Ehhez pedig nem elég csak a vita, hanem olyan kötelezettségvállalásoknak is kellett volna születniük, amelyek a többtermelésre, az élet- valamint a munkakörülmények javítására irányulnak. Ehelyett túlsúlyba kerültek az olyan igényeket támasztó javaslatok, amelyek megvalósítására jelenleg nincs elég anyagi fedezetünk. Több községben kérték például új kultúrház építését, de feltehetjük a kérdést, hogy az eltelt három évtizedben vajon teremtettek-e valamilyen anyagi alapot ezek kivitelezésére. Járási méretben is számtalan olyan példát hozhatnánk fel, amikor a nemzeti bizottság a mezőgazdasági és ipari üzemek együttműködésével és állami támogatással építette fel a középületeket. Talán jó lenne a jövőben az ilyen sokoldalú kooperációs tevékenységet továbbfejleszteni. A középületek a faluban élő ipari és mezőgazdasági dolgozók számára készülnek, tehát minden lakosnak hozzá kell járulni építésükhöz. A vállalatok, üzemek szállítóeszközök kölcsönadásával, az építkezéshez szükséges anyagok beszerzésével, igazán nagy segítséget nyújthatnak. A másik gondolatkör az, hogy az elkövetkezendő időszakban további olyan jellegű nyilvános gyűléseket kell összehívni, amelyekre a pártszervezetek vezetőségei, bizottságai a tömegszervezetek és nemzeti bizottságok vezetői olyan előzetes határozati javaslatokat készítenek, amelyek felkarolják a dolgozók kezdeményezését, és megmutatják, hogy milyen módon kell feltárni a rejtett tartalékokat. Az ilyen határozatok megvalósításával kapcsolatban aztán a résztvevők kötelezettségeket vállalhatnak. Az ilyen gyűléseknek van értelme, és ezek segítik elő népgazdaságunk még gyorsabb konszolidálódását. A harmadik gondolatkörben javasolhatom, hogy az újabb nyilvános gyűléseken adjanak választ a polgároknak azok, akik előidézték a közellátásban mutatkozó zavarokat. Mert ellenkező esetben a bírálat csak pusztába kiáltó szó marad. BÁLLÁ JÓZSEF
